A mai bejegyzés a 2016-ban megjelent facebook jegyzetem felújítása
.jpg)
Bevallom a “steampunk” néhány elemét leszámítva, eddig nem nagyon érdekelt a vasút. Szerintem kevesen tudják, hogy Thomas a gőzmozdony mellé mi monoriak egy közelebbi barátot is be tudunk állítani az indóházba. Végig itt volt helyben a nagy lehetőség! -- Itt volt? -- Igazából nem, mert mai írásom a “Kevéssé ismert híres monoriak” című Monoldal sorozatba is beillik. (A világ vagy a szakirodalom ismeri, mi nem igazán.)
Steampunk: https://hu.wikipedia.org/wiki/Steampunk
Indóház: pályaudvar
Elavult nyelvújítási összetétel; előtagját az indít, indul igék
kikövetkeztetett ind- tövéhez illesztett melléknévi igenévi képzővel alkották. Lásd még indít, indok.
(A bemutatott korabeli újságcikkek és forrásanyagok szóhasználata és helyesírása eltér a maitól!)
A vasúti szakirodalomban már lassan két évtizede azt olvashatjuk, hogy
a pálya ellenőrzésével nem a “Haza” nevű mozdony volt megbízva, hanem ahogy azt a Közlekedési Múzeum -- egy perc néma csend az emlékére -- egyik évkönyvében is olvashatjuk:
https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_KOZL_Evkonyv_2001_2002/?pg=53&layout=s)
A Monor nevű gőzmozdonyról már korábban olvastam, és a vázlataim közt szerepelt (a név miatt), de amikor a vasúti pálya avatásával is kapcsolatba hozták, akkor újabb kutatásba kezdtem, ezekből készült mai írásunk -- nem kevés kitérővel, de egyik sem c-vágány, mind visz valahová, térben és időben is :)
A Helytörténeti Kiállítóterem megnyitása óta szerettem volna egy “korabeli” síndarabbal-darab sínnel kiegészíteni a vasút történetéről szóló részt (Megvan a helye!), sajnos ezidáig nem találtam olyan sínt, ami metszetével-méretével- és az oldalán található feliratával bizonyíthatóan a Pest-Szolnoki vasút kezdeti időszakából származna. Ezért most egy sínhez képest kevésbé “fajsúlyos”, de mégis nagy jelentőségű írással szeretnék hozzájárulni a monori Helytörténeti Kiállítás vasúti emlékeihez!
De, mielőtt belekezdenénk a Monor nevű gőzmozdony történetébe, mégiscsak mutatnék pár vasúti sín metszetet, ha másként nem megy, akkor képen:
A fenti kép forrása: https://cms.sulinet.hu/get/d/2b37f036-12e7-490b-9d95-59667d492b34/1/4/b/Large/A%C2%A0s%C3%ADnprofilok%C2%A0kialak%C3%ADt%C3%A1sa.jpg
Meghívó a vasúti pálya avatására
A fenti kép forrása: https://docplayer.hu/5786349-3-2-a-magyar-vasut-tortenete.html
(A fenti képhez csak egy észrevétel, azt ugye mindenki tudja, hogy az avatást követő évben 1848-ban volt a pesti forradalom, majd a két esztendeig tartó szabadságharc? Két teljesen eltérő világ egy időben, az egyik lassan háttérbe szorul a másik robbanásszerűen fejlődik! Az évekig tartó tervezés-, földmunka- és rengeteg nyersanyag beépítése után sok tonnás, sínen gördülő gőzmozdonyok húzták a vasúti kocsikat (személy-teher) miközben a huszárok -- és a mezítlábas nép -- lovon vágtatva, egy szál kivont szablyával, néhány ágyúval, kis híján legyőzték a császári seregeket, sőt igazából a császári seregeket le is győzték. . . De, hogy befejezzük a gondolatot: az utolsó lovas huszárroham 1944-ben volt, és 1984-5-ben vonták ki az utolsó gőzmozdonyt. Mikor kezdték használni a lovat? És a gőzmozdonyt? Az ebből kikövetkeztethető, szinte mindenre alkalmazható elv, röviden: minél “modernebb” valami annál hamarabb elavul. . . ahogy azt korábban a monori malmokról szóló mondókámban is olvashatták. . .)
Az utolsó lovasrohamról: https://felvidek.ma/2016/10/az-utolso-huszarroham-1944-oktober-hatodikan/
Az utolsó vontató gőzmozdonyról: http://truman411.118.hu/
még egy mondás is született, a vasúti pálya megnyitásán szereplő gőzmozdonyok korábban ismert/köztudatban élő neveiből:
“Elöl a “Haza” utána az “István”. . . István tolja a Hazát.”
-- Értik?
-- Ugye nem? Később talán tisztul a kép. . .
Eredetiben egy másik lapból:
A teljes szöveg:
A fenti képek forrása: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BudapestiHirado_1847_2/?query=1847%20%20pest%20Szolnok%20vas%C3%BAt%20&pg=159&layout=s
Széchenyi István és István nádor volt az avatás két díszvendége, a fenti mondás kiötlője és főszereplője.
A fenti képen Széchenyi István látható Barabás Miklós festményén, a kép és a lenti szöveg forrása: Wikipédia közkincs, Barabás Miklós - http://mek.oszk.hu/01500/01532/html/dokumentum.htm
Gróf sárvár-felsővidéki Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21.[1][2] – Döbling, 1860. április 8.[3]) politikus, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, a „legnagyobb magyar”
A fenti képen István nádor látható Magyarország utolsó nádora, a teljes neve: Habsburg–Lotaringiai István Ferenc Viktor főherceg (Erzherzog Stefan Franz Viktor von Österreich) (Buda, 1817. szeptember 14. – Menton, 1867. február 19.) osztrák főherceg, magyar királyi herceg, István nádor néven 1847-től 1848-ig Magyarország nádora. A kép és fenti szöveg forrása: wikipédia, közkincs, https://hu.wikipedia.org/wiki/Istv%C3%A1n_n%C3%A1dor#/media/F%C3%A1jl:Istv%C3%A1n_n%C3%A1dor_Bekel_1847.jpg
Ne legyünk ünneprontók, de már az avatás évében is volt vasúti baleset Monor környékén.
A lenti kép forrása: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Honderu_1847_2/?query=monor%20vas%C3%BAt%201847&pg=514&layout=s
A gőzmozdony elnevezése nem akkora rejtély -- mint a Monor nevű versenylóé, amiről egyik korábbi írásomban olvashattak -- mert a Pest-Szolnoki vasútvonal első gőzmozdonyai az akkori állomások neveit kapták, a korabeli leírás szerint ezek kizárólag “személyvonatu mozdonyok” voltak, a legalsó sorban olvasható a “Nádor és István” mozdonyok neve is, ezek “vegyesvonatu” mozdonyok voltak. Ami továbbra is rejtély, hogy miért kapott -- az egyébként közös állomású -- Irsa és Alberti külön vonatnevet, amikor volt még “szabad” állomásnév, Budapesttől indulva: Kőbánya, Vecsés, Berczel.
A lenti listán az Alberti-Irsa kötőjellel van írva, mintha ha egy mozdony neve volna. . . de így viszont nem jön ki a darabszám, ami 11 mozdony volt.
A fenti kép forrása: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/EzredevesKiallitas_180856_8/?query=monor%20%C3%BCll%C5%91%20vas%C3%BAt%20mozdony&pg=877&layout=s
A fenti listán jól olvasható, hogy a “Monor” és típustársai a Bécs-Győri vasút gyárában készültek, akkoriban John Haswell volt az igazgató, ezért néha “Haswell gyárként” is emlegetik.
Lokomotivfabrik der StEG
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Lokomotivfabrik_der_StEG
Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/John_Haswell
Ezen a listán pedig eltéveszthetetlenül két sorban szerepel az Alberti és az Irsa mozdonyok neve. . . külön pályaszámmal.
A Monor nevű gőzmozdonyt 1879-ben selejtezték, ennek egy későbbi írásomban fontos szerepe lesz; a listán láthatjuk, hogy legtovább az Üllő mozdony működött, 1900-ban selejtezték.
A fenti kép forrása: https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_KOZL_Evkonyv_2001_2002/?pg=93&layout=s
Az eddigi képek azt mutatják, hogy az “Alberti” és az “Irsa” két külön mozdony lehetett, de a vasútállomás már akkor is Alberti-Irsa volt (lásd fenti kép!), amikor a két település még nem egyesült, erre azért tértem ki, mert az ismert sorozatból, eddig csak az “Irsa” nevű mozdonyról került elő fénykép (A névtábla nem látható. . .) -- ez segítheti a Monor nevű mozdony elképzelését.)
A fenti kép forrás: http://vasutallomasok.hu/index.php?o=showlanc&l=3246&f=1339
(A képen egy későbbi gyártású gőzmozdony látható!)
A lenti képen látható az Irsa nevű gőzmozdony, ami az eddigi értesüléseink szerint a Monor nevű gőzmozdonnyal megegyező típus volt, de mivel a fénykép a pályaavatás és a mozdony Magyarországra kerülése után több mint tíz évvel készült, ezért elképzelhető, hogy közben átépítették, ami más esetekben is előfordult. . . ettől nagyobb baj, hogy nem látszik a névtáblája.
A fenti kép forrása: https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_KOZL_Evkonyv_2001_2002/?pg=89&layout=s
.jpg)
A fenti képek:
- Kiss Ajnácska rajza a Monor gőzmozdonyról.
- A keresztfiam “Koppány bácsi”, második osztályos tanuló is lerajzolta a Monor gőzmozdony elképzelését.
Az általam talált korabeli források nagyjából fele-fele arányban tudósítanak a Haza-Monor nevű felvezető gőzmozdonyról -- de, volt amelyik név nélkül említette a felvezető mozdonyt -- nekünk monoriaknak tulajdonképpen mindegy, hogy Hazánkról vagy a szűkebb hazánkról Monorról nevezték-e el a vasúti pálya avatásán résztvevő gőzmozdonyt;
-- Hogy mi lehetett a kétféle híradás oka?
-- Ennyi év távlatából azt mondhatom, hogy bármi. . .
- Szerintem elképzelhető, hogy a Haza nevű mozdonyt jelölték ki felvezetőként, de műszaki hiba miatt mégsem tudott aznap elindulni, de a sajtónak már előzetesen leadták a “szereplők” neveit; amelyik újságíró nem csak hallomásból, kapott anyagból írt -- hanem részt vett az avatáson -- látva a változást kijavította a nevet: Monorra. Ez is egy lehetőség. . .
A Közlekedési Múzeum évkönyvét tovább olvasva még érdekesebb helyzet bontakozik ki:
- “A német nyelvű tudósítások alapján azonban az ünnepi megnyitó vonatot az „István” nevű gőzmozdony továbbította, az előfogat pedig a „Monor” nevű Bécs- Gloggnitzi Vasút Gépgyárában gyártott 1B tengely-elrendezésű mozdony volt. Valószínűleg a „Monor” nevű gőzmozdony elején volt a „Haza” felirat a díszítések közt, amit a magyar újságok tévesen a mozdony neve helyett közöltek.”
Forrás: https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_KOZL_Evkonyv_2001_2002/?pg=86&layout=s&query=monor
A fenti idézetben német nyelvű tudósításról és osztrák gyártmányú gőzmozdonyról van szó , ezért elképzelhető, hogy jobban odafigyeltek az események feljegyzésére!
- Jól átgondolva, az sem kizárt, hogy a vasúti pálya megnyitása alkalmára “maszkírozták át” a “Monor” nevű gőzmozdonyt “Haza” nevű gőzmozdonnyá, így nyerhetett volna értelmet az “István” tolja a “Hazát” mondás. . . de egy véletlen folytán a “letakart” Monor név is előkerült?
A Monori Krónikát sokadszorra átlapozva meglepett, hogy Németh László a vasútról szóló részben említi a vasúti pálya avatásán résztvevő mozdonyok neveit, de az eddig bemutatott változatoktól eltérő “szereposztást” írt, valószínűleg egy másik forrásból szerezte az értesüléseit. A vasúttal kapcsolatos dolgok régen nem tartoztak a kedvenceim közé -- a helytörténeti vonatkozás miatt ez most változni látszik -- ezért siklott át a tekintetem a Monori Krónika ezen részén.
Monor Krónika: Vasút építése (176-189.) Németh László (A vasút iránt érdeklődőknek ajánlott olvasmány!)
Sajnos eddig, se a korábban említett Monor nevű lóról, se a Monor nevű gőzmozdonyról nem találtam fényképet, ezért két képünket a keresztfiammal és a nővérével rajzoltattam a típusában legközelebb álló mozdonyok alapján.
Összefoglalás: Magyarország második vasútvonalán -- Pest-Szolnok -- a gőzmozdonyok az állomások neveit viselték -- köztük volt a Monor nevű is -- a vasútvonal megnyitóján szereplő gőzmozdonyok neveit a korabeli leírások nem egyértelműen közlik, az eddig leghitelesebb forrás szerint, a megnyitón “előfutóként-kémszemlemenetként” a Monor nevű gőzmozdony haladt.
Hamarosan folytatjuk, megláthatják mit tudunk még hozzátenni a Monor nevű gőzmozdony történetéhez és talán még az Alberti-Irsa mozdonyokhoz is közelebb jutunk!
Folytatása következik!
Észrevételeket szívesen fogadok!
A Monoldal fő támogatója a 2022-ben 36 esztendős
2016-2019-2022.
Tóth Gábor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése