Monoldal, a Monori Ménúrfiak kiadványa, helytörténet egy oldalon, de nem egyoldalúan: Monor település nevének eredetéről (1.) A nyelvkutatás útelágazásai (. . .-2016-2021)

Ne feledjék, a cél egy szó: Monor!

(korábbi facebook jegyzet felújítása)

Évek óta kerülgetem, vagy inkább kerülöm a most mégis sorra került témánkat -- mert sokan “lerágott csontként “ gondolnak rá -- a Monoldal ezzel szemben általában a nem közismert érdekességeket jeleníti meg.

Szóval most következzék a fényesre koptatott csontból a velő!

Azt hozzá kell tennem, hogy megpróbáltam a legegyszerűbb, legérthetőbb módon fogalmazni, idegen szavakat és szakkifejezéseket csak a legvégső esetben alkalmazva, de ez a sorozat így sem egyszerű olvasmány.

Nem a "kész ételt adom", hanem a hozzávalókat, mindenki maga döntse el, hogy mit főz belőle -- de néhány esetben “hangosan gondolkodva” elmondom a véleményem, remélve, hogy ezzel nem befolyásolom a döntésük, de tágítom a tudásuk.

Köszönettel tartozom Csóka Géza barátomnak a Monorierdői Oláh István Népfőiskola egyik alapítójának, hogy az általa írt, hamarosan elkészülő Monorierdő Monográfiához igényt tartott a kutatási anyagomra, ezzel is ösztönözve a munkám. Időközben a monográfia elkészült, a könyvbemutatóval egybekötött előadás 2016. december 3-án 14:00 órától lesz (volt) a monorierdői iskolában, további részletek itt:

A könyvbemutató felhívása:

https://www.facebook.com/events/581066855429757/

A Monoldal beszámolója a könyvbemutatóról:

https://www.facebook.com/notes/monoldal/k%C3%BCl%C3%B6nsz%C3%A1m-cs%C3%B3ka-g%C3%A9za-r%C3%A9gi-%C3%BAjfalu-c%C3%ADm%C5%B1-k%C3%B6nyv%C3%A9nek-bemutat%C3%B3ja/1034586106668834/

Az útravaló

Nem vagyok nyelvész, tulajdonképpen még “tanult” ember sem, de nagyon érdekel a nyelvészet (is), ez számomra többet jelent egy “muszáj” bizonyítvány, diploma megszerzésétől.

Nem köt az iskolában-, egyetemen korlátok közé szorított- és ritkán frissített tananyag, ezzel szemben több oldalról vizsgálom a témát, a megérzéseimre is hallgatok -- ami később sokszor beigazolódik.

A tapasztalataim elsősorban a hasonló szemléletű érdeklődőkkel szeretném megosztani, őket további gondolkodásra hívni.

Ezt az írásom sem akadémiai székfoglalónak szántam, de, nem zárkózom el a „szakemberekkel” való vitától sem, ha érvekkel és nem káromkodással fejtik ki támadásaikat az őket védő falak mögül, mint azt többször láthattuk.

Az átlag monori érdeklődését és olvasottságát ismerve, az érdektelenség nagyobb lesz, mint a vitába szállók tömege, már régen nem itt tartanánk, ha a monori lakosok közt több gondolkodó-, találgató-, kísérletező élne.

Szinte már jelmondatommá vált: aki másol, az legfeljebb “csak” hibázik, de aki “csak” találgat, az már gondolkodik is!

A célom kezdetektől az ügy előre mozdítása volt, kutatásaim során a korábbi kutatások anyagát is elemeztem, ezekből jellemezni lehet a nyelvészet akkori és jelenlegi helyzetét is.

Ha valaki kicsit is foglalkozott nyelvészettel vagy írástörténettel, akkor tudja, hogy például egy szótár elkészítése szinte teljesíthetetlen feladatokat ad egy kutató számára, egy kivételesen hosszú élet munkája is kevés hozzá.

Lásd pl. Rásonyi László turkulógus (1899-1984) egyik sokszor hivatkozott, de akkor még csak kéziratként létező, kun személynevekről készített munkáját, amit végül tanítványa -- Baski Imre -- fejezett be, és úgy tudom, hogy magyarul még mindig nem jelent meg. . .

· Onomasticon Turcium. Turkic Personal Names as collected by László Rásonyi. (Bloomington, Indiana, 2007)

A szótárt vagy annak részeit korábban már bemutatták Szegeden (1997): http://acta.bibl.u-szeged.hu/16588/

Nem véletlenül ezt a szótárt hoztam fel példaként, később még fontos szerepe lesz.

Egy már ismert, lejegyzett nyelv esetén is rengeteg buktató állja utunkat, ha további kutatásba kezdünk.

A következő felsorolás nem csak a magyar nyelvre-írásra vonatkozik, néhány pontja általános érvényességű.

· A középkorból kevés eredeti írásemlékünk maradt (háborúban, tűzben elpusztult vagy szándékosan megsemmisített iratok, oklevelek, de számomra a fára rótt emlékeink hiánya a legfájóbb). A "magyar" ókor tudósaink nagy része szerint nem is létezett. . .

· Nem szándékos hibák (pl. egyszerű elírás).

· A lejegyző szemlélete (milyen irányba vitte kutatást pl. megbízói kérésére, illetve általában a saját szakterületének, érdeklődésének megfelelő megoldást keres -- és véletlen -- általában meg is találja).

· A megörökített személy esetleges tájszólása (gondoljunk csak az e-ö magánhangzók cseréjére vagy a Monoron is használt szóváltozatokra: o helyett u pl. Bokros-Bukros, de mondhatnánk az i-t is pl. kegyelmed-kigyelmed, és a teljesen más hangzású tájszavakról még nem is beszéltünk, de idővel szóba kerülnek majd).

· A lejegyzéstől eltelt idő, azóta kihalt a nyelv, vagy nagymértékben keveredett, torzult emiatt már nincs módunk összehasonlításra.

· Ha például a lejegyzett nyelvhez eredetileg saját írás tartozott megfelelő hangkészlettel, de azt elsorvasztották, és a lejegyzés az arra alkalmatlan -- általában -- latin ABC-vel történt (így jártunk, mi magyarok), a pusztai-sztyeppei rokonainknak a cirill írás jutott. (lásd a Szovjetunió egykori tagállamait).

· A nyelvet lejegyző külföldi volt, a saját -- azon belül is kezdetleges -- helyesírását alkalmazta (szinte az összes korai nyelvemlékünkre érvényes).

· A nyelvet vizsgáló kutató nem beszélte a nyelvet (a kutatás korai időszakára gondolok -- valahol el kellett kezdeni).

· A lehetséges párhuzamok nem kellő mértékű vizsgálata (Monor eddigi névkutatásának egyik hiányossága).

· Ezt tetézi a különféle irányzatok bezártsága, merev hozzáállása.

· Szakmai féltékenység.

És sorolhatnánk még az apró, de bizonyos esetekben fontos részleteket.
Olvasóim hamarosan megláthatják, hogy még egy szó -- Monor -- eredetének-jelentésének vizsgálata is milyen mennyiségű újdonságot adhat, ezért oldalunk vállalásához híven több részletben közöljük.

A felhasznált és ajánlott irodalom a 7 részből álló sorozat végén, valószínűleg egy önálló részben következik majd. (Ezt már egyszer módosítottam, mert 3 részt terveztem, most, ha jól számolom 11! résznél tartok. . .

Az időközben közzétett további részek itt olvashatók:

2. rész:

https://monoldal.blogspot.com/2016/10/monor-telepules-nevenek-eredeterol-2.html

3. rész:

http://monoldal.blogspot.com/2016/10/monor-telepules-nevenek-eredeterol-3.html

4. rész:

http://monoldal.blogspot.com/2016/11/monor-telepules-nevenek-eredeterol-4.html

5. rész:

http://monoldal.blogspot.com/2016/11/monor-telepules-nevenek-eredeterol-5.html

6. rész:

http://monoldal.blogspot.com/2017/04/monor-telepules-nevenek-eredeterol-6.html

7. rész: