2022. szeptember 29., csütörtök

Monor közlekedéstörténete (10.) Benzinkutak Monoron (4.)

 Napjainkhoz közeledve egyre több és pontosabb ismereteket kapunk a monori benzinkutakról, persze ez szinte minden más egyébre is érvényes. 

A mai bejegyzésben a Kossuth Lajos utcai benzinkutat- vagy ha úgy tetszik üzemanyagtöltő állomást mutatom be;

Péterffy Istvánnak köszönhetően erről fénykép is készült, sőt erre a benzinkútra az idősebbek még emlékezhetnek, nem volt olyan régen.

Elég nagyot lépünk az időben, mert az előző részben még a két háború közti monori újsághírt mutattam be, ami egyébként a "főtéri" benzinkútról szólt; ezidáig nem tudtam kideríteni, az akkori és a ma bemutatásra váró benzinkút helye megegyezik-e? 

Véget ért a II. vh., túl vagyunk az államosításon, az országos sajtókból ismert szovjet-magyar olajipari "együttműködéseken": https://www.vgfszaklap.hu/lapszamok/2014/marcius/3273-a-magyar-olaj-es-foldgaz-tortenete-xi


 A benzinkút ÁFOR kút. (Ásványolaj-forgalmi Vállalat)

A Kossuth Lajos utcai benzinkút (1969.) (gondolják azt, hogy középen van a cím, én itt feladtam a blogfelülettel vívott harcot. . .)



A fenti kép forrása: Fortepan/Péterffy István, 141725 számú kép: https://fortepan.hu/hu/photos/?id=141725

A kép felirata ("Kossuth Lajos utca 88., benzinkút a Forrás utca torkolatánál") és a személyes adatközlők szerint (is) a mai Forrás áruház előtti parkban, sőt ha megnézzük a lenti képeslapot akkor látjuk, hogy valóban az úttorkolatban. . . állt a benzinkút. A Forrás utca akkori neve Patterman Dezső utca volt, ez a rövid és szűk utca valószínűleg Monor legtöbbször átnevezett utcája, erről korábban már írtam, de még lesz róla szó a későbbiekben is.

 A képen látható autó egy Moszkvics 408-as: 

A lenti, sokak által ismert képeslap egy teljesen más Monort mutat, mint amit ma láthatunk, a változásokat felsorolni sem lehet, mert valamit biztos kihagyok: 
(ma már) áthelyezett buszforduló, középen a "szovjet emlékművel", jobbra a lebontott bazársor, mögötte az úri kaszinó épülete aminek helyén a(z) (1)pártház épült, ez ma könyvtár/zeneiskola, bal oldalon egyházi épületek, mögötte az egykori Popper nyomda épülete, a mai szemnek talán csak a távolban lévő evangélikus templom ismerős, de jószeműek a jobb oldalon középtájon felfedezhetik az ÁFOR benzinkutat is! (Az úri kaszinó és pártház-könyvtár épületeket majd egyszer részletesebben. . .)



A fenti kép részlete, a fényképezés valószínűsíthető helyével



A képeslap hátoldalán a dátum nem jól olvasható, vagy 1960-ban vagy 1969-ben adták postára Monoron, szóval a bélyeggel majd találkozhatnak a "monori pecsétek, bélyegzők " című sorozatunkban.  




Akit elkapott a retro láz akár egy ÁFOR matricát is vehet, a fenti kép forrása: https://matricakell.hu/afor-matrica-854
A matrica kicsit félrevezető, mert az ÁFOR kutaknál az alapszín volt piros és a cégjelzés/felirat volt fehér, de a hangulatát visszadja így is.

A sorozat korábbi részei: 



Azt fontos megjegyeznem, hogy e sorozat korábbi részei, a mai, vagy mondhatnám a Monoldal összes megjelenését: csak egy vázlat, ha új adatot találok, akkor pótolom/javítom, de ahogy mindig hozzáteszem, az önök észrevételei is fontosak!


Minden észrevételt szívesen fogadok! 

(Ugyanitt jó állapotú időgépet vásárolnék. . .)


Tóth Gábor, 2022. szeptember



A Monoldal fő támogatója a 2022-ben 36 esztendős

 Tóth Karosszéria Monor



https://www.facebook.com/T%C3%B3th-Karossz%C3%A9ria-Monor-T%C3%B3th-J%C3%A1nos-karossz%C3%A9ria-lakatos-mester-299265606750411/?fref=ts






2022. szeptember 21., szerda

Monor, a gőzmozdony (1.)

A mai bejegyzés a 2016-ban megjelent facebook jegyzetem felújítása


 



Bevallom a “steampunk” néhány elemét leszámítva, eddig nem nagyon érdekelt a vasút. Szerintem kevesen tudják, hogy Thomas a gőzmozdony mellé mi monoriak egy közelebbi barátot is be tudunk állítani az indóházba. Végig itt volt helyben a nagy lehetőség! -- Itt volt? -- Igazából nem, mert mai írásom a “Kevéssé ismert híres monoriak” című Monoldal sorozatba is beillik. (A világ vagy a szakirodalom ismeri, mi nem igazán.)

Steampunk: https://hu.wikipedia.org/wiki/Steampunk

Indóház: pályaudvar

Elavult nyelvújítási összetétel; előtagját az indít, indul igék

kikövetkeztetett ind- tövéhez illesztett melléknévi igenévi képzővel alkották. Lásd még indítindok.

Forrás: https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-etimologiai-szotar-F14D3/i-i-F266A/indohaz-F2707/

(A bemutatott korabeli újságcikkek és forrásanyagok szóhasználata és helyesírása eltér a maitól!)

A vasúti szakirodalomban már lassan két évtizede azt olvashatjuk, hogy

1847-ben a Pest-Szolnok vasútvonal avatásakor

a pálya ellenőrzésével nem a “Haza” nevű mozdony volt megbízva, hanem ahogy azt a Közlekedési Múzeum -- egy perc néma csend az emlékére -- egyik évkönyvében is olvashatjuk:

https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_KOZL_Evkonyv_2001_2002/?pg=53&layout=s)

pályaellenőr-kémszemlemenetként

a Monor nevű gőzmozdony haladt!!!

A Monor nevű gőzmozdonyról már korábban olvastam, és a vázlataim közt szerepelt (a név miatt), de amikor a vasúti pálya avatásával is kapcsolatba hozták, akkor újabb kutatásba kezdtem, ezekből készült mai írásunk -- nem kevés kitérővel, de egyik sem c-vágány, mind visz valahová, térben és időben is :)

A Helytörténeti Kiállítóterem megnyitása óta szerettem volna egy “korabeli” síndarabbal-darab sínnel kiegészíteni a vasút történetéről szóló részt (Megvan a helye!), sajnos ezidáig nem találtam olyan sínt, ami metszetével-méretével- és az oldalán található feliratával bizonyíthatóan a Pest-Szolnoki vasút kezdeti időszakából származna. Ezért most egy sínhez képest kevésbé “fajsúlyos”, de mégis nagy jelentőségű írással szeretnék hozzájárulni a monori Helytörténeti Kiállítás vasúti emlékeihez!

De, mielőtt belekezdenénk a Monor nevű gőzmozdony történetébe, mégiscsak mutatnék pár vasúti sín metszetet, ha másként nem megy, akkor képen:





A fenti kép bal felső sarkában látható a “mi” legelső vasútvonalunk sín metszete, jobb oldalon elöl: régi sín (szürke) mögötte egy ma használatos sín (fekete) képe látható, a mai sín magassága és a talpa is jóval nagyobb, amit a méterenkénti tömegük is jól mutat: a régi 26,6 kg az új 54,43 kg méterenként.

A fenti kép forrása: https://cms.sulinet.hu/get/d/2b37f036-12e7-490b-9d95-59667d492b34/1/4/b/Large/A%C2%A0s%C3%ADnprofilok%C2%A0kialak%C3%ADt%C3%A1sa.jpg

Meghívó a vasúti pálya avatására




A fenti kép forrása: https://docplayer.hu/5786349-3-2-a-magyar-vasut-tortenete.html


(A fenti képhez csak egy észrevétel, azt ugye mindenki tudja, hogy az avatást követő évben 1848-ban volt a pesti forradalom, majd a két esztendeig tartó szabadságharc? Két teljesen eltérő világ egy időben, az egyik lassan háttérbe szorul a másik robbanásszerűen fejlődik! Az évekig tartó tervezés-, földmunka- és rengeteg nyersanyag beépítése után sok tonnás, sínen gördülő gőzmozdonyok húzták a vasúti kocsikat (személy-teher) miközben a huszárok -- és a mezítlábas nép -- lovon vágtatva, egy szál kivont szablyával, néhány ágyúval, kis híján legyőzték a császári seregeket, sőt igazából a császári seregeket le is győzték. . . De, hogy befejezzük a gondolatot: az utolsó lovas huszárroham 1944-ben volt, és 1984-5-ben vonták ki az utolsó gőzmozdonyt. Mikor kezdték használni a lovat? És a gőzmozdonyt? Az ebből kikövetkeztethető, szinte mindenre alkalmazható elv, röviden: minél “modernebb” valami annál hamarabb elavul. . . ahogy azt korábban a monori malmokról szóló mondókámban is olvashatták. . .)

Az utolsó lovasrohamról: https://felvidek.ma/2016/10/az-utolso-huszarroham-1944-oktober-hatodikan/

Az utolsó vontató gőzmozdonyról: http://truman411.118.hu/

Visszatérve az avatás napjára,

még egy mondás is született, a vasúti pálya megnyitásán szereplő gőzmozdonyok korábban ismert/köztudatban élő neveiből:

“Elöl a “Haza” utána az “István”. . . István tolja a Hazát.”

-- Értik?

-- Ugye nem? Később talán tisztul a kép. . .

Eredetiben egy másik lapból:


A teljes szöveg:



A fenti képek forrása: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BudapestiHirado_1847_2/?query=1847%20%20pest%20Szolnok%20vas%C3%BAt%20&pg=159&layout=s

Széchenyi István és István nádor volt az avatás két díszvendége, a fenti mondás kiötlője és főszereplője.



A fenti képen Széchenyi István látható Barabás Miklós festményén, a kép és a lenti szöveg forrása: Wikipédia közkincs, Barabás Miklós - http://mek.oszk.hu/01500/01532/html/dokumentum.htm

Gróf sárvár-felsővidéki Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21.[1][2]Döbling, 1860. április 8.[3]) politikus, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, a „legnagyobb magyar”



A fenti képen István nádor látható Magyarország utolsó nádora, a teljes neve: Habsburg–Lotaringiai István Ferenc Viktor főherceg (Erzherzog Stefan Franz Viktor von Österreich) (Buda, 1817. szeptember 14.Menton, 1867. február 19.) osztrák főherceg, magyar királyi herceg, István nádor néven 1847-től 1848-ig Magyarország nádora. A kép és fenti szöveg forrása: wikipédia, közkincs, https://hu.wikipedia.org/wiki/Istv%C3%A1n_n%C3%A1dor#/media/F%C3%A1jl:Istv%C3%A1n_n%C3%A1dor_Bekel_1847.jpg

Ne legyünk ünneprontók, de már az avatás évében is volt vasúti baleset Monor környékén.

A lenti kép forrása: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Honderu_1847_2/?query=monor%20vas%C3%BAt%201847&pg=514&layout=s





A gőzmozdony elnevezése nem akkora rejtély -- mint a Monor nevű versenylóé, amiről egyik korábbi írásomban olvashattak -- mert a Pest-Szolnoki vasútvonal első gőzmozdonyai az akkori állomások neveit kapták, a korabeli leírás szerint ezek kizárólag “személyvonatu mozdonyok” voltak, a legalsó sorban olvasható a “Nádor és István” mozdonyok neve is, ezek “vegyesvonatu” mozdonyok voltak. Ami továbbra is rejtély, hogy miért kapott -- az egyébként közös állomású -- Irsa és Alberti külön vonatnevet, amikor volt még “szabad” állomásnév, Budapesttől indulva: Kőbánya, Vecsés, Berczel.

A lenti listán az Alberti-Irsa kötőjellel van írva, mintha ha egy mozdony neve volna. . . de így viszont nem jön ki a darabszám, ami 11 mozdony volt.





A fenti kép forrása: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/EzredevesKiallitas_180856_8/?query=monor%20%C3%BCll%C5%91%20vas%C3%BAt%20mozdony&pg=877&layout=s

A fenti listán jól olvasható, hogy a “Monor” és típustársai a Bécs-Győri vasút gyárában készültek, akkoriban John Haswell volt az igazgató, ezért néha “Haswell gyárként” is emlegetik.

Lokomotivfabrik der StEG

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Lokomotivfabrik_der_StEG

Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/John_Haswell

Ezen a listán pedig eltéveszthetetlenül két sorban szerepel az Alberti és az Irsa mozdonyok neve. . . külön pályaszámmal.



A Monor nevű gőzmozdonyt 1879-ben selejtezték, ennek egy későbbi írásomban fontos szerepe lesz; a listán láthatjuk, hogy legtovább az Üllő mozdony működött, 1900-ban selejtezték.

A fenti kép forrása: https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_KOZL_Evkonyv_2001_2002/?pg=93&layout=s


Az eddigi képek azt mutatják, hogy az “Alberti” és az “Irsa” két külön mozdony lehetett, de a vasútállomás már akkor is Alberti-Irsa volt (lásd fenti kép!), amikor a két település még nem egyesült, erre azért tértem ki, mert az ismert sorozatból, eddig csak az “Irsa” nevű mozdonyról került elő fénykép (A névtábla nem látható. . .) -- ez segítheti a Monor nevű mozdony elképzelését.)



A fenti kép forrás: http://vasutallomasok.hu/index.php?o=showlanc&l=3246&f=1339

(A képen egy későbbi gyártású gőzmozdony látható!)


A lenti képen látható az Irsa nevű gőzmozdony, ami az eddigi értesüléseink szerint a Monor nevű gőzmozdonnyal megegyező típus volt, de mivel a fénykép a pályaavatás és a mozdony Magyarországra kerülése után több mint tíz évvel készült, ezért elképzelhető, hogy közben átépítették, ami más esetekben is előfordult. . . ettől nagyobb baj, hogy nem látszik a névtáblája.




A fenti kép forrása: https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_KOZL_Evkonyv_2001_2002/?pg=89&layout=s






A fenti képek:

  • Kiss Ajnácska rajza a Monor gőzmozdonyról.
  • A keresztfiam “Koppány bácsi”, második osztályos tanuló is lerajzolta a Monor gőzmozdony elképzelését.

Haza vagy Monor?

Az általam talált korabeli források nagyjából fele-fele arányban tudósítanak a Haza-Monor nevű felvezető gőzmozdonyról -- de, volt amelyik név nélkül említette a felvezető mozdonyt -- nekünk monoriaknak tulajdonképpen mindegy, hogy Hazánkról vagy a szűkebb hazánkról Monorról nevezték-e el a vasúti pálya avatásán résztvevő gőzmozdonyt;

Monor nevű gőzmozdony egészen biztosan létezett!

-- Hogy mi lehetett a kétféle híradás oka?

-- Ennyi év távlatából azt mondhatom, hogy bármi. . .

  • Szerintem elképzelhető, hogy a Haza nevű mozdonyt jelölték ki felvezetőként, de műszaki hiba miatt mégsem tudott aznap elindulni, de a sajtónak már előzetesen leadták a “szereplők” neveit; amelyik újságíró nem csak hallomásból, kapott anyagból írt -- hanem részt vett az avatáson -- látva a változást kijavította a nevet: Monorra. Ez is egy lehetőség. . .

A Közlekedési Múzeum évkönyvét tovább olvasva még érdekesebb helyzet bontakozik ki:

  • “A német nyelvű tudósítások alapján azonban az ünnepi megnyitó vonatot az „István” nevű gőzmozdony továbbította, az előfogat pedig a „Monor” nevű Bécs- Gloggnitzi Vasút Gépgyárában gyártott 1B tengely-elrendezésű mozdony volt. Valószínűleg a „Monor” nevű gőzmozdony elején volt a „Haza” felirat a díszítések közt, amit a magyar újságok tévesen a mozdony neve helyett közöltek.”

„Haza” mozdony nem létezett, a valóságban a „Monor” volt az előfutó.”

Forrás: https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_KOZL_Evkonyv_2001_2002/?pg=86&layout=s&query=monor

A fenti idézetben német nyelvű tudósításról és osztrák gyártmányú gőzmozdonyról van szó , ezért elképzelhető, hogy jobban odafigyeltek az események feljegyzésére!

  • Jól átgondolva, az sem kizárt, hogy a vasúti pálya megnyitása alkalmára “maszkírozták át” a “Monor” nevű gőzmozdonyt “Haza” nevű gőzmozdonnyá, így nyerhetett volna értelmet az “István” tolja a “Hazát” mondás. . . de egy véletlen folytán a “letakart” Monor név is előkerült?

A Monori Krónikát sokadszorra átlapozva meglepett, hogy Németh László a vasútról szóló részben említi a vasúti pálya avatásán résztvevő mozdonyok neveit, de az eddig bemutatott változatoktól eltérő “szereposztást” írt, valószínűleg egy másik forrásból szerezte az értesüléseit. A vasúttal kapcsolatos dolgok régen nem tartoztak a kedvenceim közé -- a helytörténeti vonatkozás miatt ez most változni látszik -- ezért siklott át a tekintetem a Monori Krónika ezen részén.

Monor Krónika: Vasút építése (176-189.) Németh László (A vasút iránt érdeklődőknek ajánlott olvasmány!)

Sajnos eddig, se a korábban említett Monor nevű lóról, se a Monor nevű gőzmozdonyról nem találtam fényképet, ezért két képünket a keresztfiammal és a nővérével rajzoltattam a típusában legközelebb álló mozdonyok alapján.

Összefoglalás: Magyarország második vasútvonalán -- Pest-Szolnok -- a gőzmozdonyok az állomások neveit viselték -- köztük volt a Monor nevű is -- a vasútvonal megnyitóján szereplő gőzmozdonyok neveit a korabeli leírások nem egyértelműen közlik, az eddig leghitelesebb forrás szerint, a megnyitón “előfutóként-kémszemlemenetként” a Monor nevű gőzmozdony haladt.

Hamarosan folytatjuk, megláthatják mit tudunk még hozzátenni a Monor nevű gőzmozdony történetéhez és talán még az Alberti-Irsa mozdonyokhoz is közelebb jutunk!


Folytatása következik!

Észrevételeket szívesen fogadok!

A Monoldal fő támogatója a 2022-ben 36 esztendős

Tóth Karosszéria Monor



https://www.facebook.com/T%C3%B3th-Karossz%C3%A9ria-Monor-T%C3%B3th-J%C3%A1nos-karossz%C3%A9ria-lakatos-mester-299265606750411/?fref=ts

2016-2019-2022.

Tóth Gábor

Könyvbemutató (17.) Bakay Kornél: Ragyogj cserkészliliom!

  Bakay Kornél könyvében azt írta, hogy a cserkészet minden igyekezet ellenére sem tudott vidéken gyökeret ereszteni, városi-, kisvárosi fog...

Népszerű bejegyzések