A főcímünk nem túloz, de valljuk be kicsit szokatlan, a Monoldal ritkán távolodik el Monortól; nem állunk túl jól a hidak terén, emellett nem árt néha körülnézni máshol, mások hogy csinálják, tanulhatunk belőle.
Felhívnám a figyelmüket a híd oszlopait kívülről (Évtizedek óta!) tartó kis 45 fokos sarokelemekre, aki ezt csinálta, látott már fahidat vagy stéget. . . utalva a monori Kistónál történt rongálásra, a monori hidak a saját súlyukat is alig tartják meg, nem volt nehéz a vadbarmoknak kitörni. (2023. február)
Szerencsés vagyok, hogy a Malom-tó emberemlékezet óta történt legnagyobb változásának tanúja lehettem; amikor először jártam a tónál, akkor még egy “futópálya” alakú keskeny, talán 10 méter széles medre volt, de a nyolcvanas évek közepén-végén megkotorták és nagyrészt középre túrták az iszapot, ami egy szigetet és szélesebb medret eredményezett.
A híd már a keskeny meder idejében is állt, állnia kellett, mert a tó a Gerje patak (régi neve: Csíkos!) felduzzasztásával keletkezett és a Gerje befolyásánál valahogy át kellett jutni. (A II. katonai felmérésen a tó mérete többszöröse volt a mainak, és a Gerje (Csíkos patak) is másképp csatlakozott, ha megnézzük, a mai tómeder körüli nádas, liget és rét mind a tó része volt. . .)
A patak régi neve a Csíkos nem volt véletlen, a csíkhalak (réti csík) paradicsoma lehetett a környék a névadás idején, de szerintem napjainkban is van belőle; életem első csíkhalát igen kalandos módon a Malom-tóban fogott csuka gyomrában fedeztem fel.
Egy korábbi írásomban látható a csíkhal:
https://monoldal.blogspot.com/2023/02/miert-gorbe-volgy-utca.html
Sajnos a névadó vízimalmot (talán már csak a maradékát, mert a 4. katonai felmérés (1941.) már nem mutatja) 1945-48 között elbontották, valószínűleg a “síkvízi malmok” utolsó képviselője lehetett. A lenti térképen a világoskékkel színezett “Nádas” jobb sarkában látható a kis “fogaskerék” a malmok jelölése, véleményem szerint a malom a mai “túlfolyó” zsilipnél volt. (a mai parkoló végénél)
A fenti térkép forrása:
A fenti térkép forrása: https://www.google.com/maps/place/Albertirsa,+2730/@47.2582308,19.5957528,1046m/data=!3m1!1e3!4m5!3m4!1s0x47419db5c75ccfbd:0xc0b3d9e58047b2a0!8m2!3d47.2418477!4d19.6098344
Már visszajáró horgász voltam a Malom-tónál, amikor az egyik könyvben észrevettem valami hasonlóságot a horgászhelyemmel; újraolvastam, és rájöttem, hogy azok a történetek az albertirsai Malom-tónál játszódnak. (Akkor még lehet hogy Alberti és Irsa volt)
A szerző Zabos Géza volt, remélem tudják, hogy az egyik legnagyobb “vízparti” írónk, és albertirsai születésű!
Zabos Géza Kacagó harcsa című könyve elérhető az antikváriumban, ami egyben a bal oldali kép forrása is:
Ahogy már megtudtuk, a Malom-tó horgásztó, nem túlzok, ha azt mondom, hogy a környék legrendezettebb, legszebb tava, és talán a legrégebbi, amit írásos formában feljegyeztek, 2011-ben volt 600 éves,
itt érhető el a horgászegyesület:
https://malomtohorgaszegyesulet.hu/
Ahol bővebben olvashatnak a tó múltjáról, jelenéről és horgászrendjéről.
A tó körüli égerfás
A sorozat első része itt olvasható:
· Hidak Monor és vidékén (1.), A monorierdői vasúti gyalogos felüljáró:
https://monoldal.blogspot.com/2021/11/hidak-monor-es-videken-1-monorierdoi.html
Észrevételeket szívesen fogadok!
A Monoldal fő támogatója a 2023-ban 37 esztendős
2020. május, Tóth Gábor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése