Egy könyvsajtó története
ELSŐ MEGJELENÉS: MONOLDAL FACEBOOK JEGYZET·2015. DECEMBER 6., VASÁRNAP·
A történethez tartozik, hogy az írás első változatát 2013. október 4-én kinyomtattam, majd egy illetékesnek gondolt személynek véleményezésre átadtam, választ erre nem kaptam; némi előkészület után 2015. decemberében, András napon elindítottam a Monoldalt -- helytörténet egy oldalon, de nem egyoldalúan.
(kiegészítés: 2022. december, az eltelt idő és az eddigi bejegyzések igazolják, hogy szükség van rá. . .) A Monoldal blog tartalomjegyzéke itt olvasható: https://monoldal.blogspot.com/search?q=tartalomjegyz%C3%A9k
A most bemutatásra váró könyvsajtó valószínűleg a monori Popper nyomda egyetlen megőrzött tárgyi emléke.
Évekig áztattam mindenfélében hátha megindul az összerozsdásodott orsója, de hiába…
Amikor megtudtam, hogy Bernula Béla Péter a nyomdászatról tart előadást a ’balassady’ Monori Népfőiskolán, újra elővettem a könyvsajtót és a felújítást tervezgettem. Az orsót végül erősen át kellett melegítenem, ez a néhány perc többet ért, mint az évekig tartó csodaszerekben áztatás. Ekkor már láttam értelmét a felújításnak, mivel valóban használható eszköz lesz belőle. Érdekes volt azt látni, hogy a talprészen, egy korábbi törést nagyon alapos módon javítottak, akkor még javítottak. . . elkerülte a beolvasztást. De, hogy minek köszönhetjük, hogy a nyomda többi felszerelésével ellentétben az államosítást is elkerülte az már titok marad. Szétszedés után az alkatrészeket egyenként rozsdátlanítottam majd alapoztam, sajnos eredeti festéknyom már nem volt rajta, ezért egyik kedvenc színemre -- zöldes elefántcsont -- festettem.
Az általam ismert könyvsajtók általában egyszínű fekete, zöld, fekete-arany vagy fekete-vörös színűek voltak, de az én szín-összeállításommal egészen könnyeddé, szinte porcelánszerűvé vált, az egyébként, több mint 30 kg-os öntött vasszerkezet.
(Nagyon ritka lehet, hogy egy könyvsajtón bármilyen jelzés vagy ehhez hasonló névtábla legyen, mert az általam eddig ismert könyvsajtókon én még nem láttam! Kiegészítés 2021: azóta (5 év elteltével) találtam két "cégjegyzett" könyvsajtót, de egyik sem C. Polzer. . .)
A fenti kép forrása:
A Polzer cégnek Budapesten is volt képviselete, a címlista szerint tűzmentes pénzszekrényeket forgalmaztak: V. ker Gizella-tér 5. (a könyvsajtó és a pénz(páncél)szekrény anyagában kapcsolódik, mindkettő öntöttvas)
A sajtó történetének befejező része valószínűleg életének egyik csúcspontja:
Bernula Béla Péter nyomdászatról tartott előadás-sorozatán mindhárom alkalommal szemléltető eszközként szerepelt!
A könyvsajtó történetéhez tartozik,
hogy Péter előadása után egy érdekes és nagyon tanulságos beszélgetés alakult ki a sajtó körül.
A jelenlévők közül többen ekkor értették meg, hogy miért hívják a nyomtatással készült „sajtóterméket” sajtónak.
Az élelmiszer sajt készítéséhez is így kapcsolódik (az elkészítés módszerével), amiből kiderül, hogy a sajt-, sajtó-, sajtolás szavaink a magyarság régi, legeltető, állattartó életmódjából, a tejfeldolgozás egyik kifejezéseként maradt ránk.
Manapság már a könyvsajtót is gyakran idegen néven nevezik: könyvprés. Az idegen eredetű préselés szó helyett használjuk a magyar szavainkat: sajtolás, sulykolás, nyomás, tömörítés, zömítés! (A prés szóban felfedezhetik akár az angol "press" szót is, ami egyes esetekben a sajtóra is utal(hat) Forrás:
Kiegészítés 2021: a magyar nyelv szótára (1862) mást mond: "Minthogy a sajtnak anyaga savulás által készül, okszerüen állíthatni, hogy gyöke azon saj, mely maskép sav azaz só, s melyből a sajtalan, azaz, sótalan, és sajmeggy szók eredtek. Ezen vélemény szerént létezett sajik (savik, savó) ige, melyből at képzővel lett sajat, öszvevonva sajt. Alakra, és képzésre hasonlók hozzá: rojt, bojt, tajt, lejt, sejt, bejt v. böjt, melyeket különösen l. saját rovataik alatt. Azon vélemény, mintha a sajt a sajtólással (préseléssel) volna fogalmi és elemi rokonságban, azért nem valószinű, mert a sajt lényegéhez nem tartozik, hogy sajtólt legyen, miután a sajtnak sajtólatlan nemei is vannak, de igen a sajulás, azaz, savulás, mert sajátszerü anyaga ez által fejlődik ki."
A fenti szöveg forrása: http://sajt.szojelentese.com/
A könyvsajtó méretei:
külső, befoglaló méretei: 300 mm x 435 mm
teljes magasság: 340 mm
sajtolási felület: 295 mm x 250 mm
legnagyobb sajtolási magasság: 65 mm
teljes súly: 34 kg
A további kutatáshoz:
-- Bernula Béla Péter Popper nyomdáról szóló írását a Monori Krónika 316. oldalától olvashatják. (a monori könyvtárból kölcsönözhető)
-- Monoron több, más tulajdonában lévő nyomda is működött az elmúlt évszázadban!
-- A könyvsajtó Tóth János monori karosszérialakatos műhelyében előzetes egyeztetés után megtekinthető, de ha könyvet szeretnél vele felújítani, annak sincs akadálya!
Megbeszélhetjük, tel.: 06 29 411 297
Észrevételeket szívesen fogadok!
Fő támogatónk a 2016-ban 30 esztendős
Tóth Gábor 2013. október 4.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése