2017. április 26., szerda

Monor település nevének eredetéről 7.

Monyorú, monoru, monor -- elfeledett szavaink

(A kis- nagybetű probléma és a betűszín önállósodása továbbra is fennáll.)


Előző részünk kicsit vidámra sikerült, mert a téma így adta, most viszont egészen komoly forrásokat mutatunk elfeledett szavainkról.
A mony, monyó, monyó(k) kutatása közben találtam egy forrást, amitől még a lélegzetem is elállt, miután magamhoz tértem kerestem benne a hibát -- hátha elírás. Nem. Saját fáradtságom sem hagytam ki, ezért aludtam rá egyet, de másnap reggel is azt láttam, mint előző este. Felhívom figyelmüket, hogy a következő forrásként használt szövegekben a helyesírás és szóhasználat eltér a maitól, de nem játszok tovább a türelmükkel, ezt találtam:

"négy halomnak nagy részét már fel is bontatták. 
A halmok két csoportja magától a falutól nyugatra fekszik, és a vaskutiak fekvéséhez nagy hasonlatossággal bir. Az északi vonal a délivel hosszúkás monort látszik képezni; némely halmok majd földig leszántvák, mig mások könnyen felismerhetők."

Itt olvashatnak a vaskúti halmokról, és egy képen jól látható a halmok monorú elrendeződése is: 
http://knp.nemzetipark.gov.hu/vaskuti-halmok


A kép forrása: a wikipédia szabadon felhasználható képtára
A kép kattintással nagyítható!

Nem igazán tudtam, hogy mire gondolt Rómer Flóris a magyar régészet megteremtője, mert ő írta a fenti sorokat.
      Forrás:        Archaeologiai Értesítő 1868-2009      Rómer Flóris (szerk.): ARCHAEOLOGIAI ÉRTESÍTŐ 1. KÖTET (1868-1869)1868–69 / 9. füzet 
A geszterédi ásatások és szabolcsmegyei muzeum (Gesztréden találták minden idők leggazdagabb "honfoglaláskori" leletanyagát: 

http://www.geszterediaranyszablya.hu/galeria.php

Fontos tudnivalók Rómer Flórisról: https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%B3mer_Fl%C3%B3ris


Ahogy azt már néhányszor elmondtam, mi már kivételes helyzetben vagyunk a néhány évtizeddel korábban tevékenykedő kutatókhoz képest, pár kattintással napokat vagy heteket lehet megspórolni, még úgy is jól járunk, hogy minden még nem érhető el az interneten.

 A most bemutatott anyag nagy része az www.arcanum.hu oldalról származik. 

Kutatásaim során megtaláltam a fentebb említett monor párhuzamait, és mivel szinte az összes találat régészeti témájú, így akár azt is mondhatom, hogy nem csak egy elfeledett, meghatározott alakot jelentő szót találtam, hanem egy korai régészeti szakkifejezést is.

 (Archeológiai Értesítő 1.! kötet) 
Sajnos a néprajzi kutatások a régészet elindulása után kezdődtek, előtte nem igazán foglalkoztak a "nép" nyelvének lejegyzésével, okleveleink és egyházi irataink sem a romlatlan magyar nyelvet használták, nem kevés gondot okoz a "nép" nyelve és a "hivatali" nyelv különbsége, de erről már volt szó az első részben.

 Monorú -- hasonló okból tűnhetett el, mint a mony, az "emberemlékezet" óta használt szó egyszer csak illetlen kifejezéssé vált, a monorú helyett a magyarosodott mandula-mandorla, ovál(is) szavak, -- véleményem szerint nyelvújításkor született -- tojásdad szó,  a mony helyett a tojás jött divatba. Hasonló szavunk a domború, de az "csak" valamilyen formájú kiemelkedést feltételez, míg a monorú egyértelműen hosszúkás alakot.



                                                         A kép kattintással nagyítható!

Nézzük meg, mit mond a kortárs, a Czuczor-Fogarasi szótár:

"MONYORU, (mony-or-ú), mn. tt. monyorú-t, tb.
 — le v. —ak. Alakjára nézve monyhoz hasonló, tojásdad. 
Monyorú kerék, Sándor István szerint ügyetlen kerékgyártó által csinált tojásdad kerék. Mind képzésre, mind alapértelemre leghasonlóbb hozzá a mogyorú v. mogyoró, minthogy mindkettő gömbölyű kerekdedségre vonatkozik.
 Elemzésére nézve lásd: MONY és MOGYORÓ. 
Ide tartozik a népnyelvben divatozó bögyörö, azaz a kis férfi gyermekek szeméremteste, mely vastag hangon bogyoró, s nincs kétség benne, hogy gömbölyegségétöl vette nevét."

Forrás: CzuczorFogarasi_4__pages308-308 

A most következő forrásként használt idézetek nem kizárólag a keresett szavakra összpontosítanak, tartalmukat és ízes nyelvüket is fontosnak tartottam bemutatni.

1.,

"Ó-Buda és Buda-Ujlak vagy Uj-vidék határán fekszik a régi Königsberg, melyet monoru alakban emelt épületjeiről azonnal meg lehet ismerni. E helyen feküdt a római színkör. A többnyire alacsony piszkos házikók alapjai az ős ülőhelyeken állnak, a pinczékben több helyen a falakat lehet látni; a színkör közepét jelenleg zöldséges kertek foglalják el."

Ennek az idézetnek a tartalma is nagyon fontos, mert úgy találták meg a manapság amfiteátrumként nevezett épület romjait, hogy a régésznek (Rómer Flóris) feltűnt: a házak monoru  alakban "kikerülnek valamit. Magyarul körbeépítették az amfiteátromot, de nem használtak körzőt, így lett monoru.

Forrás: ARCHERT_1868-1869_001__pages249-249

Bevallom kellett néhány nap, hogy megemésszem a több tucatnyi monoru-monorú forrás értelmezését, de azt hiszem megérte. Folytassuk a források bemutatását!

2.,

"(Lovácskán) a Munkács melletti klacsanói hegyen találtak egy kisebb barbar ezüstérmet, mely Lehoczky Tivadar birtokába kerülvén, általa lerajzoltatás végett átengedtetett. Az érem előlapja
durva vésetű fejet mutat, melynek szeme s füle kezdetleges, font hajában levélkoszoru látszik. A hátlapon egy jobbra futó vitéz ábrázoltatik, ez jobbjában koszorút tart, balját monoru paizs födi. Mind a két lapot gyöngykeret övedzi."

Ez a leírás ismét tartalmában is érdekes, ugyanis "barbár ezüstéremről" beszél. Vajon melyik népre gondolhatott? Hun, szarmata, jazig, alán? Mert őket nevezik "barbárnak". Kép is van hozzá:

Forrás: ARCHERT_1868-1869_001__pages204-204
https://adt.arcanum.com/hu/view/ARCHERT_1868-1869_001/?query=A%20h%C3%A1tlapon%20egy%20jobbra%20fut%C3%B3%20vit%C3%A9z%20%C3%A1br%C3%A1zoltatik%2C%20ez%20jobbj%C3%A1ban%20koszor%C3%BAt%20tart%2C%20balj%C3%A1t%20monoru%20paizs%20f%C3%B6di.%20Mind%20a%20k%C3%A9t%20lapot%20gy%C3%B6ngykeret%20%C3%B6vedzi&pg=204&layout=s

A szemléltető képünk nem a szöveghez tartozik, de a monorú pajzs alak Mátyás király címerében is megtalálható. (a kép forrása: wikipédia szabadon felhasználható képtára, a kép alatt látható címen megtalálható)





A kép kattintással nagyítható!


3.,

"(Duna-Szekcsőn, Baranya m.) tavaszkor találtak egy állítólag széthányt csontvázon két üveg karpereczet, melyeket hasonlatosságoknál fogva a római korba kell helyeznünk, a mint a helynek fekvése is és az ottan gyakran talált római régiségek valószínűvé teszik. A karpereczek belső átmérője 2'' 2'", oldalaik magassága 4'", vastagsága 2'", belső faluk egyenes, a külső monorú. Egyik egyszerűen sötét, majd feketének lehetne mondani, a másik szintén ilyen, csakhogy mozaikszerűleg külső lapján különféle nagyságú sárga, zöld, kékes és fehér hosszúkás pöttyökkel van tarkázva. Ezeknek művezete sajátságos, és ezen tekintetből e darab minden esetre a ritkábbak közé tartozik."


Forrás: ARCHERT_1868-1869_001__pages279-279

4.,

"A templom hajdan monoru kőkerítéssel birt. Ez itt-ott vastag pillérjeivel és lőréseivel nem egyedül a templom körüli temetőhely nyugalma védelmezőjéül szolgálhatott, hanem talán arra is, hogy a portyázó csapatok rögtöni támadásai vagy a vallási belháborúk alatt is darab ideig menedéket nyújtott,"

Forrás: ARCHERT_1870_002__pages64-64

5.,

"(Balogh Lajos) úr Felső-Bükről, két igen régi aranyéremleletről tudósít. Az egyik római érem, melynek azonban tökélyesebb lenyomatát kérnők, miután a küldött rajzon nem lehet eligazodni. A másik papir vastagságú, monoru egyházi érem, egy úgynevezett Crux Saiicti Patrie Benedict!"


Forrás: ARCHERT_1870_002__pages104-104

6.,

"Legelőbb a dombon fekvő, monoru fallal kerített templomot pillantók meg, majd a várkastélyt, mely innen tekintve erdős hátterével elég meglepő látványt nyújt. A gothaloveczi templom, mint rendesen a horvátországi templomok azon sajátsággal bir, hogy nyugati oldalán egy vagy két ős hársfa áll, és hogy északi kerítési falához egy csapszék van illesztve, melynek jövedelme a lelkészé,"

Forrás: ARCHERT_1870_002__pages109-109

7.,

"Azt, hogy e helyen egy-két század előtt négyszögű sánczczal kerített bástya állott, tagadni nem lehet; mert, ha a tornyok és falak alapjai egyedül a templomkerítés részei volnának, azok a szokásos monoru alakban fordulnának elő."

Forrás: ARCHERT_1870_002__pages129-129

8.,

"A szép, de meneteles-volta miatt csak nehezen föntartható utakkal ellátott parkban haladván, egyszerű oszloppal találkozunk ; ennek fejezete fölött sirene-félének alsó része jön elő, töredékben. A monoru oszlop talapzata 5" magassággal bír, 4''-nyi töve !)" átmérőjű, az oszlopfő épen 1"."

Forrás: ARCHERT_1870_002__pages137-137

9., 

"A hátlapon szintén gyöngykeretben, Magyarországnak némi faragványnyal körített monorú vérté látszik, két lebegő szárnyas nemtőtől tartva. A függélyesen keltészelt vértnek czímertanilag jobb oldala öttagú mezőben négy csíkot, balfele pedig hármas vonallal képzett középső dombról felmagasitó kettős keresztet tüntet elé ; a vért két felét elválasztó függélyes vonalban, a jobboldali második csík fölött jókora gömb mutatkozik. A vért felső faragványát, csüngő lánczocskák nélkül ábrázolt, magyar korona födi. Körirata: IN HOC SIGNO VICTORIA. Legfölül keresztke lebeg, melyet a mondott köriratnak hullámos irányban irt SIGNO szava szakít meg. Legalul, vonallal elkülönzött szeletben, I. M. LINDNER s még alábbi sorban RECHPF. olvastatik. Ezüstölt sárgarézből készült, eddig egyetlen, példányom, nagysága 29 millimèter."



Forrás: ARCHERT_1870_003__pages135-135

Az első mondatban szereplő "nemtő(től)" szót ma angyalnak mondjuk, de érdemes volna e régi szó eredetét megkeresni. 
Forrás: https://szinonimakereso.hu/nemt%C5%91/f%C5%91n%C3%A9v

A szemléltető képünk nem azonos a szövegben szereplővel, de jól mutatja a monorú alakot síkban és térben is! (a budapesti Szabadság-hídról készült a felvétel, forrás: wikipédia, szabadon felhasználható képtára, a szerző adatai a kép oldalán olvashatók)




                                             A kép kattintással nagyítható!

10.,

"A jobbra-balra eső telepítvényeket folytonosan szemmel tartván, és a kocsit gyakran megállítván, hogy a távolabb fekvő építményeket jó távcsőveinkkel vizsgálhassuk, megérkeztünk Sz.-Márton elé. Ennek temploma, régi szokás szerint, monorú kőfallal, a czinterem falával van körülvéve, és ámbár
az ablakok ujak, régi-voltáról tanúskodtak a déli és északi oldalon meghagyott kőtalapzat és a torony alatti csúcsíves ajtó melynek tagozata két mélyebb horony közt kiugró körtvélytagból áll, külső keretét pedig egy-egy bottag képezi szijtagok közt. A templom belseje egészen ki van vetkőztetve régi jellegéből. A torony a homlokzat elé van építve, a karzat magasságán kerek ablak tűnik fel a vakolat alatt; fölebb még egy kerek ablak áll, de ez ujabbkori, nem tölcséres bélletü.
Nem hagyhatom említés nélkül, hogy e templom előtt is két terebélyes hárs emelkedik."

Forrás: ARCHERT_1870_003__pages147-147

A szemléltető képünk nem az írásban említett szt.-mártoni templomot mutatja, hanem a körösfőit, de a templomok körüli, általánosnak mondható kőfal, ami itt is monorú, ezen a felülnézeti rajzon jól látható.
Forrás: http://www.mke.hu/lyka/04/248-254-korosfo.htm



                                                           A kép kattintással nagyítható!


11.,

"Archaeologiai levelek. XLI. (Jelentés a szabolcsi földvárról.) E (Szabolcs-községet környező) vár összerótt fából és földből van emelve ; alakja monorú (ovál), területe, a közepét képző lapálylyal, 43—1200 • " ; keletről nyugatra, s éjszakról délnek szemközt álló két-két kapuval. Közepén, mely most temetkezési helyül szolgál, két, kővel kirakott kút volt. Ez szintén látható. Körületét víz mosta, egy felől, nyugatra, a természetes nagy Tisza, — mely most holt Tiszává vált, — kelet felől pedig e Tiszából mesterségesen fölvezetett víz,"

Forrás: ARCHERT_1870_003__pages241-241

Itt érdemes megjegyezni, hogy a monorú szót a latinból eredeztetett ovál szóval "magyarázza"


12.,

"XLIV. Ludaics Miksa megyei törvényszéki ülnök úrtól ajándékba kapott a m. n. muzeum egy monoru (5'3 — 4'5 átm.) réz emlékérmet, melynek előlapján tölgylevél-koszoruban LEO POLDO II AVGrV STO, köröskörül PIETATIS IN GENVS HVMANVM ERGO áll; hátlapján ezen érdekes szavak foglaltatnak: QVOD • I CRVENT A M • CAEDIBVS • | POPVLORVM • LAVREAM • | SPREVIT • | IMPERIVM • INTRA • FINES • I COERCENDO • CIVES • HÖSTES • | SERVAVIT • I PACE • VLTRO • DATA • ACCEPTA • j ORBI • TERRARVM • j CONSVLVIT •
| M • D • С • С •L ' X • X ' X • X • — Ezen érem eddig a muzeumból hiányzott, de különben sem látszik közönségesnek lenni, miért is legnagyobb köszönettel vettük."

Forrás: ARCHERT_1870_004__pages235-235


13.,

"Érmészeti adalék. VII. Az évszámok Basta fémerén. A Basta György emlékére vert monorú fémert ismeri minden, ki Erdély éremtanával foglalkozik s tudja azt is, hogy azon fémer hátlapjának terén évszámul 1603 áll s czélszerű helyességgel áll, mert azon esemény, melynek örökítésére a mű főképen szánva volt, tudni illik Erdély visszafoglalása, a mondott évben lőn végrehajtva."


Ebben a szövegben még egy érdekes szó található: a fémer.
Valószínűleg a fém érme szavak összevonásából keletkezett, nem tudok mai alkalmazásáról.

Forrás: ARCHERT_1871_005__pages101-101

14.,

"Két ezüst sarkantyú hegyes csúcscsal és két oldalszeggel; kerek ezüstlemez, több soros rovatokkal ékes aranylemezzel borítva; kisebb monoru ezüstlemez; aranyozott ezüstlemez, töredékek; kis ezüstcsat és ezüst csatrészlet; ezüst karika töredékeivel; ezüst sodronykarika töredékek; öt db. különféle ezüsttöredék; paizsköldök bronzból töredékeivel, bronz szeg, HPA" hosszú vas lándzsahegy; vashorog; vas zabla részletei; négy db. vas kampó; vaskard töredékei; borostyánkő bevésett párhuzamos vonalokkal s csúcsokkal; monoru onyx; vörös cserépmedencze apró ívalakú ékítményekkel s ezek alatt rovatolt füzérekkel körülékesítve 8"A" nagys. embercsontok. Lelőhely
Geszteréd. (Vsd. ö. „A. Ért." I. k. 49. s k. 11.)"

Forrás: ARCHERT_1871_005__pages118-118

15.,

"Az alaplevél közepén emelkedik a monorú szelencze, melynek két oldalán egy-egy haliotisféle kagyló-teknő a porzó válujává alakul."

Forrás: ARCHERT_1872_006__pages109-109

16.,  monor

"A kanál lapátja vésett czifrázatu, ez azonban bár poncz nélkül van, és ujabb izlést elárulni látszik, még is hasonló a másik kétségtelen írnedvtartó kanalához. A művész poncza monorban emberi tenyeret mutat, (tenyér rajza) és így talán még lehetne hazájára, nevére bukkanni."

Forrás: ARCHERT_1872_006__pages110-110

Ismét egy egyértelműen "monornak" olvasható szó, amit összevetve a legelső találatunkkal "hosszúkás monort" erősen elgondolkodtató, mert mindkét esetben a "monor" rag nélküli főnév, míg a monorú szerintem inkább melléknév.

17.,

"A pecsétnyomót Szabó József esperes úr 1835 — 36 körül Szabad-Szállásán, az akkori főjegyző Balogh József szívességéből látta. Hogy hol találtatott bizonytalan. A kérdéses pecsétnyomót közlő úr szívességéből, lenyomata után ide mellékeljük. 
Alakja : csúcsos monoru.
Körirata: „y S GYIDONIS CANNONCOLOC6(1. 1. ábra.) Belül egy madár, talán galamb, felfelé tartott csőrrel czimertanilag balra; egy gömbön áll. Talán sikerülend okmányok közt ezen egyházférfit fölfedezni; a pecsétet magát a XIV-dik századba helyezhetjük. A pecsétnyomónak felső végén füle is volt. Kik az eredetit látni óhajtják, mint Szabó úr mondja — forduljanak Szabadszállás tanácsához."

Kép is van hozzá!

Forrás: ARCHERT_1872_006__pages268-268

18.,

"Sokkal gazdagabb és változatosabb a stettini muzeum, melyben először láttam azon roppant nagy, felfúvott lemez-karpereczeket, minőkkel a lengyel muzeumok is birnak. Míg a kézvédtekercsek, tekercses ruhakapcsok, lapos lemezekből tekeredett hengeres kézvédek, a tekercsben végződő bajtűk, és pápaszemes fibulák egészen a mieinkiez hasonlítanak, addig a tekercses végű kardmarkolatok, monoru, két lapból álló és összekapcsolt fibulák ismét a svéd példányokra emlékeztetnek."

Forrás: ARCHERT_1875_009__pages25-25

19.,

"Révaiba visszatérőleg itten feltűntek a sodronyból font és tekercses lemezekben végződő bronz-övek, az ezüst sodronyokból font Ízléses nyakkarikák, az apró lemezekkel és csörgővel feldíszített bronznyakperecz, a csonkitott szögletű gyöngyökből készült nyakravaló, egy dülényvégű bronzkulcs, mely fogantyúján és áttört szakállán karikákkal bír, alkalmasint csörgők alkalmazására; egy monorú, a skandináv melltűk fajából való kapocs; négyszögű sodronyból készült ezüst tekercses karvéd, szíjak díszítésére való ezüst áttört lemezek, vas keltek, és monorú kardgombok stb. stb."

Forrás: ARCHERT_1875_009__pages56-56

"dűlényvégű" bronzkulcs is érdekes!
dűlény - négyszög

Forrás: http://www.kislexikon.hu/duleny.html

20.,

"Ugyanezt állíthatjuk nem csak eme régibb két gyöngyös ékszer koráról, hanem az öthalmi két hasonló ezüst fülbevalóról is, részint a feltűnő hasonlósága miatt, részint pedig azért, mivel Öthalmon szintén találtatott néhány 3-ik s 4-ik századbeli érem.
Ezen elősorolt fém tárgyak kapcsában megemlíthetjük még a sírokban talált gyöngyöket. (LIE tábla 11. szám) Ezek nagyságra és alakra nézve igen váltakozók; vannak ugyanis apró téglányalakú csiszoltak, hatszögü lecsiszolt tompa élüek, szívalakúak, gömbölyűek, tojásdadok, továbbá diónagyságnyi, hosszúkás gömbalakúak, lapos négyszögletesek, monorúak s szivörüek. Anyagra és színre nézve szintén nagyon különböznek egymástól ; vannak ugyanis üvegből, carneol-, calcedonból, fehér krétaszerü anyagból s vörös, zöld, kék, fehér, sárga gyurmaféle anyagból, — s tökéletesen megegyeznek a muzeumban levő, több helyről való római sírokban talált gyöngyökkel."

Forrás: ARCHERT_1880_014__pages389-389


Sok érdekes szó van benne, amik jól elkülönítik a monorú alakot, kizárva a tévedést.

21.,

"Ez kisebb nagyobb karpereczekböl áll, és egy 20 egész 24 hüvelyk hosszú sajátszerű lánczból, melynek részletei nem köralakú, monorú vagy szögletes tagokbél vannak összeállítva, hanem különféle alakú mozgékony ékességeket képeznek."

Forrás: ARCHKOZL_02__pages241-241

22.,

"A káptalan pecsétjéről. A középkorban az oklevél hitelességének legfőbb kritériuma a hiteles pecsét volt, ezért ennek a kérdésnek a tulajdonképpeni oklevéltan számára is van jelentősége. Az első vasvári pecsét 1291-ből maradt fenn.137 Ezt 1328-ig használták, amikor — ismeretlen ok miatt — új pecsétet kapott a hiteleshely.138 Az 1353. évi pecsétvizsgálat során a vasvári is elnyerte a közhitelűséget. A minket érdeklő korszak elején azonban igen valószínű, hogy létezett egy (mára már elveszett) harmadik pecsét. 1257-ben többször találkozunk ezzel a fordulattal: „sigilli nostri innovatione anno primo".139 Ennek alakjára a „monorú pecsét",140 „monorú (ismeretlen) pecsét",141 „tojásdad pecsét"142 kiadói megjegyzései engednek következtetni. Nem osztjuk Sill F. megállapítását, hogy „A vasvári pecsétek között nem találunk mandorla alakú pecsétnyomót, a külső forma a nagyobb pecséteknél mindig kerek alakú volt. Csak a legújabb időszakban készültek a kisebb pecsétek ovális formában.143 Bizonyos, hogy az 1257 előtt használt pecsét ovális alakú volt. Ezt alátámasztja Garai Miklós nádor egy 1429-ből származó oklevele,144 amely a káptalan egy 1237-es kiadványát tartalmazza kivonatosan, amely „privilegialis (így!) sub priori et antiquo sigillio oblongo casualiter deperdito emanate". Ez a rövid megjegyzés több szempontból is tanulságos.
 Először: világosan tájékoztat a pecsét alakjáról, de arról is, hogy milyen sorsra jutott."

Forrás: LeveltariSzemle_37_1987__pages393-393

Együtt a monorú, tojásdad és ovális szavak.



Szemléltető képünk nem az írásban említett pecsétet mutatja, hanem egy "monorikummá vált" repülőgép az L2 "Róma" üzemanyagtartályát, sárgarézből készült, síkban és térben is monorú. (A fénykép Atkáron, a repképes változatról készült, kép: Tóth Gábor, Ménúrfiak) 
A repülőgépről és a Monor-Mátyásföld között elért világrekordjairól bővebben itt olvashatnak: 

https://kepesrepules.wordpress.com/




A kép kattintással nagyítható!


23.,

"a) Az egyik volt a sygillum maius, amelyet a privilegiális oklevelekre viaszba nyomva zsinóron függesztettek a levélre. Érthető, hogy az évszázadok folyamán e pecsétek legtöbbje vagy leszakadt már az oklevélről, vagy pedig eltöredezett, elmosódott. Mégis megmaradt néhány több-kevésbé ép pecsét. Ezek alapján a kalocsai káptalan privilegiális pecsétje így írható le: A pecsét alakja: alul-felül csúcsívben végződő, ún. monoru pecsét. A pecsétkép: Szent Pál álló alakja, jobb kezében kardot, a baljában könyvet tart. A pecsét körirata: S. CAPITUL1 COLOC - ENSIS ECLESIE. (67)"

Forrás: MagyarEgyhaztortenetiVazlatok_1990__pages62-62

24.,

"Ma az egyh. lat. Esauból Ezsau lett, a XII. században az egyh. alak Esau volt rövid e-vel. Ebből a magyarban Esau lett; a mikor a magyarban a szóvégi -au-ból -ou lett (vö. 1055-ből: monarau, munorau, később*monorou vö. monoroud OklSz.;"

Forrás: MagyarNyelv_1916__pages198-198

A tihanyi alapítólevélből származó felsorolásban két érdekesség is található, nem minden esetben monor  (a ma mogyoró növényként azonosított) a szó (feltételezett) töve, megtalálható még a monar, de munor is, ami a Békés- megyei Monor-Murony problémát is alátámassza. A másik, hogy a korábbi feljegyzésekben a szó második magánhangzója nem egyezik az elsővel, pont, mint a mi Monorunk első említésekor (Monar)

25.,

"Az egész alakot monorú, tojásdad nagyobb dicskör, az úgy nevezett aureola, mandorla,  veszi körül, szélein hármas pásztával tagozva, melynek két szélső vonala élénk sárgára, a közepe vörösre van színezve. A mandorla középső legtágabb domborodása felé, mindkét felöl, az erősen kajácsos román idomú ablakok bélletei vágnak be a körbe, melynek eredetileg kétségtelenül szinte be voltak festve. A festőnek nyilván szűk volt itt a hely alakja fönségének kifejtésére.
A középsó' ablak másik felén, s a jobb oldali ablak közt levő téren, az előbbihez egészen hasonló monorú dicskör vagy mandorla alakítást látunk. Jele, hogy ebben is az előbbihez hasonló arányú alak volt festve. De e festvény színei teljesen elenyésztek, és csupán a többi falnál világosabb udvara mutatja most helyét."


Forrás: MTA_MagyarTudomanyosAkademiaEvkonyvei_010_1860-1863__pages256-256 

Ennek érdekessége, hogy a mandorla és a tojásdad alak is megjelenik a monorú mellett.


Szemléltető képünk nem azonos a szövegben szereplővel, de jól érzékelteti, hogy a csúcsíves monorú alak a mandorla. (a kép forrása: wikipédia szabadon felhasználható képtára, a kép az alatta lévő címen megtalálható)



                                                 A kép kattintással nagyítható!

26.,

"Év nélkül Várda mellett kiadott parancsoló levele, melyben egy tolcsvai erőszaktevőt rendel
színe elé, — zárlatán monorú pecsétének már csak «nyomait» hordozza magán."


"Függő pecséte, mely fejér-vörös zsinóron csüng, két szélén csúcsos, vagy mint mondani
szokás: monorú. Egészben véve kisebb alakú, mint a hogy a rajzok elénk állítják. Az eredetinek
hossza nem több, mint 5-5, szélességében pedig csupán 3-5 cméternyi"
Kép is van!

"két szélén csúcsos, vagy, mint mondani szokás: monorú"
Ehhez nincs mit hozzáfűzni!


Forrás: Turul_1893__pages91-91

27.,

Végezetül, annak bizonyítására, hogy nem csak a régészek használták a monorú szót, következzék egy idézet Jókai Mór írásából.

"Egy kiégett vulkánnak a döböre (kráter) az egész Solfatara. Még most is ég csendesen belül; hanem a széleiről beomlott föld homorú fenékké tömörült fölötte, s ez a fenék tele van nőve cserjével, virággal: nagy fát, melynek a gyökere mélyen jár, nem találni benne.

monorú (ovál) döbört magas, likacsos kőfalak veszik körül, a föld mélyéből kihányt salak; a közepét kékes füst borítja, a fák közt átszűrődve: azt a vulkánnak még nyitva levő torka leheli elő."

Forrás: Jókai Mór Utazás egy sírdomb körül, 


Jókai is biztosra ment, mert zárójelben az ovál szót is megtaláljuk

28.,

Egy régi orvosi könyv találata szerint: 
 https://books.google.hu/books?id=UptNAAAAcAAJ&pg=PA109&lpg=PA109&dq=monor%C3%BA&source=bl&ots=vAYYnBL9Ef&sig=ROBTpfUxvfHg1O7ojA4lt3GVOJQ&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwjPg-G69KvTAhVHJlAKHSZ8C8U4ChDoAQgnMAM#v=onepage&q=monor%C3%BA&f=false

29.,

Meglepetés, hogy a trianoni diktátum után határon túlra került "testvérvárosunkat" a Beszterce-Naszód megyei Monorfalvát a II. katonai felmérésen Monoru névvel illették: 

http://mapire.eu/hu/map/secondsurvey/?layers=osm%2C5%2C42&bbox=2746339.430457973%2C5931389.1847587135%2C2752454.392720787%2C5935277.918572722

Az 5. részünkben írtunk Monorfalváról, de akkor nem kapcsoltuk a Monoru szóhoz, mert most elmaradna a meglepetés :)
Hogy miért és kik tették hozzá az u betűt az már titok marad. A lakosok? A térképészek?




30.,

Gyulai Pál: Nyelvünk újabb fejlődése (1881) A Magyar Tudományos Akadémia kiadása


Egy „korabeli” dolgozat, ami igencsak elgondolkodtató, mert olyan valóban nyelvújításhoz kapcsolható szavakkal teszi egy csoportba a monorú szót, mint pl. a mozdony vagy a műegyetem. (erről az oldalról kimásolást és beillesztést nem ajánlom, mert javíthatatlanul „szétcsapja” a meglévő szöveget!) Aki végigkövette a múltkori részt tudja, hogy a mony szót a tojás, pete szavak szorították ki, szóval, ha a nyelvújítás új szót "szerkesztett" volna, akkor a mony helyett -- a  korábban leírt okok miatt -- valószínűleg a későbbi tojás szóból indul ki, mint ahogy létezik is ilyen szavunk: tojásdad. A monorú (monarau, munorau, később*monorou vö. monoroud) szavaink a legkorábbi (latin betűs) nyelvemlékeinkben is szerepelnek (ott talán még főnévként, ezt korábban bemutattuk), ezért a nyelvújításhoz túl sok köze nem lehet.

31.,

Nem lehet kihagyni, hogy a mi Monorunk szláv nyelven rövid u-val Monoru-nak (ha jól értem, így lesz monori- vagy monornak a kisállat vására) írják, a közép Európában híres Monori Kisállatvásárról szóló írásban is így olvashatjuk:

http://www.amadina-gouldove.com/clanek/2012012215-trhy-chovatelskych-produktu-v-monoru-madarsko/




32.,  manyaró


Két forrás, ahol a manyaró szó szerepel: 
1.,
http://www.uralonet.nytud.hu/eintrag.cgi?id_eintrag=561


"In ungmony ist im Auslaut eine Entwicklung *n > ny und im abgeleiteten Wort mogyoró (dial. monyorúmanyarú) eine Entwicklung *n > ny > gy vor sich gegangen."

2.,
https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/15415/


Ennek érdekessége, hogy a monyoród-manyaró helynevek egy felsorolásban kerültek, mert ahogy a térképen is látszik, közel vannak egymáshoz.
Térkép:


https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/15415/view/?pg=1&bbox=-264%2C-8216%2C9713%2C879



Aki úgy érzi, hogy kevés volt a forrás, üsse be a monyorú, monorumonorú, manyaró szavakat a keresőbe!


Legvégül azoknak, akik kibírták a hosszú felsorolást és egy  valódi helytörténeti írásra számítottak, egy kis ajándék:


Monor (a mi pest megyei, Monorunk!) korábbi pecsétjei, forrás: Monori Krónika (99-100. oldal)


1. Monari Peczt. BVIAKI. MATICZINA. TATTA 1652.

Az állított kissé ovális vonal keret és körirat által határolt mezőben öt csücskös talpú, négy karélyos tárcsapajzs, a csúcsok között és a karélyokban gyöngyök, a pajzsfőben jobbra hegyével fel, élével kifelé fordítva, lebegő ekevas, balra ugyanilyen helyzetű csoroszlya, közöttük két gyöngy, az eke nyele alatt egy hatágú csillag, a pajzs lábjában az évszám, 23, 28 mm.
Pm L. Litteratew missiles, 1672 fol. 16.
Használatban 1652-től a XIX. század első feléig.
Thaly K. Századok 1870. 204., 353.



                                                          A kép kattintással nagyítható!

2. Monor

Az állított, kissé ovális vonal keretbe foglalt mezőben, a pajzsfőben nagy M betű lábai között a helységnév, a pajzs lábjában fekete dombocskán, a cölöphelyen álló lombos fa, tövéből két oldalra egy-egy stilizált leveleság nyúlik ki. 20, 21 mm.
Pm L. Pecsétgyűjtemény
Használatban 1775-

"fekete dombocskán" ez csak nem a monorú halom? :)





                                                A kép kattintással nagyítható!




                                   Egy korabeli iraton az eredeti pecsét látható.
                                                 A kép kattintással nagyítható!

3. Monor

Az állított ovális, kettős vonal keretbe foglalt mezőben, a pecsétfőben nagy M betű lábai között a helységnév kék mezőben, az M völgyében kisebb fa tetején jobbra fordított madár az M oldalai mellett barokk díszek, a pajzs lábjában fekete talajon szélről egy-egy lombos fa, közöttük kisebb fa tetején jobbra fordított madár.
25, 28mm
Pm L. Acta politica miscellanea 1778. No 99.
Használatban 1778-tól a XIX század elejéig.


A következő pecsétek már nem ovális (monorú) alakúak, ezért azokat már nem ismertetjük, a Monori Krónika felsorolása még két (város) pecsétet tartalmaz, a legutolsó használata 1886-ig tartott.
Itt érdemes megjegyezni, hogy a v. Szőnyi Atilla által novellában feldolgozott un. "monori zászló affér" is hozzájárult, hogy Monortól elvették a városi címet, amit végül 1989-ben kapott vissza, az akkor kapott pecsét kialakításáról nincs értesülésem, a címert viszont mindenki ismeri, használja (bár a színei általában nem megfelelőek)

A "monori zászló affér" a Derengő Sugarak című monori antológiában jelent meg (2017.)

Monor pecsétjeinek leírása már a "modern" írásmódot követte, amibe már nem tartozott bele az időközben "korszerűtlené és illetlenné" vált monorú szó, mint az ovális szó régi magyar megfelelője. -- Sajnos. Ha 1998-ban a monorú szóval jellemzik a pecsét alakját -- és ez valakinek feltűnik -- akkor még Monor névmagyarázata is új utakra léphetett volna, és nem kellett volna majd 20 esztendőt várnunk!

A végére hagytunk egy elgondolkodtató feltételezést, amit a 4. részben már beharangoztunk: 

"Csak megérzés, amit részletezni később fogok, de valami oka lehet, hogy a népnyelv nem is ejti az L betűt, ami a többi nyelvben megvan, hanem szinte mindig mónárnak nevezi a molnárt. (lásd a 7. részt) Szerintem a Mónár magyar szó és a későbbi betelepítések során hozott idegen nyelvek hatására került bele az l betű, így vált molnárrá." 

Nem kizárható, hogy a mag (gabona) őrlésével foglalkozó mesterember -- a mónár -- a mag (gabona) alakjának nevét viseli -- a mag, mint termékenységi jelkép szerepéről nem is beszélve -- kissé módosult formában, így kapcsolódva mai témánkhoz.


Az eddigiekhez még találtam néhány monorú említést, ezek érdekessége, hogy műszaki szövegben használták: "A forgattyú tengelyén lévő a fogas keréknek csak egyik fele köralaku, másik fele monorú (elliptisch)"


És hogy teljesen pontosan jelenleg meg a képzeletünkben a monorú alak, ezért odaírták az elliptisch-t is.

Összegzés:

A monor-, monoru-, monorú  a szabályos körtől-gömbtől! eltérő, tojásdad (ezt már meg se merem kérdezni, hogy ki tudja miért tojásdad?) ovális, mandula-mandorla, elipszis (
elliptisch) nevekkel "modernizált" szavunk a mony-, monya-, monyó-, monyoró-, mogyoró szavainkkal (főnevek) közös gyökkel (szótővel) rendelkezik. A jelentésük alaki hasonlóságon alapul: mony-tojás, monya-női szeméremtest, monyó(k)-férfi szeméremtest, monyoró-növény, mogyoró-növény. (főnevek) 

Monor névmagyarázatára visszatérve -- ha emlékeznek még innen indultunk 6 résszel ezelőtt -- monyorú, monorú-, monoru alakot jelentő szavaink (melléknevek) tulajdonképpen bármire használhatók, lehet pecsét, karperec, érme, címer, kerítés, kardmarkolat, földhalom stb. a monor szó már viszont főnévként szerepel két forrásban. Ezek a szavak további színt hoztak az eddig sem éppen fakó  "ködön inneni" történetbe.

Vége a hetedik résznek, folytatása következik!


Következő részünk szervesen kapcsolódik a mai témánkhoz, a gyakorlati felhasználást mutatja be, amivel egy új névmagyarázathoz jutunk.

Észrevételeket szívesen fogadok!




Végül az utolsó szemléltető képünk a monorú alak bemutatására, a Tóth Karosszéria egyik korábbi hirdetéséből, (csak zárójelben jegyzem meg, hogy a hirdetések egy részében -- kéretlenül -- rendszeresen átszerkesztették a benyújtott tervet.)





Az eddig közzétett további részek: 



Fő támogatónk a 2016-ban 30 esztendős 

Tóth Gábor 2017.



Könyvbemutató (17.) Bakay Kornél: Ragyogj cserkészliliom!

  Bakay Kornél könyvében azt írta, hogy a cserkészet minden igyekezet ellenére sem tudott vidéken gyökeret ereszteni, városi-, kisvárosi fog...

Népszerű bejegyzések