2016. november 22., kedd

Monor település nevének eredetéről 5. A lehetséges párhuzamok

A térkép kattintással nagyítható!

**A korábbi kutatások közben felmerült Monar, Monor helynevek:**

(A bejegyzésben tapasztalható véletlenszerű betűméret-változás okát továbbra sem ismerem. . .)

A Tápiószele melletti Monori- tanya

Kiss Attila: Ködbe vesző múlt című munkájában említi, de se ehhez, se a később következő orosházi Monori-tanyákhoz nem ad forrást. (21. oldal)
A tápiószelei múzeum segítségével sikerült megtalálni a Monori-tanyát, kizárólag az 1941-es ("4.") katonai felmérésen jelölték, Újszilváshoz közelebb van, mint Tápiószeléhez, de a második térkép szerint Tápiószőlőshöz tartozik:
http://mapire.eu/hu/map/hungary1941/?layers=osm%2C111&bbox=2213216.7388381315%2C5985044.715561677%2C2219331.7011009455%2C5988933.449375685

https://www.google.com/maps/place/T%C3%A1pi%C3%B3sz%C5%91l%C5%91s,+2769/@47.2731307,19.8764178,15z/data=!4m6!3m5!1s0x4741734909428c81:0x400c4290c1e5100!8m2!3d47.2938321!4d19.8435577!16s%2Fm%2F043p8yf

Eddigi kutatásaim megerősítik, hogy valószínűleg
a tulajdonosról nevezhették el Monori-tanyának.
Találtam egy helyi kereskedőket és iparosokat összeíró névsort, amiben Monori családnevű is volt:
http://genealogyindexer.org/view/1931H/1931H%20-%200447.pdf

Sőt tisztességes, adakozó lakosok voltak:
"A lakosság reformátusai mindaddig tehát Tápiószelére jártak be templomba, amíg Monori Pál jómódú gazdaember egy kis templom építésére felajánlást nem tett és hozzá telket nem adott. A kicsiny templom 1943-ban épült kelet-nyugati tengelyben, a keleti homlokzata előtti 9 méter magas tornyával együtt. "

Forrás: http://honlap.parokia.hu/hir/mutat/5462/

Azt nem tudjuk, hogy az előbb említett Monori Pálról nevezték-e Monori-tanyának (Lehetséges, hogy a családról) de mivel az I.- II.- III. katonai felmérés térképén nem szerepel, ezért valószínűsíthető, hogy a "4. katonai felmérés idején élt" jómódú adakozónak tanyája is volt. Viszont, így a mi kutatásunk szempontjából mellékszállá vált, mert nem földrajzi vagy egyéb történeti oka volt a névadásnak, ráadásul sokkal később, mint Monor/Monar első említése.

(A fenti sorok megjelenése után jártam a Monori-tanyán, a beszámoló pár éve húzódik már. . .)

...................................................................................

Monorfalva (Erdély)
első említése 1319
http://mek.oszk.hu/04600/04684/html/233.html

"Először 1319-ben, Monor alakban említették. Nevét azért változtatták meg, hogy megkülönböztessék a Budapest környéki Monortól."
A trianoni békediktátumig magyar város volt, most Románia része.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Monorfalva

Az anyaországtól való elválás és az időközben megváltozott népesség kedvezőtlen hatású a kutatások számára, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy nincs tudomásunk semmilyen szófejtő kezdeményezésről.
De, meg kell említeni Dénes József várkutató írását, amiben Monorfalva -- illetve ahhoz nagyon közel lévő -- várát említi.
https://djnaploja.wordpress.com/2017/09/21/monorfalva/

Soltész Péter monori helytörténész és gyűjtő minden monori témához tud segítséget nyújtani -- még az erdélyi monorihoz is -- a következő képek is az ő gyűjteményéből származnak, a képaláírás: Monoldal.

Egy képeslap a "Magyar Világból", a kép kattintással nagyítható

A kép kattintással nagyítható

A román várostábla, mivel Monorfalva határon kívül került, már nem volt szükség a "falva" megkülönböztetésre.

Talán első gondolatra nem kapcsolódik a témánkhoz, de a sorozatunk és a Monoldal fő célja a felvilágosítás, és ez mindennek az alapja: Romániában volt "Magyar Világ", de Magyarországon sohasem volt "román kor" ahogy azt minden római korból származó épületre és egyéb régészeti leletre rámondják.

Pontosabb és hitelesebb lenne a "szarmata kor" elnevezés! A félreértés a latin roman-római szóból ered, pont úgy, mint a római örökségben reménykedő Románia-Oláhország esetében.

Aki Magyarországon először leírta "a román kor szakkifejezést" megérdemelt volna egy nagy pofont!

A szakirodalom sokszor csak Erdély visszatérését számolja a "Magyar Világnak" az egyszerű emberektől én úgy hallottam, hogy az idők kezdetétől az volt.

http://portal.zmne.hu/download/konyvtar/digitgy/nek/2005_1/05_simon.pdf

Nálunk ugye nincs "tejgyár", a Beszterce-Naszód megyei Monoron van.

A kép kattintással nagyítható

.........................................................................................

Csemő, Monori-dűlő: ott lakókat és pár környékbelit kikérdezve sem jutottam elfogadható eredményre, a névadás körülményei nem ismertek. (régi település, az egykor ott élt tulajdonos családneve, de szinte bármi lehet. . .)
A térképen ma: https://www.google.com/maps/@47.1363773,19.7273589,17z

Az első ismert térképes megjelenése (csak az út, név nélkül): http://mapire.eu/hu/map/hungary1941/?layers=osm%2C111&bbox=2195418.4731941894%2C5963540.166853085%2C2198475.954325597%2C5965484.533760089

A 4. katonai felmérés (1941) itt már megvan a monori dülő, de nincs kiírva a neve. (a kép közepén az „S” kanyar)

................................................................................................................

Monori tanyák, Monori földek (Békés megye, Orosháza külterülete)

„A békés megyei elpusztult Monor település-jelenleg monori tanyák, monori földek v. ugarok elnevezések utalnak az egykori településre”

Forrás: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Mako_monografia_sorozat/pages/monografia_4/005_kozepkor.htm

Monor ’település Békés vm. D-i szélén’ 1219/ 1550: Monor, v. (Gy. 1: 510) forrás: Korai Magyar Helynévszótár (191/192. oldal)

http://mek.oszk.hu/03500/03506/03506.pdf

MONOR 1219/1550: villa Monor (VR. 45. §, 231). Orosházától északkeletre állott. (99. oldal)
http://epa.oszk.hu/01500/01577/00019/pdf/bmmk_1995_097-113.pdf

Az első említése 1219, jóval a kunok betelepítése előtt! (Természetesen itt sem a kun eredet megcáfolása a célom, de ez tény)
További érdekesség, hogy az általunk ismert oklevél szerint Maróti János ispán, aki a mi Monorunk birtokosa lett 1398-ban, Békés-megyében Gyula közelében is kapott földbirtokot, az Aynardok kihalása után. Nem vagyok az Aynard néveredet híve, de a két terület közti "szóbeli átjárás" nem kizárt, de csak akkor, ha Maróti János ezt a korábbi Aynard birtokot is megkapta. Az Aynard (Smaragd) nemzetség állítólag 1116. óta garázdálkodott hazánkban. Természetesen ha a Monor név innen ment volna, vagy onnan jött volna ez még nem egy önálló néveredet elmélet, mert csak a meglévő szó terjedését bizonyítaná, de ehhez szükség lenne egy, a ma ismerttől korábbi oklevélre. (Pest megyei Monor, 1398.)

Már ezek az idézetek is kijavítják azt az eddig nyilvánosságot kapott elméletet, hogy az Orosháza melletti Monori-tanyák is a tulajdonos után kapták volna a nevüket. Nem, ez a Monor is település volt. Ennek tudatában a kutatás is biztosabb alapokra kerülhet, mert egy település a helyét, nevét és véleményét is ritkábban változtatja, mint egy személy. . .

Ez a kiváló dolgozat az Orosháza környéki gazdák listáját is tartalmazza (163. oldal), de egyetlen Monori családnevű sincs közte:

Herczeg Mihály: Az Orosháza környéki tanyavilág az 1869. és az 1888. évi katonai térképfelvételeken

Forrás: http://epa.oszk.hu/01500/01577/00019/pdf/bmmk_1995_159-177.pdf

Ez a két térkép is azt mutatja, hogy sok tanya, sőt egész határrész összefoglaló neve a "Monori tanyák":

A Monori-csárda:

https://maps.hungaricana.hu/hu/map/?bbox=2306496.883133729%2C5875246.187483252%2C2312611.845396543%2C5879087.148154582
http://mapire.eu/hu/map/hungary1941/?bbox=2300859.6522976975%2C5871352.676354975%2C2313089.5768233254%2C5878661.967184746
Aztán itt egy térkép, amit akárhogy olvasok a Diversorium Murony-Monori? csárda tesz érdekessé: https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/6154/view/?bbox=10272%2C-1282%2C11551%2C-528

Találtam egy forrást, ahol a Monort Muronynak említik és magyarázatot is adnak hozzá.

Idézet a Magyar Nyelvőr 1965. számából a 267. oldalról:

"Mivel Orosháza

1864-i jelentése semmi érdemlegeset nem tartalmaz, Nagy Gyulához, az orosházi Szántó-

Kovács Múzeum igazgatójához fordultam. Az ő szíves válaszából veszem:

„Orosháza határának egy részét Monor-nak nevezik. Régebben Murony-nak is hívták. Az okmányokban mindkét alak egyformán előfordul, ma azonban kizárólag Monor a neve. A monori határrész Orosházától keletre terül el a csabai, gyulai, endrődi és a göbölyhajtó út kereszteződésénél. Tanyaközpont: van boltja, iskolája, közigazgatási és postai kirendeltsége"

(A keleti elhelyezkedés érdekes, korábban volt már: dél, északkelet is!)

Murony, Monor:
https://books.google.hu/books?id=FlQ_AAAAcAAJ&pg=PA95&lpg=PA95&dq=murony+monor&source=bl&ots=Y91mvOg6oa&sig=M-ueNG16FNU4G4k8PMyPjh9e2Yw&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwiP4JWy4qXTAhUHPFAKHWASC3sQ6AEIcDAJ#v=onepage&q=murony%20monor&f=false

A ma létező Murony település Orosházától jóval messzebb található, mint az (orosházi) Monor, tehát ez nem a régi Murony. Az előbb idézet dolgozat pont ennek a félreértésnek az okait vizsgálja.

HÉVVÍZI SÁNDOR: Élő helyneveink és okleveles adataink egybevetése Békés megyei példák alapján (idézet a dolgozatból)

https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/10197/MNYTK%20-%20170.sz%C3%A1m%2007.pdf?sequence=1

(eredetiben 73. oldal, online 7.)
"Visszatérve az Orosháza környékén hajdan létezett falvakra, ezek nevei az idők folyamán a következők voltak: Apácakuta, Csákóhegyes, Csorvásegyháza, Fecskés, Gellértegyháza, Gellértkuta, Gorzsás, Homokegyház, Kereszttelek, Kétkupa, Kétzöldes, Lábasegyház, Monor, Orosháza, Ördöngöshegyes, Ötszögűegyház, Sóstóegyháza, Szentetornya, Szilasegyház, Szőllős, Tompa, Töké- letlen, Tőkemonostora. Közülük Csákóhegyes nevét őrzi többek között a Kiscsákó, Csákói iskola, Kiscsákói-major helynév. Orosháza határának déli részén találjuk Fecskést, a Fecskés-partot, a Fecskési iskolát. Az egykori Fecskés: Mogyorósfecskés falu nevével vannak kapcsolatban, amelynek régészetileg is pontosan ismert a falu és temploma helye.
Ugyanez a helyzet Monorral, a következő határrésszel, amely valamikor Árpád-kori falu volt. Egyike a legrégibb településeknek, már a Váradi tüzesvaspróba-lajstrom is említést tesz róla l2l9-ben, amikor is vádlottak nevében tűnik föl.
A volt falu nevét őrzi többek között a Monori-csárda, Monori-malom, Monori út, Monori iskola elnevezés."

Itt kijavítanám Hévízi Sándort (vagy a szerkesztőjét), ugyanis nem a vádlottak nevében tűnik fel Monor, hanem a két vádlott lakhelyeként.

"Andrást és Felten-t Monor faluból, Demetert, Naradot és Toul-t Hlye (Ylye) faluból"

A Hlye (Ylye) is érdekes ugyanis a szomszédunkban lévő Üllő párja!

(Persze csak akkor, ha a fentiek nem teljes egészében tévedések, és esetleg a Pest megyei Monorról és a szomszédos Üllő faluról szólnak. . .)

Forrás:
http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Mako_monografia_sorozat/pages/monografia_4/005_kozepkor.htm

Lehetséges, hogy ennek a forrásnak a tulajdonjogára (1219. Váradi Regesztum) egy másik, erdélyi település Munár is igényt tart a wikipédia szerint. https://hu.wikipedia.org/wiki/Mun%C3%A1r
Az ilyen tévedések elég gyakoriak pl. a Monor helynévkutatása során szóba került Zsámbék település és Zsámbok település is közös történelmen osztozik a wikipédia szerint, de nem meglepő, mert a középkorban sokszor egy betű eltérés nélkül, ugyanúgy írták mindkettőt. Ezt jó lenne kijavítani, legalább a wikipédián. . .

Az már csak a "tudomány " állandó tévedéseit bizonyítja, hogy egy szakdolgozatban az "orosházi Monor" egész egyszerűen a "Pest megyei Monor" néveredetét kapta. Itt idézném korábbi mondásom, hogy "aki másol az legfeljebb hibázik. . ."

Itt érhető el a fent említett tévedést tartalmazó szakdolgozat:

Veres Erzsébet Emőke (2007.) A Délvidék korai ómagyar kori helynevei: http://mnytud.arts.unideb.hu/szakdolgozat/1560/veres_e_1560.pdf

(A tévedést úgy értsük, hogy ő korai magyar helynevekről beszél, a kunok betelepítése is elég korai az írott (jelenleg is fennmaradt) magyar nyelv történetében, de a monar-köd néveredet nem a magyar nyelvből származik. Illetve ott is olyan ködös volt? Volt alapja az elnevezésnek? De, még akkor sem magyar szó.)

Monor a 104. oldalon található!

A fenti bejegyzés annak iskolapéldája, hogy lehet a tudományosság látszata mögé bújva rég meghaladott elveket terjeszteni.

A számunkra fontos orosházi helynevek:

Monori-csárda
Monori-malom
Monori út

https://www.google.hu/maps/place/Gerend%C3%A1s,+Monori+%C3%BAt,+5925/@46.5944747,20.8216758,16z/data=!4m5!3m4!1s0x47443af691701575:0x2294a7cbd015fca2!8m2!3d46.594202!4d20.8261949

(A Monori út térképes elérhetősége)

Monori iskola

Egy részletesebb térképen (tajertektar.hu) Orosháza mellett a következő helynevek olvashatók, a térkép helyesírása szerint:

Monori csárda http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=2564 (kép a csárdáról, a későbbi részekben saját képet is tudok majd mutatni)

Belsőmonor
Belső-Monor
Monori Ugarok
Külső-Monor
Külső-Monori-Ugarok
Külső-Monori-dűlő
(ennyi mindent még Leninről sem neveztek el. . .)

És még egy monori helynév, kicsit rosszul éreztem volna magam, ha nem találok még egy tavat is: monori bányató.

Forrás: http://www.kvte.hu/ksar/t106.htm

"Ha bolt melletti dûlõúton letérünk a Bakó József utcára, a bal oldalon tucatnyi, utóbbi évtizedben épült tanya mellett haladunk el és kb. 2 km után elérkezünk az Orosházi tanyák vasútállomás szomszédságában levõ monori bányatóhoz, ahol engedéllyel horgászhatunk."

Hogy a régészet se maradjon ki, egy névrokonom tanyáján (Tóth), ami egybeesik az Orosházi Monorral szarmata kori leleteket találtak, lehetséges, hogy az elnevezés is legalább olyan régi?
Forrás: http://archeodatabase.hnm.hu/hu/node/2365

Érdemes megemlíteni, hogy ezeknek az Alföldön gyakori halmoknak egy része, talán a fele, ember alkotta földhalom, a nép összefoglaló néven kunhalmoknak nevezi őket, de igazából korábbi, őskori temetkezőhelyek. Sajnos a nagy táblás mezőgazdasági művelés, az Alföld csatornázása, az útépítések, földmunkával járó település-fejlesztések nagyon sokat tönkretettek a régészeti feltárás előtt.

A kevésbé részletes térképek pl. egy autósoknak készített úti atlasz ezeket a helyneveket nem említi, hanem összefoglaló néven Monori-tanyákat vagy -- jellemzően régebben -- Monori ugarokat jelöl.

A területen valóban sok tanya található, de kimondottan Monori-tanya egy sem, néhány létező tanyanév: Bors- tny., Vági- tny., Tompa- tny., Hajdú- tny. stb.

A dolog egyik érdekessége, hogy ezek a Monor előtagot használó helynevek szétszórva egy városnyi területen fekszenek, a másik, hogy a mi Monorunk a térképen már csak "helynévtáblaként" jelenik meg, a korábbi térképeken még látható volt a Monori-földek, Monori- Szőlők elnevezés is. (pl. III. kat. felmérés)

Egy mulatságosan tanulságos történet a "monoriságról"

Aranyi Sándor monori gazdálkodóval történt a következő eset:
Hódmezővásárhelyen végezte a felsőfokú iskoláit, és egy alkalommal a helyi "diszkóban" szkanderversenyt nyert. Az első helyezett egy évig ingyen látogathatta a "diszkót".
Az eredmény kihirdetésekor Sándor azzal az indokkal utasította el a felajánlást, hogy ő monori, és messze lakik -- Hódmezővásárhely elég távol esik Monortól.
Ekkor a házigazdák így szóltak:
-- Ne bolondozz, felülsz a buszra és pár megálló után itt vagy!
-- Sándor ezen igencsak elképedt, tréfának gondolta -- bár ki mert volna belekötni a győztesbe?
-- A házigazdák látva csodálkozását, magyarázkodásba kezdtek: de, hát Monor itt van Orosháza mellett!
-- Így derült fény arra, hogy mindenki a "saját" Monorjáról beszélt, az egyik majd kétszáz kilométerre van Hódmezővásárhelytől, a másik alig több, mint húsz kilométerre!

Lejegyezte: Tóth Gábor (2016.)

Kiegészítés 2023: https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2021/01/a-helyi-ertektarba-javasolta-a-monori-tajegyseget-az-egyetemi-tanar

.........................................................................................

A Hódmezővásárhely melletti Monor-halom (Csongrád-megye)
érdekessége, hogy Orosháza másik oldalán található, a Monori tanyákkal átellenben.

Forrás: http://katalogus.nlvk.hu/html/hek/hodmezovasarhely_tortenete_szeremlei_I/pages/003_a_vizek.htm (F., domborzati viszonyok fejezetben)

"Monor-halom, a Sóshalmi-dűlő északi vége részében, közel a Kutasi-csárdához, ettől észak-nyugotra."

http://www.nlvk.hu/web/guest/hod-wiki/-/wiki/HodWiki/Monor-halom/pop_up;jsessionid=B330F1BF96E79BF029116D5DDB33949C

http://ro.getamap.net/harti/hungary/csongrad/_monorhalom/

Monor-halom egy valószínűleg "az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet hadsereg" számára készített térképen, oroszul, a másik Monor is rajta van!
http://loadmap.net/en?qq=46.5%2B20.5%2B%2528Monor-halom%2529

Hogy még bonyolultabb legyen, a Monor-halmot emlegették Szőr-halomnak is, de ezen a térképen Szőr-hát-ként jelzik:
http://mapire.eu/hu/map/cadastral/?bbox=2276220.6539613977%2C5859942.0612262795%2C2277749.394527101%2C5860914.244679782

.........................................................................................

A Gyula melletti Monor-halom:

"Álljon itt a megjelölt halmok listája! Ezek: Töviskes-halom, Sió-halom, Gyürke-halom, Kápolna-halom, Kápolna-halom, Határ-domb, Egy névtelen halom, Kolerás-halom, Monor-halom, Téglás-halom, Pavel-halom, Mikó halma, Lyukas-halom, Pince-halom, Hegyes-halom."

Forrás:

http://vitalap.hu/index.fcgi?rx=&nyelv=hu&menuparam5=1&menuparam_6=2189

Egy szép tanösvényt létesítettek a halmok védelme érdekében.

Nem tudom szó nélkül hagyni -- bár ezzel tovább bonyolódik az ügyünk -- hogy az ismert oklevél szerint Maróti János ispán, aki a mi Monorunk birtokosa lett 1398-ban, Gyula közelében is kapott földbirtokot. Mivel a Gyula melletti Monor-halom elnevezésének idejét nem ismerjük, így akár az is lehetséges, hogy a két terület közt volt "szóbeli átjárás". (Sőt, ha ezt a birtok korábban Aynard birtoka volt, akkor még az is lehet, hogy köze van a névadásokhoz, legfeljebb kicsit másképp, mint azt korábban máshol olvashattuk, lásd a sorozat korábbi részeit: 1, 2, 3.)

.........................................................................................

A Pozsony melletti, állítólag elpusztult Monor település (1214)

Az eddigiek közül több szempontból a legérdekesebb jelenség, sajnos a trianoni békediktátum ezt is határon túlra szorította, előbb Csehszlovákia, majd a szétválás után Szlovákia része, aminek mi nagy részét -- okkal -- Felvidéknek hívunk.

A Monor (Monar) nevű település elpusztult, de a Kárpát-medencében melyik település nem pusztult el legalább egyszer?
Gondoljunk csak lakhelyünkre, a kunok Alföldre telepítésének is fő oka a lakosság számának csökkenése volt.

Szóval Monor (Monar) néven Pozsony mellett ma már nem találunk települést, de más nemzetiségek betelepülésével új néven újjáéledt, bár az eredeti nemzetiséget igazából nem ismerjük -- ha ismernénk itt célba érne a Monar-Monor helynévkutatás -- de talán pont a helynévkutatás segíthet ebben is.

Az Árpád-kori nádorok és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke. Szerkesztette Szőcs Tibor. Bp., 2012. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai II. Forráskiadványok 51.)

1248-1253. július 1. között:

" ipsa terra Monar apauo eundem. . .(89-90. oldal)

1255. december 6. - Pozsony:

("Továbbá a monori (de villa Monar) várnépek, ti. Bon, Zeka, Berech, Pósa és a rokonaik, megvádolták Manch fiait: Antalt és Jánost, és Hyze fiait: Benedeket, Fyle-t és Pétert, hogy egy Monor (Monar) nevű földet, ami a várat illetné, jogtalanul elfoglaltak" (102-108. oldal)

Forrás: http://www.academia.edu/6771219/Az_%C3%81rp%C3%A1d-kori_n%C3%A1dorok_%C3%A9s_helyetteseik_okleveleinek_kritikai_jegyz%C3%A9ke._Szerkesztette_Sz%C5%91cs_Tibor._Bp._2012._A_Magyar_Orsz%C3%A1gos_Lev%C3%A9lt%C3%A1r_kiadv%C3%A1nyai_II._Forr%C3%A1skiadv%C3%A1nyok_51._

https://library.hungaricana.hu/hu/view/KozMagyOkmanytarak_ArpadkoriOkmanytar_07/?pg=5&layout=s&query=monar

Szójegyzék forrás: http://www.e-obce.sk/obec/bernolakovo/2-historia.html

A szójegyzékben ez olvasható: Monor h. (Monar, Pozsony m., ma Chorvatsky Grob, sz.) (90, 102 oldal)

"Obec sa spomína v roku 1209 ako Vlla Ceki, v roku 1216 Villa Cheki, v roku 1236 Checlez, v roku 1773 Czeklis, v roku 1808 Cžeklíš, v roku 1948 Bernolákovo, maďarsky Cseklész, nemecky Landschütz. Osada Monar, v roku 1214 Monor, altera villa Monor, v roku 1236 Monar."

http://eng.chorvatskygrob.sk/history.html

Ennek a szövegnek a folytatásában olvasható, hogy szerintük (szlávok) a Monor-Manor-Manisko névmagyarázat az elfogadott, ami nagyjából a nyakat díszítő ékszernek fordítható. Ha visszaemlékeznek Kiss Lajos szlávista kutató a mi Monorunkkal kapcsolatban elvetette a szláv eredetet, ami az ékszerkészítő-ötvös lett volna.
Nekünk nem kellett, lehet ők rácsaptak, ez viszont azt jelentheti, hogy ők úgy érzik megtalálták a Monar eredeti jelentését.
Nem fognak örülni, ha esetleg a további kutatások bizonyítékai ezt megdöntik.

Nem lehet kihagyni, hogy "szláv nyelven" (ragozott formában) rövid u-val Monoru-nak írják, a közép Európában híres Monori Kisállatvásárt, amint az erről szóló írásban olvashatjuk:

http://www.amadina-gouldove.com/clanek/2012012215-trhy-chovatelskych-produktu-v-monoru-madarsko/

(Nem működik, ellenőrizni!)

Ha hihetünk a forrásunknak, akkor ez a Monar-Monor is korábbi, mint a kunok betelepítése!

(Ez a rövid mondat igen hosszú magyarázatot kívánna, csak röviden: kik voltak a kunok és honnan jöttek, kik voltak a magyarok és honnan jöttek, kik voltak a szarmaták és honnan jöttek, kik voltak a hunok és honnan jöttek, kik voltak a szkíták és honnan jöttek, az egyéb más "beékelődő" népcsoportokról ne is beszéljünk, ha egyáltalán beszlhetünk ennyi népcsoportról, mert ugye őket a leletanyag külömbözteti meg (meg a tudomány), lehet csak a divat változott a nép nem is annyira. . .)

Az elpusztult Monar-Monor település helyén valóban új település épült, ma Chorvatsky Grob- Horvátgurab.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Horv%C3%A1tgurab

Nézzük meg mit tudhatunk Chorvatsky Grobról, ami számunkra is fontos lehet!

A most következő kép a nyugalom megzavarására alkalmas, aki bírja az izgalmakat a következő linken még bőven talál! :)

http://www.monarcentrum.sk/

Annyit talán elmondanék, hogy az Orosházi Monorhoz hasonlóan sokszor megjelenik a Monar kifejezés a Pozsony melletti városban is, gyakorlatilag utcanévtől kezdve a szabadidőközpont, a gyógyszertár és a fodrász is használja a mai napig élő -- vagy oklevelekből kikutatott -- Monar helynevet!
És ez nem mindegy, hogy a Monar nevet "előszedték" vagy megszakítás nélkül használták, a második lehetőség azt feltételezi, hogy az őslakosságból is maradt, aki élőszóban továbbörökítette a Monar településnevet!

A kép kattintással nagyítható!

A szabadidő-központ:

http://www.monarcentrum.sk/galeria/monar-centrum-id15/

A fodrász:

http://salonmonar.sk/

A pizzás:
http://www.pizzamonar.sk/

Szóval a Chorvatsky Grob-iak győztek, nálunk egyedül a Monar Galéria képviseli a múltat, sőt, sajnos úgy tudom már a galéria sem működik.
Illetve még mi Ménúrfiak tartjuk a hagyományt, azzal, hogy szerintünk lakhelyünk-Monor nem két o betűből áll.
Pedig Falu Tamás szép verset írt belőle:

MONOR
Itt múlt el boldog ifjúságom,
A kedves, régi Monoron.
Szép volt az élet, mint egy álom
És sohasem volt monoton.
Kék ég derült mindig felettem,
Az út sosem volt meredek.
Itt élt mindenki, kit szerettem,
S kiket örökké szeretek.
Monor, Monor, két o van benne,
Mint két ablak egy ház falán,
Beléjük nézek emlékezve,
Ők elfeledtek már talán.
Bemásznék rajtuk, mint egy gyermek,
Csábítanak az ablakok,
De az évek vasráccsá lettek,
Rajtuk már át nem juthatok.

Kíváncsi voltam, hogy a Radindex mit tud a Monori családnevekről, a tájékozódási pontjai az iparosodás korából származnak pl. iskolai értesítők, iparosok és kereskedők listái, nagyobb vállalatok iratai pl. "vasút". Az adatok szerint elszórtan sok helyen található Monori családnevű, de a mi Monorunk és Budapest kicsit kiemelkedik.
http://www.radixindex.com/hu/vezeteknevek/vezeteknev/monori

A Monari családnév jóval ritkább, nálunk nincs is:
http://www.radixindex.com/hu/vezeteknevek/vezeteknev/monari

A Monor családnév száma elhanyagolható, de a Monar-Mónárból szintén van néhány, de nálunk nincs:
http://www.radixindex.com/hu/vezeteknevek/vezeteknev/monar

Vége az ötödik résznek, folytatása következik.

Észrevételeket szívesen fogadok!

Az eddig közzétett további részek:

1. rész:

http://monoldal.blogspot.com/2021/03/monor-telepules-nevenek-eredeterol-1.html

2. rész:

https://monoldal.blogspot.com/2016/10/monor-telepules-nevenek-eredeterol-2.html

3. rész:

http://monoldal.blogspot.com/2016/10/monor-telepules-nevenek-eredeterol-3.html

4. rész:

http://monoldal.blogspot.com/2016/11/monor-telepules-nevenek-eredeterol-4.html

5. rész:

http://monoldal.blogspot.com/2016/11/monor-telepules-nevenek-eredeterol-5.html

6. rész:

http://monoldal.blogspot.com/2017/04/monor-telepules-nevenek-eredeterol-6.html

7. rész:

https://monoldal.blogspot.com/2017/04/monor-telepules-nevenek-eredeterol-7-uj.html

8. rész:

https://monoldal.blogspot.com/2017/05/monor-telepules-nevenek-eredeterol-8.html

9-10. rész:

https://monoldal.blogspot.com/2018/03/9-javitott.html

Fő támogatónk a 2016-ban 30 esztendős

Tóth Karosszéria Monor

https://www.facebook.com/T%C3%B3th-Karossz%C3%A9ria-Monor-T%C3%B3th-J%C3%A1nos-karossz%C3%A9ria-lakatos-mester-299265606750411/?fref=ts

https://tothkarosszeriamonor.gportal.hu/

Már nem is emlékszem mikortól-2016. Tóth Gábor

2016. november 10., csütörtök

Monor település nevének eredetéről 4. (Molnár falu)

Molnár falu

(korábbi facebook jegyzet felújítása)

Szolgálati közlemény: az írásban elhelyezett linkek kattintásra működnek, csak óvatosan, olvasás közben ne akadjanak a világhálóba!

Az előző részben idézett részletesebb népmese szerint kun eredetű a Monor-Monar szó és a környező helynevek egy része szintén.

Most térjünk vissza a forrásként jól használható Monori Krónikához, vajon ki lehet-e deríteni, hogyan ejthették a sokféleképpen leírt -- Monar, Monaar, Monor, Molnár -- szót?

-- Igen, Monort írták Molnárnak is. . .

Idézetek a Monori Krónikából:

A török összeírások szerint Molnár (Monor) falu a pesti nahijéhez tartozik.” (1546) (M. K. 69.oldal)

Amint találok egy jobb minőségű térképet, ezt kicserélem. . .

Káldy- Nagy Gyula: A Budai Szandzsák 1546-1590 évi összeírása
https://library.hungaricana.hu/hu/view/PESM_Pmm_06/?pg=437&layout=s

Nahije: az Oszmán Birodalom kisebb közigazgatási területe, a szandzsák része, adózási és gazdasági (a magyar járásoknak megfelelő) egysége. A hódoltságban számuk a katonai helyzettel együtt gyakran változott. (forrás: wikipédia)

"Az 1550. évi dica jegyzékben az alábbiakat jegyezték fel a monoriakról: "Monar capituli Agriensis" (M. K. 71. oldal)

„1576-ban a következőket olvashatjuk egy hasonló céllal készült összeírásban: „ Monar capituli Agriensis. . .” (M. K. 71. oldal)

Monar capituli Agriensis=Monar az egri káptalan tulajdona

„Az 1582-ben kivetett kamarai rovó jegyzékében a dica kivetésekor az alábbiakat jegyezte fel az összeíró tisztviselő a faluról: „Monar capituli Agriensis. . .” (M. K. 71. oldal)

dica: 1. a késő latinban adósok és tartozásuk listáját tartalmazó tábla v. irat. – 2. Mo-on a 15. sz-tól az országgyűlés által megszavazott adó, rovás. (forrás: Magyar Katolikus Lexikon)

1582: „Monar: porta 16. . . „ Ennek érdekessége, hogy mindössze 16 portából-házhelyből állt a Monar- Monor (M. K. 71. oldal)

Aztán következik egy Monorként említés.

1661. „Possessio Monor hactenus habouit portas No 2” Itt már csak két portáról-házhelyről szól a leírás, a tulajdonosokat érdemes név szerint is megemlíteni: Varga András és Szabó Balázs. (M. K. 72. oldal)

Possessio Monor hactenus=Monor jelenlegi lakói

1661. után Monort „Desertum ad loca remotiora” lakatlan puszta néven említik (M. K. 72. oldal)

-- Ezekkel az egyébként tartalmilag is fontos idézetekkel azt szerettem volna bemutatni, hogy Monor első említése Monar (1398) a második, részben Monor (1401), ugyanis néhány sorral lentebb én a Monar szót véltem felfedezni. Az ezt következő források a Monar szót gyakrabban használják.

A teljes latin szöveg Vitálisné dr. Zilahy Lídia 1986-ban megjelent írásában olvasható:
https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/FoldrajziKozlemenyek_1986/?pg=368&layout=s

-- A fenti idézetek latinul szólnak, ez azért érdekes, mert a (hallott) Monar-Monaar szót nem fordították le latinra (molendinátor vagy molitor) hanem mindig meghagyták a helyiek által használt szót, ez a jelentheti, hogy valószínűleg nem is tudhatták a jelentését (de, az sem kizárt, hogy már a helyiek sem!), a nekik hiányzó L betű miatt még véletlenül sem kapcsolták össze a saját molnár jelentésű szavukkal. Talán ez is azt erősíti, hogy a monar-monaar szó volt előbb és a molnár később terjedt el. (Monor település említései közt.)

-- A latin feljegyzések és a török összeírások arról tanúskodnak, hogy a török mellett a földesúrnak és a királynak is adóztak, nem csoda ha lassan kiürült a falu. . .

-- A lakatlan pusztáról szóló tudósítást olvasva felmerül egy kérdés, ha lakosai elhagyták Monart-Molnárt-Monort, akkor ki örökítette tovább az előző részben bemutatott mesét? A Monori Krónikában van egy említés a lakosok visszatérésére, de azért az nem teljesen biztos, hogy ugyanazok vagy -- figyelembe véve az eltelt időt -- a leszármazottaik jöttek vissza.
Csak gondoljunk bele: innen elmentek, mert már élhetetlen körülmények voltak, egy évtized után már kezdtek "megmelegedni" az új helyen, ekkor visszamentek a török alól éppen felszabadult, de bizonytalan régi helyre.
Szerintem, ha jöttek is új lakók valószínűleg még rosszabb körülmények közül érkeztek, de ez nem zárja ki azt, hogy egyeseket a honvágy hazahozott.
"Ekkor esett az a dúlás, amely úgy szétszórta ennek a községnek tiszta református lakosságát, hogy csak 13 év múltán kezdenek hazaszállingózni." (1683.+13) (M. K. 109. oldal)

-- Érdekes, hogy a török uralom alatt Monoron készült adóösszeírások Monort, Monaarnak vagy Molnárnak nevezik. (A török adóösszeírások az akcsék nagyon pontos és részletes képet adnak a mezőgazdaság, állattenyésztés és emellett az általános társadalmi helyzetről.)

Ha Monor-Monar valóban török-kun szó és ködöt jelent, ami még napjainkban is gyakori errefelé -- bár Monorikumnak azért nem nevezném -- akkor a török időkben még gyakoribb lehetett. (A "tisztán" török nyelvben a köd-tuman vagy duman, aminek második szótagjában egyébként felfedezhetjük a számunkra fontos mon-man szótagot is.)

Ők viszont nem az „eredeti” Monor-Monar-köd nevet adták neki az adóösszeírásban, hanem -- figyeljék, mert hirtelen fordulat következik -- átnevezték Molnárnak, amit mi jelenleg elírásnak-, helyesírási hibának-, félreértésnek tartunk.

-- Miközben valószínűleg csak azt írták le, amit hallottak, nem Monor, hanem Monar, Monaar, Mónár!

-- Szerintem külföldi hatásra -- bár abban sem vagyok biztos, hogy esetleg a török nyelvű adóösszeírást lefordító személy fordította a monart-mónárt-molnárnak, mert "parasztosnak" tartotta az L betű elhagyását -- kiegészítették egy L betűvel a monar szót, amit a mai napig sokan és sok helyen mónárnak mondanak. (A botorok, akarom mondani botörök :) (Találtam egy forrást, ahol azt írják, hogy az összeírók nem törökök voltak, kérdés kire merték bízni, illetve milyen anyanyelvűek lehetek? Mert ugye a latin az egyházi, hivatali nyelv volt, esetünkben közvetítő, a feltehetően döntő többségben magyart beszélő kizsákmányolt és a kizsákmányoló török között.)

-- Több ok miatt tanulmányoztam a molnár szó eredetét is -- talán emlékeznek az első részben említettem, hogy eddig mindenki a saját érdeklődésének megfelelően kutatott, sok oldalról vizsgálom a szót, de ez egyike kedvenc témáimnak -- a malom-molnár szó.
Jelenleg szláv eredetűnek tartják, sok nyelvben nagyon hasonló hangzású a molnár szó, ez valamilyen közös eredetet feltételez. Viszont a szláv mlynár-melnyik hasonlít a legkevésbé a magyar molnár szóra.
A katolikus lexikon szerint a malom szó francia (vallon) eredetű: http://lexikon.katolikus.hu/M/malom.html

Varga Csaba könyve a magyar és szlovák nyelv kapcsolatáról: http://www.kincseslada.hu/magyarsag/content.php?article.554

A legközelebb álló szavakat pirossal kiemeltem, ahol két szó olvasható, ott a második a kiejtés.

Angol: miller

Bolgár: melnichar-melnicsár

Cseh: mlynar

Észt: myllári

Francia: meunier-mönnyié, itt a kiejtés nem, de a leírás nagyon hasonlít

Holland: molenaar-molinár, a szélmalmokról híres hollandoktól át is vehettük volna, de a molnár szó korábbi, mint a szélmalmok hazai elterjedése, a száraz és vízimalmok mesterei is molnárok voltak

Ír: muilneoir

Japán: mínáá (ez a kiejtése, a leírást inkább hagyjuk)

Katalán: moliner

Latin: molitor

Lengyel: mlynarz- mólnás, ez azért érdekes, mert Erdélyben a Malom sokáig Molna volt (Molnos-(Malmos) családnév)

Litván: malüninikas

Német: müller

Norvég: miller

Orosz: melnyik

Román: morar

Szerb: mlinar

Szlovák: mlynár

Szlovén: miller

Walesi: melnyodd

A mill, moll, mell kezdetű "nemzetközinek" tűnő szavak jelentésének kicsit utánanéztem, a szófejtők szerint az "angol" mallett-fakalapács szóval rokon vagy abból ered. Hogy mi lehet a kapcsolat azt nem tudjuk, mivel a malmokban is őrlőkő vagy őrlőkövek vannak, a kalapácsos vízimalmokat zúzásra, kovácsolásra használhatták. Talán még régebbi a szó, amikor nem őrölték, hanem valami mozsárszerűségben "fakalapáccsal" törték a gabonaszemeket? Esetleg a magyar faragómolnár-faragóács nyugat-európai megfelelőjét a faragás egyik szerszámáról (mallet-fakalapács) nevezték el? (De, nem hagyhatom ki a málik, málaszt igék említését, jelentésében mindkettő nagyon hasonló! Később lehet ennek is megpróbálok utánajárni.)

Egy nemzetközi statisztika a Monar családnév gyakoriságáról, esetünkben túl sok jelentősége nincs, de érdemes rákattintani:
http://www.namespedia.com/details/Monar

-- Nem egyszerűsíti a helyzetünket, hogy néhány forrás szerint a malom korábbi neve örmény volt, ebben viszont felismerhetjük az őröl és őrlemény szavainkat.
-- A monár-molnár szó pontos eredetének egyik megoldása lehetne, ha tudnánk, hogy mikor nevezték el a gabonaszemek őrlésével, törésével foglalatoskodó személyeket. Az eddig ismert akadályok mellett még az is felmerül, hogy az őskorban ez állítólag női munka volt (Hogy bizonyítható? A néprajzi korszakig megtalálható, molnárként nem nevesített, házi feldolgozás által?), de később nem tudunk monár-molnár foglalkozású asszonyokról.

Középkori mezővárosi foglalkozásneveink forrásértékéről (Gulyás László Szabolcs munkájából)

http://www.academia.edu/2643291/K%C3%B6z%C3%A9pkori_mez%C5%91v%C3%A1rosi_foglalkoz%C3%A1sneveink_forr%C3%A1s%C3%A9rt%C3%A9k%C3%A9r%C5%91l_On_the_Source_Value_of_Name_of_Crafts_in_Medieval_Hungarian_Market-towns_

Részlet

„Bár a forrásokban sorra bukkannak fel a vízimalmok, főként az Újhely melletti Ronyva folyón, csak két molnár mesterséget folytató személyre van adat okleveleikben, mégpedig Újhelyről és Tolcsváról.

Őket molendinator (latin? T. G.), valamint a magyar monaar szóval jelölték. "

(A monaar szó két a-ja más források segítségével á-nak olvasható/olvasandó! Tehát Monár!

Epistolae Pauli lingua Hungarica donatae, Az Zent Paal leueley magyar nyeluen, ford. Komjáti Benedek.

(Szent Pál levelei magyar nyelven)

Forrás: http://real.mtak.hu/21847/)

"Közülük az egyik esküdt is volt” 555 számú lábjegyzet

555 DL. 8797., DF 229539, -- A monaar-ra vonatkozólag ld. Szamota 665.

Szamota István munkásságát mindenképpen meg kell említenünk, mert sajnálatosan rövid élete során összeállított egy „oklevélfordító”szótárat.

Középkori okleveleink nagy része latinul íródott, ezekből kigyűjtött szavakat fordította le magyarra.

Szamota István életrajza:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szamota_Istv%C3%A1n

Egy jó forrás a molnárokról-molendinátorokról: http://mek.niif.hu/02100/02152/html/03/31.html

-- Csak megérzés, amit részletezni később fogok, de valami oka lehet, hogy a népnyelv nem is ejti az L betűt, ami a többi nyelvben megvan, hanem szinte mindig mónárnak nevezi a molnárt. (lásd a 6. rész utolsó sorait) Szerintem a Mónár magyar szó és a későbbi betelepítések során hozott idegen nyelvek hatására került bele az l betű, így vált molnárrá.

-- Az szinte érthetetlen, hogy az Á, Ty stb. betűk hiánya miatt a magyar nyelv leírására egyébként alkalmatlan korai latin ABC rendelkezett L betűvel, de a molnár szóban mégsem használták!

Érdemes megjegyezni, hogy Monor-Monar első (ismert) okleveles említésekor (1398) valószínűleg nem magyar anyanyelvű volt a készítő, vagy ha az is volt, éppen csak kezdtek átszokni a rovásról, a ránk erőltetett latin betűkre, amivel csak jóval később a kiegészítések után lehetett pontosan leírni a magyar nyelvet. (pl. a-á, t-ty, stb.)

A másik, hogy egy tájszólást elég nehéz leírni, ha a lejegyző nincs tisztában a nyelvvel. Mi monoriak egyébként még kedvező helyzetben vagyunk, mert „csak” egy tájhang az eltérés Monor-Monar, de a kedvenc példám pl. a dunántúlon található Kajászó település, aminek eredeti neve Keveaszó volt, a lejegyzés közben (és évszázadok alatt) felismerhetetlenné vált a szó.

A monori molnárokról:

http://www.regiolapok.hu/a_monoriak_viselt_dolgai__xxxixmalmok_molnarok
Egy latin nyelvű internetes találat Molnár faluról: