Molnár falu

(korábbi facebook jegyzet felújítása)

Szolgálati közlemény: az írásban elhelyezett linkek kattintásra működnek, csak óvatosan, olvasás közben ne akadjanak a világhálóba!

Az előző részben idézett részletesebb népmese szerint kun eredetű a Monor-Monar szó és a környező helynevek egy része szintén.

Most térjünk vissza a forrásként jól használható Monori Krónikához, vajon ki lehet-e deríteni, hogyan ejthették a sokféleképpen leírt -- Monar, Monaar, Monor, Molnár -- szót?

-- Igen, Monort írták Molnárnak is. . .

Idézetek a Monori Krónikából:

A török összeírások szerint Molnár (Monor) falu a pesti nahijéhez tartozik.” (1546) (M. K. 69.oldal)

Amint találok egy jobb minőségű térképet, ezt kicserélem. . .

Káldy- Nagy Gyula: A Budai Szandzsák 1546-1590 évi összeírása
https://library.hungaricana.hu/hu/view/PESM_Pmm_06/?pg=437&layout=s

Nahije: az Oszmán Birodalom kisebb közigazgatási területe, a szandzsák része, adózási és gazdasági (a magyar járásoknak megfelelő) egysége. A hódoltságban számuk a katonai helyzettel együtt gyakran változott. (forrás: wikipédia)

"Az 1550. évi dica jegyzékben az alábbiakat jegyezték fel a monoriakról: "Monar capituli Agriensis" (M. K. 71. oldal)

„1576-ban a következőket olvashatjuk egy hasonló céllal készült összeírásban: „ Monar capituli Agriensis. . .” (M. K. 71. oldal)

Monar capituli Agriensis=Monar az egri káptalan tulajdona

„Az 1582-ben kivetett kamarai rovó jegyzékében a dica kivetésekor az alábbiakat jegyezte fel az összeíró tisztviselő a faluról: „Monar capituli Agriensis. . .” (M. K. 71. oldal)

dica: 1. a késő latinban adósok és tartozásuk listáját tartalmazó tábla v. irat. – 2. Mo-on a 15. sz-tól az országgyűlés által megszavazott adó, rovás. (forrás: Magyar Katolikus Lexikon)

1582: „Monar: porta 16. . . „ Ennek érdekessége, hogy mindössze 16 portából-házhelyből állt a Monar- Monor (M. K. 71. oldal)

Aztán következik egy Monorként említés.

1661. „Possessio Monor hactenus habouit portas No 2” Itt már csak két portáról-házhelyről szól a leírás, a tulajdonosokat érdemes név szerint is megemlíteni: Varga András és Szabó Balázs. (M. K. 72. oldal)

Possessio Monor hactenus=Monor jelenlegi lakói

1661. után Monort „Desertum ad loca remotiora” lakatlan puszta néven említik (M. K. 72. oldal)

-- Ezekkel az egyébként tartalmilag is fontos idézetekkel azt szerettem volna bemutatni, hogy Monor első említése Monar (1398) a második, részben Monor (1401), ugyanis néhány sorral lentebb én a Monar szót véltem felfedezni. Az ezt következő források a Monar szót gyakrabban használják.

A teljes latin szöveg Vitálisné dr. Zilahy Lídia 1986-ban megjelent írásában olvasható:
https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/FoldrajziKozlemenyek_1986/?pg=368&layout=s

-- A fenti idézetek latinul szólnak, ez azért érdekes, mert a (hallott) Monar-Monaar szót nem fordították le latinra (molendinátor vagy molitor) hanem mindig meghagyták a helyiek által használt szót, ez a jelentheti, hogy valószínűleg nem is tudhatták a jelentését (de, az sem kizárt, hogy már a helyiek sem!), a nekik hiányzó L betű miatt még véletlenül sem kapcsolták össze a saját molnár jelentésű szavukkal. Talán ez is azt erősíti, hogy a monar-monaar szó volt előbb és a molnár később terjedt el. (Monor település említései közt.)

-- A latin feljegyzések és a török összeírások arról tanúskodnak, hogy a török mellett a földesúrnak és a királynak is adóztak, nem csoda ha lassan kiürült a falu. . .

-- A lakatlan pusztáról szóló tudósítást olvasva felmerül egy kérdés, ha lakosai elhagyták Monart-Molnárt-Monort, akkor ki örökítette tovább az előző részben bemutatott mesét? A Monori Krónikában van egy említés a lakosok visszatérésére, de azért az nem teljesen biztos, hogy ugyanazok vagy -- figyelembe véve az eltelt időt -- a leszármazottaik jöttek vissza.
Csak gondoljunk bele: innen elmentek, mert már élhetetlen körülmények voltak, egy évtized után már kezdtek "megmelegedni" az új helyen, ekkor visszamentek a török alól éppen felszabadult, de bizonytalan régi helyre.
Szerintem, ha jöttek is új lakók valószínűleg még rosszabb körülmények közül érkeztek, de ez nem zárja ki azt, hogy egyeseket a honvágy hazahozott.
"Ekkor esett az a dúlás, amely úgy szétszórta ennek a községnek tiszta református lakosságát, hogy csak 13 év múltán kezdenek hazaszállingózni." (1683.+13) (M. K. 109. oldal)

-- Érdekes, hogy a török uralom alatt Monoron készült adóösszeírások Monort, Monaarnak vagy Molnárnak nevezik. (A török adóösszeírások az akcsék nagyon pontos és részletes képet adnak a mezőgazdaság, állattenyésztés és emellett az általános társadalmi helyzetről.)

Ha Monor-Monar valóban török-kun szó és ködöt jelent, ami még napjainkban is gyakori errefelé -- bár Monorikumnak azért nem nevezném -- akkor a török időkben még gyakoribb lehetett. (A "tisztán" török nyelvben a köd-tuman vagy duman, aminek második szótagjában egyébként felfedezhetjük a számunkra fontos mon-man szótagot is.)

Ők viszont nem az „eredeti” Monor-Monar-köd nevet adták neki az adóösszeírásban, hanem -- figyeljék, mert hirtelen fordulat következik -- átnevezték Molnárnak, amit mi jelenleg elírásnak-, helyesírási hibának-, félreértésnek tartunk.

-- Miközben valószínűleg csak azt írták le, amit hallottak, nem Monor, hanem Monar, Monaar, Mónár!

-- Szerintem külföldi hatásra -- bár abban sem vagyok biztos, hogy esetleg a török nyelvű adóösszeírást lefordító személy fordította a monart-mónárt-molnárnak, mert "parasztosnak" tartotta az L betű elhagyását -- kiegészítették egy L betűvel a monar szót, amit a mai napig sokan és sok helyen mónárnak mondanak. (A botorok, akarom mondani botörök :) (Találtam egy forrást, ahol azt írják, hogy az összeírók nem törökök voltak, kérdés kire merték bízni, illetve milyen anyanyelvűek lehetek? Mert ugye a latin az egyházi, hivatali nyelv volt, esetünkben közvetítő, a feltehetően döntő többségben magyart beszélő kizsákmányolt és a kizsákmányoló török között.)

-- Több ok miatt tanulmányoztam a molnár szó eredetét is -- talán emlékeznek az első részben említettem, hogy eddig mindenki a saját érdeklődésének megfelelően kutatott, sok oldalról vizsgálom a szót, de ez egyike kedvenc témáimnak -- a malom-molnár szó.
Jelenleg szláv eredetűnek tartják, sok nyelvben nagyon hasonló hangzású a molnár szó, ez valamilyen közös eredetet feltételez. Viszont a szláv mlynár-melnyik hasonlít a legkevésbé a magyar molnár szóra.
A katolikus lexikon szerint a malom szó francia (vallon) eredetű: http://lexikon.katolikus.hu/M/malom.html

Varga Csaba könyve a magyar és szlovák nyelv kapcsolatáról: http://www.kincseslada.hu/magyarsag/content.php?article.554

A legközelebb álló szavakat pirossal kiemeltem, ahol két szó olvasható, ott a második a kiejtés.

Angol: miller

Bolgár: melnichar-melnicsár

Cseh: mlynar

Észt: myllári

Francia: meunier-mönnyié, itt a kiejtés nem, de a leírás nagyon hasonlít

Holland: molenaar-molinár, a szélmalmokról híres hollandoktól át is vehettük volna, de a molnár szó korábbi, mint a szélmalmok hazai elterjedése, a száraz és vízimalmok mesterei is molnárok voltak

Ír: muilneoir

Japán: mínáá (ez a kiejtése, a leírást inkább hagyjuk)

Katalán: moliner

Latin: molitor

Lengyel: mlynarz- mólnás, ez azért érdekes, mert Erdélyben a Malom sokáig Molna volt (Molnos-(Malmos) családnév)

Litván: malüninikas

Német: müller

Norvég: miller

Orosz: melnyik

Román: morar

Szerb: mlinar

Szlovák: mlynár

Szlovén: miller

Walesi: melnyodd

A mill, moll, mell kezdetű "nemzetközinek" tűnő szavak jelentésének kicsit utánanéztem, a szófejtők szerint az "angol" mallett-fakalapács szóval rokon vagy abból ered. Hogy mi lehet a kapcsolat azt nem tudjuk, mivel a malmokban is őrlőkő vagy őrlőkövek vannak, a kalapácsos vízimalmokat zúzásra, kovácsolásra használhatták. Talán még régebbi a szó, amikor nem őrölték, hanem valami mozsárszerűségben "fakalapáccsal" törték a gabonaszemeket? Esetleg a magyar faragómolnár-faragóács nyugat-európai megfelelőjét a faragás egyik szerszámáról (mallet-fakalapács) nevezték el? (De, nem hagyhatom ki a málik, málaszt igék említését, jelentésében mindkettő nagyon hasonló! Később lehet ennek is megpróbálok utánajárni.)

Egy nemzetközi statisztika a Monar családnév gyakoriságáról, esetünkben túl sok jelentősége nincs, de érdemes rákattintani:
http://www.namespedia.com/details/Monar

-- Nem egyszerűsíti a helyzetünket, hogy néhány forrás szerint a malom korábbi neve örmény volt, ebben viszont felismerhetjük az őröl és őrlemény szavainkat.
-- A monár-molnár szó pontos eredetének egyik megoldása lehetne, ha tudnánk, hogy mikor nevezték el a gabonaszemek őrlésével, törésével foglalatoskodó személyeket. Az eddig ismert akadályok mellett még az is felmerül, hogy az őskorban ez állítólag női munka volt (Hogy bizonyítható? A néprajzi korszakig megtalálható, molnárként nem nevesített, házi feldolgozás által?), de később nem tudunk monár-molnár foglalkozású asszonyokról.

Középkori mezővárosi foglalkozásneveink forrásértékéről (Gulyás László Szabolcs munkájából)

http://www.academia.edu/2643291/K%C3%B6z%C3%A9pkori_mez%C5%91v%C3%A1rosi_foglalkoz%C3%A1sneveink_forr%C3%A1s%C3%A9rt%C3%A9k%C3%A9r%C5%91l_On_the_Source_Value_of_Name_of_Crafts_in_Medieval_Hungarian_Market-towns_

Részlet

„Bár a forrásokban sorra bukkannak fel a vízimalmok, főként az Újhely melletti Ronyva folyón, csak két molnár mesterséget folytató személyre van adat okleveleikben, mégpedig Újhelyről és Tolcsváról.

Őket molendinator (latin? T. G.), valamint a magyar monaar szóval jelölték. "

(A monaar szó két a-ja más források segítségével á-nak olvasható/olvasandó! Tehát Monár!

Epistolae Pauli lingua Hungarica donatae, Az Zent Paal leueley magyar nyeluen, ford. Komjáti Benedek.

(Szent Pál levelei magyar nyelven)

Forrás: http://real.mtak.hu/21847/)

"Közülük az egyik esküdt is volt” 555 számú lábjegyzet

555 DL. 8797., DF 229539, -- A monaar-ra vonatkozólag ld. Szamota 665.

Szamota István munkásságát mindenképpen meg kell említenünk, mert sajnálatosan rövid élete során összeállított egy „oklevélfordító”szótárat.

Középkori okleveleink nagy része latinul íródott, ezekből kigyűjtött szavakat fordította le magyarra.

Szamota István életrajza:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szamota_Istv%C3%A1n

Egy jó forrás a molnárokról-molendinátorokról: http://mek.niif.hu/02100/02152/html/03/31.html

-- Csak megérzés, amit részletezni később fogok, de valami oka lehet, hogy a népnyelv nem is ejti az L betűt, ami a többi nyelvben megvan, hanem szinte mindig mónárnak nevezi a molnárt. (lásd a 6. rész utolsó sorait) Szerintem a Mónár magyar szó és a későbbi betelepítések során hozott idegen nyelvek hatására került bele az l betű, így vált molnárrá.

-- Az szinte érthetetlen, hogy az Á, Ty stb. betűk hiánya miatt a magyar nyelv leírására egyébként alkalmatlan korai latin ABC rendelkezett L betűvel, de a molnár szóban mégsem használták!

Érdemes megjegyezni, hogy Monor-Monar első (ismert) okleveles említésekor (1398) valószínűleg nem magyar anyanyelvű volt a készítő, vagy ha az is volt, éppen csak kezdtek átszokni a rovásról, a ránk erőltetett latin betűkre, amivel csak jóval később a kiegészítések után lehetett pontosan leírni a magyar nyelvet. (pl. a-á, t-ty, stb.)

A másik, hogy egy tájszólást elég nehéz leírni, ha a lejegyző nincs tisztában a nyelvvel. Mi monoriak egyébként még kedvező helyzetben vagyunk, mert „csak” egy tájhang az eltérés Monor-Monar, de a kedvenc példám pl. a dunántúlon található Kajászó település, aminek eredeti neve Keveaszó volt, a lejegyzés közben (és évszázadok alatt) felismerhetetlenné vált a szó.

A monori molnárokról:

http://www.regiolapok.hu/a_monoriak_viselt_dolgai__xxxixmalmok_molnarok
Egy latin nyelvű internetes találat Molnár faluról: