Az első részben a ma már nem létező utcaneveinket vettük sorba, itt olvasható:
https://www.facebook.com/notes/monoldal/monor-vizes-%C3%A9l%C5%91helyekhez-kapcsol%C3%B3d%C3%B3-helyneveir%C5%91l-1/815398628587584
Némelyikről már elfeledkeztünk, de pl. a Csatorna utcza hiába változott Dózsa György és Balassi Bálint utcává, a "névadó" vízelvezető árok azóta is ellátja a feladatát. . .
Ma is létező
utcaneveink
Forrás utca: az Acsádi úti kereszttől
(ereklyés kereszt, lásd Zlinszky Zsolt szakdolgozatát a monori
könyvtárban) jobbra a Forrás-dűlőn lehet a Forrás-völgybe jutni. Sajnos a Forrás az 1980-as években elapadt, a vizes élőhely
jellege egyre jobban eltűnőben van. A kiszáradás nagyrészt az emberi
beavatkozások következménye. Elgondolkodtató, hogy a kiszáradás időszakában egy
újonnan épült áruházat és a rendszerváltoztatás után egy utcát is elneveztek
róla. (az utcát átnevezték)
Ha valakinek van ötlete, hogy a
Forrás-völgy melyik részéről készült a lenti fénykép, kérem ossza meg velünk!
Füzes utca (ma): a Bocskai utca végén
található rövid utca, ha volt is itt fűzfa valamikor, sajnos most már egy
nincs (2015), talán a régi Füzes utcza (ma Bocskai) emlékére
kapta a nevét.
Garam utca: a Garam folyó a Duna
mellékfolyója, a trianoni döntésig a forrástól a dunai torkolatáig a Magyar
Királyság területén folyt, ma Szlovákiához tartozik a teljes szakasz.
289 km hosszú, vízgyűjtő területe
5465 km², átlag vízhozama 55,2 m³/mp
Az Alacsony-Tátrában ered, a
Király-hegyen (Kráľova hoľa) (1948 m). Ezután hosszanti völgyben folyik
Besztercebányáig nyugatnak, majd onnan délnek. Lévánál töri át a vulkanikus
hegységet és eléri az alföldet. Végül Párkány mellett, Esztergommal szemben
ömlik a Dunába. (forrás: wikipédia)
A (még magyar)
folyóról itt olvashatsz bővebben: http://www.kislexikon.hu/garam.html
A Garam folyónak Monorral nincs
közvetlen kapcsolata, valószínűleg a fájdalmas trianoni döntés okozta
területelcsatolás miatt, megemlékezésként kapta nevét a Garam utca.
Gém utca: a törpegém rendszeres
fészkelő a Kis-tó nádasában, néha a szürke gém is látható. A Gém
utca a Nádas utcához igen közel van, amikor még kiterjed volt a nádas
az állomásnál a vasút mellett (kb. 2000-ig), akkor a gémek ott is gyakran
megfordulhattak, így témánkhoz közvetlenül kapcsolódik. Kép: szürke
gém
Halas utca: Borzsák Ajtonytól hallottam, hogy a Halas
(tó) egy pesti illetőségű kubikus (földmunkás) tulajdona (bérlete?) volt, aki a
II. vh. előtt házépítéshez mérte ki az agyagot. Két téglalap alakú meder
volt, ma már csak az egyik van meg, a másikat építési törmelékkel és
szeméttel töltötték fel a kilencvenes évek végén. . . A monori
kataszteri (telekkönyvi) térképen (1881) a Halas már fel volt tüntetve,
egy amőba alakú mederként, az említett kubikus ezt újíthatta fel.
A Halas
Kistói út (korábban utca): a felújított Kis-tó és környéke ismert és kedvelt városrésszé vált (lásd fejléc képünk), így talán nem kell magyarázni, honnan kapta a nevét a Kistói utca. Hogy honnan kapta a nevét a Kis-tó az itt olvasható:
http://monoldal.blogspot.com/2021/03/miert-kis-to-miert-kistoi-csarda.html )
A vasúton túl (Páskom) még egy ház sem volt még, amikor a kataszteri térképen (1881) már Kistói utcának nevezték a város felőli végét, a vasúton túli utcarész csak helyrajzi számmal szerepel. A Kistó(i) csárda és a szélmalom ekkor még állt! A monori Helytörténeti Kiállításon faliképként őrzött másik monori térképtöredéken néhány esetben a helyrajzi számok mellett az egykori tulajdonosok nevei is olvashatók, köztük üknagyapám -- Nánai Sándor -- Kistói úti telke is szerepel.
Nádas utca: Monor belterületén (is), több helyen volt nádas, például a Nádas utca vasút felőli oldalán is, de a terület feltöltése és a rendszeres kaszálás miatt gyakorlatilag eltűnt. Ma már csak a Kis-tó-, Halas-, Kenderes-, Maggyárkerti tó, Szúnyog-tó környékén látható kisebb-nagyobb nádas.
Pozsonyi utca: a vizes élőhelyekkel való
kapcsolata a földrajzi elhelyezkedéséből és névmagyarázatából ered. Pozsony a Duna partján fekszik, érdekessége,
hogy az egyik -- már elpusztult -- Monor nevű település a környéken
volt. (Lásd másik sorozatunk, Monor település nevének eredetéről) Magyar
királyi koronázó város is volt, a trianoni békediktátumig magyar város. nevű
település a környéken volt. Régen Posonyként említették. “Pos: a víz jelentésű ősi PIS
szavunk egyik magánhangzós változata. (A szót pisi” formában ma is használjuk)
Az UN: ősi HON, HUN szavunknak “h” nélküli alakja, POS UN valódi jelentése
tehát: Víz-hon” -- szóval már maga a Pozsony szó is vizes élőhely!
Rét utca: ma már teljesen másként gondolunk a rét szavunkra, mint mondjuk száz esztendővel ezelőtt. A rét valójában egy évente rendszeresen víz alá kerülő vagy egész évben „tocsogós” legelő, zsombékos. A legeltetés miatt ritkán tudott beerdősödni, de a "fáslegelő" ismert természeti maradvány, de ez nem azonos a meggondolatlan fásítással, ami pl. a Kistó körül zajlott 2020-ban. A rétek megszűnése miatt visszaszoruló halfajunk a réti csík. Külterületen található, de Monorhoz tartozik a Város-rét, a 24 csatorna (Monori-víz) kiásása után az évenkénti elárasztás elmaradt, mert az addig nagy területen szétfolyó víz már mélyített mederben halad a Duna felé. Manapság csak a tél végi, kora tavaszi időszakban áll rajta “gumicsizmányi” víz, ahogy a lenti kép is mutatja.
Város-réti látkép Monortól Nyáregyháza felé
A Kis-tó kotrásánál
megmentett, kifejlett, ivarérett réti csíkok (csíkhalak) egyike (Ménúrfiak,
Tóth Gábor):
Tó utca: érdekes névadás, mert ez a tóként talán sohasem említett Halas előtti utca, elszomorító, hogy ma már csak az egyik meder létezik. (Bővebben a Halas utca címszónál!) Az egykori “biojátszóterek” horgász-, fürdő- és lóúsztató helyek nem csak nálunk jártak így pl. Vecsésen is feltöltötték a szintén Tó utcában lévő Lanyi- tónak nevezett hatalmas medret, miközben a térképen még évekig hatalmas tórendszert jelöltek. . . de mesélhetnénk a Pilisi vasútállomáshoz közel lévő, utca hosszúságú, tiszta vizű gödörről, ahol most házak állnak.
Nem földtörténeti korokban
mérhető időről, hanem a minket megelőző egy-két nemzedék emlékezetében élesen
élő emlékekről van szó!
A felhasznált adatok-, térképek-,
képek forrásai-, ajánlott irodalom:
-Borzsák Ajtony személyes
adatközlése
-Borzsák Endre: Juhászok,
betyárok, garabonciások (a monori könyvtárból kölcsönözhető)
-Halász János Monor és vidékében megjelent
írása: “A földrajzi nevek eredete és jelentése IX. rész, a Kárpát-medence település-nevei”
1998. augusztus 5. VI. évf. 31. szám. (Halász János helyi folyóiratokban
megjelent írásainak gyűjteménye tőlem kölcsönözhető!)
-SRY-Surman Zsolt fényképtára
-Térkép: http://mapire.eu/hu/map/cadastral/?...
-A másik térképtöredék a monori Helytörténeti
Kiállítóterem állandó kiállításán látható
-A monori Ménúrfiak
gyűjteménye: www.menurfiak.gportal.hu
-A monori Kis-tó
facebook oldal: https://www.facebook.com/monori.kis...
-A Vecsési Kisokosban megjelent
térkép a Lanyi-tóról
-http://www.a-vecses.hu/index.php/az-agyaggodortol-a-lanyi-toig-%E2%80%93-i-resz.html
A monori utcaneveket más
szempontból vizsgálva többen is foglalkoztak ezzel a kimeríthetetlen témával: Bernula Béla Péter, Burján
István, Németh László, Oberst Marietta, Varga Jenő, Vitálisné dr. Zilahy Lídia, (bocsánat, ha
valakit kihagytam, a könyvtárban kutatható írásaik vannak)
Észrevételeket szívesen fogadok!
Fő támogatónk a 2021-ben 35 esztendős Tóth Karosszéria Monor
Tóth Gábor, Monor 2015-2016-2021 március 27.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése