De, ha külső segítséggel megpróbáljuk behozni a harminc éves lemaradást, akkor már nem megoldhatatlan a feladat.
Két elgondolkodtató részlettel kezdünk
Az első gondolat:
Monor határában található a Strázsahegy-Isterázsahegy, amihez egy legenda is tartozik:
"A dűlőnevek közül az Isterázsahegy arról nevezetes, hogy a török uralom alatt a Cserhát hegyvidék őrsége innen figyelte a budai és szolnoki basák portyázó csapatait."
Legkönnyebben elérhető forrás: Monori Krónika 16. oldal, de az eredeti szöveg Borovszky Samu által szerkesztett kiadványból származik: írta ifj. Reiszig Ede dr., történetíró.
A betűrendbe szedett települések névsorában Monor és az ide vonatkozó idézet az M betűnél található:
Ami bizonyítható, Péterin és Budapest 17. kerületében ma is található Strázsahegy, elgondolkodtató, hogy pont a többségében szláv lakosságú Péterin már korábban Őrhegyre magyarosították. . .
A Strázsahegy elnevezésből sokkal több van, ráadásul a Duna-Tisza közén is, ebből állítottam fel egy elméletet 2005-ben ami a kutatásaim első lépése volt, csak aztán jól szétágazott. . .) Röviden itt olvasható az Isterázsahegy elméletem.
A második gondolat:
Monoron és környékén olyan mértékben jellemző volt a köd, hogy a település is erről kapta a nevét. (A jelenleg elfogadott névmagyarázat: Monor/Monar-monar/köd, ami lehetne nagybetű is, mert ez a néveredet Rásonyi professzor szerint eredetileg személynévre utal.
(Kiss Attila Ködbe vesző múlt című kiadványában a Monar szó személynévből eredeztetését kétségbevonja, de a bizonyításhoz érveket nem sorol fel; én személy szerint Rásonyi professzorral nem állnék le vitatkozni kun személynevek témában. . . de emlékeztetnék a sorozat első részére, ahol leírtam az ezirányú tapasztalataimat: minden kutató a saját végzettségének vagy érdeklődésének megfelelő vagy ahhoz közeli néveredetet keres. . .esetünkben azonban teljesen mindegy, hogy a monar szó volt-e személynév vagy nem.) Érdemes megjegyezni, hogy Rásonyi professzor 1986-ban egy mai napig magyarul nem olvasható szótárára hivatkozik, amit tanítványa a közelmúltban fejezett be/adott ki (Baski, 2007) -- angolul.
-- Hagyok egy kis időt a két történet összekapcsolására.
-- Köd és kilátó. . .
-- Megvan?
-- Nem tudom próbáltak e már ködben körülnézni az isterázsahegyi (strázsahegyi) kilátóból?
-- Vagy oda se találtak?
-- Igen, itt kezdődnek a gondok.
A két történetet azért állítottam szembe egymással, hogy érzékeltessem a tudomány és a mese közötti igen vékony határvonalat, kedvenc megfogalmazásom:
"A tudomány a pillanat tévedése" /Tóth Gábor/
A "magaslatról távolbalátó" történet szívhez szóló, mivel a monoriak őseit védték vigyázó szemeikkel a strázsák.
-- De, vajon az esztendő hány napján tehették meg ezt?
Hivatkozva a jelenlegi néveredet elmélet körülményeire (azóta eltüntetett tavak, mocsarak párolgása) régen még "ködösebb" volt a környék.
(Mielőtt bárki azt mondaná, hogy a török csapatok csak nyáron, tiszta időben vonultak, azt kell mondjam, hogy éppen az Alföld mocsarassága miatt valószínűleg a jeges napok előnyösebbek voltak a csapatmozgásra, főleg ha még a köd is álcázta őket.)
Az már kikövetkeztethető, hogy ha a Alföld mocsaras volt, akkor a legmegfelelőbb útvonal épp a Duna-Tisza vízválasztójaként ismert Isterázsa (Strázsahegy), akkor viszont a vonuló török csapatok és a magyar megfigyelők pont összetalálkoztak. . . szóval a két legendát mesélje tovább az, aki nem ismeri a tényeket.
A korábban említett népmese -- az Orgoványtól Zsigerig tartó, végül Monaron letelepedő állathajtókról -- is ezt, a "száraz területen vándorlást" erősíti. (3. rész)
Ezzel a két történettel mi monoriak elnyerhetnénk a "legellentmondásosabb" elbeszélések települése címet!
A tények
Az Isterázsahegy -- számomra ez a kedvesebb névváltozat -- magassága miatt csak itt az Alföldön lehet hegy, mint tudjuk, itt a helyiek szemében, akár egy a berekből néhány métert kiemelkedő ház és település építésére alkalmas domb-, halom is lehet hegy.
Ha Monor közigazgatási határának legmagasabb pontját veszem alapul az 195 méter körüli, Monor belterülete és a környék magassága kb. 135-145 méter között alakul (Sőt, ha figyelembe vesszük a józan paraszti ésszel beépíthető területek magasságát, amit egy ideje egyébként nem vesznek figyelembe, akkor ez a terület szinte csak a középkori városmagra szűkül, erről írtam már korábban, ez az úgynevezett elnyúló földhalom: monorú, ebből a szóból származik az általam felállított egyik új néveredet elmélet is, ennek a területnek a magassága: kb.: 140 méter), ha ezt kivonjuk a "hegy" magasságából, akkor kb. 50-60 métert kapunk, ez az Isterázsahegy valós magassága, amit mondjuk a péteri útról vagy a 4-es főútról látunk. Igen, az Isterázsa (Strázsahegy) alig magasabb, mint a monori templomtornyok!
A katolikus nagytemplom tornya 43 méter magas. Forrás:
A református templomtorony 44 méter magas.
Forrás:
Ebből kiderül, hogy a "hegyünk nem felhőkarcoló", de mivel a szakirodalom az alacsony felhőt úgy határozza meg, hogy az a talajtól 2 kilométerig terjed, így ezt a "joghézagot" kihasználva mégis "felhőkarcoló". https://hu.wikipedia.org/wiki/Felh%C5%91 Szóval a köd az talaj menti felhő.
(Talán az idősebbek is hallották már, hogy a fiatalabb korosztálynak a felhő már régen nem természeti jelenség, hanem számítástechnikai szakkifejezés. . . ha már itt vagyunk a virtuális térben)
Ez azt jelenti, hogy ha köd van, akkor valószínűleg 135 és 195 méteren is köd van, ahogy ezt több esetben saját szememmel is (nem) láttam, ezért az Isterázsahegy adta távolbalátó képessége a kora tavaszi-, késő őszi-téli időszakban egészen biztos korlátozott, nem lehet átlátni a köd felett.
Monor látképe a legmagasabb helyről
balra a katolikus templom-, jobbra a református templom látható,
ha nincs köd
A kép kattintással nagyítható!
"nem lehet átlátni a köd felett"
-- Vagy mégis?
-- Az meg milyen köd lehet?-- Mikor?
-- Hol?
A két történet erősen üti egymás, egyre több a kérdés, de ez se zavarjon minket, haladjunk tovább!
Egy idézet a Monori Krónikából, ami már első olvasáskor nagyon megfogott:
"kárt okoznak neki a ködök és a gabonarozsda"
Forrás: Monori Krónika 79. oldal, idézet az 1728-as évi országos összeírásból.
A józan paraszti ész azt mondja, hogy a kora tavaszi vagy késő őszi köd a földművelést talán nem zavarja, a téli meg főleg nem. (Kivétel lehet talán az őszi gabona, de az állítólag sokkal ellenállóbb)
-- De milyen köd lehet a két időszak között -- késő tavasszal és nyáron?
Ugyanis a fentebb idézett gabonarozsda leggyakrabban a fejlődő vagy már kifejlődött kalásznak árt.
A Czuczor-Fogarasi szótár így írja le:
GABONAROZSDA
főnév
A lábon álló, éretlen gabonát megtámadó és pusztító gomba, ill. az általa okozott növényi betegség. A nedves, ködös idő kedvez a gabonarozsda fejlődésének.
Forrás:
http://mek.oszk.hu/cgi-bin9/czuczor2.cgi?kezdobetu=G&szo=GABONAROZSDA&offset=1
A kicsit később a Pallas Lexikon ezt írta, idézet a lexikonból:
"A nedves, ködös idő nagyon kedvező a gabonarozsda fejlődésére, innét van az, hogy a gazda igen sokszor a rozsda kártételeit a ködnek tulajdonítja, mondván, hogy a köd kiszívta a szemet. Noha a rozsda kultúrnövényeinknek legrégebben ismert betegsége, ellene megfelelő sikerrel mai napig sem tudunk védekezni." A fenti szöveg forrása: http://www.kislexikon.hu/gabonarozsda.html
Most egyenlőre hagyjuk a "növényvédelmet". . .
Nézzük meg, hogy mennyire elterjedt, hogy természeti jelenség, esetünkben a köd legyen egy település névadója.
A köd Monorikummá avatása előtt felmerül a kérdés, hogy miért éppen a mi településünket nevezték volna el a köd után?
Ráadásul nem is a magyar köd nevet kapta, hanem "kun nyelvű" megfelelőjét a monart. (Nem felejtettük el, hogy Monor a Kiskunság szélén volt/van, de akkor is furcsa, főleg ha összevetjük a következő mondatokkal.)
Vitálisné dr. Zilahy tanulmányában olvashattuk, hogy a Karcag melletti Ködszállás-puszta bizonyíték arra, hogy a köd, mint természeti jelenség is lehet egy terület vagy település névadója.
Ez így van. Ködszállás-puszta esetében állítólag egy elpusztult település (Ködszállás) emlékét őrizte meg a néphagyomány.
Egy érdekes, korai dolgozat Ködszállás temetőjének embertani vizsgálatáról: http://real-j.mtak.hu/17438/1/AntF_1_4-6.pdf (Bartucz Lajos: 81-86. oldal)
Az viszont nagyon elgondolkodtató, hogy a Kunság egyik központja Karcag (régiesen: Karszag v. Karszak, ami kun nyelven pusztai rókát jelent, egy hagyományőrző csapat is viseli ezt a nevet.) mellett lévő Ködszállás nem a kun monar (köd) szóból ered, hanem a magyar köd szóból. (Ráadásul a feljegyzések szerint a ma ismert változat nem fordítás eredménye)
Ez legalább akkora ellentmondás, mint az Isterázsahegyről (Strázsahegyről) lenézni a ködbe (monarba).
Esetünkben, -- mint bizonyíték -- akár zsákutcának is nevezhető.
De.
Bátky Zsigmond egy példás tanulmányt írt
a köd szóból eredeztethető helyneveinkről,
ahol elég gyakran előkerül a "törökös" nyelvekből ismert tuman szó is, ami ködöt jelent.
A tuman szó változatai és módosulásai érdekes neveket írtak a térképeinkre, példaként Domaházát említeném, amit már korábban más okból vizsgáltam és sajnos korábban én is leragadtam a félig szláv, félig magyar fordításnál, ami ugye a ház-háza lenne, de Bátky Zsigmond felnyitja a szemünket, ő túllátott a ködön.
http://acta.bibl.u-szeged.hu/19586/1/nepunk_001_040-041.pdf
Ha elolvastuk a fenti oldalt akkor láthattuk, hogy valószínűleg nagyon sok település viseli a köd nevet, de nem a magyar köd szó az alapjuk, hanem a "törökös" Tuman vagy Duman. Köztük olyan Kárpát-medencei települések neve is "törökös" eredetű amik nem a Kunság területén állnak és a 150 éves török megszállás is elkerülte őket. Ilyen pl.: Domaháza, a pozsonyi Toman-Doma birtok. (Pozsony melletti egykori Monar/Monor (?)(!) néveredetéről semmit sem tudunk, kivéve, hogy a helyiek (időközben Szlovákiába került) a mi Monorunk esetében elvetett szláv, ékszergyártó, ötvös szóval magyarázzák, de erről korábban hosszabban írtam.)
Azt talán észrevették, hogy a Monar szó előtagja és a Toman szó második tagja mintha megegyezne, ezt én nem tartom véletlennek. Mindkettő hasonló -- de csak hasonló -- természeti jelenséget takar, és az eredete-származása sem áll egymástól távol.
A Toman szó a magyar tömény szóval is rokonságban lehet, ami az Árpád-korban katonai egységet jelentett, ami "áthatolhatatlanságában" egyezik meg a toman-köd szóval. Ezért is lehet régebbi, mint az oszmán török itt tartózkodás. Szerintem.
Egy másik település aminek korai említése (cheud, cwd) akár köd is lehetne, de ez állítólag Kő-d (köved):
A "nyári köd"
Ahogy azt az előző részben olvashatták, a Monoron híressé vált és feljegyzett köd az nagy valószínűséggel "nyári köd" mivel a termés tönkretevőjeként említik. (Monori Krónika 79. oldal)
Szerintem most mindenki gondolkodjon el milyen ködöt szokott látni mondjuk április és szeptember között, de igazából ez az időszak jóval rövidebb, mert a májusi eső "húzza fel" a gabonaszálakat és Péter-Pál névnapkor (július 30.) már elkezdődik az aratás, augusztus 20-án már az "új kenyér ünnepét" is tartják. (Ami persze korai időpont, de a kommunizmusban ezzel nyomták el az erre az időszakra eső egyházi, sőt inkább talán még a "pogány időkből" származó ünnepet.)
Májustól-augusztusig.
Ha esetleg nincs ötletük, akkor segítek, ez az időszak az alacsony "ködök" ideje, amikor szinte csak "derékig" ér a nagyrészt kipárolgási köd. És itt a lényeg: ez inkább pára, mint köd, mert általában el lehet felette látni. (a "nyári köd" nem ér össze a hétköznapi módon felhőnek nevezett jelenséggel)
Aki megijedt, hogy az Isterázsahegyet át kell nevezni, mert távolbalátásra teljesen alkalmatlan, az most megnyugodhat. (meg aztán, mint tudjuk úgy se a távolbalátásról kapta a nevét :) Itt olvasható: https://menurfiak.gportal.hu/gindex.php?pg=28878136
Szerzőnknek nem a koránkelés a fő versenyszáma, ezért a hajnali "nyári köd" lefényképezése akadályba ütközött, de ettől függetlenül előfordul, hogy aranyat lel, most éppen egy facebook ismerős oldalán. Ugyanis fénykép készült arról a jelenségről amit én is láttam egyszer, amikor kora hajnalban kerékpárral Bösztörpusztára indultunk, de sajnos akkor mi nem készítettünk róla képet. Az ismerősöm fényképét meglátva azonnal felismertem a Csévharaszt-Nyáregyháza körüli helyszínt, a Skultéti család jóvoltából most önök is láthatják.
A kép közepén a páracsík olyan sűrű és éles a körvonala, mintha egy fehéresen-átláthatatlan, végtelen hosszúságú fóliasátor volna. (Ha jól megnézik, akkor láthatják, hogy a nagy kiterjedésű legelőt egy erdős rész zárja, és inkább a fás részhez közel alakult ki a nyáriköd, erre azért hívtam fel a figyelmüket, mert a monori ködképződést mintegy modellezi, a sík területet az Isterázsahegy zárja, a leírások szerint, figyelembe véve az általános szélirányt ez kedvez a ködképződésnek.)
A kép kattintással nagyítható!
Tehát eljutottunk egy kb. "derékig érő", páraféleséghez, amit pl. a tavak-, nedves rétek- és szántók felett "bárhol" láthatunk, néhol -- mint a képen is -- manapság is erőteljes a jelenség. De, ez nem a "jelenlegi névmagyarázat", a foghegyről odavetett, mindent elborító köd, amiről az árokba hajtó autók és az órákat késő vonatok jutnak elsőként eszünkbe.
Azt hozzá kell tenni -- hivatkozva a jelenlegi névmagyarázat által felhozott földrajzi-éghajlati körülményekre -- Monoron kívül sokkal-sokkal alkalmasabb helyek voltak (és vannak) a pára vagy köd kialakulására még az Isterázsahegyen innen is (Duna-Tisza vízválasztó), -- a gombai-, tápió részekről nem is szólva -- a közeli környéken, lásd képpel igazolt példánkat, ami terület száradása (Kiszárítása!) után is látható. (Most részletesen nem megyek bele, de ahol a kép készült az a Vasadi-mocsár vége, illetve az Újfalu mögötti egykor szintén mocsaras terület "találkozása")
Mándoky Kongur István
turkulógus
Ahogy azt már korábban a 3. részben említettük Monor néveredet kutatása a kun nyelv felé fordult. (1980-86.)
Ha valaki komolyan szeretne a kun nyelvvel foglalkozni, akkor Mándoky Kongur István munkásságát nem lehet figyelmen kívül hagyni -- sajnos Monoron eddig nem használták fel a kutatási anyagát. . .
Pedig, vannak olyan részletei, amit nekünk monoriaknak írt!
Itt olvashatnak bővebben Mándoky Kongur István életéről:
https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1ndoky_Kongur_Istv%C3%A1n
Mándoky Kongur István halála után megjelent könyv,
válogatás a kutatásaiból
A kép kattintással nagyítható!
Ismét harminc esztendei késést kell behoznunk, ezért ne húzzuk az időt, vágjunk a közepébe!
Mándoky Kongur István turkulógus (török nyelvcsaládba tartozó nyelvek kutatója) már gyerekkorától kutatta a családja kun eredetét, a hazánkban "ideiglenesen állomásozó" szovjet katonák között a kun rokonságba tartozó nyelveket is vizsgálta. Később a család régi nevét, a Kongur nevet is felvette.
Sokat tartózkodott Kazahsztánban, a felesége Ongajsa is kazak nemzetiségű -- ő férje halála után is tovább ápolja a kazak-magyar kapcsolatokat.
Mándoky Kongur István sajnos nagyon fiatalon távozott közülünk, könyve a halála után jelent meg, és a szerkesztőket többen bírálták, hogy elveszett belőle a "Mándoky stílus", többek közt a "királyi többesszám" alkalmazása.
Az összegyűjtött tartalom azonban az ő elhivatott és áldozatos gyűjtőmunkája.
(Mándoky Kongur István úgy tervezte, hogy 50 éves koráig gyűjt, majd azután összegzi, rendszerezi, tanulmányba foglalja a korábban megismert részleteket; sajnos 48 évesen elhunyt, én mint "nem közvetlen tanítvány" ezért is kezdtem el korábban a meglévő anyagaim közzétételét a Monoldalon. . . (hol volt még akkor a covid és szövődményei. . . szomszédos háború, meg a 48. . .)
Egy internetes oldal így írt a megjelent könyvről, idézve egy számunkra fontos szót is:
https://www.nyest.hu/renhirek/mandoky-kongur-istvan-kunok-es-magyarok
Részlet az írásból:
"A mónárködről olvasva érdemes felfigyelnünk arra a jelenségre, hogy a kihalás útjára lépett kun nyelv szavai hogyan torzultak a magyar, vagyis idegen nyelvi közegben. A magyarrá vált egykori kunok így magyarázták a szó jelentését:
ojan fehír az a ma͜onárköd, vagyis hát messzirűl ojannak láccik a, mint amikor jár a malom, oszt porlik a liszt
Pedig a mónárköd (’szárazköd; a nyári tűző napsütéstől a talaj menti, illetőleg a talajhoz közel levő levegőnek fehére, ködszerű párában való lebegése, rezgése’) szónak semmi köze a molnárokhoz, meg a malomban őrlődő liszthez, ellenben a kun *munar (’szárazköd; nyári köd; fátyolos, párás nyári borulat; délibáb’) szóra megy vissza.
Ez a jelenség amitől a fényképészek idegesek lesznek, kivéve ha a kép remegése hozzátesz a kiválasztott témához. (Saját kép is van, majd keresek)
(Talán emlékeznek, hogy a 4. részünkben a molnár szót is faggattuk a néveredettel kapcsolatban, most újra előkerült, másképp. . . de talán így már érthetőbbé válik a Monar és Monor után használt Molnár településnév!) Ezt a linket ki kell cserélni:
A mónárköd-munar esetleges délibáb jelentése különösen kényes téma, egyrészt az már végképp nem köd -- bár mindkettő légköri jelenség -- és ugye vannak a "délibábos kutatók" akik nem akarnak délibábosok lenni, de ezt a nevet kapták a "kőbe vésett" tudomány képviselőitől.
A délibábos elnevezéssel a délibáb azon tulajdonságát vetítik az egyébként jó szándékú kutatókra, hogy nem a valóságot adják, megtévesztik a nézőt-olvasót.
A délibáb meghatározása a wikipédián:
https://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A9lib%C3%A1b_(jelens%C3%A9g)
Monor környékén rengeteg embert kérdeztem már, hogy miként nevezik a felforrósodott talaj felett látható "remegő levegőt" -- ami még nem délibáb -- de, sajnos nem kaptam választ. Az eddig bemutatott új ismeretek alapján azt javaslom, hogy nyugodtan használjuk a mónárköd szót, mert ezzel valószínűleg egy rég elvesztett hagyományunk élesztenénk újra.
Mándoky Kongur István leírása a mónárködről többféle, de egymáshoz nagyon közelálló természeti jelenséget ad meg, ez egyáltalán nem példa nélküli, a könyvében leírja, hogy pl. a Karcag közeli falvakban a cötkény nevet szinte minden esetben más növényre mondták.
Mándoky Kongur Istvánt több esetben megkérdőjelezték amiatt, hogy a "Mónárköd" című a nyelvtani értesítőben megjelent munkájában nem adta meg a személyes adatközlők nevét (Nem mintha túl sok jelentősége volna. . .); a magyarul megjelent írásában valóban nem említi, de az angol nyelvűben igen.
Mándoky Kongur István angolul megjelent írása, amiben a személyes adatközlőket is megemlíti:
A én személyes adatközlőm -- a mónárköd szó használatáról -- a kisújszállási Barta Kálmán bácsi volt, akit a hajómodellezés kapcsán ismertem meg. Kisújszállás környékén a mai napig használják a szót! (Újratanulás Mándoky hatására?)
Mándoky Kongur István munkájából megjelent könyv felkeltette a szakmabeliek érdeklődését, több helyen bemutatták:
Ethnographia • 124. évfolyam (2013)KÖNYVISMERTETÉSEK
Mándoky Kongur István: Kunok és magyarok.
Közzéteszi Molnár Adám. (Dallos Edina) 126-127
Idézet a fenti szövegből:
"Ilyen a mónárköd, ez az alak azért is érdekes, mert maga a fogalom (szárazköd, lisztharmat) a pogány csuvasoknál imákba megszemélyesítve, istenség neveként is előfordul."
Talán észrevették, hogy a szárazköd szó mögé a lisztharmat került, tudtommal ezt a szót a mónárköd magyarázatánál Mándoky sohasem használta, Dallos Edina nem adta meg az értesülésének forrását, lehetséges, hogy ezt ő tette hozzá.
És milyen jól tette! Manapság a lisztharmat más jelentéssel bír -- nedves környezetben, elsősorban a szőlőt megtámadó betegség -- de a mónárköd- és lisztharmat szavak jelentése igen közeli rokonságot mutat! (mónár-molnár-liszt)
Az istenséget megszemélyesítő rész is különösen érdekes -- innen már csak egy kis lépés a Ménúr! :)
(A csuvas népet ajánlom figyelmükbe, mint az egykori Szovjetunió területén élt más népek, ők is rengeteget szenvedtek a kommunista hatalom idején, sajnos lélekszámuk folyamatosan csökken.)
A kazak köd (tuman) szó a szótárból:
Az írás befejezésekor ellenőriztem a linket és már nem azt mutatta, mint amit leírtam!!! Sajnos képpel nem mentettem le. . .
De, a most látható fordítás is érdekes, tovább olvasva kiderül miért.
A pára kazakul: bu (természetesen eredetiben cirill betűkkel. . .)
Bevallom, ha a kutatásaim során a következő táblázatot előbb találom meg, akkor lehet, hogy nem is folytatom tovább, mert annyira egyértelmű tényeket közöl, de akkor viszont a ma is elfogadott egyszavas válasznál-megfejtésnél ragadnánk le, miközben a valóság sokkal árnyaltabb -- a kutatás közben előkerült újdonságok meglepetéséről nem is beszélve. (pl. a monorú szó. . . köd vagy pára, téli vagy nyári?)
Ezért örülök, hogy a külföldi segítséget csak az általam elérhető magyar források kimerülése után vettem igénybe.
Turkic etymology
Proto-Turkic: *bunar
Meaning: mist
Russian meaning: туман
Tatar: monar
Kirghiz: munar
Kazakh: munar
Noghai: munar
Bashkir: munar, monar
Karakalpak: munar
Comments: Лексика 35-36. A Kypchak root, but hardly borrowed from Mong. (because of the -u-vocalism); perhaps it is rather a modification of indigenous *buŋar (*-ŋ- would be expected in Turkic) under Mong. influence.
turcet-prnum,turcet-meaning,turcet-rusmean,turcet-tat,turcet-krg,turcet-kaz,turcet-nogx,turcet-bas,turcet-klpx,turcet-reference,"
Ami nagyon fontos alulról a negyedik sor: bunar, emlékeznek a korábban mutatott bu szóra?
(Remélem nem csak én vettem észre: bu. . . borul, beborul, kiborul, ezeket a szavakat nagyrészt az éggel kapcsolatban mondjuk!!!)
Érdekes, hogy a fenti táblázatban az angol mist-köd szót használják az általánosan-gyakrabban használt fog-köd helyett, a mist a wikipédia szerint 1 km-nél nagyobb látótávolságot feltételez, tehát a mist inkább csak pára, de az orosz fordítás az tuman, ami viszont köd.
Talán ez a táblázatba foglalt szótár túlzottan egyszerűsít.
Mándoky Kongur István a mónárköd, szárazköd német fordítására a höchenrauch (szárazköd) szót is használta.
A szótár szerint a tatár és baskír szavak megegyeznek Monor első említésével (Monar), ez egyre érdekesebb.
Rásonyi László azt írta hogy a Magyarországra telepített kunok a kazáni (Így! Kazáni és nem kazár, utalnék itt a monori borút tanösvénytáblájának elírására, ami a szerkesztők figyelmét elkerülte, és évek óta senkit sem zavar, én személyesen kértem a kiigazítást -- nem kaptam) tatárok leszármazottai vagyis onnan érkeztek, a tatárjárás után.
Forrás: Monori Krónika: 65.oldal "Sőt a kazani tatárok a kunok keleti részének az utódai."
Itt jött el az a pont, ahol a történészeink évtizedes vagy évszázados hiányosságát a "Ménúrfiak" erősen rossz néven veszik.
-- Akkor kezdjük elölről.
-- Tatárjárás, amit egyébként a mongoloknak tulajdonítunk.
Hangosan gondolkodva: a tatárok vagy mongolok lerohantak minket, majd amikor állítólag a fél országot kipusztították -- és szintén állítólag -- Batu kán halálhírére itt hagytak csapot-papot, hazamentek, majd ekkor királyaink-vezetőink utánuk szóltak, hogy mi lenne, ha a kipusztított magyarok helyére költöznétek?
Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a tatárjárás fogalmam sincs hányadik évfordulójára, vagy ahhoz kapcsolódva a Nemzeti Múzeumban nem tudtak semmit sem összekaparni, pár akkor készült életképet ábrázoló falikép, meg makett és egy általuk is bevallottan később készült páncélféleség volt kiállítva, miközben állítólag szétverték az országot, azóta "a Cegléden talált lelőhely" az egyetlen példa, ahol állítólag a tatárjárás idején a kemencébe bújva menekült a család, de házzal együtt felgyújtották őket. (Kiegészítés 2022: állítólag egyre több tatárjárással kapcsolatos emlék kerül elő, szinte már gyanús)
Szóval jó lenne tudni végre, hogy akkor milyen "járás" (tatár, mongol?) volt és később honnan jöttek az Alföldre települő "kunok" és milyen népcsoporthoz (nyelvcsoporthoz) tartoztak?
Már csak azért is, mert pl. Románia (Oláhország) területe a középkor vége felé Cumania-Kunország volt. (Ez idő tájt az oláhok állítólag még a távoli hegyekben legeltették a kecskéiket, valahol a mostani Albánia környékén)
A szárazköd szó kimondottan ritkán olvasható, de egy irodalmi forrást ismerünk, hogy pontosan mire gondolt a költő ezzel a hasonlattal vagy metaforával azt sajnos már nem tudjuk meg.
Petőfi Sándor szárazköd említése:
"Halovány, örömtelen, száraz köd-alakok vettek körül..."
Forrás: http://csicsada.hupont.hu/3/irasok-petofitol
A következő internetes találat nagyjából akkora véletlen, mint a korábbi 6. "monyos" részben idézett MONY folyóirat:
Száraz köd- irodalmi kötet
Összegzés:
Vitálisné dr. Zilahy Lídia jó úton indult el, amikor a kun nyelv(ek) felé terelte Monor/Monar néveredet kutatását, mert Rásonyi László turkulógus is megerősítette a feltételezését, azonban eddig ismeretlen okból (Talán szakmai féltékenység miatt?) Mándoky Kongur István turkulógus "Mónárköd" című dolgozata nem került bele a Monor néveredetét bemutató anyagokba. A későbbi, monori "kutatások" kizárólag Vitálisné dr. Zilahy Lídia korábbi (első) anyagait közölték, ami kiindulási pontként ma is megállja a helyét, de ahogy az 1-10. részünkben látható már kiegészítésre szorul.
Az eddigi "monar-köd" névmagyarázat a 9-10. részben felsorolt "új" elemekkel- és a köd (pára), mint természeti jelenség pontosabb behatárolásával továbbra is a Monor néveredet lehetőségei közt tartható, de, kizárólag a Mándoky Kongur István által gyűjtött és általunk bemutatott "nyáriköd-mónárköd" alakban/jelentéssel!!!
Vége a 9-10. résznek, folytatása következik!
Észrevételeket szívesen fogadok!
Ha valaki kimaradt a korábbi részek adta örömből itt pótolhatja:
.jpg)
