A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kerékpár. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kerékpár. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. június 26., péntek

A Gyáli-patak monori "forrása"

 





 A mai témánk a Monoldal első bejegyzései között már megjelent, de akkor "Monor vizes élőhelyekkel kapcsolatos helynevei" összegyűjtése volt a fő szempont. 

A mai bejegyzés a vecsési kerékpáros/helytörténész kolléga, Badics Zoltán által a Gyáli-patakról készített videó monori szakaszának szemléltetésére készült.

A videó itt látható:

https://www.youtube.com/watch?v=HhTVOAtRDfc

A második rész:

https://www.youtube.com/watch?v=pTHFqG5utg8

További érdekes videók, elsősorban Vecsés környékéről, de esztergomi kerékpártúra is van közte:

https://www.youtube.com/@Zoli-kc1cm/videos



Azt hozzá kell tenni, hogy ha a Gyáli-patak "forrását" keressük, nem is olyan könnyű a dolgunk!

A forrás szóról általában mindenkinek egy hegy tövében lévő sziklaüreg jut az eszébe, amiből víz fakad. Monoron se hegy, se szikla és víz is csak ritkán, egyre ritkábban. . .

Mivel évek óta készül egy a helyi vizes élőhelyeket összefoglaló  írásom, ezért ez akár előzetesnek/bevezetőnek is nevezhető, ha nem számoljuk pl. csak a monori Kistóról szóló 17 eddigi bejegyzést, a Forrás-völggyel-, Halassal-, Bogárzóval kapcsolatos bejegyzéseket és sorolhatnám, amik azért megalapozták a hamarosan olvasható összefoglalót.


A Gyáli-patakot már régen Gyáli-1 csatornának hívják, bár néhány napja Surman Zsolt barátom a "büdi-kanale" szóval jellemezte: igen, eléggé eltávolodott a természetes állapottól. . . mint minden, ami érintkezett a "modern" emberrel!



A Gyáli-patak monori, belterületi útvonala

A Duna-Tisza vízválasztó közelsége és másirányú vízelvezetések,  miatt -- ezeket dr. Halász János leírásaiból ismerhetjük -- a gyáli- patak belterületi "forrásvidék" vízgyűjtő területe nem túl nagy.
Nem a Forrás-völgyről van most szó! De, gyakorlatilag a monori Forrás-völgy vize (ha volna olyan) is a Gyáli-patakba folyna.

A Gyáli-patak monori, belterületi útvonala

A Liliom utcától a kertek alatt, Füves utca (Ma Bocskai), Iskola utca (Ma Mátyás király), Csatorna utca (Ma Dózsa György és Balassi Bálint utca), Kenderes (tó).



Térképen az útvonal

Teljes térkép

A kék vonal az árok

A kép kattintással nagyítható!

A Gyáli-patak legelső térképen is jelölt része a mai Árpád/József Attila utcák (közös) telekvégében lévő árok (kék vonal), a mai Liliom utcától indul, az árok remélhetőleg ma is teljes hosszában létezik, mert bármikor szükség lehet rá!

Monor, 1881.






A (szerkesztett) kép forrása:




A Gyáli-patak árka érinti az egykori "Nevesincs tavat" is, amit az I. katonai felmérésen még láthattunk, a mai Petőfi-Mátyás király utcák között, a mai Dózsa utca közepén, de szó szerint: 






A fenti kép és további érdekességek forrása:



Nem szabad elfelejteni: a református templom (akkor még katolikus) valószínűleg egy "félszigetre" épült.



Monor, 1881.

Nagyított térkép

A Gyáli-patak legelső, térképen is jelölt szakasza a mai Árpád/József Attila utcák telekvégében lévő árok (kék vonal), a Liliom utcától indul, az árok remélhetőleg ma is teljes hosszában  létezik, mert bármikor szükség lehet rá!

A kép kattintással tovább nagyítható!




A (szerkesztett) kép forrása:



A helyszín ma,
A műholdfelvételen néhol látszik a kertek alatt futó árok:







Az Ivókút utcai (Ma Árpád utca) áteresz, ha nem ragaszkodunk ahhoz, hogy pontosan meghatározzuk az egyébként meghatározhatatlant. . . akkor én azt mondanám, hogy ez a pont a Gyáli-patak "egyeneságának" a belterületi forrása!

Itt jelenik meg elsőként közterületen a kertek alól összegyűlt víz.

A kép kattintással tovább nagyítható!





Az Árpád/Ivókút utcai áteresz az utcaképen,
itt jelenik meg elsőként közterületen a kertek alól összegyűlt víz.

A kép kattintással nagyítható!




A fenti kép forrása:



Ma többször hangsúlyoztam a belterületi szót, nem véletlenül, ugyanis azt a pontot kerestük, ahol a Gyáli-patak medre/vize elsőként megjelenik: és ez Monor belterületén van; a patak vízgyűjtő területe sokkal-sokkal nagyobb, erről majd a következő részben olvashatnak!



A gyáli patakról a fenntartója ezt írta:




Korábbi, a témához kapcsolódó Monoldal bejegyzések


Monori helyneveinkről, kiemelten a vizes élőhelyek:



Az "igazi Forrás-völgy":


Kistó:


Környezetvédelem/madárvédelem:




Minden észrevételt szívesen fogadok! 

(Ugyanitt jó állapotú időgépet vásárolnék. . .)


Tóth Gábor,

2026. június 26.


A Monoldal fő támogatója a 2026-ban 40 esztendős

 Tóth Karosszéria Monor


2025. augusztus 2., szombat

Monor közlekedéstörténete -- Különleges járművek Monoron (2.) Aitelen láncnélküli kerékpár

 


Aitelen

chainless bicycle

láncnélküli kerékpár 
















 Népies nevén kardános bicikli, ami általában nem igaz, mert nincs benne csuklós rész (amitől kardán a kardán. . .) csak merev tengely: shaft drive-tengelyhajtású a pontos fordítás. 



A meghajtó tengely háza egyben a jobb oldali villa is, jól látható az 5 sebességes agyváltó és a szerelékei






Az alcím ismét kattintásvadász :) ugyanis minden jármű különlegessé válik, még egy nagyobb darabszámban gyártott is -- ha eljár felette az idő -- a többség kihull és valóban csak hírmondó marad belőle, vagy az sem, csak egy fénykép. 

És sajnos néha fénykép sem!

A most következő jármű majdnem így "járt", csak épp fordítva: a jármű megvan, de semmi előtörténet nincs hozzá (a neten!).

Ezért, a "Ha egy tárgynak története is van, akkor az nem csak egy tárgy" elven elindulva, csinálok neki történetet, volt már ilyen korábban:

 https://monoldal.blogspot.com/2024/12/ha-egy-targynak-tortenete-is-van-akkor.html



Előzmények

A kerékpárgyártás korai időszakában (a ma ismert ötszögvázas kerékpárok elterjedésekor) még közel sem volt biztos, hogy a lánchajtás lesz a gyakoribb/elfogadott: az 1800-1900 as évek fordulóján rengeteg láncnélküli (tengelyhajtásos) kerékpár készült. Ma is gyártanak láncnélküli kerékpárokat (többféle megoldással, nem csak tengelyhajtással), de rendkívül drágák, ezért nem "népszerűek".


A google fejlődésével AI is bekapcsolódott a keresésbe (hogy ne legyünk AI-telen-ek :) ahogy azt lentebb olvasható. A műszaki leírást részben alátámasztják a fényképek; a gyártót, és főleg az évjáratot én még fenntartásokkal kezelem, ahogy a feltételezett értékét is 

-- de, az AITELEN chainless bicycle különleges, ritka kerékpár az biztos!


"Az Aitelen Chainless egy lánc nélküli kerékpár, amelyet a Worldscape Co. Ltd. gyártott 1992-benA kerékpár súlya 15,8 kg, és 5 sebességes Sachs Pentasport agyváltóval, Shimano Deore LX fékekkel és kardántengellyel rendelkezik a lánc helyett. 
A kerékpár érdekessége, hogy lánc helyett kardánhajtású, ami azt jelenti, hogy a pedálok a hagyományos helyükön vannak, de a hajtás egy tengelyen keresztül történik. A Cyclepedia könyvben említett változatban a kerékpár súlya 15,8 kg, és 5 sebességes Sachs Pentasport agyváltóval és Shimano Deore LX fékekkel van felszerelve. Dorotheum aukciós ház szerint 2015-ben egy Aitelen Chainless kerékpárt 875 euróért árvereztek el."
A fenti szöveg forrása: google, AI


A középagy, monoblokkal! 1992!
Külön érdekesség, hogy az egyik oldali csapágy USSR, a másik Russia. . .






Eredeti bőr nyereg, különleges rugózással.













Mivel a bemutatott kerékpárról alig tudunk valamit, ezért nehéz meghatározni, hogy mi eredeti rajta és mi nem, természetesen néhány "kopó" alkatrészen látszik, hogy nem ezzel jött ki a gyárból.


Figyelem!

Bárki, bármit tud az Aitelen (kerékpár) márkáról, tessen szólni vagy kézzel inteni!


A sorozat első és "másfél" része:

Velorex:

https://monoldal.blogspot.com/2025/07/kulonleges-jarmuvek-monoron-1-velorex-1.html

https://monoldal.blogspot.com/2025/07/kulonleges-jarmuvek-monoron-1-velorex-15.html


További kerékpáros témájú bejegyzések:

Óda a Csepel kerékpáromhoz:

https://monoldal.blogspot.com/2023/05/monor-kozlekedestortenete-x-avagy-oda.html


Budapestről Monorra kerékpárral -- térkép 1889-ből: 

https://monoldal.blogspot.com/2021/10/budapestrol-monorra-kerekparral.html


Monor/kerékpár témájú szólásmondás:

https://monoldal.blogspot.com/2022/10/o-sem-most-jott-monorrol-biciklivel.html




Minden észrevételt szívesen fogadok! 

(Ugyanitt jó állapotú időgépet vásárolnék. . .)



Tóth Gábor  2025. augusztus 3.



A Monoldal fő támogatója a 2025-ben 39 esztendős 

Tóth Karosszéria Monor





2022. október 26., szerda

Ő sem most jött Monorról biciklivel. . .


 Nem mondhatnám, hogy túl sok Monorral kapcsolatos szólásmondást ismernék, sőt igazából a címben szereplő az első (azóta már van. . .); és ezt sem helyben-, hanem egy országos folyóiratban találtam.

Ha valaki ismer Monorral kapcsolatos szólásmondást kérem jelentkezzen!

Még gondolkodom, hogy a tartalomjegyzékbe miként kerüljön: Monor közlekedéstörténete, vidám történetek, sport? :)




 A szólásmondás egyéb előfordulása: 
(44. oldal)


Nem tudjuk, hogy milyen tájegységben használatos a ma megismert szólásmondás, gyanítom, hogy Monort el kell hozzá hagyni. . . akárcsak a "Monori Kenyér" esetében, akit érdekel, keresse a Monoldal tartalomjegyzékében.

Ritkán láthatjuk főszerkesztőnket, amúgy  most jött Monorról biciklivel (megpihen a budapesti Strázsa-hegyen 2009 körül, a kerékpár még igazi Csepel. . .)
Óda a Csepel kerékpáromhoz:



A fenti képet egyszer már felhasználtam itt: 



Minden észrevételt szívesen fogadok! 

(Ugyanitt jó állapotú időgépet vásárolnék. . .)


Tóth Gábor, 2022. október-2025. április 16.



A Monoldal fő támogatója a 2025-ben 39 esztendős

 Tóth Karosszéria Monor










2021. október 20., szerda

Budapestről Monorra -- kerékpárral! (1898.)


A korábbi, facebook jegyzetként megjelent írásom felújítása. 

Úgy gondolom, hogy a cím rögtön kétfelé osztja az olvasókat: az egyik tábornak elképzelhetetlenül hosszú a Budapest-Monor táv (pedig van, aki a Gomba-Budapest-Gomba távot tapossa évek óta, napi szinten, segítség a tapasztalat-szerzéshez: név és cím a szerkesztőségben :) ) , a másik tábornak kevés ez a táv, illetve van még egy köztes vélemény, hogy a kerékpározás veszélyes az autók miatt; esetünkben az autók okozta veszély túlzottan nem áll fenn, mivel történetünk az 1800-as 1900-as évek fordulóján játszódik. . .


Ahogy az várható a helyesírás és szóhasználat eltér a maitól, külön kiemelném a ma már megszokott “túra” szavunkat, ami akkoriban kezdett meghonosodni, ezért a helyesírása még akár egy szövegen belül sem egységes.

A lenti reklám megelőzte a korát, a “káté” ma is ráférne minden kerékpárosra. . .

a számunkra fontosabb rész: egészen Monorig tart az (egyik) ajánlott kerékpáros és kiránduló túraútvonal!

Sejthető, hogy a későbbi kedvelt kirándulóhely a “Monori Erdő” volt a cél -- lehetséges, hogy a hely ismertségét is a térképnek köszönhetjük, ami végül elvezetett a nyaralóhelyek kiparcellázásához. (1936.) (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy az útvonal akár visszafelé is bejárható. . . ebből a korszakból még nincs monori kerékpáros adatunk, de a későbbiekben még várható kerékpáros téma)

(Közben felmerült az is, hogy a Monoron elhaladó vasútvonal miatt vált Monor a kerékpáros túra egyik végállomásává. . . esetleg hazafelé -- vagy bármilyen műszaki gond miatt -- már lehetett lazítani.)



A fenti kép forrása: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PestiNaplo_1898_08/?query=hatsek%20ign%C3%A1c%20t%C3%A9rk%C3%A9p%20ker%C3%A9kp%C3%A1r&pg=317&layout=s





A fenti kép forrása: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Alkotmany_1899_07/?query=monor%20t%C3%A9rk%C3%A9p&pg=39&layout=s

Sajnos eddig nem sikerült megtalálni a térképet.

Figyelem, keresem Hatsek Ignác Budapesti kirándulási térképét, akár másolatban is!

Szóba került az autósok és kerékpárosok “harca”, jöjjön egy érdekesség: a legendák szerint 1895-ben az első Magyarországon forgalomba helyezett autó tulajdonosa Hatsek Béla optikus volt, nem kizárt, hogy a kerékpáros -- és számtalan egyéb -- térképet készítő Hatsek Ignác rokona. A lenti linken olvasható Négyesi Pál kutatása, amiből kiderül, hogy a Benz gyár feljegyzései szerint egy évvel később, 1896-ban küldtek autót Magyarországra.

Forrás: https://magyarjarmu.hu/tortenet/a-magyar-automobilizmus-elso-lepesei/

Ha a kerékpárosoknak az autósokkal még nem is kellett “harcolni” az úttal és a ma már kezdetlegesnek tűnő kerékpárokkal igen!

Nézzük milyen utak és milyen kerékpárok lehettek akkoriban!

Magyar gyártású kerékpár ekkor még nem létezett (legalábbis komolyabb sorozatgyártásban) a neves gyárak pl. a csepeli WM 1929-ben, a mosonmagyaróvári Kühne-OSO 1931-ben indult, természetesen egyedi példányok készülhettek, ahogy azt a lenti, korabeli reklámban is olvashatjuk. (forrás: www.mgyvk.hu) Az MGYVK-Magyar Gyártású Veterán Kerékpárok oldal példás részletességgel mutatja be a hazai kerékpárgyártás történetét!





A fenti kép forrása: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Sportvilag_1900/?query=ker%C3%A9kp%C3%A1r%20rekl%C3%A1m&pg=87&layout=s

Az elérhető külföldi kerékpárok nem kizárt, hogy még nagyrészt velocipédek voltak, itt egy hirdetés 1885-ből, a képen látható velocipédet “replika-másolat” formában ma is gyártja a képen látható nevű cég! (a velocipédek eltérő kerékméretének fő oka az “áttétel probléma” megoldása az első kerék átmérőjének növelésével, így lánc sem szükséges.)







A fenti kép forrása: https://www.sterba-bike.cz/item/d-rudge-race-high-wheel-54-replica/category/bicycles-archive?lang=EN

Hatalmas véletlen, de 2007-ben összefutottam Gombán egy úriemberrel, aki hasonló replika velocipéddel kerékpározott, a nevét sajnos elfelejtettem. . . egy fénykép viszont készült (kiigazítás, 2023: Bene Károly, Maglód)



De, már terjedőben volt a manapság ismert “ötszögvázas” kerékpár is, sőt alig negyedszázad múlva (1896) megjelenik az első fekvőkerékpár (rekumbent) is. . . amiről most nem tudok képet feltölteni, de itt van a következő:





A Schwinn márkanév ismerős lehet, ők vették meg a Csepel kerékpárgyárat a rendszerváltoztatás környékén. . . (1990)



Ha jól megnézzük a képet akkor láthatjuk, hogy alig változott valamit az “átlagos ötszögvázas” kerékpár, (a sárvédő, láncvédő, lámpák ekkor még extra felszerelésnek számítottak, a váltóról ne is beszéljünk), a rossz utak miatt a “ballonos” gumi hasznos volt, aztán jóval később újra feltalálták mountain bike (MTB) néven. . .

Az első kereket még nem igen fékezték, hátul kontrafék volt (1898) (vagy “örökhajtás”), de már ekkor is létezett pl. agyváltó (1902), természetesen nagyon ritka volt.

Forrás: http://www.sturmey-archer.com/en/about

https://en.wikipedia.org/wiki/Bicycle_brake





Gondoltak a hölgyekre is, hajlított, alsócsöves váz a felszállás megkönnyítésére, láncvédő és szoknyaháló a hátsó keréken.

A fenti képek forrása: https://bikehistory.org/history/1895-1900.html

Az utakról egy nagyjából korabeli leírás (1905.)







A képről lemaradt szöveg: Mindkét burkolat kitűnő, de költséges s így a magyar országutak csekély forgalma mellett szükségtelen.

A fenti kép forrása: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MTA_Konyvek_165868/?query=makad%C3%A1m%20%C3%BAt&pg=271&layout=s

(Néhány évtizeddel később a gépjárművek nagyobb számú megjelenése után a poros utak okozta egészségügyi problémákról tanulmányok tucatjai születtek, a ma ismert szilárd burkolatú utak enyhülést hoztak a légúti betegségekben szenvedőkre. . .)

Végül egy fontos észrevétel, mivel a kerékpározás akkor még újdonságnak számított a helyzet hasonló volt a mai állapothoz, amikor az unoka tanítja a nagyszülőt “számítógépezni” -- egy átlagos családban nem biztos, hogy volt olyan idősebb személy, akitől a fiatalok megtanulhattak volna kerékpározni!

-- Furcsa ugye? :O

A lenti reklámot érdemes részletesen elolvasni, mert kiderül belőle, hogy gyártottak Magyarországon kerékpárt a híres üzemek előtt is, kerékpáriskolák működtek a kezdők számára, és a “felhasználók” társadalmi osztályai is sokatmondóak: nemesség, katonaság és polgárság. . . akkor még nem az “egyszerű nép járműve” volt a kerékpár.



A fenti kép forrása: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Sportvilag_1898/?query=ker%C3%A9kp%C3%A1ros%20t%C3%A9rk%C3%A9p&pg=83&layout=s

Lenti kép: szerzőnk megpihen a budapesti Strázsa-hegyen 2009 körül, a kerékpár még igazi Csepel. . .




2019, az írás születése napján: mivel éppen szakad az eső, gondoltam szájkarate helyett legyen egy kis szobabiciklizés. . . :)

Figyelem, keresem Hatsek Ignác Budapesti kirándulási térképét, akár másolatban is!




Kerékpáros bejegyzések

Monor közlekedéstörténete (x.) Avagy óda a Csepel kerékpáromhoz: . .

https://monoldal.blogspot.com/2023/05/monor-kozlekedestortenete-x-avagy-oda.html

Ő sem most jött Monorról biciklivel:

https://monoldal.blogspot.com/2022/10/o-sem-most-jott-monorrol-biciklivel.html


Észrevételeket szívesen fogadok!

(Ugyanitt jó állapotú időgépet vásárolnék. . .)

2019-2021-2025. január 25.



Tóth Gábor

2025. január 25.

A Monoldal fő támogatója a 2025-ben 39 esztendős 


Tóth Karosszéria Monor





Mire gondolt a költő? (2.) Kistó a város szélén című mondókám elemzése

Korábbi (2020.) FB Monoldal jegyzet felújítása 2026. július 25. A monori Kistó néhány héten belül teljesen kiszárad; ne feledjétek az eső n...

Népszerű bejegyzések