Mai témánk egy monori népmesében szereplő "Merzsa" szó.
A Monor néveredetéről szóló sorozatom harmadik részében már szerepelt az a bizonyos monori népmese; mára rövid írást terveztem (nem sikerült), aki még nem olvasta, itt találja az írásom felújítás előtti változatát: https://www.facebook.com/notes/626320208064105/
(Sajnos ezt a facebook már nem engedi javítani, majd újraírom itt a blogon.)
A monori népmesében szereplő "Merzsa rét" a Monor "környéki" helyneveket és a mesében leírt útvonalat értelmezve nagy valószínűséggel a mai Merzsével, Merzse-mocsárral vagy az azt övező réttel azonosítható.
Fent: a Merzse-mocsár pallósora, őszi "kisvíznél" (2012). A kép készítése idején még nem volt meg a tanösvény.
(Természetesen az sincs kizárva, hogy egy másik, azóta feledésbe merült helyről van szó -- esetleg a mesének nincs kutatható mélységű valóságtartalma -- de mi csak a "meglévőt, általunk ismertet" kutathatjuk. . . ennek a mondatnak később még szerepe lesz.)
A lejegyzett népmesétől és Monor környékétől távolodva, később néhány hasonló földrajzi nevet és azokhoz kapcsolódó tanulmányokat is megvizsgálunk majd!
Most olvassuk Vitálisné dr. Zilahy Lídia által lejegyzett, 2001-ben halála után megjelent történetet:
"A monori református családok körében élő szájhagyomány szerint a Monar nemzetségbeliek "Liliomos" (Nagy) Lajos király uralkodása alatt a Székelyföldről az Orgovány, Tunguz, Zsiger és Monar területén szállásoltak.
Végleg Zsigeren és Monaron telepedtek meg, és "Eleink nagy méneshajtásokat végeztek. Ekkor még. . . elbeszéléseik szerint sátrakban éltek.
A ménest Orgoványtól a Merzsa réten, Zsaróka hegyen, Tunguzon, Mádin, Zsigeren, a mai Monoron és Monorierdőn át a mai Baltás erdőig hajtották.
Csak később telepedtek meg Monoron"
A fenti szöveg forrása: Kiss Attila, Ködbe vesző múlt/Monor néveredetéről, (Monori Múzeumi Füzetek 1., MBK 2014), a monori könyvtárban elérhető.
Ebben elsőre egy "hibát" találtam -- amit egyébként én is elkövettem tíz éve, amikor a Mádi helynevet nem ellenőriztem -- a Mádi valószínűleg az újkorban élt tulajdonosról kapta a nevét -- ezért a Liliomos király idejében nem ismerhették.
Talán egy gondolatot idéznék a fent belinkelt írásomból: a népmese első lejegyzője Borzsák Endre volt, az ő írásában még nem szerepeltek a később megismert konkrét helynevek, ezért azt sem zárhatjuk ki, hogy a népmese a két lejegyzés között eltelt időszakban vagy a lejegyzéskor is változott (bővült). . . De, ismerve a szerzőket, akkor nevezhetjük műmesének is. Én így látom.
A "Merzsa" monori tájszólás lenne?
Egy dolog eszembe jutott, talán már tudják, hogy Monor első említése Monar volt, Vitálisné dr. Zilahy Lídia szerint még a közelmúltban is hallható volt a "monari, monariak" változat, lehetséges, hogy az egyébként Merse, Merzse, Mercse néven említett (írt) helyet csak a "monariak" hívták "Merzsának"? Tájszólás lenne?
(Természetesen itt megint csak akkor fűzhetjük tovább a szálakat, ha az eredeti történetben valóban szerepelt a Merzsa helynév. . .)
A Merzsa szóról bevezetésképpen ennyi, most nézzük meg a rét szó jelentését, fontos, mert megerősíti a budapesti, 17. kerületben lévő Merzse további kutatásának jogosultságát.
A rét szó jelentése
Rét
(Pl. a Merzse-mocsár szomszédságában: Gyolcs-rét, vagy a
monori Város-rét, az ócsai Selyem-rét, hogy csak a közelieket említsük.
Fenti kép: idős nyárfa a Gyolcs-réten, a kép készítése idején még nem volt meg a tanösvény.
Érdekes, hogy a rét legrövidebb és talán legpontosabb meghatározását a Katolikus Lexikonban olvashatjuk:
„rét (latinul pratum): jó
vízellátású, zárt gyeptársulás. Természetes eredetű a mocsár-, láp(rét),
mesterséges a kaszáló (lásd széna). A (rét) legeltetés következtében (lásd)
legelővé alakul. A Szentírásban a mértéktelenség képe (Bölcs 2,8).”
A fenti (kiegészített)szöveg forrása:
Ezt írja a wikipédia a rétről:
https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A9t
A kislexikon a rétről: http://www.kislexikon.hu/ret.html
A sulinet a rétről:
A Merzse szó a földrajzi nevek és helyek közül a kedvenceim közé tartozik, emellett az sem hagynám ki, hogy a Merzse-mocsár Budapest szűk környékének egyik utolsó csodája, aki még nem látta mielőbb nézze meg!
A Merzse-mocsár vázlatos leírása a wikipédián: https://hu.wikipedia.org/wiki/Merzse-mocs%C3%A1r_Term%C3%A9szetv%C3%A9delmi_Ter%C3%BClet
Amint a lenti műholdas térképen látható, a Liszt Ferenc repülőtér-, Budapest- és Ecser szorongatja a haragoszöld színű Merzse-mocsarat, körben mezőgazdasági területeket láthatunk, ami "ütközőzónának" is felfogható, ha megfelelő a tájhasználati mód: legeltetés, megfelelő időben végzett kaszálás, korlátozott számú és szabálykövető kiránduló. . . követem a eseményeket és azt látom, hogy ezek sajnos nem minden esetben valósulnak meg.
Külön felhívnám a figyelmüket a kép bal felső sarkában látható fényképre, ugyanis néhány évvel ezelőtt a helyi újságban (Monori Strázsa) egy teljesen megegyező fényképpel a káros belvizet illusztrálták, és kérésemre sem történt kiigazítás!
Nem tudom, hogy rajtam kívül volt-e más, aki jelezte ezt a megbocsáthatatlan hibát, -- vagy ez is a kiigazítás nélkül maradt -- magányos szélmalomharcaim egyike volt.
Magáról a jelenségről az "írástudók árulása" kifejezés jut eszembe, átgondolva, bizonyos döntések és ezekből eredő folyamatok érthetővé válnak (csak egy példa ami a környezetünkkel kapcsolatos: olyan helyekre ültetnek idegenhonos fákat, ahol talán sosem volt még fa se, a jelenlegi növényzet már jól körülhatárolható évszázados "legelő"; ahol már vannak fák, ott találnak indokot arra, hogy kivágják).
Aki szeretné megnézi a lenti linken megtalálja a Monori Strázsában az 5. oldalon, de még egyszer mondom, a szöveg és a kép nem vág össze, amit látnak azt kizárólag elrettentésnek lehet használni!!!
Itt olvasható: https://monor.hu/uploads/files/strazsa/2019/2019_04.pdf
Lelkes Merzse-védők rendszeresen új hírekkel jelentkeznek az fb oldalakon:
Akit bővebben érdekel a Merzse-mocsár, itt egy alapos dolgozatot olvashat: https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/37696/Nemetberta_Meszaros.pdf?sequence=3&isAllowed=y
Teljesen véletlen összefüggés, a két szerző talán nem is tudja (sokadik átvétel), hogy Vitálisné dr. Zilahy Lídia mondatait idézik, csak rossz helyen, ugyanis Lídia néni azokat a mondatokat a monori vizes élőhelyekre írta és nem a Merzsére. Ezt könnyen felismertem, mert a monori Kistóról írt mondókámba Lídia néni gondolatait is felhasználtam, itt olvasható a mondóka:
Vége az első résznek, folytatása következik!
Mai írásomról fontos tudnivaló, hogy akkor is megírtam volna, ha semmi köze Monorhoz. . .
Minden észrevételt szívesen fogadok!
(Ugyanitt jó állapotú időgépet vásárolnék. . .)
Tóth Gábor, 2021. május
A Monoldal fő támogatója a 2021-ben 35 esztendős Tóth Karosszéria Monor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése