2021. május 9., vasárnap

Adalékok Monor település néveredetéhez -- néhány gondolat a „Merzsa” szóról (2.)

Emlékeztető 


Az első részben egy monori népmeséből kiemelt földrajzi név 
-- a Merzsa-rét -- kutatásába kezdtünk. 
Megismertük a rét szó jelentését, amiből -- és a mesében leírt útvonalból -- arra következtettünk, hogy a Merzsa-rét, valószínűleg Budapest 17. kerületében lévő Merzse-mocsárral azonosítható. 
Felvetettük, hogy a "Merzsa" szó esetleg monori/monari tájszólás. 
Érintettünk vizes élőhelyekkel kapcsolatban megjelent téves információkat (Monori Strázsa), amik elemi, általános ismeretek hiányából fakadnak, és helyrehozhatatlan károkat okoznak a vizes élőhelyek megítélésében és védelmében (is).
Az első rész itt olvasható: 

A lenti térképen: Mercse Sumpf (Így!)





A Merse/Merzse/Mersa/Merzsa/Mirsa/Mirza szavak eredetéről és jelentéséről eddig ezt tudtuk 

(A lehetséges párhuzamok kutatása)

A wikipédia ezt írja:

"Merse szláv eredetű régi magyar férfi személynév, valószínűleg a 


Miroslav szláv rövidüléséből ered, a jelentése béke + dicsőség.

(A Merse napjainkban is anyakönyvezhető utónév.)

Egy ismeretterjesztő blog ezt írja:

"A Merse szó -- néha így is nevezték a mocsarat -- egy szláv eredetű férfi keresztnév, (Valószínűleg a Miroszlav változata.) 
A Merzse mocsár az 1810-es évektől a II. katonai felmérésig (1859) Mercse-Sumpf néven szerepel a térképen, lehetséges, hogy a német térképészek félrehallották a nevét" 
Fenti szöveg forrása: 

(Az utolsó mondatrészt az írásunk első részében mi is így gondoltuk; lásd a fenti térképet!)

Egy (rákoskerti) helytörténeti cikk ezt írja: 
"A Merse szó jelen formája nem elírás. Rákoskert, Rákoshegy határterületén elterülő mocsaras terület nevének eredet-vizsgálata szerint: a Karoling-kori (800-as évek eleje) mosa szóból több átmenettel származtatott merse szóváltozata esetünkben: vizes, lápos, ingoványos, állat- és növényfajban tájgazdag, szemet gyönyörködtető, mese-szerű tájadottságot jelöl. Hazai helységnévben legrégebbi előfordulása, a mai Zalavárnak a 840 -es évekből származó térképéről ránkmaradt neve Mosaburg. Ennek magyarított későbbi változata a Mocsárvár. Említhető még a Merseburg külhoni- ill. a hazai Mersevát helységnév, valamint a Szinyei Merse régi családnévben is előforduló verzió, ami mind csak tovább erősíti a szófejtés eredetvalóságát. A továbbiakban - írva és mondva helyesen - az alapszó származás-, származtatás- és jelentés szerinti eredeti alakjának megfelelően, (a korábbiakban téves, népiesen terjedő „Merzse” helyett) a Merse szóformát használjuk. Ahogyan azt elődeink is tették, ahogyan azt jó néhány korabeli térképen is jelölték."
 
2. oldal

Ezt a néveredetet itt olvashattunk először, sajnos a szerző semmilyen forrást nem ad hozzá, lehetséges, hogy a saját elmélete. A "mosa" és a "merzse" szavak összekapcsolása nem is teljesen alaptalan, a következő -- harmadik -- részben visszatérünk rá. A korabeli térképeken szereplő helyesírást már sokszor megbeszéltük, sajnos azt teljesen hitelesnek nem vehetjük, de az anyanyelv átadása hiteles, emellett számolnunk kell a betelepítések okozta torzulásokkal is, ezt leszámítva a nép nyelvében megmaradt kiejtés véleményem szerint még hitelesebb, mint a (láthatóan) rossz helyesírással készült leírások, térképek. A Mocsárvár-Mosaburg sztorit itt most nem részletezném Bakay Kornél elmondta már párszor, jó lenne figyelni rá: https://hu.wikipedia.org/wiki/Mosaburg
Azért tettem a wikipédiás forrást, mert itt a szakemberek igen gyorsan átszerkesztik a nekik nem tetsző oldalakat, de Bakay Kornél és az őt megelőző kutatók túl sok bizonyítékkal szolgáltak. . . ami nagyjából ez: Mocsárvár nem Mosaburg.


