A monorú, monor szavak gyakorlati alkalmazása -- egy
új néveredet elmélet
(A kis- nagybetű probléma és betűszín önállósodása sajnos továbbra is fennáll.)
A monyoró-, monorú-, monorú-, monor szavaink a körtől-gömbtől eltérő
alakot-formát jelentenek. (lásd előző részünk) A körnél síkban értendő, a gömbnél térben, minket
most ez utóbbi jobban érdekel.
Monor (Monar) település egy szabálytalan, hosszúkás (fél) gömbről kapta a nevét?
Szerintem ez sem hagyható ki a lehetőségek közül, de a hosszúkás (fél) gömböt másként kell értelmezni, úgy ahogy azt előző
részünkben már sok példával bemutattuk, de most térjünk rá a helyi értelmezésre.
Monor földrajzi jellegzetességeit
már sokan, sokféleképpen leírták, de most csak józan paraszti észre és egy térképre lesz szükségünk.
Keletről
indulunk, Monort az óramutató járása szerint "körbe"járjuk,
természetesen ne a mai Monor határaira gondoljanak, hanem arra
a középkori leletmaradványokkal igazolt "városmagra" és más régészeti lelőhelyekre, amit pl. dr. Halász
János írásaiból is ismerhetünk. Képzeletbeli kirándulásunkkor a
település mindig jobbra, a bejárt "körön" belül van.
Első
állomásunk a Paplapos (egyházi földterület volt, de talán még most is maradt
belőle) amit ma már nehéz behatárolni, már csak azért is, mert ha
rá is kerül a modern térképekre, valami ismeretlen ok miatt máshová kerül, és
sokszor a nevét is elírják. Ez a terület egy-két kisebb kiemelkedő halom
kivételével időszakosan vízjárta terület volt még úgy száz esztendővel ezelőtt
is. (Kossuth-Kapisztrán-Kisfaludy utcák között és attól kifelé)
Második
állomásunk a Békás, mély fekvését nem véletlenül a béka seggéhez
címezték. Gyerekkoromban a Jósika-Irányi utcák sarkán mocsári teknőst találtam az árokban! Az egykori vízjárta terület tavaly óta egy fekete gólya látogatásáról
is híressé vált, nagy örömömre én is részt vehettem a megörökítésben, itt olvasható: http://www.mme.hu/tapio-videki-helyi-csoport/monori-fekete-golya-eszlelese
Harmadik
állomásunk a Páskom-közlegelő, szintén időszakosan vízjárta terület volt, ha
egyáltalán beszélhetünk múlt időről, 100 éve a Kis-tó kb. tízszerese volt a mai
méretének. És amit nem szabad elfelejteni, a Páskom csak a vasút elkészülte
után "került át" a túloldalra, mert addig egybefüggő volt a terület a később Káposztásként nevezett hellyel (a mai Móricz Zsigmond utca környéke).
Negyedik
állomásunk, az Ürgeváros és
attól kintebb eső rész (Jókai utca vége), szintén
mély fekvésű, időszakos vízállásokkal tarkított terület volt.
Ötödik
állomásunk a Kenderes, az egykori kenderáztató, a Kenderesi-tó, sokak
emlékeiben él még a terület hatalmas nádasa, ma már szinte mutatóban sincs,
legfeljebb a vízlevezető árkok mentén. (A Kenderes városrész határán található
a "Nem létező tavaink" című írásunkban is szereplő Szúnyog-tó, itt olvasható:
Hatodik
állomásunk, régi nevén a Hosszúberek, ma már inkább Péteri úti
berek, talán
távolinak tűnik, de mégis Monorhoz tartozik -- bereknek a ligetes-erdős vizes élőhelyeket
nevezték -- a terület egyes részein ma is látható a régi világból. A múlt évben
itt az útépítést megelőző régészeti feltárás volt, a "lakódomb-tell"
mögött itt is mély fekvésű területeket találunk (igazából előtte is csak befedte a homok, ugyanis itt még ma is látható kisebb futóhomokos terület) az észak-nyugati vége már a Péteri-tó és
az egykori péteri kenderáztató. (A 2. v.h. után a monori TSZ akolját az itt vágott náddal fedték be (A. S.) ma már alig találni egy-két kisebb nádfoltot)
Hetedik
állomásunk a Főszögi Páskom, korábbi "Nem létező tavaink" írásunkban
már néhány mondatban bemutatott kevéssé ismert "másik" közlegelő, és a Csorda-tó is itt volt, az egész terület erősen mély fekvésű, a közelben halad el az a "modern belvízlevezető árok" is, ami az egykori Forrás vizét- és a szőlőhegyről érkező csapadékot természetes valójában is
elvezette, de ma már nem emberi léptékű, teljes kiszáradást okoz.
Nyolcadik
állomásunk a monori buszpályaudvar és a piactér környéke egészen az Alkotmány utcáig. Nagyot néztek ugye? Kérdezzenek meg egy 70 évnél idősebb monorit, hogy
emlékszik-e, a mostani piactér körüli nádasra? Ma már nem igazán érzékelhető,
de ez a terület is mély fekvésű volt. Érdekesség, hogy az Árpád
utcai telkek végénél "ered" a Gyáli-patak monori
ága, az egykori Csatorna utca (most Dózsa Gy.) is erről kapta a nevét. Erről bővebben a most még
csak facebookon olvasható "Monor vizes élőhelyekkel kapcsolatos helyneveinkről
1. című írásunkban olvashatnak: https://www.facebook.com/notes/monoldal/monor-vizes-%C3%A9l%C5%91helyekhez-kapcsol%C3%B3d%C3%B3-helyneveir%C5%91l-1/815398628587584/
Kilencedik
állomásunk, régi nevén a Kertaljai dűlő, ez a terület a Kisfaludi
utca József Attila (gombai út) utcától kifelé eső része, most itt
halad el a nyugati övcsatorna, nem véletlenül, mert a víz természetes módon is
itt folyt a Bogárzó felé.
Visszaérkeztünk
a Paplaposhoz! (a most felsorolt helynevek legöregebbjének első írásos említése is alig pár száz éves, nem tudjuk, hogy hívták korábban, mert térképre csak később vagy egyáltalán nem kerültek, nagy részük szóban öröklődött tovább) Ha a névadás idején (Monar, Monor) valóságban is megtettük volna ezt az utat, akkor most térdig sárosak lennénk, mert alig volt
néhány rövid szakasz ahol talán száraz lábbal tudtunk volna továbbhaladni. (pl.
a Főszög egyes részei-, Homoksor)
Érezték,
hogy megkerültünk valamit?
Monort -- ami az előző részünkben bemutatott példák szerint akár hosszúkás
földhalmot, a területből kiemelkedő helyet is jelenthet. Ha valaki annyira lusta, hogy még egy tisztelt kört (monorút) sem tesz városa körül, itt megnézheti az útvonalat!
A kép kattintással nagyítható!
A Kárpát-medencében több esetben
megjelenik a Monor-halom, mint helynév -- régészeti
lelőhelyként is, -- korábbi település nyomát őrzi, némelyik ma is
tanyahely. Valószínűleg azért van mind az Alföldön, mert a dombos,
hegyes vidéken élőknek fel sem tűnne az általában csak néhány méteres
kiemelkedés, nem, hogy még nevet is adjanak neki. Érdekesség, hogy a székkutasi Monor-halom 79 m magas, ez kb. 30 méterrel alacsonyabb a monori Kistó fenekénél! A Duna-völgy a Soroksári Dunánál kb. 100 méteren fekszik. A mi Monorunk belterülete -- az előbb körbejárt rész -- átlag 140 méter magas.
A helymeghatározó tájleírások sokféleképpen szólnak -- a helyben lakó a legközelebbi dűlőhöz vagy településhez köti, de a régész lehet, hogy a legközelebbi lelőhelyhez, városhoz vagy éppen a megyeszékhelyhez, a névváltozatok sokszínűségéről nem is beszélve. Napokba tellett mire a különböző forrásokat egyeztettem.
-- Monor-halom (Szilágyi-tanya) Békés megye (forrás: www.tajertektar.hu néha nem működik az oldal, sok türelem kell hozzá. . .)
--
Monorhalom vagy Monor-halom, (Orosháza másik oldalán) Hódmezővásárhely, Székkutas, Csongrád megye
-- Az
Orosházi Monor kicsit kilóg
a sorból, ugyanis hatalmas területen "szétszóródott" a Monor név, de
egészen biztos, hogy volt középpontja, mert a "Belső Monor" helynév
is erre utal! Erről bővebben az 5. részben olvashatnak: https://www.blogger.com/blogger.g?blogID=8798319506352330965#editor/target=post;postID=8658631188016678679;onPublishedMenu=allposts;onClosedMenu=allposts;postNum=7;src=postname
Még mindig az orosházi Monor:
„Ugyanez a helyzet Monor falu esetében is. Monorról
például egy Földvárral kapcsolatos határleírásban is olvashatunk 1748-ból: „Az
honnan inkább észak felé mint egy négy dűlő földnyire progredialván égy nemű
Mécses halomtol mintegy kétszáz lépésnyire és irányában mutattanak egy folyó
határ hányást, mely hasonló képen az idei Dinyék alá való szántással
valamennyire megrongaltatott emberi kéz csinálmányt, mindazonáltal elég képpen
bizonyít, mely által Orosháza Terrénumnak végezetivei és Monori Pusztá nak
kezdetivel Földvári Puszta kűlőmbőzteték.”
Az "egy folyó határ hányás" szerintem -- hosszú halom, vagy elnyúlt halom, monorú-halom.
(103. oldal)
És mennyi Monor-halom lehet, ami elkerülte a figyelmem, sohasem került a térképre vagy az időközben ráépített tanya után már a
tulajdonos nevét viseli?
A következő
halmok és dombok azért érdekesek, mert ugyan úgy tűnik, hogy a mogyoró (monyoró) növényről kapták a nevüket, de a helyzet hasonló, mint a mi Monorunknál; ezek a területek nem igazán természetes élőhelyei a mogyorónak (állítólag), így elgondolkodtató, hogy valójában miről is kapták a nevük.
De, hogy mindenre van példa azt a következő oldalak is bizonyítják, ami talán a mogyoró alföldi elterjedését-őshonosságát is feltételezi.
Kecskemét - Hetényegyháza - Mogyorós-tölgyes
http://knp.nemzetipark.gov.hu/index.php?pg=menu_1492
https://www.telepules.com/kecskemet/turizmus/latnivalok/mogyoros-tolgyes-erdotarsulas-4560.html
Már nem is tudom mire gondoljak, amikor itt azt olvasom, hogy a tölgyerdő cserjéi közt a mogyoró is gyakori, (Rögtön a Monori-erdő tölgyfái jutottak eszembe!)
https://hu.wikipedia.org/wiki/Pusztai_t%C3%B6lgyes
http://termtud.akg.hu/okt/9/karpatm/3novenyzet.htm
A kép kattintással nagyítható!
Nem zárható ki az sem, hogy a halmok a tulajdonosról kapták a nevük, de a radindex szerint a környéken nem fordul elő Mogyoró vagy Mogyorós családnév, legközelebb Kiskunfélegyházán található Mogyoró családnevű, de máshol nem is nagyon van.
https://www.radixindex.com/hu/vezeteknevek/vezeteknev/mogyoro
A Monori családnév a mi Monorunkon a leggyakoribb, de előfordul -- az esetünkben érdekes --Békés megyében is, meg még pár helyen szétszórtan.
https://www.radixindex.com/hu/vezeteknevek/vezeteknev/monori
A Monor családnév szinte elhanyagolható számú, a Duna-Tisza közén van pár, de Tolnában is található 1-2.
Mogyorossy családnév Gyulán előfordult, viszont semmi kétség, hogy felvett vagy magyarosított névről van szó.
A kérdés továbbra is fennáll, ahogy a korábbi részekben is: ki-mi kapta a nevét kiről-miről. Előbb volt tulajdonnév és aztán földrajzi vagy fordítva? A másik, hogy az még rendben van, hogy a nép nem ejtette ki a "két s ypszilont", de ez írásban se jelent meg a felsorolt példák között.
https://www.radixindex.com/hu/vezeteknevek/vezeteknev/mogyorossy
-- Mogyorós-halom vagy Magyarós-halom vagy Magyaros-halom, Békésszentandrás, Öcsöd, Békés megye
Talán
"elővehetjük" két igen közeli, korábban már bemutatott találatunkat
is:
--
Csévharaszt, Mogyóros-berek (Balla térkép, sajnos még mindig csak egy rossz minőségű fénymásolatom van róla) Félrevezető lehet, hogy napjainkban a vadászok mogyorót telepítettek a vadlesek köré
(az eddig felsorolt helynevek névadásának se az idejét, se a körülményeit nem ismerjük,
sőt azt sem, hogy esetleg korábban lehettek- e Monor-, Monar (halom, domb, berek) ez
további kutatást érdemelne, azt már sokszor hallhattuk a mogyoró szó korai alakja a monyaró, monyoró volt.)
(A monori szőlőhegyen található Mogyoró sor már modern elnevezés, néhány éve kapta a nevét!)
(Azt külön megjegyezném, hogy az eddig kézlegyintéssel elintézett a domb-és hegyvidéki "mogyoró" helynevek már közel sem biztos, hogy minden esetben a mogyoró növényről kapták a nevük, könnyen lehet, hogy az alakjukról, de ennek kiderítése ne egy alföldi gyerek gondja legyen. . .)
Nem tartom
kizártnak, hogy a mi Monorunk is innen kapta a nevét, ennek az elméletnek az érdekessége,
hogy a monorú, monor szó, ami a mony-tojás szóra vezethető vissza, az Urál környéki
nyelvjárásokban is megtalálható volt. Szóval, ha hihetünk Árpád
fejedelem magyarjainak keleti pusztáról érkezésében, (akár ott maradt
és még élő rokonokban is) akkor ezt a szót kétségtelenül még ők hozták
magukkal. De, azt hozzá kell tenni, hogy egy árva forrás sem említi, hogy a "frissen" beérkezőknek nyelvi gondjaik lettek volna az "őslakosokkal". A később Magyarországra telepített kunoknak -- Monor a Kiskunság határán volt --, hogy ki adta át az kérdés, de az lehetséges, hogy a kun nyelven is
értelmezhető szót megtartották.
Monar-Monor szinte
egy "szigeten” feküdt, a tény, hogy ma a vizes élőhelyek már nem olyan
határozottak, mint mondjuk a névadás idején lehettek, semmit sem von le az
elmélet elfogadhatóságából. Az eltelt nyolcszáz esztendő alatt (1398, Monar első
említése) alföldi léptékkel számolva jelentős változások történhettek
(véleményem szerint legalább 1-2 m magasságváltozás), a szél és csapadék a
kiemelkedéseket csökkentette, ami a mélyebb részek feltöltődésével járt, ehhez
jöttek még a modern kori beavatkozások.
Ez a
"sziget" a környéken általános észak-nyugati széljárás építő-romboló
munkájaként alakult ki.
Ha valaki szeretné a legkisebb fáradsággal
megnézni, akkor induljon el a Kossuth Lajos utca felől
az Alkotmány utcán, ott a "Monor sziget" egyik csúcsa. Itt a halom
teteje, egy rövid szakaszon kb. 1 méteres szintkülönbség formájában érezhető, ajánlom a
kerékpáros megközelítést -- több okból is -- mert azzal az egyébként nem
feltűnő tájváltozásokat is könnyű megtapasztalni.
A kép kattintással nagyítható!
Az I. katonai
felmérésen még jól látszik Monor észak-nyugati irányban elnyúlt alakja, ami nem ritka, mert
ismerünk a településen átvezető úthoz vagy patakhoz igazodó "egyutcás"
településeket, de ebben az esetben a település az elnyúló, száraz, lakható
részre szorul. Hogy miért nem építették fentebb, a "hegy" felé a házaikat, azt
Halász János már évtizedekkel ezelőtt leírta: az élethez nélkülözhetetlen
víztől nem szívesen távolodtak el, főleg azokban a korokban, amikor még csak a
felszíni vizeket tudták hasznosítani. (Hogy az Újtelep elsőként letelepedő lakóját mi késztette erre a meggondolatlan lépésre, már sajnos nem tudjuk meg (de, tudjuk: az akkori "vállalkozók" pénzéhsége), sőt talán már a Kistó medrét telekként kimérő elvtársakból sem él egy se. De, azt hozzá kell tenni, hogy az Újtelepen és a Páskomon is van olyan hely, ahol víztől biztonságban építkezhettek, a Szélmalom utca 4-es felé eső oldala részben ilyen, az egykori szélmalom is kis magaslaton állt, sajnos ennek a szintén hosszúkás halomnak a nyomvonalát nem követi egy utca sem.) Azon kívül Monor igen jól védhető volt,
egy "természetes várárok"fogta körbe. Az a Monoron gyakran hallható
"szófordulat", hogy Monor gödörben fekszik, legfeljebb az
Isterázsahegyről (Strázsa) lenézve "elnézhető" tévedés, hogy ettől is van lentebb, azt a vízelvezető árkok bizonyítják, mert, ha kicsi is a lejtés, de mégis elfolyik a víz az árkokból. (az egykori tómedrekből természetesen nem, hiába áll most rajta ház, attól még tómeder)
Franciául a mount: állvány.
https://translate.google.com/?hl=hu#fr/hu/mount
Ezt csak azért hoztam szóba, mert nagyon hasonlítanak a monyból kiinduló szavainkra és a már korábban megismert jelentéshez is mintha kapcsolódnának -- a végén még kiderült, hogy a "finnugor" szó igazából "nemzetközi" :)
Felmerül a
kérdés, ha Monort ilyen vízi világ vette körül, akkor, hogyan tudtak közlekedni,
főleg Monor határain kívül? Az utak, ahogy a települések is, mindig kis
kiemelkedésekre épültek, de sokszor ez is kevés lehetett.
Nem a
névadás idejéből származik a következő történet, de, mint a közlekedés egyik
példája mégis érdekes, mert a középkortól a XIX. század végéig alig változtak a
közlekedési módok.
Ifj. Manev
Antaltól hallottam, hogy dédszülei az 1900- as évek elején a Hegyessy tanyán
laktak, a kerékagyig érő sár miatt, innen ökrös szekerekkel húzták a piacra
szánt terményeket a mostani négyes főútig, ahol már járhatóbb volt az út.
Itt a szekerek elé -- az ökröktől gyorsabb -- lovakat fogtak, és így vitték a
árut egészen a kispesti piacig.
Hasonló
helyzet kicsiben:
Családi
emlék, dédnagyapám a Paplaposról gumicsizmában ment a Kossuth
Lajos utcáig ott tiszta cipőre cserélte és így ment a vasútállomásra, sárosan
mégse mehetett Pestre dolgozni. A környéken akkor még szinte "tanyabokorként" álló paplaposi házhelyük pont egy régészeti
lelőhely végén volt, ott ahol Zöldi Lajos az avarként azonosított
vaslándzsát találta
"a Patkósékkal szemben" így áll
Halász János írásában.
Más
esetekben -- és évszakokban -- elképzelhető, hogy egy laposfenekű csónak vagy bödönhajó jobb
megoldás volt, mint a járhatatlan utakon való közlekedés vagy több kilométeres
kerülőút. (középkor!) A nyári időszak után a félméteres hó is megkönnyebbülés lehetett annak, aki lovat vagy ökröt tudott fogni a szán elé.
1853. április, a tavaszi hóolvadás és esőzés után, így ír a Budapesti Hírlap a helyi közlekedésről:
https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BudapestiHirlap_1853_04/?query=monor%20t%C3%B3&pg=107&layout=s
"Hartyán és Monor közt a közlekedési úton legalább 12 helyen kell átúsztatni, mi okul szolgál, hogy e feltalálások korában a kocsiknak úgynevezett kasaik vagy hajóik helyett, csónakokról s evező lapátokról gondoskodjunk, hogy czélhoz juthassunk" (kasaik-kas=karosszéria, ma így mondanánk)
(Azt már csak tényleg zárójelben jegyzem meg, hogy Újhartyánban ma is létezik Monori út/utca a község fontos útvonala, nem zárom ki annak lehetőségét, hogy fentebb ez az utat említették, mint a Monort-Hartyánt összekötő út egy szakaszát)
Összegzés:
A korábbi részekben megkezdett utat végigjárva, a Monor szó párhuzamait gyakorlatban is vizsgálva, e rész végén kijelenthetjük, hogy Monar-Monor település egy új megközelítéssel a tojásdad-, ovális-, monorú alakban hosszan elnyúló földhalom után is kaphatta a nevét. A jelenleg elfogadott és gyakran hangoztatott néveredet mellé lehetőségként mindenképpen hozzá kell tenni.
Az eddig közzétett további részek:
Felhasznált irodalom:
Halász János
monori folyóiratokban megjelent írásai (Egybekötve, tőlem kölcsönözhető!)
dr. Zilahy Lídia monori folyóiratokban és a Monori Füzetekben megjelent írásai (a monori könyvtárban megtalálható)
Személyes
adatközlők:
- ifj.
Manev Antal (20. század eleji közlekedés)
- Aranyi Sándor
- Tóth család
Vége a nyolcadik résznek, folytatása következik!
Észrevételeket szívesen fogadok!
Fő támogatónk a 2016-ban 30 esztendős
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése