A korábbi, facebook jegyzetként megjelent írásom felújítása.
Úgy gondoljuk, hogy a címünk rögtön kétfelé osztja az olvasókat: az egyik tábornak elképzelhetetlenül hosszú a Budapest-Monor táv (pedig van, aki a Gomba-Budapest-Gomba távot tapossa évek óta, napi szinten, segítség a tapasztalat-szerzéshez: név és cím a szerkesztőségben :) ) , a másik tábornak kevés ez a táv, illetve van még egy köztes vélemény, hogy a kerékpározás veszélyes az autók miatt; esetünkben az autók okozta veszély túlzottan nem áll fenn, mivel történetünk az 1800-as 1900-as évek fordulóján játszódik. . .
Ahogy az várható a helyesírás és szóhasználat eltér a maitól, külön kiemelnénk a ma már megszokott “túra” szavunkat, ami ezidőtájt kezdett meghonosodni, ezért a helyesírása még akár egy szövegen belül sem egységes.
A lenti reklám megelőzte a korát, a “káté” ma is ráférne minden kerékpárosra. . .
a számunkra fontosabb rész: egészen Monorig tart az (egyik) ajánlott kerékpáros és kiránduló túraútvonal!
Sejthető, hogy a későbbi kedvelt kirándulóhely a “Monori Erdő” volt a cél -- lehetséges, hogy a hely ismertségét is a térképnek köszönhetjük, ami végül elvezetett a nyaralóhelyek kiparcellázásához. (1936.) (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy az útvonal akár visszafelé is bejárható. . . ebből a korszakból még nincs monori kerékpáros adatunk, de a későbbiekben még várható kerékpáros téma)
(Közben felmerült az is, hogy a Monoron elhaladó vasútvonal miatt vált Monor a kerékpáros túra egyik végállomásává. . . esetleg hazafelé -- vagy bármilyen műszaki gond miatt -- már lehetett lazítani.)
A fenti kép forrása: https://adt.arcanum.com/hu/view/PestiNaplo_1899_05/?query=hatsek%20ign%C3%A1c%20t%C3%A9rk%C3%A9p%20ker%C3%A9kp%C3%A1r&pg=434&layout=s
A fenti kép forrása: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PestiNaplo_1898_08/?query=hatsek%20ign%C3%A1c%20t%C3%A9rk%C3%A9p%20ker%C3%A9kp%C3%A1r&pg=317&layout=s
A fenti kép forrása: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Alkotmany_1899_07/?query=monor%20t%C3%A9rk%C3%A9p&pg=39&layout=s
Sajnos eddig nem sikerült megtalálni a térképet.
Figyelem, keressük Hatsek Ignác Budapesti kirándulási térképét, akár másolatban is!
Szóba került az autósok és kerékpárosok “harca”, jöjjön egy érdekesség: a legendák szerint 1895-ben az első Magyarországon forgalomba helyezett autó tulajdonosa Hatsek Béla optikus volt, nem kizárt, hogy a kerékpáros -- és számtalan egyéb -- térképet készítő Hatsek Ignác rokona. A lenti linken olvasható Négyesi Pál kutatása, amiből kiderül, hogy a Benz gyár feljegyzései szerint egy évvel később, 1896-ban küldtek autót Magyarországra.
Forrás: https://magyarjarmu.hu/tortenet/a-magyar-automobilizmus-elso-lepesei/
Ha a kerékpárosoknak az autósokkal még nem is kellett “harcolni” az úttal és a ma már kezdetlegesnek tűnő kerékpárokkal igen!
Nézzük milyen utak és milyen kerékpárok lehettek akkoriban!
Magyar gyártású kerékpár ekkor még nem létezett (legalábbis sorozatgyártásban) a neves gyárak pl. a csepeli WM 1929-ben, a mosonmagyaróvári Kühne- OSO 1931-ben indult, természetesen egyedi példányok készülhettek, ahogy azt a lenti, korabeli reklámban is olvashatjuk. (forrás: www.mgyvk.hu) Az MGYVK-Magyar Gyártású Veterán Kerékpárok oldal példás részletességgel mutatja be a hazai kerékpárgyártás történetét!
A fenti kép forrása: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Sportvilag_1900/?query=ker%C3%A9kp%C3%A1r%20rekl%C3%A1m&pg=87&layout=s
Az elérhető külföldi kerékpárok nem kizárt, hogy még nagyrészt velocipédek voltak, itt egy hirdetés 1885-ből, a képen látható velocipédet “replika-másolat” formában ma is gyártja a képen látható nevű cég! (a velocipédek eltérő kerékméretének fő oka az “áttétel probléma” megoldása az első kerék átmérőjének növelésével, így lánc sem szükséges.)
A fenti kép forrása: https://www.sterba-bike.cz/item/d-rudge-race-high-wheel-54-replica/category/bicycles-archive?lang=EN
Hatalmas véletlen, de 2007-ben összefutottam Gombán egy úriemberrel, aki hasonló replika velocipéddel kerékpározott, a nevét sajnos elfelejtettem. . . egy fénykép viszont készült (kiigazítás, 2023: Bene Károly, Maglód)
De, már terjedőben volt a manapság ismert “ötszögvázas” kerékpár is, sőt alig negyedszáz
ad múlva megjelenik az első fekvőkerékpár (rekumbent) is. . .
Ha jól megnézzük a képet akkor láthatjuk, hogy alig változott valamit az “átlagos ötszögvázas” kerékpár, (a sárvédő, láncvédő, lámpák ekkor még extra felszerelésnek számítottak, a váltóról ne is beszéljünk), a rossz utak miatt a “ballonos” gumi hasznos volt, aztán jóval később újra feltalálták mountain bike (MTB) néven. . .
Az első kereket még nem igen fékezték, hátul kontrafék volt (1898) (vagy “örökhajtás”), de már ekkor is létezett pl. agyváltó (1902), természetesen nagyon ritka volt.
Forrás: http://www.sturmey-archer.com/en/about
https://en.wikipedia.org/wiki/Bicycle_brake
Gondoltak a hölgyekre is, hajlított, alsócsöves váz a felszállás megkönnyítésére, láncvédő és szoknyaháló a hátsó keréken.
A fenti képek forrása: https://bikehistory.org/history/1895-1900.html
Az utakról egy nagyjából korabeli leírás (1905.)
A képről lemaradt szöveg: Mindkét burkolat kitűnő, de költséges s így a magyar országutak csekély forgalma mellett szükségtelen.
A fenti kép forrása: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MTA_Konyvek_165868/?query=makad%C3%A1m%20%C3%BAt&pg=271&layout=s
(Néhány évtizeddel később a gépjárművek nagyobb számú megjelenése után a poros utak okozta egészségügyi problémákról tanulmányok tucatjai születtek, a ma ismert szilárd burkolatú utak enyhülést hoztak a légúti betegségekben szenvedőkre. . .)
Végül egy fontos észrevétel, mivel a kerékpározás akkor még újdonságnak számított a helyzet hasonló volt a mai állapothoz, amikor az unoka tanítja a nagyszülőt “számítógépezni” -- egy átlagos családban nem biztos, hogy volt olyan idősebb személy, akitől a fiatalok megtanulhattak volna kerékpározni.
-- Furcsa ugye? :O
A lenti reklámot érdemes részletesen elolvasni, mert kiderül belőle, hogy gyártottak Magyarországon kerékpárt a híres üzemek előtt is, kerékpáriskolák működtek a kezdők számára, és a “felhasználók” társadalmi osztályai is sokatmondóak: nemesség, katonaság és polgárság. . . akkor még nem az “egyszerű nép járműve” volt a kerékpár.
A fenti kép forrása: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Sportvilag_1898/?query=ker%C3%A9kp%C3%A1ros%20t%C3%A9rk%C3%A9p&pg=83&layout=s
Lenti kép: szerzőnk megpihen a budapesti Strázsa-hegyen 2009 körül, a kerékpár még igazi Csepel. . .
2019, az írás születése napján: mivel éppen szakad az eső, gondoltam szájkarate helyett legyen egy kis szobabiciklizés. . . :)
Észrevételeket szívesen fogadok!
(Ugyanitt jó állapotú időgépet vásárolnék. . .)
A Monoldal fő támogatója a 2023-ban 37 esztendős
2019-2021. Tóth Gábor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése