Monoldal, a Monori Ménúrfiak kiadványa, helytörténet egy oldalon, de nem egyoldalúan: Monor település(ek) néveredete (vázlat)

A tervem az volt, hogy a Monoldal blogon eddig 10 részben megjelenő Monor település(ek) néveredete, gyorsan olvasható-értelmezhető formában is megjelenjen.

A dolgozat szerkesztésének alapelve a Hamvas Béla Megyei Könyvtár helytörténeti felhívása -- a konferencián elhangzott előadások nyomtatásban kiadása -- de mivel nem készültem el a határidőig (a nyomtatott kiadvány sem készült el a határidőig. . .) ezért néhány helyen változtattam rajta.

A facebook reklám "átveréséhez szükséges kis kép. . ."

Monor település(ek) néveredete

(vázlat, 2023.)

Szerző: Tóth Gábor, Monor,

műkedvelő helytörténész, blogger.

Monoldal blog: (monori) helytörténet egy oldalon,

de nem egyoldalúan.

Monoldal: egyoldalas nyomtatott témavázlatok.

Minden észrevételt szívesen fogadok!

Nyitókép: Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár.

Bevezető, a dolgozat célja

A célom nem a meglévő néveredet elmélet(ek) ledöntése, hanem az igazsághoz minél közelebb kerülni, megtudni azt, hogy az eddigi, Monor/Monar néveredetekkel kapcsolatos ismereteink alkalmasak-e a bővítésre, vagy mindenképpen új elméleteket kell felállítanunk. Fontos számomra a lakóhelyemen „napjainkban” is károsan terjedő valótlanságok lehetőségeim szerinti kijavítása. A kutatásom kitér a Pest vármegyei Monoron fellelt- és lejegyzett, jelen témához kötődő szájhagyományok ellentmondásaira, és ezek feloldásának lehetőségére is. Dolgozatom a Monoldal nevű helytörténeti blogom egyik sorozatán alapul:[1] az ott bemutatott anyagok gyűjtése főként az interneten zajlik, annak minden előnyével és hátrányával, ezért a korábban összeállított anyagok mellett, a kutatói kapcsolatokat erősítő, szentendrei Helytörténet és Közösség Konferencia (2023.) tapasztalatait is felhasználtam[2] (nyitókép).

Tartalomjegyzék

1. Monor/Monar földrajzi nevek a Kárpát-medencében

2. A jelen kutatásom előtt ismert néveredet lehetőségek

3. A monorú szó rejtélye; legalább mi monoriak használhatnánk

4. Az általam talált néveredet lehetőségek, mónárköd: nyáriköd-szárazköd

5. A saját néveredet lehetőségeim: monorú, és az or(r) szó elfeledett jelentései

6. A Pest vármegyei Monoron gyűjtött szájhagyományok ellentmondásai (köd/kilátó)

7. A köd/kilátó ellentmondás lehetséges feloldása: mónárköd; és mogyorós helynevek

8. A monar-köd néveredet ellentmondásai (néhány település példájával)

9. Adalékok Monor néveredetéhez

10. Egy monori kalandjai Monoron

11. Felhasznált irodalom

12. Térképtár

13. Képtár

Összefoglalás

A vizsgált helynevek hiányzó, vagy kétségbe vonható néveredetei sajnos párhuzamként nem segítették a munkát. A Pest vm.-i Monor jelenleg elfogadott monar-köd névmagyarázata továbbra is a néveredet lehetőségek közt tartható, de kizárólag a kutatásaim során előkerült, Mándoky Kongur István által 1983-ban bemutatott mónárköd: nyáriköd, szárazköd, formában! A másik, önálló néveredet lehetőség az általam talált, meghatározott alakot jelentő monorú szó Monorra vetítése: a vizes területből kiemelkedő, elnyúló monorú halom, száraz „monorulat”.

Felmerült még (újra) a mogyoró növény első említésének (monorau, monarau) és az or(r) szó régi jelentésének néveredet kapcsolata is, ez utóbbi is a kutatásaim során került elő.

[1] Online: http://monoldal.blogspot.com/2021/03/monor-telepules-nevenek-eredeterol-1.html

[2] Online: https://szentendre.hu/helytortenet-es-helyi-kozosseg-konferencia-a-konyvtarban-aprilis-26-an/

2. oldal

1. Monor/Monar földrajzi nevek a Kárpát-medencében

A Pest vm.-i Monor (Monar-ként első írásos említés: 1398), lakóhelyem, a néveredet kutatás kiindulópontja.[1] (A következő, zárójelben lévő évszámok az első ismert említések.)

A korábban ismert, témához kapcsolódó helynevek: Pozsony melletti egykori Monar (1214),[2] Orosháza melletti Monori tanyák (1219),[3] Beszterce-Naszód megyei Monor(falva) (1319),[4] Tápiószele melletti Monori tanya[5]. (Ez utóbbi néveredet párhuzamként valószínűleg nem használható, mert a kutatásaim szerint, a tulajdonos után kapta a nevét, első említése a „4.” katonai felmérés (1941) idejére tehető.)

Az általam talált helynevek: gyulai Monor-halom,[6] Székkutas melletti Monor-halom,[7] kunhegyesi Monar-hát,[8] (jánoshalmi Monor[9], csemői Monori-dűlő,[10] Budapest X. ker. Monori u.,[11] ezek néveredet párhuzamként nem használhatók, ahogy a Monort övező települések „Monori útjai” sem). Ebbe a dolgozatba csak a Monor/Monar helynevek kerültek.

2. A jelen kutatásom előtt ismert néveredet lehetőségek

Néveredettel rendelkező helyek: Pest vm.-i Monor,[12] Pozsony melletti egykori Monar,[13] Orosháza melletti Monori tanyák (indokolatlanul a Pest vm.-i Monor néveredetét kapta).[14]

A Pest vm.-i Monor néveredet lehetőségei: Kiss Lajostól a magyar mogyoró (monorau, monarau, legelső lejegyzett szavaink közül való: tihanyi alapítólevél)[15] és mony: tojás, here jelentéssel. Később, Rásonyi László turkulógus hatására a kun monar, köd jelentéssel (Vitálisné dr. Zilahy Lídia megkeresésére). Dr. Halász Jánostól: Ménúr-Ménőr. Monar egykori birtokosa után: az Aynard-Monor név kapcsolata korábban kizárva a néveredet lehetőségek közül (1976).[16] Molnár foglalkozásnév, ami elgondolkodtató, mert a török időkben Monort Molnárnak is nevezték.[17] A Pozsony melletti, egykori Monar (ma Chorvátsky Grob) néveredet elmélete: a Pest vm.-i Monor esetében a Kiss Lajos által elvetett, Kniezsa Istvántól származó szláv néveredetet hirdetik: „nyakékgyártó-ötvös” mint, foglalkozás,[18]. A többi, korábban felsorolt hely néveredetéről nincs adat, leszámítva azt, hogy az Orosháza melletti Monori tanyákról (a Pest vm.-i Monoron) eddig azt írták, hogy nagy valószínűséggel a tulajdonosok után kapták a nevüket[19]; az orosházi Monori tanyáknak Árpád-kori település előzménye is volt (Monor, 1219).[20] (A felsorolt lehetőségek közül némelyiknél még a nyelv sem biztos.)

[1] Kalangya Kkt. - Helytörténeti Kör, Monori Krónika, Monor, 1998. (64.).

[2] Online: http://www.e-obce.sk/obec/bernolakovo/2-historia.html

[3] Online: http://epa.oszk.hu/01500/01577/00019/pdf/bmmk_1995_097-113.pdf

[4] Online: http://mek.oszk.hu/04600/04684/html/233.html

[5] Online: http://honlap.parokia.hu/hir/mutat/5462/ (A szakirodalom így említi, ma Tápiószőlőshöz tartozik).

[6] Online: https://archeodatabase.hnm.hu/hu/node/3839

[7] Online: https://mapcarta.com/13780736

[8] Hajdú Péter, Nyelvtudományi Közlemények 85. kötet, Budapest, MTA, 1983. (391.).

[9] A helyi szájhagyomány szerint a Monorról oda költözött lakók nevezték el a településrészt (Melyik Monor?).

[10] Az ott lakók sem ismerik az elnevezés eredetét.

[11] A névadás körülményei nem ismertek.

[12] Kalangya Kkt. - Helytörténeti Kör, Monor, 1998. (65.).

[13] Online: http://eng.chorvatskygrob.sk/history.html

[14] Online: http://mnytud.arts.unideb.hu/szakdolgozat/1560/veres_e_1560.pdf „kazanyi tatár Monar [tkp. ’köd’]”.

[15] Online: https://www.tihanyiapatsag.hu/Az_Apatsagrol/A_Tihanyi_alapitolevel.html

[16] Online: https://library.hungaricana.hu/hu/view/PestMegyeiHirlap_1976_05/?query=monor%20aynard&pg=53&layout=s

[17] Online: https://library.hungaricana.hu/hu/view/PESM_Pmm_06/?pg=437&layout=s

[18] Kalangya Kkt. - Helytörténeti Kör, Monor, 1998. (64-69.).

[19] Kiss Attila, Ködbe vesző múlt, Monorért Baráti Kör, Monor, 2014. (21.).

[20] Online: http://epa.oszk.hu/01500/01577/00019/pdf/bmmk_1995_097-113.pdf

3. oldal

3. A monorú szó rejtélye; legalább mi monoriak használhatnánk

A monorú szó egy korszakban régészeti-művészettörténeti szakkifejezés volt, én az első írásos említést 1837-ben találtam,[1] a szó leggyakrabban Rómer Flóris munkáiban olvasható;[2] például pecsétek leírásakor az ovális, tojásdad, mandorla (csúcsos monorú), alak megfelelője, sajnos esetünkben, az alakra egyező, monori pecsétek bemutatásánál nem használták, kizárólag az ovális szót olvashatjuk. (Pest vm.-i Monor).[3] A monorú szót Jókai Mór is használta, egy esetben a monorú szó mögé zárójelben (magyarázatként) az ovál szó került.[4]

4. Az általam talált néveredet lehetőségek, mónárköd: nyáriköd-szárazköd

Mándoky Kongur István által leírt (1981?-83) Monor néveredet: Monar-mónárköd-nyáriköd-szárazköd, az eredeti, kun Monar (Munar) szó keveredése az alföldi, magyar mónár-molnár szóval, Mándoky kezdetben a kungyanús szavak közé sorolta a mónárköd szót[5], majd bekerült a kun szavak közé, de azt sem zárta ki, hogy esetleg nyelvrokon -- besenyő eredetű,[6] akkor a szó régebben használatban van a Kárpát-medencében, mint a kunok érkezése.[7] Így talán érthetőbb, hogy a török időkben a Pest vm.-i Monort, miért nevezték/írták Molnárnak.[8]

5. A saját néveredet lehetőségeim: monorú, és az or(r) szó elfeledett jelentései

A kutatás közben talált monorú szó gyakorlati alkalmazása: a vízjárta, mocsaras területekkel körülvett Monor/Monar, mint hosszan elnyúló (tojás-mony alakban), dombszerűen, monorúan kiemelkedő, száraz „monorulat”.[9] Ahogy azt az első fejezetben olvashattuk, a Monor-halom elnevezés nem ritka, de például Vecsés mellett létezett egy Halomegyháza nevű település, ami Monorhoz hasonlóan kiemelkedett a környező vizes területből.[10]

Az or(r) szó régi jelentéseiből a témánkhoz közvetlenül kapcsolódó jelentést emeltem ki: „a hátor, melynek utótagjában mai orr szavunk található, a régi 'hosszúkás föld- v. testnyúlvány' jelentéssel”[11]. Mon-or: mony-tojás alakú, elnyúlt kiemelkedés? Lásd 1. fejezet: Monor-halom.

6. A Pest vármegyei Monoron gyűjtött szájhagyományok ellentmondásai (köd/kilátó)

A jelenleg elfogadott kun néveredet: Monor (Monar)-köd, mert olyan gyakori volt errefelé a köd, hogy a település arról kapta a nevét![12] (Miért fordult a kutatás a kun nyelv felé?)[13]

A Monor melletti, valójában alig 60 méter magas Isterázsa(hegy) (Strázsahegy) arról nevezetes, hogy a helyiek innen figyelték a török hadak mozgását![14] Köd és kilátó egyszerre?

[1] Schedel és Vörösmarty, Tudományok és szépművészetek tára, Athenaeum, 1837., Pest, (245.).

[2] Rómer Flóris, Archaeologiai értesítő 1. kötet (1868-1869) 12. füzet, MTA, Pest, (240.).

[3] Kalangya Kkt. - Helytörténeti Kör, 1998. (99-100.).

[4] Online: http://mek.oszk.hu/00800/00826/html/jokai11.htm (12. bekezdés).

[5] Online: https://epa.oszk.hu/03000/03002/00178/pdf/EPA03002_jaszkunsag_2012_147-158.pdf (Baski Imre).

[6] Mándoky Kongur István, Kunok és magyarok, Molnár kiadó, Budapest, 2012. (188-189.).

[7] Mándoky Kongur István, Kunok és magyarok, Molnár kiadó, Budapest, 2012. (31.).

[8] Online: http://monoldal.blogspot.com/2016/11/monor-telepules-nevenek-eredeterol-4.html

[9] Online: https://monoldal.blogspot.com/2017/05/monor-telepules-nevenek-eredeterol-8.html

[10] Online: https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/16764/

[11] Online: http://acta.bibl.u-szeged.hu/20019/1/nepunk_009_209-217.pdf (2.).

[12] Kalangya Kkt. - Helytörténeti Kör, Monor, 1998. (64.).

[13] Vitálisné Zilahy Lídia, Adatok a Pest megyei Monor és környéke néhány helynevének eredetéhez, Földrajzi Közlemények, Magyar Földrajzi Társaság, Budapest, 1986. „A hiedelemvilág teljesen megegyező Bellon T. (1979) „Nagykunság” c. munkájában közöltekkel”, „A réti emberek életmódja és ételei hasonlítottak Győrfi I. (1941) „Nagykunsági Króniká”-jában leírtakhoz”, néhány Monor körüli helynév vélhetően kun eredetű. (347.).

[14] Online: https://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0015/4.html (Monor címszónál).

4. oldal

7. A köd/kilátó ellentmondás lehetséges feloldása: mónárköd; és mogyorós helynevek

Mándoky Kongur István, mónárköd: nyáriköd, szárazköd, névmagyarázatával a fenti ellentmondás megnyugtatóan feloldható;[1] még azt is figyelembe véve, hogy Mándoky a személyes adatközlőtől többféle légköri jelenség leírását kapta. Az eset nem egyedülálló, mert Mándoky a nagykunsági gyűjtései során például növényneveknél is ezt tapasztalta: ugyanazon névvel más településen más növényt illettek[2]. A néveredetként elsőként felmerülő mogyoró szót (és annak korai változatait) azért zárták ki a néveredetek közül, mert állítólag nem volt a környékén mogyoró növény;[3] valószínűleg volt, a környéken több, a mogyoró szóból származó helynév található. Csévharaszt: Mogyoros’ berek (1787), Mende: Mogyorós völgy (1882), Gomba: Mogyoróska (1881), ezek úgy is elgondoltatók, hogy nem ismerjük a névadás körülményeit, idejét. Lásd a 11. fejezetet. (A monori Mogyoró sor kivétel, azt a közelmúltban nevezték el.)

8. A monar-köd néveredet ellentmondásai (néhány település példájával)

A Nagykunság központjának nevezhető Karcag[4] mellett található Ködszállás, ami valószínűsíthetően a magyar köd szó után kapta a nevét.[5] A Kiskunság szélén található Pest vm.-i Monor település állítólag a kun monar-köd szó után kapta a nevét. (Lásd: 2.-6. fejezet) Miért pont ez a település kapta a nevét a kun monar szó után? Már a Monori Krónika első olvasásakor (1998) feltűnt ez a rövid mondatrész, ami Monor mezőgazdaságáról szól: „kárt okoznak neki a ködök és a gabonarozsda"; a blogon bővebben kifejtettem[6], most csak röviden: egy „nyári ködféle” vagy inkább pára, ami a fejlődésben lévő gabonának árt, ennek eredménye a gabonarozsda.[7] A megoldás évtizedek óta Monor közössége előtt volt, de senki sem vette észre, hogy a monar nem téli köd, hanem inkább nyári, ahogy azt a 4. fejezetben olvashatták. Megválaszolatlan kérdések: Mándoky Kongur István miért nem kereste meg a Pest vm.-i monoriakat a mónárköd elméletével? Rásonyitól miért nem kaptuk meg az új eredményeket?

9. Adalékok Monor néveredetéhez

A Monoldal blog hasonló című sorozata, amiben a néveredethez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó változatos témákat mutatom be; például az egyik monori szájhagyományban szereplő Merzsa rét (valószínűleg Merzse) eddig nem ismert (nemzetközi) összefüggéseit tártam fel, négy blogbejegyzésben.[8] A blogon a Monorhoz hasonló helynevekről is esett szó.[9]

10. Egy monori kalandjai Monoron

Szintén a blogom egyik sorozata, amiben kutató barátaimmal megpróbáljuk a korábban bemutatott helyszíneket felkeresni, a néveredethez kapcsolódó, új ismeretek megszerzése reményében, ami sajnos ritkán teljesül, de a kirándulások mindig jó élményekkel zárulnak.[10]

[1] Mándoky Kongur István, Kunok és magyarok, Molnár kiadó, Budapest, 2012. (188.).

[2] Mándoky Kongur István, Kunok és magyarok, Molnár kiadó, Budapest, 2012. (69-78.).

[3] Kiss Attila, Ködbe vesző múlt, Monorért Baráti Kör, Monor 2014., (21.).

[4] Online: https://www.magyarorszag-szep.hu/Karcag/index.html

[5] Kalangya Kkt. - Helytörténeti Kör, 1998. (65.).

[6] Online: https://monoldal.blogspot.com/2018/03/9-javitott.html

[7] Kalangya Kkt. - Helytörténeti Kör, 1998. (79.).

[8] Online: http://monoldal.blogspot.com/2021/07/a-merzsa-ret-merzse-mocsar.html

[9] Online: http://monoldal.blogspot.com/2021/03/monor-telepules-nevenek-eredeterol-1.html

[10] Online: https://monoldal.blogspot.com/2023/09/egy-monori-kalandjai-monoron-1-2.html

5. oldal

11. Felhasznált és ajánlott irodalom (időrendi sorrendben)

Schedel és Vörösmarty, Tudományok és szépművészetek tára, Athenaeum, Pest, 1837

Rómer Flóris, Archaeologiai értesítő 1. kötet, 12. füzet, MTA, Pest, 1868-1869.

Borovszky Samu, Magyarország vármegyéi és városai, Országos Monografia T. 1896.

Pest Megyei Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 106. szám) 1976.

Bellon Tibor, Nagykunság, Gondolat Könyvkiadó, 1979.

Hajdú Péter, Nyelvtudományi Közlemények 85. kötet, Budapest, MTA, 1983.

Győrfi István, Nagykunsági Krónika (1922), Alföldi nyomda Karcag, 1984.

Földrajzi közlemények 1986. Szemle, Vitálisné Zilahy Lídia: Adatok a Pest megyei Monor, valamint környéke néhány helynevének eredetéhez, 1986.

Kalangya Kkt. - Helytörténeti Kör: Monori Krónika, Monor, 1998.

Veres Erzsébet Emőke: A Délvidék korai ómagyar kori helynevei, Debrecen, 2007.

Borzsák Endre: Juhászok, betyárok, garabonciások, BEHE, MBK, Monor, 2009.

Mándoky Kongur István: Kunok és magyarok, Molnár kiadó, 2012.

Kiss Attila: Ködbe vesző múlt, Monor, Monorért Baráti Kör, 2014.

12. Online térképtár

Mogyorós helynevek

Pest vármegye, Gomba, Mogyoróska: https://maps.arcanum.com/hu/map/cadastral/?layers=3%2C4&bbox=2174221.955867708%2C6001872.667493694%2C2176494.7631306252%2C6002740.944361872

Pest vármegye, Mende (Oszlár), Mogyorós völgy: https://maps.arcanum.com/hu/map/cadastral/?layers=3%2C4&bbox=2165710.028825254%2C6018224.634712089%2C2167982.836088171%2C6019092.911580266

Pest vármegye határának térképe, Csévharaszt-Pótharaszt, Mogyoros’ berek:

https://maps.hungaricana.hu/hu/MegyeiTerkepek/2477/view/?bbox=6884%2C-6010%2C9598%2C-4763

Online-térképen bemutatható Monor helynevek (párhuzamként nem mind használható, lásd. 1. fejezet)

Budapest, X. ker. Monori u.:

https://utcakereso.hu/budapest-x+kerulet-monori+utca#z=16&lon=19.12225&lat=47.48247&=false&router_active=[object%20Object]

Pest vármegye, Monor: https://www.google.com/maps/place/Monor,+2200/@47.349188,19.4038854,13z/data=!4m6!3m5!1s0x474197b5fdb61979:0xc923f58ad37fa26d!8m2!3d47.3480638!4d19.4401291!16zL20vMGI3cnM3?entry=ttu

Pest vármegye, Csemő, Monori-dűlő:

https://terkepem.hu/utvonalterv/auto/2713-csemo-monori-dulo,47.137566,19.728756#!l=0,1!p=18/47.13757/19.72876

Pest vármegye, Tápiószele melletti Monori tanya (Monori tn): http://mapire.eu/hu/map/hungary1941/?layers=osm%2C111&bbox=2213216.7388381315%2C5985044.715561677%2C2219331.7011009455%2C5988933.449375685

Csongrád-Csanád vármegye, Székkutas, Monor-halom (Monor hal.): https://maps.arcanum.com/hu/map/thirdsurvey75000/?layers=43&bbox=2279615.519642649%2C5858936.072918315%2C2288706.7486943174%2C5862409.180391024

Beszterce-Naszód megye (RO), Monorfalva: https://www.google.com/maps/place/Monorfalva,+Rom%C3%A1nia/@46.9461133,24.6921217,15z/data=!3m1!4b1!4m6!3m5!1s0x474a17de8467768d:0x3bb36dc3b3a78596!8m2!3d46.9471078!4d24.6913767!16s%2Fg%2F1q6jyq9sx?entry=ttu

6. oldal

13. Képtár

A most bemutatott képek mindig elgondolkodtatnak, a Kárpát-medencében, látszólagos rendszer nélkül több Monor/Monar helynév található; Békés- és a szomszédos Csongrád vármegyébe azonban több jutott, nem szeretném a korábban elvetett Aynard-Monor néveredetet elővenni -- már csak amiatt sem, mert a kutatásom a Pest vármegyei Monoron már túlhaladt -- de lehetséges, hogy Aynard annak a területnek is birtokosa volt, ami egyfajta „szóbeli átjárást” eredményezhetett: ez még csak feltevés, a néveredet ebből sem derülne ki.

Képek, balról jobbra: Csóka Géza a felvidéki (SK) Monaron (később Horvátgurab ma Chorvátsky Grob), a Monar center előtt (1. kép). A kutatás központjának, a Pest vm.-i Monornak a jelenlegi címere (2. kép).[1] Tóth Gábor (a szerző) az Orosháza melletti Monori tanyák (Békés vm.) buszmegállójában (3. kép). Túloldal: az eddig ismert Monor/Monar helynevek egy térképen ábrázolva (4. kép) [2]

[1] Online: https://hu.wikibooks.org/wiki/C%C3%ADmerhat%C3%A1roz%C3%B3/Monor_c%C3%ADmere

[2] Online:

https://earth.google.com/web/@47.43923709,20.16218004,144.45694446a,715314.05216329d,30.00019727y,0h,0t,0r/data=MikKJwolCiExdnRvdjBZbEYtcm9QWnFFaUliMlBLSDFNTUI2blRDMzkgAToDCgEw

7. oldal

A kép kattintással nagyítható!