A merse(váti) kúriához kapcsolódó családtörténet ezt írja:

"Az Árpád-korban a Merse még keresztnév volt – viselője, akárcsak a Káldyak őse, Kemenesaljáról származott. A Merse egyébként örmény eredetű régi magyar név, jelentése: nemes úr, herceg. (Bár akadnak, akik a szláv Miroslavból származtatják.)"


A Turul (1883-1950) ezt írja:

"Merzsa utódai tehát: a Kendiek, (Pós) Váraljaiak, Dobszaiak és Kellemesiek és a többi Batk-utódokkal együtt valószínűleg az Ajton nemzetség tagjai." 

Ebből az eredet- és a jelentés sem derül ki, de a magyar Ajton nemzetség a legrégebbiek közül való: https://hu.wikipedia.org/wiki/Ajtony_vez%C3%A9r


(Az érdekes, hogy a Merzsa szót még nem hozták kapcsolatba a Merzsével, nem gyakori, de mai is létező családnév.)


A Turul (1883-1950) máshol ezt írja:

"A hevesmegyei Csehi birtokosának, Pósnak atyját másként Mersa-nak és Merse nek is irták. Mert Pós fiai 1310-ben megosztozván birtokaiban, azt mondják, hogy Csehin kivül a szintén hevesmegyei Bolya falu (most Pétervásárától keletre eső puszta) is az övék.* E Bolya (Buya falut atyjuk, Pós 1284-ben szerezte és ekkor Póst Mersa fiának irják.* 1359-ben, mikor a Varaszayak nagyanyjuknak leánynegyedét e Pós unokáitól megkapják, nagyanyjukat «filia Merse»-nek irják.* Mivel pedig e helyütt a név latinosan birtokos esetben áll, annak nevező esete Mersa vala." 
(Itt sem derül ki az eredet vagy jelentés, de az utolsó mondat a monori népmese Merzsa szava miatt fontos, illetve azért mert a kétféle írásmódra is felhívja a figyelmet, azt jegyezzük meg, hogy: "latinosan". Ami jelentheti azt, hogy nem magyar anyanyelvűek jegyezték le, vagy magyarok "próbálkoztak" a latinnal a kezdetleges, korabeli helyesírásnak megfelelően.)
Ugyanitt kicsit lentebb olvasható: "A Mersa név jelentését nem tudom megfejteni, de hogy szláv szó Mrsa-ból származik, biztos. Éppen azért írják egyszer Marsa-nak, máskor Mersá-nak, mert a magyar kisegitőhang nélkül nem tudta kimondani, hanem a bretva-ból vagy borotvát vagy beretvát csinált, épúgy Mrsa-t is hol Marsa, hol Mersa-nak próbálta kiejteni. A Mersaból aztán a hangilleszkedés törvénye szerint lett Merse. (V. ö. Gecsa = Gecse, Becsa = Becse stb.)"


A fentiekhez  annyit fűznék hozzá, hogy a google nem ismeri a szláv Mrsa szót (cirill betűkkel sem), ha egy közismert betegség nevének rövidítésétől eltekintünk, mert annak találatai "ágynak döntik" a google-t is. . . 
"Az MRSA létrejötte (sajnos) a több évtizedes felesleges antibiotikum-használatnak köszönhető." MRSA népies nevén: kórházi fertőzés!!!


A wikiszótár a Mirza szóról:

"mirza (főnév)

fejedelem, nagyúr, név előtt: úr" 

Forrás: https://wikiszotar.hu/ertelmezo-szotar/Mirza


A Merza szóról ezt írja a magyar-örmény családneveket összegyűjtő kiadvány:

Merza. Mirza perzsa nyelven előkelő urat, herceget jelent, valamivel magasabb rang, mint a khán. Mirzából lett a Merza. Régi írásokban Mirza alakban fordul elő. A mirza szó mint cím az örményeknél is használatos volt. (Mirza, Mrza, Merza)

Összefoglalás
Visszatérve a koronként/helyenként másképp leírt Merzse-mocsárhoz, sajnos a fent bemutatott néveredetek/névmagyarázatok nem sokat segítenek a Merzse-mocsár nevének megfejtésében; jelenleg nem ismerjük a terület egyik birtokosát/bérlőjét sem, amiből esetleg a nevet eredeztethetnénk.

Vége a második résznek, folytatása következik.

Mai írásomról fontos tudnivaló, hogy akkor is megírtam volna, ha semmi köze Monorhoz. . .

(Ugyanitt jó állapotú időgépet vásárolnék. . .)


Minden észrevételt szívesen fogadok!


















































2021. május 3., hétfő

Adalékok Monor település néveredetéhez -- néhány gondolat a „Merzsa” szóról

Mai témánk egy monori népmesében szereplő "Merzsa" szó.


A Monor néveredetéről szóló sorozatom harmadik részében már szerepelt az a bizonyos monori népmese; mára rövid írást terveztem (nem sikerült), aki még nem olvasta, itt találja az írásom felújítás előtti változatát: https://www.facebook.com/notes/626320208064105/

(Sajnos ezt a facebook már nem engedi javítani, majd újraírom itt a blogon.)


A monori népmesében szereplő "Merzsa rét" a Monor "környéki" helyneveket és a mesében leírt útvonalat értelmezve nagy valószínűséggel a mai Merzsével, Merzse-mocsárral vagy az azt övező réttel azonosítható.


Fent: a Merzse-mocsár pallósora, őszi "kisvíznél" (2012). A kép készítése idején még nem volt meg a tanösvény.

(Természetesen az sincs kizárva, hogy egy másik, azóta feledésbe merült helyről van szó -- esetleg a mesének nincs kutatható mélységű valóságtartalma -- de mi csak a "meglévőt, általunk ismertet" kutathatjuk. . . ennek a mondatnak később még szerepe lesz.)
A lejegyzett népmesétől és Monor környékétől távolodva, később néhány hasonló földrajzi nevet és azokhoz kapcsolódó tanulmányokat is megvizsgálunk majd!


Most olvassuk Vitálisné dr. Zilahy Lídia által lejegyzett, 2001-ben halála után megjelent történetet: 
"A monori református családok körében élő szájhagyomány szerint a Monar nemzetségbeliek "Liliomos" (Nagy) Lajos király uralkodása alatt a Székelyföldről az Orgovány, Tunguz, Zsiger és Monar területén szállásoltak.
Végleg Zsigeren és Monaron telepedtek meg, és "Eleink nagy méneshajtásokat végeztek. Ekkor még. . . elbeszéléseik szerint sátrakban éltek.
A ménest Orgoványtól a Merzsa réten, Zsaróka hegyen, Tunguzon, Mádin, Zsigeren, a mai Monoron és Monorierdőn át a mai Baltás erdőig hajtották.
Csak később telepedtek meg Monoron"
A fenti szöveg forrása: Kiss Attila, Ködbe vesző múlt/Monor néveredetéről, (Monori füzetek 1., MBK 2014), a monori könyvtárban elérhető.

Ebben elsőre egy "hibát" találtam -- amit egyébként én is elkövettem tíz éve, amikor a Mádi helynevet nem ellenőriztem -- a Mádi valószínűleg az újkorban élt tulajdonosról kapta a nevét -- ezért a Liliomos király idejében nem ismerhették. 

Talán egy gondolatot idéznék a fent belinkelt írásomból: a népmese első lejegyzője Borzsák Endre volt, az ő írásában még nem szerepeltek a később megismert konkrét helynevek, ezért azt sem zárhatjuk ki, hogy a népmese a két lejegyzés között eltelt időszakban vagy a lejegyzéskor is változott (bővült). . . De, ismerve a szerzőket, akkor nevezhetjük műmesének is. Én így látom. 

A "Merzsa" monori tájszólás lenne?

Egy dolog eszembe jutott, talán már tudják, hogy Monor első említése Monar volt, Vitálisné dr. Zilahy Lídia szerint még a közelmúltban is hallható volt a "monari, monariak" változat, lehetséges, hogy az egyébként Merse, Merzse, Mercse néven említett (írt) helyet csak a "monariak" hívták "Merzsának"? Tájszólás lenne?
(Természetesen itt megint csak akkor fűzhetjük tovább a szálakat, ha az eredeti történetben valóban szerepelt a Merzsa helynév. . .)


A Merzsa szóról bevezetésképpen ennyi, most nézzük meg a rét szó jelentését, fontos, mert megerősíti a budapesti, 17. kerületben lévő Merzse további kutatásának jogosultságát.


A rét szó jelentése

Rét

(Pl. a Merzse-mocsár szomszédságában: Gyolcs-rét, vagy a 
monori Város-rét, az ócsai Selyem-rét, hogy csak a közelieket említsük. 


Fenti kép: idős nyárfa a Gyolcs-réten, a kép készítése idején még nem volt meg a tanösvény.



Érdekes, hogy a rét legrövidebb és talán legpontosabb meghatározását a Katolikus Lexikonban olvashatjuk:
„rét (latinul pratum): jó vízellátású, zárt gyeptársulás. Természetes eredetű a mocsár-, láp(rét), mesterséges a kaszáló (lásd széna). A (rét) legeltetés következtében (lásd) legelővé alakul. A Szentírásban a mértéktelenség képe (Bölcs 2,8).”
A fenti (kiegészített)szöveg forrása: 
A Merzse szó a földrajzi nevek és helyek közül a kedvenceim közé tartozik, emellett az sem hagynám ki, hogy a Merzse-mocsár Budapest szűk környékének egyik utolsó csodája, aki még nem látta mielőbb nézze meg!


Amint a lenti műholdas térképen látható, a Liszt Ferenc repülőtér-, Budapest- és Ecser szorongatja a haragoszöld színű Merzse-mocsarat, körben mezőgazdasági területeket láthatunk, ami "ütközőzónának" is felfogható, ha megfelelő a tájhasználati mód: legeltetés, megfelelő időben végzett kaszálás, korlátozott számú és szabálykövető kiránduló. . . követem a eseményeket és azt látom, hogy ezek sajnos nem minden esetben valósulnak meg. 


A fenti térkép forrása: Google

Külön felhívnám a figyelmüket a kép bal felső sarkában látható fényképre, ugyanis néhány évvel ezelőtt a helyi újságban (Monori Strázsa) egy teljesen megegyező fényképpel a káros belvizet illusztrálták, és kérésemre sem történt kiigazítás! 
Nem tudom, hogy rajtam kívül volt-e más, aki jelezte ezt a megbocsáthatatlan hibát, -- vagy ez is a kiigazítás nélkül maradt -- magányos szélmalomharcaim egyike volt.
 Magáról a jelenségről az "írástudók árulása" kifejezés jut eszembe, átgondolva, bizonyos döntések és ezekből eredő folyamatok érthetővé válnak (csak egy példa ami a környezetünkkel kapcsolatos: olyan helyekre ültetnek idegenhonos fákat, ahol talán sosem volt még fa se,  a jelenlegi növényzet már jól körülhatárolható évszázados "legelő";  ahol már vannak fák, ott találnak indokot arra, hogy kivágják).
Aki szeretné megnézi a lenti linken megtalálja a Monori Strázsában az 5. oldalon, de még egyszer mondom, a szöveg és a kép nem vág össze, amit látnak azt kizárólag elrettentésnek lehet használni!!!

Lelkes Merzse-védők rendszeresen új hírekkel jelentkeznek az fb oldalakon:


Akit bővebben érdekel a Merzse-mocsár, itt egy alapos dolgozatot olvashat: https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/37696/Nemetberta_Meszaros.pdf?sequence=3&isAllowed=y 

Teljesen véletlen összefüggés, a két szerző talán nem is tudja (sokadik átvétel), hogy Vitálisné dr. Zilahy Lídia mondatait idézik, csak rossz helyen, ugyanis Lídia néni azokat a mondatokat a monori vizes élőhelyekre írta és nem a Merzsére. Ezt könnyen felismertem, mert a monori Kistóról írt mondókámba Lídia néni gondolatait is felhasználtam, itt olvasható a mondóka: 



Vége az első résznek, folytatása következik! 

Mai írásomról fontos tudnivaló, hogy akkor is megírtam volna, ha semmi köze Monorhoz. . . 


Minden észrevételt szívesen fogadok! 

(Ugyanitt jó állapotú időgépet vásárolnék. . .)


Tóth Gábor, 2021. május

A Monoldal fő támogatója a 2021-ben 35 esztendős Tóth Karosszéria Monor

https://www.facebook.com/T%C3%B3th-Karossz%C3%A9ria-Monor-T%C3%B3th-J%C3%A1nos-karossz%C3%A9ria-lakatos-mester-299265606750411/?fref=ts






























Könyvbemutató (17.) Bakay Kornél: Ragyogj cserkészliliom!

  Bakay Kornél könyvében azt írta, hogy a cserkészet minden igyekezet ellenére sem tudott vidéken gyökeret ereszteni, városi-, kisvárosi fog...

Népszerű bejegyzések