Talajtani vizsgálat a monori Kistónál (1945/47)
(A jelenlegi helyesírás szerint Kis-tó, a Kistó írásmód régiesebb-kedvesebb. . .
a bemutatásra váró tanulmányban is így szerepel, ezért ma ezt használjuk)
Fontosnak tartom a mai bejegyzést, korábban röviden már írtunk róla.
Lent, kissé kiegészített idézet a Miért Kis-tó? Miért Kistó(i) csárda? bejegyzésből: https://monoldal.blogspot.com/2021/03/miert-kis-to-miert-kistoi-csarda.html
"(Sajnos a monori Kis-tó tanösvény idevonatkozó táblája (1.) rossz irányba viheti az érdeklődőket -- ugyanis a szóban forgó tábláról gyakorlatilag lemaradt a Kis-tó, egy (névtelen) belterületi tó került a középpontba, ami nem a Kis-tó, és nem a Kenderes, ez komoly félreértésre adhat okot -- a tanösvény tábláinak felújításakor ez a hiba is benne maradt (2020) sok egyébbel együtt, mivel „reprint” történt a felújítás. . . de, teljesen ez sem igaz, mert új hibák is kerültek bele, 5-6 évente minden írott anyag felülvizsgálatra szorul, még a korábban jónak gondolt/elfogadott is, és hát ez a tanösvény akkor is legfeljebb csak elfogadható volt. Talán nem nagy elvárás, de a Kistó tanösvény legalább a tó dolgaiban legyen pontos és részletes, a többi tábla csak „töltelék”)"
Ne kérdezzék, hol akadtam a talajtani tanulmányra, rengeteg hasonlót végignéztem már, de ebben én is találtam újdonságot, nagy kár, hogy csak 70 esztendő után jut el a nagyközönséghez. Azt már sokszor elmondtam és ma is elmondom, hogy az internet előtti kutatás nem hasonlítható össze a maival, ha nincs is minden fent a neten, a keresés egyszerűbb. . .
Korábban már írtunk a Duna-Tisza csatornáról, aminek egyik tervezett nyomvonala Monor mellett haladt volna, a ma bemutatásra váró tanulmányrészletet is a Duna-Tisza csatorna építése előtt készítették, sőt már a munkálatok közben. A II. vh. után közvetlenül elkezdett Duna-Tisza csatorna építés időzítése számomra máig megmagyarázhatatlan; a csatorna három tervezett nyomvonalából végül egyik sem valósult meg -- teljes nyomvonalon.
Korábbi írásunk a Duna-Tisza csatornáról: https://www.facebook.com/notes/713634965916340/ (Ez még az fb által "megvágott" jegyzet, később felújításra kerül)
A lenti térképen kékkel jelzett rész a monori Kistó egykori, valószínűleg legnagyobb kiterjedésű medrét rajzolja ki, ezt a talaj összetételéből állapították meg, jól látható, hogy a meder a Kistói úton (utcán) is túlér, egészen a ma már 1-re (Nem szójáték!) csökkent medrű Halasig (tó), sőt a térkép alapján akár azt is mondhatjuk, hogy a Halas medre a Kistó legszélső határa, a Kistói utca és a Halas közt lévő házak feltöltött területre épültek, a másik irányban a mai Ady Endre utca határolta, ezt a részt már korábban feltöltötték a vasútállomás közelsége miatt. A térkép csak jellegrajz, mert se a Kistói utca, se a vasút nem folytatódik a "belterületen", de a lényeget így is látjuk. A térképen van még egyéb érdekesség is, azok is sorra kerülnek majd.
Korábbi írásunkban kicsit részletesebben a Halasról: https://www.facebook.com/notes/268043481165482/
https://core.ac.uk/download/pdf/195333832.pdf (43-45. oldal)
A piros nyíl jelzi a mélyfúrás helyét, ami ma már feltöltött rész, gyakorlatilag a "Tavaspark", játszótér.
A fenti térképen nem túl jól látszik a talajtípusok táblázata.
- A tiszta fehér és kék (általunk színezve): vizes területre utaló hordalék (agyag, iszap) szakkifejezés fétisiztáknak: alluvium
- Apró pontok: futóhomok
- A rövid vonalkák: lösz
- Folytonos vonalkázás: pannon agyag (ezen a térképrészleten nincs)
Itt írtunk a 2020-ban 45 éves Tavasparkról:
https://www.facebook.com/notes/294260578199700/
(Ez még az fb által "megvágott" jegyzet, később felújításra kerül)
A talaj rétegei:
Képként nem másoltam ki az idézett szövegből, mert nem egy tömbben volt, de ez a mondat egyszer még fontos lesz, mivel évek óta "hajtom" a réti mészkövet: "A Monortól D-re levő mélyedés peremén réti mészkő tűnik elő, amit a térkép mérete miatt nem lehetett ábrázolni." Ahogy azt lentebb olvashatjuk a Monortól délre lévő mélyedés az a Kistó! (A forrás azonos a lenti képpel)
A fenti idézet és kép forrása:
A szöveg szerint az M, M2 és az M3 a mélyfúrások jelölése, én az utóbbiakat nem találtam meg a térképen. . .
Érdemes megnézni a víztartó szinteket, az első 1,70-1,80 méternél található, 1975-ben a Kistó négyzetesre kotrásánál (mai meder) 1,5 méter mély medret alakítottak ki (lásd a lenti térkép jelölését), lehetséges, hogy ismerték a korábbi felmérést, ezért nem ástak az I. víztartó szint alá.
A fentiek tudatában talán már érthetőbb az aggódásunk, amit a 2014-es "tókotrás" előtt éreztünk, ez csak azért nem igazolódott be, mert végül csak a növényzetből szedtek ki, a meder mélysége nem igazán változott.
A monori Kistóval kapcsolatos bejegyzéseim (16 db) felsorolása,
Észrevételeket szívesen fogadok!
(Ugyanitt jó állapotú időgépet vásárolnék. . .)
A Monoldal fő támogatója a 2021-ben 35 esztendős
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése