Igen.
Nevesincs-tó,
nemhogy a nevét nem tudjuk, de (az eddig ismert) térképeken is csak egyszer jelent meg; a terület adottságaiból kikövetkeztethető az egykori létezése, sajnos ezeket az adottságokat az emberi tevékenység nagyrészt megszüntette; persze csak a hírhedt 1963-as évig kellett várni, amikor a félig földdel feltöltött meder újra megtelt vízzel. . . szóval ahol a lehetőség adott, ott a víz megtalálja a helyét!
A Nevesincs-tó: a mai Petőfi Sándor/Mátyás király/Kiss Ernő/Dózsa György utcák határolta terület!
Kicsit lentebb a felsorolt utcaneveknek komoly jelentősége lesz!
A Nevesincs-tó történeti jelentősége
A közelben lévő egyház(ak) miatt lehetséges, hogy a telekkimérő érdekcsoportok előtt a tó az egyház(ak) tulajdonában volt, ugyanis a hal fontos böjti étel; a templomok, egyéb egyházi épületek körüli, kimondottan halnevelő célzattal használt, természetes vagy mesterségesen kialakított tavak elterjedtek voltak. (Vagy fordítva: az egykori "pogány áldozóhelyekre, vízjárta berkekre épültek a templomok. . .) A monori, helyben fogott/tenyésztett halaknak valószínűleg a kereskedők vetettek véget (Szinte hallom: "ne egyétek az iszapízű tsíkhalat meg tsukát, hozunk nektek dunai/tiszai halat") ezzel a tó érdektelenségét (f)okozva.
Egy újabb bizonyíték, hogy a sokszor feleslegesen/tudományosan előadott természetes tófeltöltődés menetét az "ember" hogyan tudja felgyorsítani, így tüntetve el vízgyűjtő területet, vizes élőhelyet, táplálékot és építőanyagot adó tavat, Monoron gyakorlatilag mindet.
Erről a Kistóval kapcsolatban egy (oda)mondókát is írtam, cseréljék ki a nevet, mert az elv működött a Nevesincs tóval is, itt olvasható:
https://www.facebook.com/notes/771975040312573/
I. katonai felmérés (1782-1785)
A lenti térkép szerint Monor akkoriban a szeres és utcás-soros településrendszer keveréke volt, aminek része a mély, vizes részeket (Nevesincs-tó) kikerülő elrendezés (szeres) és a településen átvezető utak nyomvonalat követő elrendezés (utcás-soros), ezen a térképen nem látszik, de a későbbi kataszteri térképen jól láthatók a házaktól távolabb lévő kenderföldek/konyhakertek (kétbeltelkes elrendezés) amit mostanság építenek be házakkal. . . (Kenderesalja, a kataszteri térképen a több száz kis telek!)
Középen a kék monorú a Nevesincs-tó!
A Nevesincs-tó partján állt házak követték a partvonalat.
Az akkori házépítőket nem zavarta meg semmilyen ideológia, józan ésszel jelölték ki a házhelyeket, ez később és napjainkban nem így volt/van.
Ha megnézik a térképet egyetlen házat sem látnak házhelynek alkalmatlan, vizes vagy vízjárta területen! Az egész település egy monorú alakú kiemelkedésen (monorulat) terül el, de erről már beszéltünk Monor néveredete kapcsán:
https://monoldal.blogspot.com/2017/05/monor-telepules-nevenek-eredeterol-8.html
https://monoldal.blogspot.com/2023/10/monor-telepulesek-neveredete-vazlat.html
I. katonai felmérés (1782-1785)
A fenti térkép forrása:
Lent látható a Nevesincs-tó a mai térképre vetítve, a területet ismerve ettől nagyobb lehetett, ez csak a nyílt vízfelület, ehhez még legalább ekkora nádas/gyékényes tartozhatott. Természetesen a jelenlegi térképhez képest némi elcsúszást is tapasztalhatunk, talán a mai Mátyás király utcához volt néhány tucat méterrel közelebb. (A református templom helyéhez viszonyítva)
Az I. katonai felmérés a mai térképre vetítve
A kék monorú a Nevesincs-tó
A fenti (szerkesztett) térkép forrása:
II. katonai felmérés (1819-1869)
Ezen a térképen már a "szögletesített" Monor látható (1813-tól). . . nem látjuk a Monor központjából kiinduló vízelvezető árkot, amivel gyakorlatilag a Nevesincs-tó vizét is elvezették; ez az árok a később készült, részletesebb kataszteri térképen látható, korábban már bemutattam a "Monor vizes élőhelyekről elnevezett helyneveiről" című sorozatban. (Csatorna utca: ma Dózsa György utca)
A lenti térképnek van egy-két érdekessége! A tóként már nem látható Nevesincs-tó -- most már szögletes -- "partján" álló házak nem biztos, hogy ott álltak, vagy nem sokáig. . . ugyanis a sokkal részletesebb kataszteri térkép nem jelöli azokat a házakat!
A térképen látható házak vagy előzetes tervek voltak, vagy ledőltek a víztől!
Ugyanis nagyjából a későbbi/mai vízelvezető árok helyén lehettek, ami valószínűsíthetően a terület legmélyebb pontján vezethetett át!
A lenti képen a kék monorú a már nem létező Nevesincs-tó!
Igen, a térkép szerint a házak a tómederben vannak, ahogy egyébként ma is!
II. katonai felmérés (1819-1869)
A fenti (szerkesztett) térkép forrása:
Monor szögletes utcakiképzése Csintalan Ignáchoz kapcsolódik, így elmondhatjuk, hogy mi monoriak egy rosszul sikerült csintalanság útján lettünk szertelenek!
A kataszteri térkép (Monor/1881)
Itt láthatók a "nem látható" házak: ahogy korábban írtam vagy előzetes tervként kerültek a II. katonai felmérésre vagy összedőltek a kataszteri térkép készítésének idejére!
A piros monorú a Nevesincs-tó medre!
A kék "derékszögű" vonal a vízelvezető csatorna, ami egyébként a Gyáli patak egyik legtávolabbi ága, mondhatnánk, hogy "forrásvidéke".
Amúgy igazi hülyék voltak az építők, mert ha valóban a hatásos vízelvezetés lett volna a cél, akkor a csatornának folytatódni kellett volna a Mátyás király utcán egészen a vasúti árokig vagy a Kistóig. . . Persze a vasúti töltés vízválasztóként működik. . .
Na ezt a mai napig nem sikerült megoldani, ehelyett a vasútállomás mögötti nádast feltöltötték, így ismét egy nagy vízgyűjtőt vesztettünk.
Persze, ha utcánként kimaradt volna egy-két házhelynek alkalmatlan telek, akkor úgy is megoldható lett volna, ugyanis a víznek vagy utat kell adni vagy helyet!
A kataszteri térkép (Monor/1881)
A fenti (szerkesztett) térkép forrása:
A III. katonai felmérés (1869-1887) sem jelez házat a Nevesincs-tó egykori medrében, a IV. katonai felmérés (1941.) belterületi felosztása eléggé nagyolt, abból nehéz lenne bármire következtetni.
Pár éve (2017.) a Monor néveredetét kutató sorozatom 8. részében bemutattam egy saját készítésű térképvázlatot, ami a Nevesincs-tó kutatásának kezdete volt.
A fenti térkép forrása:
https://monoldal.blogspot.com/2017/05/monor-telepules-nevenek-eredeterol-8.html
1963
Aki évszám szerint emlékezik, igazi katasztrófaként írja le az 1963-as évet, érdekes módon hivatalos adat és fénykép is alig van róla, miközben valóban katasztrófaként emlegetik, egyébként Monoron semmilyen katasztrófa nem volt a Tápió-vidékhez képest, csak az eddig felsorolt hülyeség visszaütött. Ebben az évben már a tavaszi hóolvadást sem tudták kezelni: a víz kirajzolta a legalább 100 éve nem létező Nevesincs-tavat is, erre jött még a szeptemberi nagy felhőszakadás.
(Az 1963-as évről egy külön bejegyzés készül!)
A fenti képek forrása:
Ha elolvasták a képfeliratot, akkor láthatják:
Péterffy András, akinek számolatlan monori fényképet köszönhetünk, megmutatta nekünk a Nevesincs tavat!
Képriport Péterffy Andrással:
https://monoldal.blogspot.com/2021/08/kepzelt-riport-peterffy-istvannal.html
Egyéb híradás a vizes eseményről:
Emlékeznek, hogy mivel kezdtünk?
A Nevesincs-tó: a mai Petőfi Sándor/Mátyás király/Kiss Ernő/Dózsa György utcák határolta terület!
Milyen belvíz?
Nevesincs-tó!
Kiigazítás:
Aki járt már a Kistói tanösvénynél remélem nem hagyta magát félrevezetni: az 1. táblán nem a Kistó látható, hanem a Nevesincs-tó!
Semmi baj nem lenne, ha egy vicclapban jelent volna meg, vagy aláírták volna: Igaz vagy hamis? Aztán mindenki döntse el maga, de ezek így középpontba tett tények egy tanösvénytáblán.
A monorú szóról, itt olvashatsz:
https://monoldal.blogspot.com/2017/04/monor-telepules-nevenek-eredeterol-7-uj.html
Folytatása következik!
Akinek bármilyen új ismerete van a Nevesincs-tóról
(vagy bármelyik monori tóról. . .)
kérem jelentkezzen!
(Ugyanitt jó állapotú időgépet vásárolnék. . .)
Tóth Gábor 2024. október
A Monoldal fő támogatója a 2024-ben 38 esztendős
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése