Évek óta készül a mai bejegyzésem, a Kistó kiszáradása, az ott tapasztalt ezüstkárász áradat, a kistói látogatók "elméletei" miatt nemrég elővettem, hogy befejezem, csak már túl hosszú lett végül; a napokban az egész országban körbefutó "ezüstkárász-razbóra" ügy miatt most úgy döntöttem, hogy részenként közzéteszem.
Az első rész bevezető, később fokozatosan térek át a gyakorlati megközelítésre, összefoglalásként egy nyomtatott anyag készül (Monoldal. . .)
!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
1954. május 8. reggel 8. óra
!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
A fenti dátumot életünk végig emlegethetjük -- de a hatása azon túl is tart majd -- ugyanis ezen a napon érkezett -- légi úton -- Magyarországra az első ezüstkárász szállítmány, addig a napig nem volt ilyen hal hazánkban!
(Szabad vízben, mert akváriumban, kerti tóban aranyhal lehetett, AZ EZÜSTKÁRÁSZ-ARANYHAL KAPCSOLATÁRÓL később bővebben)
A fenti adatok forrása:
https://adt.arcanum.com/hu/view/Halaszat_1954/?query=ez%C3%BCstk%C3%A1r%C3%A1sz&pg=21&layout=s
(A megnyitáshoz ADT előfizetés szükséges)
Ma már az őshonos széles kárász (népies nevén aranykárász) szinte teljesen eltűnt a hazai vizekből, helyét az ezüskárász vette át. Most már ez a "mindenki" kárásza. . .
A szakemberek már 1958-ban tartottak attól, hogy az ezüstkárász nyakló nélküli szaporodása esetleg a későbbiekben gondot okoz majd!
A szakcikket végigolvasva (az eltelt közel 70 év távlatából mindenképpp) az derül ki, hogy a halkutatók tudták az ezüstkárász kiválóságát hirdetők rossz felfogását, de valami (talán felsőbb utasítás?) megakadályozta őket, hogy elutasítsák. Ugyanis még az is kiderült, hogy a hasvízkórtól sem mentesek: ez volt az egyik érv az ezüstkárász mellett, ez is benne van a cikkben!
A lenti cikket teljes terjedelmében elolvasva mindent fontosat megtudhatunk az ezüstkárászról (hogy kezelhetetlen inváziós fajjá vált, azt már látjuk ) én csak a legfontosabb részeket emeltem ki, ezekből már egy kivülálló is eldöntheti, hogy az ezüstkárász európai- és hazai betelepítése nagy hiba volt, amit igazából már akkor tudtak a szakemberek.
1958.
A cikk szerzője Csákány István, aki a leírás szerint 1956-ban egyetemi diplomamunka keretén belül írt az ezüstkárászról.
A magyar szakember véleménye az ezüstkárászról:
"Kérjük a biharugrai halhazdaságot, hogy egyenlőre tartsa teljesen elkülönítve az ezüstkárászt, nehogy az történjék, mint Bulgáriában, hogy egyes vizekben úgy elszaporodott, hogy a leggyakrabban előforduló halfajjá vált."
A német szakemberek véleménye az ezüstkárászról:
"Német kutatók az ezüstkárászt, a korai ivarérése miatt, mint kipusztítandó, és káros halat emlegetik, amitől óvni kell a halgazdaságot"
Folytatás: "Ezzel nem értek egyet." (Csákány István) Ponttyal való népesítésnél ez azonban valóban problémát okoz.
(Szóval Csákány István már 1958-ban fel-, és elismeri a problémát, gyanítom "felsőbb utasításra" hagyta figyelmen kivűl!!!
Majd Csákány István egy rendkívűl bonyolult és megvalósíthatatlan (mi már közel 70 év távlatából jól látjuk) megoldást javasolt:
"Ivarérett tejes pontyokkal együtt való kihelyezésük esetén; a nem kívánatos vadívásuk következhet be. Ezért véleményem szerint a többnyaras ponty mellé ezüstkárász ivadékot lehet csak kihelyezni. A többnyaras ezüstkárászokat pedig a ponty ivadéknevelő tavakba lehet népesíteni mellékhalként.
A fenti idézetben leírtak valószínűleg már a halgazdaságokban sem voltak megvalósíthatók, aztán az ezüstkárász kikerült a természetes vizekbe, a hazai állatvilág legnagyobb invázíóját hajtotta végre egy emberöltő alatt, ezt néhány hasonlóképpen hazánkba került növény se tudta felülmúlni, bár az akác létszámát tekintve közel állhat hozzá, de az a hasznos fajtákat gyarapítja, miközben természetvédelmi szempontból az is elítélendő, de ott van a többi is: zöldjuhar, japán keserűfű, bálványfa, nyugati ostorfa, vad dohány. . .
A fenti idézetek és a kép forrása:
(A megnyitáshoz ADT előfizetés szükséges)
A monori Kistó 2026 nyárvégén teljesen kiszáradt, két kb. 1.5 kg-os ponty kivételével kizárólag féltenyérnyi ezüstkárász volt benne. A szürkegémekkel közösen dolgoztam a dögök begyűjtésén, rám kb. 3500 db ezüstkárász jutott. . .
"Ami a Kistó tanösvényről lemaradt" sorozat korábbi részei és más Kistóval kapcsolatos Monoldal bejegyzések itt olvashatók:
https://monoldal.blogspot.com/2022/05/a-monori-kistoval-kapcsolatos.html
Minden észrevételt szívesen fogadok!
(Ugyanitt jó állapotú időgépet vásárolnék. . .)
Tóth Gábor,
2026. november 11.
