Monor település nevének eredetéről (3.) Mesélve a meséről. Igaz mese? Hazug mese?

Mesélve a meséről.  Igaz mese? Hazug mese?

(korábbi facebook jegyzet felújítása)

Szolgálati közlemény: az írásban elhelyezett linkek kattintásra működnek, csak óvatosan, olvasás közben ne akadjanak a "világhálóba"!

/A tudomány a pillanat tévedése/ T. G.

A Monori Krónikába nem került bele, -- nagy kár, valószínűleg helyhiány miatt -- hogy miért fordult a kutatás a török nyelvek felé, ez Kiss Attila 2014-ben megjelent írásából derül ki.

·         Kiss Attila: Ködbe vesző múlt/A Monor név eredetéről  (Monori Múzeumi Füzetek I.) a monori könyvtárban jelenleg még kapható (2015. január), de kölcsönözni is egészen biztosan lehet.

Sajnos Kiss Attila kiadványa -- véleményem szerint -- nem megfelelő címet kapott, ugyanis behatóbban csak -- egyébként Máthé Bertalan által már 1976-ban elvetett -- az Aynard-Enár-Monor névmagyarázat kiszorításával, ezen felül a Smaragdus család történetével és a Monor-Monar-köd elmélet megerősítésével foglalkozik. 

(Csak röviden: egyes kutatók, Monor egykori tulajdonosa "Aynard lovag" nevéből eredeztették Monor nevét, Máthé Bertalan a Kárpát-medencében szétszórtan található más Monar-Monor települések (helynevek) miatt rámutatott, hogy ezek nem voltak Aynard birtokok; ezért ezt az elméletet évtizedekkel később elővenni és elemezni teljesen felesleges.)

De, vannak benne jó részletek, korábbi szerzőktől, egy idézet a kiadványból:

„Számunkra a legfontosabbak a Monar „megtelepedéséről” szóló történetek, amelyekre mint monori szájhagyományra elsőként Borzsák Endre utalt. (1962)"

„Egyszer, nagyon régen, amikor a magyarok Árpáddal idejöttek, nem itt feküdt Monor, hanem valahol Gyömrő vagy Maglód tájékán. A mai Monor helyének nagyobbik részén hatalmas turján nevelte a nádat. A partján jó mező volt. Este, ahogy a falu ménese elindult legelni, mindig ebbe az irányba húzódott. Reggel úgy kellett visszahajtani. Egy darabig csinálták ükapáink naponta a hosszú méneshajtást; végre azonban elunták, és a mai Főszögön verték le örökre a sátrat a mocsár egyik nagy szárazulatán, amelynek szélén a lovaik annyira szerettek füvelni. . . Monor letűnt népvilágában kukoricafosztáskor, télen a szérűskerti istállók esti tűzénél így mesélték ezt -- még nem is olyan régen -- a hagyományőrző öregek” 

Így hangzik Borzsák Endre leírása, amit én, mint a turjánok szerelmese fájó szívvel olvasok, mert már a nádasból is csak mutatóba maradt itt-ott egy kis folt.

Szóval Borzsák Endre egy legeltető nagyállattartó életmódot írt le, ami mint tudjuk itt nem ért véget (térben és időben sem), mert a monoriak -- még jóval később is -- a Kecskemét melletti Matkópusztán (jelenleg modell- és sportrepülőtér) és a közeli Zsigerpusztán is béreltek legelőt.

Olvassuk Vitálisné dr. Zilahy Lídia által lejegyzett -- halála után -- 2001-ben megjelent történetet:

„A monori református családok körében élő szájhagyomány szerint a Monar nemzetségbeliek „Liliomos” (Nagy) Lajos király uralkodása alatt a Székelyföldről az Orgovány, Tunguz, Zsiger és Monar területén szállásoltak. Végleg Zsigeren és Monaron telepedtek meg. és „Eleink nagy méneshajtásokat végeztek. Ekkor még. . . elbeszéléseik szerint sátrakban éltek. A ménest Orgoványtól a Merzsa réten, Zsaróka hegyen, Tunguzon, Mádin, Zsigeren, a mai Monoron és Monorierdőn át a mai Baltás erdőig hajtották. Csak később telepedtek meg Monoron” 

Ebben egy hibát találtam -- amit egyébként én is elkövettem tíz éve, amikor a Mádi helynevet nem ellenőriztem -- a Mádi valószínűleg (később) a tulajdonosról kapta a nevét, ezért a “Liliomos király” idejében nem így ismerhették.

Lehetséges, hogy ennek a családnak a neve jelenik meg a helynévben, de ez további kutatást igényel: (https://www.geni.com/people/M%C3%A1dy-Lajos/6000000017873149233)

A többi helynév is csak a II-III. katonai felméréseken jelenik meg, vagy még később, vagy sehol pl. a Tunguz. 
A Tunguz szó Monor környéki kapcsolatáról semmilyen más forrást nem ismerünk. De, ha valakinek van róla tudomása, kérem, jelentkezzen!

Már a Monar nemzetség elnevezés is elég kétséges, ezt a történetet leszámítva máshol ez sem jelenik meg. 

Ha valakinek mégis tudomása van ilyen forrásról, kérem, jelentkezzen!

-- A kérdésem, úgy általában: a már letelepült nemzetségek-tulajdonosok után kapták a települések a nevüket vagy a később beköltöző nemzetség-tulajdonos vette- e fel a meglévő település nevét? 

Köd előttem vagy köd utánam? Ha viccelhetek kicsit. . . Nem mindegy.

-- További kérdéseim: ha a Monar nemzetségbeliek Székelyföld felől jöttek, akkor ők lehettek az erdélyi Monor-Monar őslakosai?
-- Ha Monar nemzetségként érkeztek, akkor ők hozták a Monar szót, ők nevezték el a települést?
-- A mese gyanús részletessége feltűnő, ugyanis Monor-Monar jelenleg ismert legelső említése 1398-ból származik, ahol Maróthi János székely ispán többek között Monar-t is megkapja, mintha ez is az erdélyi kapcsolatot sugallná.

Érdekes, hogy a történetet elsőként lejegyző Borzsák Endre, aki több török (türk) nyelven beszélt, nem ismerte fel a fent említett településnevek török-kun eredetét! Bár, ahogy látjuk az ő történetében még nem is szerepelnek azok a bizonyos kun eredetű helynevek. . .

Talán azért, mert a történetet később színezték ki, és nem is voltak benne az említett települések?

A Vitálisné dr. Zilahy Lídia által lejegyzett történet annyira részletes, már szinte „szájbarágós”, hogy emiatt válik gyanússá. Véleményem szerint, a népmese a lejegyzés pillanatában is élt, így kerültek bele a korábban nem is hallott részletek. 
Borzsák Endre 1962-ben mesélte el saját lejegyzését, Vitálisné dr. Zilahy Lídia 2001-ben -- Kiss Attila szerint. 

Azt tudjuk, hogy az idő elteltével egyre jobban kopik az emlékezetünk, kivéve, ha nem is törekszünk az eredeti cselekmény-történet pontos felidézésére, lásd pl. a horgásztörténetek igazságtartalmát. 

Tudjuk, hogy a halak milyen közegben nőnek legjobban? Az emlékezetben!

Következzék egy idézet a Juhászok, betyárok, garabonciások című könyvből, ami a helytörténet-, néprajz- és általános történelem szempontjából is nagyon fontos, ráadásul Borzsák Endre török nyelvtudását is bizonyítja.

„1945 tavaszán két kipusztuló félben lévő őshonos magyar fürtös juhot bízott rá a Néprajzi Múzeum. Úgy sikerült megmentenie az állatokat, hogy a családi ékszereket feláldozva visszavásárolta a juhokat, az azokat hadi zsákmányként eltulajdonító szovjet katonáktól. Ebben nagy segítség volt a török nyelvtudása.” „Szovjetunióba való kényszermunkára hurcolástól -- több száz szerencsétlen monori közül -- talán csak ő menekült meg. Az itt állomásozó szovjetparancsnokság, azért nem vagoníroztatta be, mert tolmácsként használta: közvetített az egymás szavát nem értő orosz és türk nyelvű katonái között"

Úgy látom, hogy az eltelt 15 esztendő alatt senkinek sem tűnt fel, hogy a Monoriak az előbb említett mesében az állítólagos kun települések útvonalán MÉNest hajtottak. Mivel népmeséről van szó, aminek a forrása és keletkezése ismeretlen, lehetséges, hogy a dr. Zilahy Lídia által lejegyzett népmese a MÉNurak vagy éppen a MÉNőrők történetét dolgozta fel a számukra ismert uralkodó és települések behelyettesítésével? A Ménurak-Ménőrök megegyeznek a mesében említett Monar nemzetséggel? Halász János a Ménur-Ménőr névmagyarázat megalkotója nagyrészt nem Magyarországon megjelent könyvekből dolgozott, ezt vetítette ki Monorra. A képen látható könyv, a Püski könyvesboltokban talán még kapható, de nagyobb eséllyel kereshetjük az antikváriumokban.

A magyar nyelvet „szigetnyelvként” elkönyvelők sajnos már több évszázada nem akarják, hogy csak egy lépéssel is továbbjussunk az igazság felé, az Osztrák-Magyar Monarchia elnyomása, majd a német nacionalizmus (Az árja német faj keresése közben jelentős leletek kerültek elő a ragozó nyelvet beszélő őslakosoktól, de ők is rájöttek, hogy sem genetikai sem nyelvrokonság nem áll fenn: sumer-német. A további kutatásokat is megpecsételte a nacionalizmus vádja, miközben a múlt kutatása, megismerésének igénye természetes emberi tulajdonság) majd a szovjet megszállás sem engedte, hogy ilyen kutatások kezdődjenek, de az un. rendszerváltozás sem hozta meg a kívánt fordulatot. A világban jelenleg zajló folyamatok sem kedveznek az egykor ragozó nyelvet beszélő, valamilyen szinten rokon nemzetségek kutatásához. (lásd a nemrég történt, élőben közvetített, közel-keleti műemlék rombolásokat) Halász János kutatásairól most csak röviden írtunk, a téma kimeríthetetlensége miatt erre egy másik írásban később visszatérünk majd.

A mesében szereplő állítólag kun eredetű Orgovány névről azt írja Kiss Lajos, hogy valószínűleg orgonával benőtt területet jelent, ezzel csak az a baj, hogy Bálint gazda szerint viszont, jóval később került Magyarországra, mivel nem őshonos. A kunok idején még nem volt nálunk orgona, ez kicsit más illatfelhőbe öltözteti a történetet. Ráadásul kezdetben nem is orgonának hívták.

 Csak hangosan gondolkodom; miközben az orgonát tudósaink szó nélkül elfogadják, a bizonyítottan még a Kárpát-medencén kívülről ismert és jelképvilágunkban használt tulipánt nem (Kazán-szoros), a rózsával is hasonló a helyzet.

Forrás: http://www.balintgazda.hu/minden-heten-szuret/majus/orgona.html

Növénykedvelőknek az orgonáról: „A név elég lassan nyert polgárjogot, mert Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály az 1807-ben megjelent Magyar Fűvészkönyvben még lilának nevezte a mai orgonát - a francia elnevezése (lilas) után -, de ez a névhonosítás nem bizonyult eredményesnek. Bármilyen furcsa, az orgona hazánkban nem őshonos növény. Valószínűleg a Balkán-félszigetről származik, és onnan került Törökországba. Csak a 16. században figyeltek fel rá az ott járó kutatók; a szultán udvarából hozott orgona először 1589-ben virágzott Busbecq követ bécsi kertjében. Erősen őrizhették a szép virágú cserjét, mert csak sokára vált ismertté. Igazi "virágkorát" a biedermeier korban élte, amikor számos faja, fajtája és kultúrváltozata egy kertből se hiányozhatott.”
Ettől függetlenül az orgovány szó még lehet kun eredetű, de nem az általunk orgonának hívott növényt jelenti. A Merzsa (Merzse-mocsár) rét ma is létezik Bp.17. kerületében, a Zsarókahegy Üllőn található, a Tunguzt csak ebből a meséből ismerjük, az útvonalból következtetve Péteri környékére eshetett, Mádi valószínűleg később a tulajdonosáról kapta a  nevét, a Zsiger valóban török szó, a Baltás-erdő nevet ma is hallani, későbbi térképen olvasható, kialakulásáról pontos adatunk nincs.

Érdemes megjegyezni, ha napjainkban egy elhagyatott helyen orgonabokrot látunk, akkor ott régi tanyahely vagy temető lehetett, mert a vidéken élők kedvelt növényévé vált ez a kellemes illatú, szép növény.

Váratlan fordulat: létezik őshonos orgona, egészen pontosan a jósika orgona, szereti a hűvös, nedves élőhelyeket, és jóval később virágzik, mint a megszokott "kerti orgona", mivel Erdélyben és a keleti-Kárpátokban őshonos, így figyelmen kívül hagyása, különösen sértő volna.  
Itt azt is megtudhatjuk miért lett Jósika orgona (Már csak azt kellene tudnunk, hogy miért orgona. . .?)

http://erdely.ma/kornyezetunk.php?autoid=58138&cim=viragok_vilaga_a_bihari_hegyekben_video&day=18&id=53753&month=02&what=archivum&year=2010

Nagy szerencse, hogy a bemutatott mesék fennmaradtak, mert a későbbi kutatások még találhatnak bennük kapaszkodót.

Ha már a virtuális térben vagyunk ezeken a címeken körülnézhetünk a méneshajtók útvonalán, Zsigert szándékosan hagytam ki (lelőhelyvédelem) Mádira nincs utalás a térképen, annyit segítek, hogy a Forrás-völgy és Tete közt található, ahol most a legnagyobb olajkitermelő állomás van. Az útvonal érdekessége, hogy a Duna-Tisza vízválasztóval -- Zsiger kivételével -- nagyjából egybeesik. 
A vízválasztó Isterázsahegyről egy korábbi írásom: http://menurfiak.gportal.hu/gindex.php?pg=28878136

Orgovány: http://mapire.eu/hu/map/hkf_75e/?bbox=2139052.018046515%2C6014992.184445625%2C2151281.942572143%2C6022769.652073642

Merzsa (Merzse): http://mapire.eu/hu/map/hkf_75e/?bbox=2140537.7627838077%2C6012940.327967595%2C2152767.6873094356%2C6020717.795595612


Zsarókahegy: http://mapire.eu/hu/map/hkf_75e/?bbox=2148740.002603229%2C6002834.359855162%2C2160969.927128857%2C6010611.827483179

Baltás-erdő: http://mapire.eu/hu/map/hkf_75e/?bbox=2166609.140848755%2C5985518.299953421%2C2178839.065374383%2C5993295.767581438

Vége a harmadik résznek, folytatása következik.

Észrevételeket szívesen fogadok!

Az eddig közzétett további részek: 

1. rész: http://monoldal.blogspot.com/2021/03/monor-telepules-nevenek-eredeterol-1.html

2. rész:

https://monoldal.blogspot.com/2016/10/monor-telepules-nevenek-eredeterol-2.html

3. rész: 

http://monoldal.blogspot.com/2016/10/monor-telepules-nevenek-eredeterol-3.html

4. rész:

http://monoldal.blogspot.com/2016/11/monor-telepules-nevenek-eredeterol-4.html

5. rész: 

http://monoldal.blogspot.com/2016/11/monor-telepules-nevenek-eredeterol-5.html

6. rész:

http://monoldal.blogspot.com/2017/04/monor-telepules-nevenek-eredeterol-6.html

7. rész: 

https://monoldal.blogspot.com/2017/04/monor-telepules-nevenek-eredeterol-7-uj.html

8. rész: 

https://monoldal.blogspot.com/2017/05/monor-telepules-nevenek-eredeterol-8.html

9-10. rész:

https://monoldal.blogspot.com/2018/03/9-javitott.html

Fő támogatónk a 2016-ban 30 esztendős 

Tóth Karosszéria Monor

https://www.facebook.com/T%C3%B3th-Karossz%C3%A9ria-Monor-T%C3%B3th-J%C3%A1nos-karossz%C3%A9ria-lakatos-mester-299265606750411/?fref=ts

Már nem is emlékszem mikortól-2016. Tóth Gábor

Monor település nevének eredetéről (2.) Monor névmagyarázatairól (2021-ben frissítve)

(korábbi facebook jegyzet felújítása)

A jelenleg elfogadott „hivatalos” névmagyarázat, a “török nyelvekből”, azon belül a kunból levezetett “Monar-Köd”, jól felépített, eléggé meggyőző, azt is mondhatnám a más véleménnyel harcba szállónak, hogy innen szép győzni.

A feladat szinte megoldhatatlan. De, ha egyszerű volna, talán bele se kezdek… A legismertebb és bárki számára könnyen elérhető forrás az 1998-ban megjelent, sokak által szidott -- nem is mindig ok nélkül -- de mégis alapműként használható Monori Krónika, ennek felhasználásával idézzük fel az eddig ismert névmagyarázatokat. 

(A Monori Krónika a monori könyvtárból kölcsönözhető.)

Amikor először olvastam -- a megjelenéskor -- a Monori Krónika ide vonatkozó részét, már akkor éreztem, hogy valami nincs rendben Monor „hivatalos” névmagyarázata körül.

Ez a megérzés indította el a gondolataim, azóta sok idő telt el, talán nem hiába -- nem csak telt az idő, hanem eljött az idő a félreértések tisztázására.

Emlékeztetőül

A Monor-Monar eddig felmerült névmagyarázatai:

•          monyoró-mogyoró (magyar) (Pár évvel és résszel később             erre saját elméletet építettem)
•          nyakékgyártó „ötvös” (szláv)
•          Monar-köd (török nyelvcsalád, azon belül kun)
•          Ménur-Ménőr (közel keleti-turáni ragozó nyelv --                         szándékosan nem írok sumert)
•          Aynard-Enár-Monor (francia?)
•          molnár, mint foglalkozásnév  (magyar)
•          "mon-ar"-"aranyom" (francia, állítólag viccként került             szóba. . .)

A névmagyarázatok sokszínűsége pontosan kirajzolja a kutatók érdeklődését, szakterületét.

A lovagregények kedvelőitől kezdve, a földrajz-éghajlat adta magyarázaton keresztül a külföldön jóval előttünk járó sumer kutatások Monorra vetített eredményei is szóba kerültek már.

Idézetek a Monori Krónikából és azokból eredő kérdéseim:

„Rásonyi László turkulógus 1980. április 10-én kelt levele a témával kapcsolatban Vitálisné dr. Zilahy Lídiához: Eredetileg azoknak az okmánytáraknak a jegyzékét akartam lediktálni, amelyekben a XIII-XIV. századi okleveleink vannak közölve. Azonban azt hiszem, hogy ez fölösleges, mert akkor, amikor Kiss Lajos a Földrajzi nevek etimológia szótára című munkáját megírta/1978/ elsősorban a helységnevekre volt tekintettel. Neki át kellett néznie az okmánytárakat.” (M. K. 64. oldal)

-- Álljunk meg egy pillanatra!

-- Mi történt, akkor, ha Kiss Lajos mégsem nézte végig az okmánytárakat, esetleg nem volt figyelmes? Akkor már ketten tévedtek?

-- A másik, ami nagyon elgondolkodtatott, hogy miért csak a XIII-XIV. századi oklevelek kerültek szóba? (Azt senki sem vitatja, hogy a korábbi időkből egyre kisebb az esélye, hogy bármit is találjunk, de ez akkor is érdekes.)

-- Így a kutatás  már az elején rossz úton indult el? Lehet még korábbi „Monort-Monart” említő oklevél is?

-- Természetesen magát a névmagyarázatot egy korábban keltezett oklevél sem tehetné egyértelművé, kivétel, ha éppen a névadás körülményeiről szólna, de sajnos az okleveleink ritkán adnak ilyen jellegű segítséget. 

Viszont az, hogy Monorként vagy Monarként említik, esetleg ide-oda billentheti a mérleget, mert ne feledjük, a lejegyzők azt próbálták leírni, amit hallottak!

-- A kutatás menetének megértéséhez fontos lenne, hogy helytörténészeink miért fordultak Rásonyi László turkulógushoz? (török-türk nyelvekkel foglalkozó kutató) 

Ez valószínűleg hely hiányában nem került bele a Monori Krónikába, mi a következő részben megtudjuk.

Folytassuk a Monori Krónika következő idézetével: „E könyv szerint: (Kiss Lajos Etimológia szótára) Monor „helység Pest megyében” /1398: Monar Zsigmond-kori Oklevéltár I. : 176: 1401: Monor, Monar: Bártfai Szabó: Pest megye 118/. Bizonytalan eredetű. 

Talán a magyar mogyoró főnévnek a változatával. . .

 Nem meggyőző az a felvetés, hogy egy nyakékgyártó „ötvös” jelentésű szláv foglalkozásnév rejlik benne. /Kniezsa: Magy. Rom. I. : 200/”

(A később kiadott etimológiai szótárban Kiss Lajos elfogadta a Monor-Monar-Köd névmagyarázatot, hogy miként jutott erre az eredményre, most még ködös, de a következő részekben tisztul majd.)

-- Álljunk meg egy pillanatra!

Kiss Lajos első gondolatát -- monyoró, mogyoró -- rögtön elveti, de miért?

Ez a Monori Krónikából nem derül ki, de ha belegondolunk, hogy Kiss Lajos szlavista volt (szláv nyelvek kutatója), így talán már érthető, hogy bármit el tud fogadni, de a magyar eredetet nem. 

Véleményem szerint már a szótár szerkesztését sem szabadott volna -- kizárólag -- egy szlávistára bízni.

 A monyoró-mogyoró szót, mint lehetséges névmagyarázatot, később azért vetik el, mert Monor környéke földrajzi-éghajlati szempontból nem tartozik a „mogyorós” területek közé.  

Ennek kissé ellentmond, hogy tőlünk alig pár kilométerre létezett egy Mogyorós-berek nevű hely, amit Balla Antal egyik térképén is láthatunk. (Azóta féltucat "Mogyorós" helynév került elő a környékből, a későbbi részekben bemutatom őket, kiegészítés 2023. jan.)

Sajnos erről a térképről csak egy elfogadhatatlan minőségű fénymásolat van a birtokomban,  ha találok egy vállalható minőségűt, akkor közzéteszem. (2022. megvan, már csak felhasználásra vár. . .)

(Tudom-tudom, hogy későbbi a térkép, mint a mi "ügyünk", de sajnos a korábbi térképek ilyen részleteket sosem mutattak)

Egyébként, a korábban vagy éppen máig mogyoró(s)ként létező vagy ebből eredeztethető helynevek valóban inkább magasabban, dombvidéken, hegyvidéken találhatók (nagyobb létszámban). 

De, ettől a monyorót-mogyorót sem zárhatjuk ki, mint lehetőséget, később kiderül, hogy miért.

A teljesség igénye nélkül -- mert később még visszatérünk rá -- néhány monyoróból-mogyoróból eredeztethető településnév:

•      Mogyoród (Pest megye)
•      Mogyorósbánya (Komárom-Esztergom megye)
•      Mogyoróska (Borsod- Abaúj-Zemplén megye)
•      Monyoród (Baranya megye) 

Kiss Lajos felhozza még a szláv eredetet, ami annyira erőltetett, hogy végül szlávistaként sem vállalta fel.
 A nyakékgyártó "ötvös" névmagyarázatot Kiss Lajos valószínűleg Kniezsa Istvántól vette át, aki ezt egy másik Monar-Monor település névmagyarázataként tette közzé, a kiadvány kora miatt sajnos megjeleníthető forrásom nincsen, de ahogy tudom, pótolom.

Szóval ott tartunk, hogy a Monor-Monar szó bizonytalan eredetű, mert az eddigi bizonyítékok engem nem győztek meg.

Vége a második résznek, folytatása következik.

Észrevételeket szívesen fogadok!

Az eddig közzétett további részek: 

1. rész: http://monoldal.blogspot.com/2021/03/monor-telepules-nevenek-eredeterol-1.html

2. rész:

https://monoldal.blogspot.com/2016/10/monor-telepules-nevenek-eredeterol-2.html

3. rész: 

http://monoldal.blogspot.com/2016/10/monor-telepules-nevenek-eredeterol-3.html

4. rész:

http://monoldal.blogspot.com/2016/11/monor-telepules-nevenek-eredeterol-4.html

5. rész: 

http://monoldal.blogspot.com/2016/11/monor-telepules-nevenek-eredeterol-5.html

6. rész:

http://monoldal.blogspot.com/2017/04/monor-telepules-nevenek-eredeterol-6.html

7. rész: 

https://monoldal.blogspot.com/2017/04/monor-telepules-nevenek-eredeterol-7-uj.html

8. rész: 

https://monoldal.blogspot.com/2017/05/monor-telepules-nevenek-eredeterol-8.html

9-10. rész:

https://monoldal.blogspot.com/2018/03/9-javitott.html

A Monoldal fő támogatója a 2021-ben 35 esztendős 

Tóth KarosszériaMonor

https://www.facebook.com/T%C3%B3th-Karossz%C3%A9ria-Monor-T%C3%B3th-J%C3%A1nos-karossz%C3%A9ria-lakatos-mester-299265606750411/?fref=ts

Már nem is emlékszem mikortól-2016-2021.

 Tóth Gábor

Monor település nevének eredetéről 1.

A nyelvkutatás útelágazásai

Ne feledjék, a cél egy szó: Monor!

A kép kattintással nagyítható!

(Hogy a nyelvkutatás mennyire szerteágazó, azt Monor rovásfeliratának olvasási irányát jelző írásjel is bizonyítja: cél, celőke, ma nyílvesszőnek mondjuk!)

Évek óta kerülgetem, vagy inkább kerülöm a most mégis sorra került témánkat -- mert sokan “lerágott csontként “ gondolnak rá -- 

a Monoldal általában a nem közismert érdekességeket jeleníti meg. 
Eddig csak a facebookon: 
https://www.facebook.com/monoldal/

 Szóval most következzék a fényesre koptatott csontból a velő! 

Azt még talán hozzá kell tennem, hogy megpróbáltam a legegyszerűbb, legérthetőbb módon fogalmazni, idegen szavakat és szakkifejezéseket csak a legvégső esetben alkalmazva, de így sem egyszerű olvasmány.

Nem a kész ételt adom, hanem a hozzávalókat, mindenki maga döntse el, hogy mit főz belőle, de néhány esetben "hangosan gondolkodva" elmondom a véleményem, remélve, hogy ezzel nem befolyásolom a döntésük.

 Köszönettel tartozom Csóka Géza barátomnak a Monorierdei Oláh István Népfőiskola egyik alapítójának, hogy az általa írt, hamarosan elkészülő Monorierdő Monográfiához igényt tartott a kutatási anyagomra, ezzel is ösztönözve a munkám.

Az útravaló

Nem vagyok nyelvész, tulajdonképpen még „tanult” ember sem, de nagyon érdekel a nyelvészet (is), ez számomra többet jelent egy „muszáj” bizonyítvány, diploma megszerzésétől. 
Nem köt az iskolában-, egyetemen korlátok közé szorított és ritkán frissített tananyag, ezzel szemben több oldalról vizsgálom a témát, a megérzéseimre is hallgatok -- ami később sokszor beigazolódik.

A tapasztalataim elsősorban a hasonló szemléletű érdeklődőkkel szeretném megosztani, őket további gondolkodásra hívni. 
Ezt az írásom sem akadémiai székfoglalónak szántam.

De, nem zárkózom el a „szakemberekkel” való vitától sem, ha érvekkel és nem káromkodással fejtik ki véleményüket az őket védő falak mögül, mint azt többször láthattuk. Az átlag monori érdeklődését és olvasottságát ismerve, az érdektelenség nagyobb lesz, mint a vitába szállók tömege, már régen nem itt tartanánk, ha a monori lakosok közt több gondolkodó, találgató, kísérletező élne. 
Szinte már jelmondatommá vált: aki másol, az legfeljebb “csak” hibázik, de aki “csak” találgat, az már gondolkodik is!

A célom kezdetektől az ügy előre mozdítása volt, kutatásaim során a korábbi kutatások anyagát is elemeztem, ezekből jellemezni lehet a nyelvészet akkori és jelenlegi helyzetét is. 
Ha valaki kicsit is foglalkozott nyelvészettel vagy írástörténettel, akkor tudja, hogy például egy szótár elkészítése szinte teljesíthetetlen feladatokat ad egy kutató számára, egy kivételesen hosszú élet munkája is kevés hozzá. 
Lásd pl. Rásonyi László turkulógus (1899-1984) egyik sokszor hivatkozott, de akkor még csak kéziratként létező,  kun személynevekről készített munkáját, amit végül tanítványa -- Baski Imre -- fejezett be, és úgy tudom, hogy magyarul még mindig nem jelent meg. . .

·         Onomasticon Turcium. Turkic Personal Names as collected by László Rásonyi. (Bloomington, Indiana, 2007)

Nem véletlenül ezt a szótárt hoztam fel példaként, később még fontos szerepe lesz.

Egy már ismert, lejegyzett nyelv esetén is rengeteg buktató állja utunkat, ha további kutatásba kezdünk. 
A következő felsorolás nem csak a magyar nyelvre-írásra vonatkozik, néhány pontja általános érvényességű.

-- A középkorból kevés eredeti írásemlékünk maradt (háborúban, tűzben elpusztult, vagy szándékosan megsemmisítették az iratokat-, okleveleket, de számomra a fára rótt emlékeink hiánya a legfájóbb). 
A "magyar nyelvű és írású" ókor tudósaink nagy része szerint nem is létezett. . . sőt írás tekintetében a kora középkort is elvetik, ami együtt jár azzal, hogy a nyelvet is.

-- Nem szándékos hibák (pl. egyszerű elírás).

-- A lejegyző szemlélete (milyen irányba vitte kutatást pl. megbízói kérésére, illetve általában a saját szakterületének, érdeklődésének megfelelő megoldást keres -- és véletlenül -- általában meg is találja).

-- A megörökített személy esetleges tájszólása (gondoljunk csak az e-ö magánhangzók cseréjére vagy a Monoron is használt szóváltozatokra, o helyett u pl. Bokros-Bukros, de mondhatnánk az i-t is pl. kegyelmed-kigyelmed, és a teljesen más hangzású tájszavakról még nem is beszéltünk, de idővel szóba kerülnek majd).

-- A lejegyzéstől eltelt idő, azóta kihalt a nyelv, vagy nagymértékben keveredett, torzult emiatt már nincs módunk összehasonlításra.

-- Ha például a lejegyzett nyelvhez eredetileg saját írás tartozott megfelelő hangkészlettel, de azt elsorvasztották, és a lejegyzés az arra alkalmatlan -- általában -- latin ABC-vel történt (így jártunk, mi magyarok), a pusztai-sztyeppei rokonainknak a cirill írás jutott (lásd a Szovjetunió egykori tagállamait).

-- A nyelvet lejegyző személy külföldi volt, a saját -- azon belül is kezdetleges --  helyesírását alkalmazta (szinte az összes korai nyelvemlékünkre érvényes).

-- A nyelvet vizsgáló kutató nem beszélte a nyelvet (a kutatás korai időszakára gondolok -- valahol el kellett kezdeni).

-- A lehetséges párhuzamok nem kellő mértékű vizsgálata (Monor eddigi névkutatásának egyik hiányossága).

-- Ezt tetézi a különféle irányzatok bezártsága, merev hozzáállása.

-- Szakmai féltékenység.

És sorolhatnánk még az apró, de bizonyos esetekben fontos részleteket.

Olvasóim hamarosan megláthatják, hogy még egy szó -- Monor -- eredetének-jelentésének vizsgálata is milyen mennyiségű újdonságot adhat, ezért oldalunk vállalásához híven több részletben közöljük.

A felhasznált és ajánlott irodalom a  7 részből álló sorozat (és egyre több, ma már 11 rész, ebből 8 közzétéve) végén, valószínűleg egy önálló részben következik majd.

Fontos tudnivaló, hogy az összes interneten olvasható rész folyamatosan frissül, akár az önök észrevételei által is!

Észrevételeket szívesen fogadok!

Az eddig közzétett további részek: 

1. rész: 

http://monoldal.blogspot.com/2021/03/monor-telepules-nevenek-eredeterol-1.html

2. rész:

https://monoldal.blogspot.com/2016/10/monor-telepules-nevenek-eredeterol-2.html

3. rész: 

http://monoldal.blogspot.com/2016/10/monor-telepules-nevenek-eredeterol-3.html

4. rész:

http://monoldal.blogspot.com/2016/11/monor-telepules-nevenek-eredeterol-4.html

5. rész: 

http://monoldal.blogspot.com/2016/11/monor-telepules-nevenek-eredeterol-5.html

6. rész:

http://monoldal.blogspot.com/2017/04/monor-telepules-nevenek-eredeterol-6.html

7. rész: 

https://monoldal.blogspot.com/2017/04/monor-telepules-nevenek-eredeterol-7-uj.html

8. rész: 

https://monoldal.blogspot.com/2017/05/monor-telepules-nevenek-eredeterol-8.html

9-10. rész:

https://monoldal.blogspot.com/2018/03/9-javitott.html

Az első 10 részből készült összefoglalás/vázlat: 

https://monoldal.blogspot.com/2023/10/monor-telepulesek-neveredete-vazlat.html

Fő támogatónk a 2016-ban 30 esztendős 

Tóth KarosszériaMonor

https://www.facebook.com/T%C3%B3th-Karossz%C3%A9ria-Monor-T%C3%B3th-J%C3%A1nos-karossz%C3%A9ria-lakatos-mester-299265606750411/?fref=ts

Már nem is emlékszem mikortól-2016. Tóth Gábor