Monoldal, a Monori Ménúrfiak kiadványa, helytörténet egy oldalon, de nem egyoldalúan: Monor település nevének eredetéről (2.) Monor névmagyarázatairól (2021-ben frissítve)

(korábbi facebook jegyzet felújítása)

A jelenleg elfogadott „hivatalos” névmagyarázat, a “török nyelvekből”, azon belül a kunból levezetett “Monar-Köd”, jól felépített, eléggé meggyőző, azt is mondhatnám a más véleménnyel harcba szállónak, hogy innen szép győzni.

A feladat szinte megoldhatatlan. De, ha egyszerű volna, talán bele se kezdek… A legismertebb és bárki számára könnyen elérhető forrás az 1998-ban megjelent, sokak által szidott -- nem is mindig ok nélkül -- de mégis alapműként használható Monori Krónika, ennek felhasználásával idézzük fel az eddig ismert névmagyarázatokat.

(A Monori Krónika a monori könyvtárból kölcsönözhető.)

Amikor először olvastam -- a megjelenéskor -- a Monori Krónika ide vonatkozó részét, már akkor éreztem, hogy valami nincs rendben Monor „hivatalos” névmagyarázata körül.

Ez a megérzés indította el a gondolataim, azóta sok idő telt el, talán nem hiába -- nem csak telt az idő, hanem eljött az idő a félreértések tisztázására.

Emlékeztetőül

A Monor-Monar eddig felmerült névmagyarázatai:

monyoró-mogyoró (magyar) (Pár évvel és résszel később erre saját elméletet építettem)
nyakékgyártó „ötvös” (szláv)
Monar-köd (török nyelvcsalád, azon belül kun)
Ménur-Ménőr (közel keleti-turáni ragozó nyelv -- szándékosan nem írok sumert)
Aynard-Enár-Monor (francia?)
molnár, mint foglalkozásnév (magyar)
"mon-ar"-"aranyom" (francia, állítólag viccként került szóba. . .)

A névmagyarázatok sokszínűsége pontosan kirajzolja a kutatók érdeklődését, szakterületét.

A lovagregények kedvelőitől kezdve, a földrajz-éghajlat adta magyarázaton keresztül a külföldön jóval előttünk járó sumer kutatások Monorra vetített eredményei is szóba kerültek már.

Idézetek a Monori Krónikából és azokból eredő kérdéseim:

„Rásonyi László turkulógus 1980. április 10-én kelt levele a témával kapcsolatban Vitálisné dr. Zilahy Lídiához: Eredetileg azoknak az okmánytáraknak a jegyzékét akartam lediktálni, amelyekben a XIII-XIV. századi okleveleink vannak közölve. Azonban azt hiszem, hogy ez fölösleges, mert akkor, amikor Kiss Lajos a Földrajzi nevek etimológia szótára című munkáját megírta/1978/ elsősorban a helységnevekre volt tekintettel. Neki át kellett néznie az okmánytárakat.” (M. K. 64. oldal)

-- Álljunk meg egy pillanatra!

-- Mi történt, akkor, ha Kiss Lajos mégsem nézte végig az okmánytárakat, esetleg nem volt figyelmes? Akkor már ketten tévedtek?

-- A másik, ami nagyon elgondolkodtatott, hogy miért csak a XIII-XIV. századi oklevelek kerültek szóba? (Azt senki sem vitatja, hogy a korábbi időkből egyre kisebb az esélye, hogy bármit is találjunk, de ez akkor is érdekes.)

-- Így a kutatás már az elején rossz úton indult el? Lehet még korábbi „Monort-Monart” említő oklevél is?

-- Természetesen magát a névmagyarázatot egy korábban keltezett oklevél sem tehetné egyértelművé, kivétel, ha éppen a névadás körülményeiről szólna, de sajnos az okleveleink ritkán adnak ilyen jellegű segítséget.

Viszont az, hogy Monorként vagy Monarként említik, esetleg ide-oda billentheti a mérleget, mert ne feledjük, a lejegyzők azt próbálták leírni, amit hallottak!

-- A kutatás menetének megértéséhez fontos lenne, hogy helytörténészeink miért fordultak Rásonyi László turkulógushoz? (török-türk nyelvekkel foglalkozó kutató)

Ez valószínűleg hely hiányában nem került bele a Monori Krónikába, mi a következő részben megtudjuk.

Folytassuk a Monori Krónika következő idézetével: „E könyv szerint: (Kiss Lajos Etimológia szótára) Monor „helység Pest megyében” /1398: Monar Zsigmond-kori Oklevéltár I. : 176: 1401: Monor, Monar: Bártfai Szabó: Pest megye 118/. Bizonytalan eredetű.

Talán a magyar mogyoró főnévnek a változatával. . .

Nem meggyőző az a felvetés, hogy egy nyakékgyártó „ötvös” jelentésű szláv foglalkozásnév rejlik benne. /Kniezsa: Magy. Rom. I. : 200/”

(A később kiadott etimológiai szótárban Kiss Lajos elfogadta a Monor-Monar-Köd névmagyarázatot, hogy miként jutott erre az eredményre, most még ködös, de a következő részekben tisztul majd.)

-- Álljunk meg egy pillanatra!

Kiss Lajos első gondolatát -- monyoró, mogyoró -- rögtön elveti, de miért?

Ez a Monori Krónikából nem derül ki, de ha belegondolunk, hogy Kiss Lajos szlavista volt (szláv nyelvek kutatója), így talán már érthető, hogy bármit el tud fogadni, de a magyar eredetet nem.

Véleményem szerint már a szótár szerkesztését sem szabadott volna -- kizárólag -- egy szlávistára bízni.

A monyoró-mogyoró szót, mint lehetséges névmagyarázatot, később azért vetik el, mert Monor környéke földrajzi-éghajlati szempontból nem tartozik a „mogyorós” területek közé.

Ennek kissé ellentmond, hogy tőlünk alig pár kilométerre létezett egy Mogyorós-berek nevű hely, amit Balla Antal egyik térképén is láthatunk. (Azóta féltucat "Mogyorós" helynév került elő a környékből, a későbbi részekben bemutatom őket, kiegészítés 2023. jan.)

Sajnos erről a térképről csak egy elfogadhatatlan minőségű fénymásolat van a birtokomban, ha találok egy vállalható minőségűt, akkor közzéteszem. (2022. megvan, már csak felhasználásra vár. . .)

(Tudom-tudom, hogy későbbi a térkép, mint a mi "ügyünk", de sajnos a korábbi térképek ilyen részleteket sosem mutattak)

Egyébként, a korábban vagy éppen máig mogyoró(s)ként létező vagy ebből eredeztethető helynevek valóban inkább magasabban, dombvidéken, hegyvidéken találhatók (nagyobb létszámban).

De, ettől a monyorót-mogyorót sem zárhatjuk ki, mint lehetőséget, később kiderül, hogy miért.

A teljesség igénye nélkül -- mert később még visszatérünk rá -- néhány monyoróból-mogyoróból eredeztethető településnév:

Mogyoród (Pest megye)
Mogyorósbánya (Komárom-Esztergom megye)
Mogyoróska (Borsod- Abaúj-Zemplén megye)
Monyoród (Baranya megye)

Kiss Lajos felhozza még a szláv eredetet, ami annyira erőltetett, hogy végül szlávistaként sem vállalta fel.
A nyakékgyártó "ötvös" névmagyarázatot Kiss Lajos valószínűleg Kniezsa Istvántól vette át, aki ezt egy másik Monar-Monor település névmagyarázataként tette közzé, a kiadvány kora miatt sajnos megjeleníthető forrásom nincsen, de ahogy tudom, pótolom.

Szóval ott tartunk, hogy a Monor-Monar szó bizonytalan eredetű, mert az eddigi bizonyítékok engem nem győztek meg.

Vége a második résznek, folytatása következik.

Észrevételeket szívesen fogadok!

Az eddig közzétett további részek:

1. rész: http://monoldal.blogspot.com/2021/03/monor-telepules-nevenek-eredeterol-1.html

2. rész:

https://monoldal.blogspot.com/2016/10/monor-telepules-nevenek-eredeterol-2.html

3. rész:

http://monoldal.blogspot.com/2016/10/monor-telepules-nevenek-eredeterol-3.html

4. rész:

http://monoldal.blogspot.com/2016/11/monor-telepules-nevenek-eredeterol-4.html

5. rész: