A Monoldal sokak számára szétszórtnak, rendszertelennek tűnhet, de nem így van, a figyelmes, rendszeres olvasó látja, hogy a szerteágazó témák előbb-utóbb összeérnek, mint például ma.
A pótharaszti pusztatemplom
Régészettel kapcsolatos írásokban többször olvastam a réti mészkőről, amit hívnak tavi mészkőnek,
egészen hivatalosan: édesvízi tavi karbonátos kőzetnek,
népiesen: darázskő, varangykő, sárkő, mocsárkő, gyepkő, cupák, terméskő, pecsmeg, acélaskő. . .
beépítve is láttam már, ezt önök is megtehetik; a pótharaszti pusztatemplom visszatérő látogatóinak mondom:
nézzék más szemmel a templomfalat!
Ott van a réti mészkő/darázskő a falba építve!
(Hogy a pusztemplom fala még áll, az ügyet támogató Kanczler Klárának és további lelkes csévi-, haleszi-, nyáregyházi lakosoknak köszönhető! Amint a képen is látják az 1990-es években a fal teteje új védőkoszorút kapott.)
A pótharaszti pusztatemplomnak létezik egy jól szerkesztett facebook oldala: https://www.facebook.com/pusztatempompotharaszt
Első olvasásra hihetetlen, hogy az Alföldön is bányásztak építkezésre alkalmas kőzetet, bármilyen furcsán hangzik, így volt, ez a kőzet a réti mészkő/darázskő.
"A geológusok szerint a réti mészkő úgy keletkezett, hogy a csapadékvíz és a mélyedésekben összeszivárgó, lúgos kémhatású talajvíz kioldotta a talajban lévő karbonátokat, amelyek kiváltak és kővé cementálódtak. A karbonátképződés modelljét a kutatók hasonlóan határozzák meg - azzal az eltéréssel, hogy van, aki a kalciumkarbonátból kiváló mészkőképződésnek /Miháltz István, Mucsi Mihály/, van, aki a magnéziumkarbonétból kiváló dolomitképződésnek /Molnár Béla/ tulajdonít nagyobb jelentőséget. Az igazság az, hogy a karbonátkiválás eredményeként egyes helyeken mészkő, másutt dolomit jött létre."
A fenti szöveg forrása:
https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/muzeumok/Csongrad_megye/Muzeumi_kotetek/pages/mukucsom_1981/013_reti_meszko.htm
Idézet a fenti szövegből:
"a csapadékvíz és a mélyedésekben összeszivárgó, lúgos kémhatású talajvíz kioldotta a talajban lévő karbonátokat"
Egy másik, kiváló honlapról (www.akovekmeselnek.hu):
"A Kiskunság homokkal fedett területén, a homokbuckák közötti mélyedésekben (semlyékekben) már a pleisztocén (jégkorszak) óta léteznek szikes, nagy oldottanyag-tartalmú tavak. Ezen tavi rendszerek évszakosan és hosszabb távon is változtatták azt a vízmennyiséget, amelyet tároltak. A víz párolgása, betöményedése, a benne található oldott kalcium és magnézium arányának változásai, valamint a növényzet (pl. alga-félék) élettevékenysége miatt a tavak alján laza tavi mész- és dolomitiszap képződött, amely később kemény kőzetté diagenizálódott. A szikes tavakban ez a holocénben (jelenkorban) is zajlott, sőt még ma is tetten érhető."
A fenti szöveg forrása:
https://akovekmeselnek.hu/2015/10/27/a-kiskunsagi-nep-darazskove/
Néhány részlet ismerősen hangzik, Monoron is lehetnek a réti mészkő képződéséhez szükséges körülmények?
Igen!
Idézet egy korábbi Monoldal bejegyzésből:
"Képként nem másoltam ki az idézett szövegből, mert nem egy tömbben volt, de ez a mondat egyszer még fontos lesz, mivel évek óta "hajtom" a réti mészkövet:
"A Monortól D-re levő mélyedés peremén réti mészkő tűnik elő, amit a térkép mérete miatt nem lehetett ábrázolni." Ahogy azt lentebb olvashatjuk a Monortól délre lévő mélyedés az a Kistó!"
Forrás:
"JELENTÉS AZ INÁRCS-TÁPIÓ SÜLY KÖZÖTT VÉGZETT HIDROGEOLÓGIAI FELVÉTELRŐL
Írta: dr. Hegedűs Gyula
1947. év augusztus—szeptember havában a Duna-Tisza közi hidrogeológiai felvételek keretében Inárcs és Tápiósüly között."
Forrás: https://core.ac.uk/download/pdf/195333832.pdf (43-45. oldal)
A réti mészkő monori bányászatáról én eddig nem találtam feljegyzést, ha valaki esetleg összefut egy ilyen említéssel, kérem jelentkezzen!
A réti mészkő/darázskő bányászatára emlékeztető helynevek: "Ennek maradandó tanúi a földrajzi elnevezések: számos
településünk határában találkozhatunk Kővágó-ér, Kővágó-lapos, Kővágó semlyék,
Kőtörés, Kőkút vagy Kővágó-sor elnevezésekkel." Forrás: https://docplayer.hu/111042646-Talpalatnyi-ko-elveszett-emlekeink-nyomaban-a-darazsko.html (20. oldal)
számos településünk határában találkozhatunk
Kővágó-ér, Kővágó-lapos, Kővágó semlyék, Kőtörés, Kőkút
vagy
Kővágó-sor
elnevezésekkel.
Kővágó-ér, Kővágó-lapos, Kővágó semlyék, Kőtörés, Kőkút
vagy
Kővágó-sor
számos településünk határában találkozhatunk
Kővágó-ér, Kővágó-lapos, Kővágó semlyék, Kőtörés, Kőkút
vagy
Kővágó-sor
elnevezésekkel.
Kővágó-ér, Kővágó-lapos, Kővágó semlyék, Kőtörés, Kőkút
vagy
Kővágó-sor
elnevezésekkel.
A monori Kistó és környékének felújítása közben (2014.) naponta többször is kint jártam. A tó kotrásának emlegetett műveletet, nevezzük inkább csak tisztításnak, mert igazából csak a gyökeres növényzetből szedtek ki, ezért a tófenékről és tópartról túl sok újat nem sikerült megtudnom; Monoron és úgy általában, a tavak és a vizes élőhelyek a betemetésre, halálukra "várnak". . . kicsi esélyét látom, hogy mélyüljenek vagy növekedjenek, de fogjuk fel ezt az írást "egy száraz homokon rugdosott palacpostának", hátha egyszer valakihez épp időben ér oda, és akkor kiegészíthető a réti mészkővel kapcsolatos tudnivaló, sok egyébbel együtt. . .
Soltész Péter tanácsára 2014-ben a Kistótól elhoztam egy vödör szürkés-fehér agyagot, amit ő szobafestőként a mész mellé adagolt, a "budai földhöz" hasonló céllal.
Így néz ki a kistói agyag vízben oldva:
Kép: Monoldal/Tóth Gábor,
Egy Falu-Egy Város Egyesület, nyári tábor
A monori Kistó elnevezésének problémájáról már korábban írtam, azt és a mai témánkat kissé viccesen összekapcsolva született egy új, de lehet, hogy régi helynév: Kő(s)-tó!
Sőt: Kű(s)-tó!
Aki szeretné megnézni, hogy került a réti mészkő a felszínre, Csólyospáloson akár élőben is megteheti:
https://www.knp.hu/hu/csolyospalosi-foldtani-feltaras
További érdekességek a réti mészkőről:
https://akovekmeselnek.hu/kovek/reti-meszko/
https://akovekmeselnek.hu/2015/10/27/a-kiskunsagi-nep-darazskove/
https://akovekmeselnek.hu/2019/09/09/darazsko-es-tegla-a-pusztaban/
https://docplayer.hu/111042646-Talpalatnyi-ko-elveszett-emlekeink-nyomaban-a-darazsko.html
https://www.knpa.hu/konyvtar/darazsko/
https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/muzeumok/Csongrad_megye/Muzeumi_kotetek/pages/mukucsom_1981/013_reti_meszko.htm
http://kohazak.uw.hu/b09.htm
https://www.knp.hu/hu/csolyospalosi-foldtani-feltaras
A budai földről/piktortágláról: http://ureg.hu/
A wikipédián:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Piktort%C3%A9gla%C3%BCregek
Egy érdekes újságcikk a pótharaszti templomról, a 90-es évekből:
https://www.facebook.com/pusztatempompotharaszt/photos/a.847559071996361/847559011996367/?type=3
És napjainkban:
https://www.turistamagazin.hu/hir/maganyos-kofal-a-homokbuckak-kozott-a-potharaszti-templomrom
A Lajosmizsei pusztatemplom is réti mészkőből készült:
A monori Kistóval kapcsolatos korábbi bejegyzéseim felsorolása:
https://monoldal.blogspot.com/2022/05/a-monori-kistoval-kapcsolatos.html
A régészettel kapcsolatos korábbi bejegyzéseim felsorolása:
Megmentett örökség 2014 -- A monori régészeti leletek hazakerülése:
http://monoldal.blogspot.com/2017/05/megmentett-orokseg-2014-monori-leletek.html?fbclid=IwAR3QmO7y8pqRXKDJiaPWw9dK4MkEmbj0qVJpFEMBR2aSrECk7BVkb1CRZKw
Ha koppan az ásód (1990-2021) dr. Halász János emlékére:
https://monoldal.blogspot.com/2021/10/ha-koppan-az-asod-1990-2021-dr-halasz.html
Mammutcsontot találtak Monoron (1928.):
http://monoldal.blogspot.com/2021/08/mammutcsontot-talaltak-monoron-1928.html
Könyvbemutató 8., Kincskeresés, kaland, tudomány: a Ferenczy Múzeumi Centrum kiállítási katalógusa
https://monoldal.blogspot.com/2022/01/konyvbemutato-8-kincskereses-kaland.html
Folytatása következik, mert hiába gyűjtöm évek óta az ide illő anyagokat, most nem találom. . .
Észrevételeket szívesen fogadok!
(Ugyanitt jó állapotú időgépet vásárolnék. . .)
A Monoldal fő támogatója a 2022-ben 36 esztendős
Tóth Karosszéria Monor
https://www.facebook.com/T%C3%B3th-Karossz%C3%A9ria-Monor-T%C3%B3th-J%C3%A1nos-karossz%C3%A9ria-lakatos-mester-299265606750411/?fref=ts
.JPG)
