2017. április 15., szombat

Monor település nevének eredetéről 6. Mony, monya, monyó(k) (2014-2017-2022-2023.)

Mony, monya, monyó(k)




Sorozatunk végéhez közeledve előkerülnek azok a megközelítések is, amiket az előttünk élt tudósok nagyon gyorsan lesöpörtek a lehetséges válaszok közül.
-- Hogy miért, annak több oka van, ezt már az első részben le is írtuk, ma a közvetlen kapcsolatokat vizsgáljuk.
Ha visszaemlékeznek a második részben szóba került, hogy Kiss Lajos igaz említette, hogy a régies írásmódú monyoró-mogyoró is lehetne a megfejtés, de ezt gyorsan elvetette.
Az indok az volt (Vitálisné dr. Zilahy Lídia), hogy Monor -- előző részben történt Kárpát-medencei kirándulásunk okán a "mi" (Pest megyei) Monorunk -- földrajzi-éghajlati szempontból nem megfelelő élőhely a mogyoró (növény) számára, amiben részben igaza is van, bár a közeli Csévharaszton Mogyorós-berek, Gomba és Bénye közt Mogyoróska helynév is létezett/létezik, Mendén: Mogyorós. (Mind térképen látható! Ezek későbbiek, mint pl. Monar:1398.)

(A monori borrend néhány éve elnevezte a szőlőhegy dűlőútjait, és egy Mogyoró sor is született, de esetünkben ez csak érdekességként említhető) A mogyoró növény őshonos a Kárpát-medencében, de a pontos elterjedése (időben és térben!) további vizsgálatot érdemelne.

Az egyik kicsit távolabbi -- Ladánybene -- alföldi Mogyorós elemzése: 

"Az írott források alapján tehát kizárhatjuk, hogy egy Mogyorós nevezetű személyről elnevezett erdő lett volna a Mogyorós. A források alapján egy tölgy lombszintű, száraz fákat is tartalmazó erdő volt a 19. század elején, melynek cserjeszintjében jelen lehetett a mogyoró is (erre egyelőre kizárólag a nevéből következtethetünk). Arról nincs információnk, hogy a mogyoró természetes eredetű, vagy betelepített volt az erdőben, de valószínűsíthetjük a természetes előfordulást. A kérdés kapcsán érdemes a 2. KF-en ábrázolt bekerített ligetes foltokat is figyelembe venni. Előfordulhat az a kombináció is, hogy a mogyoró természetes volt, de termesztési céllal felszaporították és körbekerítették."

Forrás: http://real.mtak.hu/16989/1/TihanyiApatsag_1_HT.pdf

86 oldal

A mogyoró szót elsőként a tihanyi apátság alapítólevelében olvashatjuk, munarau és monarau formában.

Az oldalszámok a lenti forrás oldalszámai!

munarau kerekv (86. oldal) "A szintagmák beillesztésére az alapítólevélből véve példát, a  szövegalkotó az adott helyen nyilván nem a mogyoró köznevet, hanem egy birtokot határoló (’mogyoróerdő’ jelentésű) helynevet kívánt a szövegébe illeszteni." 

monarau bukurea (93.oldal) "A teljes középkori oklevelezési gyakorlatban kizárólag a Tihanyi alapítólevélből adatolható: „monarau bukurea”

Forrás: http://real.mtak.hu/16989/1/TihanyiApatsag_1_HT.pdf

A munarau és a monarau szó azért érdekes, mert ismerve a kezdetleges helyesírás okozta problémákat -- sőt igazából helyesírásról sem beszélhetünk, mert a többségében latinul írt szövegbe kerültek a korai magyar szavak -- azt próbálták leírni amit hallottak, de mindkét esetben azt látjuk, hogy a magánhangzók nem egyeznek, mint azt a manapság használt mogyoró szónál megszokhattuk; így viszont jóval közelebb áll Monor első említéséhez, ami Monar (1398) volt.

Amit a fenti szövegből még kiolvashatunk: a tihanyi alapítólevél határleírásában szerepel a mai magyarra fordított mogyoró(s) erdő és a mogyoró bokor szó, ez utóbbit a szerző szerint egyetlen más középkori oklevélben sem olvashatjuk; ez Monar-Monor néveredet szempontjából is fontos, mert nincs a névadás körülményeire utaló feljegyzés.




A kérdés az, hogy a monyorót-mogyorót (növényt) kell-e keresnünk a Monor-Monar szóban?
-- Véleményem szerint nem feltétlenül, talán ezt már a címből is sejtették.

Mi az a mony, monya, monyó(k)?


Egy kérdés még több kérdést vet fel, és nem biztos, hogy mindenre lesz válasz, mert a jelentése miatt nem tartozik a túlzottan kutatott témák közé.
Az sem könnyíti meg a dolgunkat, hogy pl. helyneveinkben sokszor a nagyon hasonló mon-mono-monos szavak is megjelennek, ami az esetek egy részében a monostor szóból ered és egyházi épületet feltételez az adott településen, vagy malmot, de korábban erről már volt szó, a negyedik részben.

Monostor: http://lexikon.katolikus.hu/M/monostor.html

 A Czuczor-Fogarasi szótárból: "Minthogy ezen szó (mony) a szeméremtest elnevezésére is használtatik : innen van, hogy némi társadalmi illem miatt tulajdon értelemben már alig használjuk, s helyette tojás vagy pete szóval élünk." 

Ha rövid választ várunk, a mony szó jelentésére, akkor ez is kielégítő, de mi többet szeretnénk, ezért vegyünk egy nagy levegőt és vágjunk bele, iruljunk-piruljunk, mint a húsvéti írókázott piros tikmony! :)
A kép kattintással nagyítható!




A Czuczor-Fogarasi szótár: A magyar nyelv szótára, 1862. és 1874. között jelent meg hat kötetben, a "nyelvújítás" előtti állapotot örökítette meg számunkra, ami miatt egyesek legszívesebben figyelmen kívül hagynák, és még finoman fogalmaztam. 
Mi viszont azért szeretjük ezt a kalandos módon született, vérrel és verítékkel írt szótárat, mert a régi magyar nyelv máshol már alig olvasható szavait tartalmazza. 
Nem véletlen, hogy az elmúlt évtizedben talán nem is volt olyan előadásom, ahol meg ne említettem volna a "Czuczor-Fogarasit".
Itt olvashatsz a szerzőkről és a szótárról:

Czuczor Gergely:
A kép kattintással nagyítható!




A mony, monya, monyó(k) szavak bővebb bemutatását egy helyi forrással kezdeném, Vitálisné dr. Zilahy Lídia igen kiterjedt kutatásokat végzett, mi most csak egy rövid idézetet használunk fel, de a teljes írást ajánlom figyelmükbe!

 A tűzliliom mint gyógynövény és sírvirág a Pest megyei Monoron 

Idézet az írásból:
 „Öreganyáink elbeszéléséből hallottuk, hogy régen a szülés során és a monya ( = vagina) mindenféle nyavalyájának gyógyítására monyamosófüvet használtak. Elbeszéléseik alapján az orvosi füvészkönyvekben kerestük a monyamosófüvet, de nem találtuk. A lábmosófű az altestmosófűvel azonosítható értelmezésével már közelebb kerültünk a kérdéshez. A hazai orvosi füvészkönyvekben, sőt a külföldiekben is szó esik a tűzliliom nőgyógyászati hasznáról, sőt még aranygyökér né­ven is említették”

A teljes anyag itt elérhető: 

A tűzliliom  
Amiről közben kiderült, hogy csak mi monoriak hívjuk tűzlilomnak, mert a szakirodalom szerint sásliliom

A kép kattintással nagyítható!

A tűzliliomról készült, folyamatosan frissített korábbi bejegyzésünk: 
-- Vajon a monya szó az valóban a ragozatlan főnév vagy inkább Mon-ja (valakinek a mony-ja), és csak a leírás közben módosult monyá-ra?

-- A mony a férfi szeméremtest, a monya meg a női?
Mindig törekszem az idegen kifejezések helyett mindenki által érthető magyar szavakat használni, ezért különösen elgondolkodtat, hogy a magyarul "parasztos, műveletlenséget feltételező" szót "mindenki" által elfogadott holt világnyelvre -- latinra -- kell fordítani ahhoz, hogy "szalonképessé" váljék. (Ezzel nem Vitálisné dr. Zilahy Lídiát bírálom, hanem az általánosan kialakult szokást, ami, ahogy olvashattuk már a Czuczor-Fogarasi szótár készítése idején is érezhető volt)


Erről Varga Géza bátyám peres ügye jut eszembe, Grétsi Zsombor minősíthetetlen módon "kötött bele", majd a bírósági tárgyalás helyett inkább belátta tévedését, minthogy teljesítse Gézabá' kérését: az általa használt szitokszavak eredetét és jellemzőit írja le egy terjedelmes dolgozatban. (nagy kár, mert abból most mi is idézhettünk volna)

Az már véletlen, hogy az előbb említett Grétsi Zsombor is szerkesztője volt a Magyar Orvosi Nyelv-nek, rövidítve MONY című szaklapnak, ő Grétsy László nyelvész fia, aki egyébként matematikusból lett szintén nyelvész. Grétsi Zsombor (1969-2011) sajnos tragikusan fiatalon elhunyt.
Sokat gondolkodtam, azon, hogy szükséges e képen bemutatni a monyát, de végül úgy döntöttem, hogy ezekből a képekből történelmet is tanulhatunk, volt idő, amikor a természeti népek (bizonyos korban minden nép) a termékenységet tartották a legfontosabbnak. Ezekből a hagyományokból több a később kialakult vallásokba is átkerült, illetve megtűrték, pl. a húsvéti tojás, mint jelkép. 
Ugye mennyivel visszafogottabb ábrázolás, mint napjaink alsós színezői -- ezzel utalva az éppen folyamatban lévő (könyv)botrányra -- amint látható az őskorban még tudták mi illik :) 



A kép kattintással nagyítható!


A szabadon felhasználható kép forrása:

 https://hu.wikipedia.org/wiki/Willendorfi_v%C3%A9nusz
A kép készítőjének oldala:
https://commons.wikimedia.org/wiki/User:MatthiasKabel


Már az első mony-monya idézetünk is elég sikamlós, pirongató jelentést tár elénk, és nem könnyíti a helyzetünket, mert a monyt általában a férfi nemiséghez kapcsolják -- kivéve amikor tojás jelentéssel bír, mert azt ugye a nőnemű tyúk tojta -- ez az eset szinte kivétel.

mony-nyom

Nem lehet kihagyni a következő mondatot, ami Práczki Pista bácsi (Pilis, 1926. március 26. – Cegléd, 2016. október 6.)

visszafelé olvasó szófejtésén alapul, mert sok szavunk visszafelé olvasva tárja fel az igazi jelentését! 

A mony visszafelé olvasva nyom, ami ugye elég közel áll a toj/ik szóhoz! 

Vagy pont az!

Práczki István honlapja: https://praczki-kadocsa.weebly.com/
A wikipédia lexikonon olvasható életrajza: 




A kép kattintással nagyítható!

Sajnos nem jegyeztem fel (nagyon régen a neten találtam. . .), hogy ez a kép honnan származik, csak a címét: "Mónár ablakos hímestojás", a molnár-mónár Monor néveredete kapcsán már szóba került, de ez a kép a tojás-tikmony szó miatt is ide illik. 
Ha valaki többet tud ennek a mintának vagy az elnevezésnek az eredetéről, kérem jelentkezzen!



Magyar etimológiai nagyszótár (Tótfalusi István),

mony:

‘tojás’: tikmony (‘tyúktojás’), ‘here’.



Ősi örökség az uráli korból: vogul man (‘tojás’), osztják mon (‘here’), mordvin mona (‘here’), finn muna (‘tojás, here’), szamojéd mona, manu (‘tojás’). A szó eredeti jelentése ‘tojás’ lehetett, de biztosnak látszik, hogy már az uráli alapnyelvben kialakult, hasonlóság alapján, a ‘here’ jelentés is. 
Elavult, illetve nyelvjárási szó. Lásd még mogyoró.

Forrás: http://www.szokincshalo.hu/szotar/?qbetu=m&qsearch=&qdetail=7502

 Van itt még egy számomra nem minden részletében meggyőző írás a monyról:
https://www.nyest.hu/hirek/mi-az-a-mony

(Mondhatnák, hogy a "sumérozó" (a szerző) a kardjába dőlt, 
de a szkíták (és a szarmaták is) állítólag "valamilyen iráni nyelvet beszéltek", ha ezt térképen követjük, akkor megvan a ragozó nyelvek közötti kapcsolat, és hogy miért nincs igazi rokona a magyar nyelvnek. Erről egyszer még bővebben. . .)

 Addig olvassuk ezt a szógyűjteményt, ahol a mony szó keleti kapcsolatai is szóba kerülnek, sőt a szerző nagyszámú példán azt is bemutatja, hogy a mony szó változatai nyugodtan nevezhetők nemzetközinek is, nem kizárt, hogy az emberiség első/közös szavai közt volt!


Forrás: Pogány magyarok vallása 281. oldal
https://books.google.hu/books?id=EC8-AAAAYAAJ&pg=PA281&lpg=PA281&dq=nagy+mony&source=bl&ots=gh-Mx8z2sM&sig=FkVA_mfLQiYZgkGtG2SCr6vMlsE&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwjm-bncyPHPAhVGEiwKHUW7COI4ChDoAQguMAc#v=onepage&q=nagy%20mony&f=false


Következzék egy internetes találat, ahol a mony és Monor szavak egy csoportba kerültek. (A jelentésük hasonlósága miatt?) Azt kiemelném, hogy a Monor (így) nagybetűvel, tulajdonnévként szerepel!

Keresztesi Sándor kéziratából készült könyv, aminek kiadója Fel-Apáthi Molnár Sándor volt. (Pozsony, 1844.)
Az évszám azért fontos, mert akkor még használatban volt a mony szó, pontosan ismerték a jelentését. (manapság meg már csak okoskodunk)

https://books.google.hu/books?id=nXxHAAAAYAAJ&pg=PA56&lpg=PA56&dq=mony+toj%C3%A1s&source=bl&ots=eYZoy0pJQl&sig=TLyfubFD_0Di_XgirrUsQ90LfAQ&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwjissWEsMjQAhUkDMAKHXHiCt84ChDoAQhPMA0#v=onepage&q=mony%20toj%C3%A1s&f=false


Monyó(k):

A Czuczor-Fogarasi szótárban ezt találjuk:


"MONYÓK, (mony-ók), mn. tt. monyók-ot. 
Igen nagy monyu. Az ók mint képző némely szókban nagyítást jelent, pl. pirók igen piros, pofák nagy pofájú, ajók, vastag, nagy ajakú, szemük, nagyszemü."


Ebben a formában alig találni rá "modern" példát, de a hétszünyű kapanyányi monyók talán mindenki számára ismerős a Fehérlófia című animációs filmből.


Nevének megfejtése még nem teljes, jelenleg a "kapanyélméretű monyó" az általánosan elfogadott.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Feh%C3%A9rl%C3%B3fia_(rajzfilm)

A kép kattintással nagyítható!

A képen nem látszik a monyója, szerencsére a hosszú szakálla eltakarja :)
A kép forrását a  www.mozaweb.hu oldalt ajánlom figyelmükbe!

A monyó "kategóriában" indul még Austin Powers és egy Monyó nevű sörfőző cég is, de ez legyen áprilisi tréfa:

https://kritikustomeg.org/folytatas/364/austin-powers

http://www.gaultmillau.hu/mese-habbal/elrajtolt-a-monyo-brewing-co


Összegzés:

 A Kiss Lajos által szóba hozott monyoró szó nem teljesen biztos, hogy a mi általunk ma mogyorónak nevezett növényt takarja, lehetséges, hogy a szemmel láthatóan rokon (alaki egyezés), a tojás vagy here jelentésű szó korai alakja a monyoró. 
--  Monor valószínűleg nem a monyoró-mogyoróról (növényről) kapta a nevét.
(most már elárulhatom, hogy két résszel később már ez sem biztos :)
-- A mony szó néveredethez kapcsolása azonban elképzelhető, főleg akkor, ha a környék egykori kiterjedt vizes élőhelyeire gondolunk, valószínűleg lépni sem lehetett a vadmadár monyoktól-tojásoktól.
-- A néveredet lehetőségek közül a "termékenységi jelképek" helynevekben megörökítését sem szabad kihagyni.

Egy költői kérdés: mi volt előbb a tojás (mony) vagy a mogyoró (monyoró)? :)

A mony, monya, monyó(k) szavak az 1900-as évek elejére az írott forrásokból szinte teljesen eltűntek, itt-ott, általában néprajzi visszaemlékezésekben, népmesékben még olvashatók.



Vége a hatodik résznek, folytatása következik.

Az eddig közzétett további részek: 

1. rész: 
http://monoldal.blogspot.com/2021/03/monor-telepules-nevenek-eredeterol-1.html

2. rész:

https://monoldal.blogspot.com/2016/10/monor-telepules-nevenek-eredeterol-2.html

3. rész: 

http://monoldal.blogspot.com/2016/10/monor-telepules-nevenek-eredeterol-3.html

4. rész:

http://monoldal.blogspot.com/2016/11/monor-telepules-nevenek-eredeterol-4.html

5. rész: 

http://monoldal.blogspot.com/2016/11/monor-telepules-nevenek-eredeterol-5.html

6. rész:

http://monoldal.blogspot.com/2017/04/monor-telepules-nevenek-eredeterol-6.html

7. rész: 

https://monoldal.blogspot.com/2017/04/monor-telepules-nevenek-eredeterol-7-uj.html

8. rész: 

https://monoldal.blogspot.com/2017/05/monor-telepules-nevenek-eredeterol-8.html

9-10. rész:

https://monoldal.blogspot.com/2018/03/9-javitott.html



 A 10 rész vázlatos összefoglalása itt olvasható: 

https://monoldal.blogspot.com/2023/10/monor-telepulesek-neveredete-vazlat.html
Észrevételeket szívesen fogadok!

Tóth Gábor 2014-2017-2022-2023-2024.


Fő támogatónk a 2024-ben 38 esztendős 

Tóth Karosszéria Monor







https://www.facebook.com/T%C3%B3th-Karossz%C3%A9ria-Monor-T%C3%B3th-J%C3%A1nos-karossz%C3%A9ria-lakatos-mester-299265606750411/?fref=ts

https://tothkarosszeriamonor.gportal.hu/






on

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)

Monor közlekedéstörténete (12.) hotelbuszból helyközi járat

  Buswordblog.com  oldalon  Bajsz Gábor alaposan megírt internetes cikkeket közöl, ott olvastam a következő mondatokat:  "A filmesek ú...

Népszerű bejegyzések