2022. augusztus 25., csütörtök

Borzsák Ajtony emlékére






Kép: a Borzsák család képtárából

Ajtony Monor múltba látó személyisége volt, nem volt idős, de családi kapcsolatai, barátai révén olyan dolgokat is tudott, amit mi már csak tőle hallhattunk; ezeket a lehetőségeinkhez mérten a Monoldalon tovább adjuk. . . korábbi írásainkhoz is rengeteg segítséget kaptunk.

-- Milyen ember volt Borzsák Ajtony?

Egy újságcikkből emeltem ki egy rövid részt, ami annyira jól jellemzi őt -- még a reménytelen helyzeteket is meg tudta fordítani.

„A kezdet nem túl bíztató, hat óra előtt tíz perccel még csak ketten ülünk a monori gazdakör irodájában. Borzsák Ajtony megnyugtat, nem jöttem hiába. „legkésőbb negyed hétre teltház lesz.” -- mondja magabiztosan, aztán hogy addig se unatkozzak, megmutatja a gazdakör zászlóját. Viharvert relikvia, többnek látszik a koránál. Mint megtudom, az 1904-ben alakult monori gazdakör harmincéves jubileumára csináltatták 1934-ben. Hogy mitől olyan szakadt és foltos? Ajtony mondja az okát.”

(Forrás: Pest Megyei Hírlap, 1994. 03. 18. / 64. szám, szerző: Matula Gy. Oszkár)

És innentől olyan részletes történet kerekedik a Monori Gazdakör elmúlt évtizedeiből, hogy a hallgató (olvasó) úgy érzi, hogy tán ő is megélte azokat -- és már rég nem bánja, hogy az újságíró korábban érkezett a gyűlésre.

-- Ilyen volt ő.

Ajtony saját elmondása szerint ikertestvérével, Farkassal „életpályát cseréltek”, mert ő szeretett volna természettel, főleg madarakkal foglalkozni, végül elektroműszerész szakmát tanult, édesapja: Borzsák Endre néprajzkutató hagyományát is őrizte, a két különleges monorierdői méhes(ház) megmentése az ő nevéhez fűződik, az egyikben sokáig Monoron méhészkedett, a másik állítólag a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumba-Skanzenbe került.


A 2005 körül készült képen látható a Péteri úti méhes, aminek festését Balogh Gyula festőművész újította fel. . . a kép jobb sarkában Géczy Gábor. . . már egyikünk sincs köztünk. . . Géczy Gábor megemlékezése folyamatban. . . Balogh Gyula festőművészről már készült egy megemlékezés, itt olvashatják:

https://www.facebook.com/notes/monoldal/balogh-gyula-fest%C5%91m%C5%B1v%C3%A9sz-eml%C3%A9k%C3%A9re/2603694106424685/

Kiss Zsolt komám így emlékezik GG-re:

 https://www.youtube.com/watch?v=2H3_RzYWr_c


Ajtony bármilyen egyszerű hétköznapi esemény közben -- ami lehetett egy árokparti sarlózás vagy akár egy csillárkampó hajlítás, mert tanult szakmájától és a gazdálkodástól sohasem távolodott el -- jókedvűen olyan emlékeket osztott meg velünk, ami akár kalandregénybe is illett volna, pedig itt történt Monoron.


Ajtony halálával bezárult egy időkapu. (1943-2017.)

Nyugodjék békében!


Borzsák Endre néprajzkutatóról néhány gondolat: https://monoldal.blogspot.com/2021/11/neprajzi-muzeumot-epitenek-monoron-1930.html

Az Ajtonytól kapott könyvsajtó története: https://monoldal.blogspot.com/2021/03/egy-konyvsajto-tortenete-elso.html


Tóth Gábor,

2018-2019. március 12-én Ajtony névnap előestéjén

(A korábbi facebook jegyzetként megjelent írásom alapján)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Monor közlekedéstörténete (12.) hotelbuszból helyközi járat

  Buswordblog.com  oldalon  Bajsz Gábor alaposan megírt internetes cikkeket közöl, ott olvastam a következő mondatokat:  "A filmesek ú...

Népszerű bejegyzések