A Monoldalhoz közel álló megrendítő esemény hatására vettem elő a korábban Burján Istvántól kapott kiadványt.
Burján István a Monori Családi Intézet vezetője volt, a Helytörténeti Kör egyik alapítója és egykori vezetője, a Monori Füzetek szerkesztője, civilben címfestő, most vázlatosan csak ennyit róla, később egy hosszabb írásban (sorozatban) mutatjuk be a Monoron végzett munkáját, de több esetben már fel is használtuk pl. a térképeit.
A kiadvány bevezetőjéből:
"Az emberi élet megváltoztathatatlan rendje, hogy egyszer lezárul, vége szakad. A szeretteinktől való elválás életünk legnehezebben elviselhető érzése. Ahogyan a halált, úgy ezt a fájdalmas érzést sem kerülheti el az ember. A környezet, az embertársaink, a társadalom azonban sokat tehet azért, hogy a hozzátartozók számára oldja a nehéz bánatot, megnyugtassa a sebzett szíveket, könnyebben elviselhetővé tegye számukra az életet ezekben a legnehezebb időkben is. Ehhez egyik eszközünk a szó, a beszéd. Szertartásainkon a vigasztalás a legfőbb feladatunk. Szólni a közülünk távozó életéről, tetteiről, értékes, egyedi, csak rá jellemző életéről, szólni a pótolhatatlan veszteségről, a beállt hiányról anélkül, hogy fokoznánk a hozzátartozók fájdalmát nem pusztán szónoki feladat. Embertársi, felebaráti felelőssége mindazoknak, akik ismerői és részesei lehettek a lezárult életnek, akik igazán átérzik az árván maradottak bánatát. A búcsúztatás szép és nagyon nehéz közösségi feladat. A nevükben megszólaló számára ezzel a segédlettel szeretnénk megkönnyíteni a munkát. A kiadványunkban közölt beszédek fiktív személyek búcsúztatására, ehhez a segédlethez készültek. Jó lenne, ha a használói mintának, pontosabban vezérfonallal tekintenék csak, saját beszédük elkészítéséhez, mert első számú szabály a búcsúztató beszédek elkészítéséhez az, hogy mint ahogyan nincs két egyforma emberi élet, nem lehet két egyforma búcsúbeszéd sem.
A temetésen nyilvános szereplést vállaló személyek felkészülésük, a hozzátartozók körében végzett adatgyűjtés, kiegészítése során jól hasznosíthatják a kiadvány végén található tájékoztatót az Intézet temetési szolgáltatásairól. Meggyőződésem, hogy ezzel a szertartáson megszólalással igazán emberséges feladatát sikeresen teljesítheti a szónok."
Aki szeretné a fent bemutatott kiadványt elolvasni, keresse a monori könyvtár helytörténeti gyűjteményében!
Tóth Gábor
2021. szeptember 10.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése