Egy korábbi (2019.) facebook jegyzet felújítása)
Sokan talán a Duna-Tisza csatorna megépült szakaszát sem ismerik -- most elárultam, hogy igazából sohasem készült el a teljes csatorna -- a kevésbé érdeklődők akár “csatornát is válthatnak”, de ígérem, hogy aki velem marad rengeteg újdonságot tudhat meg a mai írásomból: földrajz-, térképészet-, gazdaságpolitika-, az éppen aktuális műszaki felkészültség- és az általános közhangulat bemutatása, mindez helytörténeti mederben.
Gyerekkoromban nagyapámmal sokszor
horgásztam a Duna-Tisza csatornában és a környező öntözőcsatornákban, szerettem
volna, ha közelebb lenne hozzánk vagy éppen Monor határában; eltelt pár évtized
és az “Ősdunás” kutatásaim közben kiderült, hogy igen kevésen múlott, hogy
valóban Monor határát érje a Duna-Tisza csatorna.
Ma (2019.) szerettem volna friss képpel
kiegészíteni a kész írást, napközben az erős fénytől tartottam, de mire a
kedvenc ócsai úti hidamhoz értem -- az útra dőlt fákon keresztül -- addigra
sötét lett és zuhogott az eső; először nagyon mérges lettem, majd rájöttem, hogy
a Duna-Tisza csatorna is pont olyan álom, mint ami a képen van, akár Salvador
Dali is festhette volna,
“szétfolyt híd és zölden habzó
víz. . .” létezik is meg nem is.
Nézzük a nevet:
Duna-Tisza csatorna!
A Duna-Tisza folyónevek remélem nem szorulnak magyarázatra.
Csak a pontosság kedvéért: a
fent említett két folyót összekötő csatorna megvalósult egy arra földrajzilag
alkalmasabb folyószakaszon (Délvidék, ma Szerbia), korábban Ferencz József
csatorna néven volt ismert, ma Duna-Tisza-Duna csatorna: https://hu.wikipedia.org/wiki/Duna%E2%80%93Tisza%E2%80%93Duna-csatorna
A csatorna szó nem biztos, hogy
mindenki számára azt jelenti, amit esetünkben, a szót ma leginkább a
szennyvíz-elvezetéssel kapcsoljuk össze, ez az elterjedtebb, mindennapokban
gyakrabban használt jelentése. (esetleg TV csatorna hasonló tartalommal. . .)
Esetünkben szerencsére egészen másról van szó, mint szennyvíz-elvezetésről, itt a csatorna a mesterséges kialakítást jelenti, ami nem zárja ki -- ahogy az eltelt idő is bebizonyította -- hogy a mesterséges csatorna végül “csurig telik” élettel. (Lásd a monori Kis-tó mesterségesen összeszűkített négyzetes medrét!)
Egészen változatos növény és
állatvilág alakult ki a Duna-Tisza csatornában és a partján, ezek nagy része őshonos faj,
de sajnos a “behurcolt” fajok is megjelentek már.
Dunaharaszti, ahol a
Duna-Tisza csatorna leágazik a Ráckevei-Soroksári Dunából (RSD)
A bal oldalon az RSD a jobb
oldalon már a Duna-Tisza csatorna, a kidőlt fa a “határ”.
A több évszázadon
átívelő gondolat
Sajnos a következő, egyébként
egybefüggő írást csak részletekben tudom megmutatni, de a tartalma feledteti
ezt a kellemetlenséget, szerzője a híres vízépítő mérnök: Vásárhelyi Pál. Már a szöveg elején
felfedezhetjük a Balla nevet, aki nem más, mint Balla Antal; a család másik
híres tudós tagja Balla Károly tőlünk nem messze van eltemetve -- kérésére -- a
pótharaszti erdőben, sírja az erdei tanösvény egyik állomása.
Folytatás:
Folytatás:
Folytatás:
Folytatás:
A fenti képek
forrása: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Figyelmezo_1839/?query=monor%20duna%20tisza%20csatorna&pg=255&layout=s
A fenti írásból már kiderül, hogy
kapcsolódik Monor a Duna-Tisza csatornához, a (tervezett) nyomvonalak egyike
közel haladt volna Monorhoz, de ezen kívül volt még legalább két másik
(komolyan esélyes) lehetséges nyomvonal:
A fenti kép forrása:
http://www.realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=1484
(az eredeti forrás: https://www.antikvarium.hu/konyv/a-duna-tisza-csatorna-744789
A zöld nyomvonal kedvezett volna Monornak, a piros Kecskemétnek, a kék Csongrádnak, itt nem ábrázolják a Szolnoknál a Tiszába csatlakozó csatorna lehetőségét.
(Cegléd-Abony-Szolnok)
(A térképen olvasható
magasvezetésű csatorna és mélyvezetésű csatorna szakkifejezések pontos
jelentésére most nem térnénk ki -- bonyolítaná az amúgy sem egyszerű helyzetet
-- akit érdekel nézzen utána, csak egy gondolat: a két műszaki megoldás közt
akkora a különbség, hogy az a “bármi lehet” kategóriába esik: az egyetlen közös
bennük a víz. . .)
A “zöld nyomvonalhoz” még annyit
tennénk hozzá -- talán az éles látásúak észre is vették -- hogy, a Monor
melletti szakasz inkább Vasadhoz van közelebb, sőt azt is mondhatjuk, hogy a
Vasad határában lévő ma is létező csatorna (a lenti térképen “2” jelölték, “Gyáli 2”) egy
szakaszon a Duna-Tisza csatorna tervezett (zöld) nyomvonalán halad, majd a
Gyáli patakba torkollik. Ha nagyon-nagyon akarjuk, akkor a Vasad-Gyáli patak-
Ráckevei-Soroksári Duna nyomvonalba beleképzelhetjük a (zöld)nyomvonalú Duna-Tisza
csatorna tervet, mert a két torkolat közt a alig pár kilométer eltérés van. Nem
emlékszem, hogy a tervezett nyomvonal bármelyikén is szóba került volna a
folyásirány, azt viszont tudjuk, hogy Monor Duna-Tisza vízválasztón innen eső
részéről minden felszíni (És felszín alatti (tanulmány 1945-47) víz a Duna felé halad, ez némi képet ad már a tervezési időszakban felmerülő problémákról. . .)
Lent: örömmel tölt el, amikor
vízre utaló kis vékony kék csíkokat látok a térképen, de a vízelvezetés olyan
jól sikerült, hogy Monor körül ezek egy része az esztendő nagyobb részében
szinte mindig porzik. . . van amelyikben én még nem láttam vizet. . .
A fenti kép
forrása: http://www.kdvkovizig.hu/kepek/sikv_kozep.jpg (a link nem működik, 2023)
A lenti képen látható, hogy a
Duna-Tisza csatorna mellett volt pár hátborzongató terv is pl. a Balaton és a
Fertő-tó lecsapolása. . . ami úgy látszik nem csak “városi legenda”, mert a
forrásunk egy szakmai lap (1906.)
A fenti kép
forrása: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/GazdasagiMernok_30_1906/?query=monor%20duna%20tisza%20csatorna&pg=113&layout=s
A szolnoki és a csongrádi a két
legesélyesebb nyomvonal, komoly érvek szólnak a szolnoki nyomvonal mellett (ez
érintette volna Monort is) de a lehetőségek közül a Duna-Tisza közi homokhátság
okozta magasság különbség itt a legnagyobb. . . (1920.)
A fenti kép
forrása: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/UjMagyarSzemle_1920_02/?query=monor%20duna%20tisza%20csatorna&pg=38&layout=s
A “szolnoki” nyomvonal terv és
tiltakozás: ami jó az egyiknek az nem jó a másiknak, miközben mindenki a
homokhátság okozta “szintbeli problémával” küzd. (1931.) (Igazából Szolnoktól
kicsit távolabb csatlakozna a csatorna a Tiszához.) (Csatlakozna-csatorna? Ma
sem marad ki a nyelvészet, azt hiszem meg kell néznünk mit mond erre a
Czuczor-Fogarasi szótár!)
A csatorna szó szerepel a
szótárban, de a csatlakozni nem.
A fenti kép
forrása: http://mek.oszk.hu/05800/05887/pdf/1kotet_2.pdf
A fenti kép
forrása: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Kiskunfelegyhaza_FelegyhaziHirlap_1931/?query=monor%20duna%20tisza%20csatorna&pg=151&layout=s
Az évszázados “tanakodás” az
egyik legrosszabb pillanatban, közvetlenül a II. v-h. után is tartott még
(1947.) mintha nem lett volna épp elég helyreállítani való. . . A lenti képből
kiderül, hogy a Duna-Tisza csatorna nyomvonal kijelölése pl. Kecskemét városának
kimondottan az érdekében állt. Ki ne szeretett volna egy hajózható csatornát
a városa mellé? (Akkor még a fő szempont a hajózás volt -- elsősorban az
áruszállítás -- kisebb mértékben az öntözés, később ez megfordult)
A fenti kép
forrása: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/KecskemetiLapok_1947-2/?query=monor%20duna%20tisza%20csatorna&pg=156&layout=s
1947 aug. 1-jén
megkezdődött a Duna-Tisza csatorna építése!
Részlet a szövegből: “amelyet az
egész magyar közvélemény örömmel üdvözöl”
A kék pontok a Duna-Tisza
csatorna tervezett vonalát jelölik, a piros “monorú” az Monor, Dabas-Sári a
pirossal aláhúzott település a csatorna elkészült szakaszának a végét jelzi. (A színes jeleket mi tettük a
térképre a jobb láthatóság érdekében.)
A fenti kép folytatása:
A fenti képek
forrása: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/FrissUjsag_1947_07/?query=monor%20duna%20tisza%20csatorna&pg=63&layout=s
Ahogy a fenti térképen is
láthatjuk az évszázadok tervezgetése után elfogadott nyomvonal végül elkerülte
volna Monort.
Mikor a végleges tervek
elkészültek, megindult a földmunka is, ma már hihetetlennek tűnik, hogy kézi
erővel (ásó, lapát, csákány, talicska) milyen mennyiségű földet mozgattak meg a
kubikosok; és nem csak a csatorna építésekor, mert nem volt olyan építkezés
vagy romeltakarítás, ahol ne lett volna szükség a munkájukra.
Emlékezzünk a kubikosokra a
Duna-Tisza csatorna első “kapavágását” bemutató rövid kisfilmmel:
https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=6687
A Monorierdő
Geographic fb oldal éppen ma tett közzé a Duna-Tisza csatorna monori
nyomvonaláról egy írást: https://www.facebook.com/monorierdogeographic/
Az ezt követő beszélgetés hasznos
volt, mert a Monorierdő Geographic fb oldal segítségével találtunk több kubikus
emlékművet is!
A lenti képen a mártélyi emlékmű
látható, a művész jól bánt a jelképekkel, mert mintha a homokhátság löszfalából
faragta volna a súlytól görnyedő kubikus alakját és az elmaradhatatlan
talicskát!
A kép kattintással nagyítható!
A kép forrása: https://www.kozterkep.hu/35148/Kubikos_emlekmu_Martely_2018.html
Szeghalom: https://www.kozterkep.hu/15860/Kubikos_emlekmu_Szeghalom_1983.html
Szentes: https://www.kozterkep.hu/8053/kubikos-szobra
A hirtelen fellángolás után, a Duna-Tisza csatorna nemhogy a Tiszát, de még
a szintbeli problémát okozó Duna-Tisza közi homokhátságot sem érte el, a
Duna-Tisza csatorna Dabas-Sáriig elkészült, de ott véget is ér, gyakorlatilag
az egykori Ősduna medrében haladt, ék alakban távolodva a mai Duna medertől.
Hogy mi volt az oka az építkezés leállásának azt (eddig) nem sikerült
megtudnom, elképzelhető, hogy a kezdődő szintkülönbség problémák, rájöttek,
hogy Dabas-Sáritól sokkal-sokkal lassabban halad volna a munka. És ezt a
közvéleménnyel elhitetett propagandával nehéz lett volna egyeztetni? Vagy a
földosztással járó tulajdoni problémák? A jól teljesített hároméves terv vége?
A csatorna folytatásához tanulmányok tucatjai készültek a szocializmusban,
ezeket most nem részletezzük.
A Duna-Tisza
csatornát valószínűleg a szocializmus idején lett volna a legegyszerűbb teljes
hosszúságban megépíteni, mert a magántulajdon (államosított föld)- és a
munkaerő átcsoportosítása sem okozott volna gondot. . .
1970, ennyi év
távlatából: nem került előtérbe. . .
A fenti kép
forrása: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/HidrologiaiTajekoztato_1970/?query=duna%20tisza%20csatorna&pg=139&layout=s
A csonkán maradt Duna-Tisza
csatorna napjainkban (bordó
keresztirányú vonal):
A fenti kép
forrása: https://www.google.com/search?q=duna+tisza+csatorna+nyomvonbal&rlz=1C1GCEA_enHU801HU801&oq=duna+tisza+csatorna+nyomvonbal&aqs=chrome..69i57j0.9648j0j8&sourceid=chrome&ie=UTF-8
A Duna-Tisza
csatornáról szóló újabb hírek (2011.)
A téma vonzza a vitát, az “apró
betű” is fontos:
A fenti kép
forrása: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/HidrologiaiKozlony_2011/?query=duna%20tisza%20csatorna&pg=2&layout=s
Nem is túl régen ismét szóba
került a Duna-Tisza csatorna befejezésének gondolata, de a hír inkább a
politikai rovatba illik, mint egy szakmai lapba. A korábban már felismert
magasság eltérésből eredő problémák továbbra is fennállnak, sőt azóta újabbak
is jöttek hozzá, amik az első gondolatkor még nem is léteztek (Az ártérbe
építkezés, szilárd burkolatú utak, vasútvonal(ak), közüzemi vezetékek,
környezetvédelmi szempontok és nem utolsósorban a régészeti lelőhelyek. . . ma már pontos
hatástanulmányok készíthetők a felmért adatok alapján, sőt külföldön már működő
példákat is láthatunk.)
Jelenleg a Duna-Tisza közi homokhátság kiszáradásának megakadályozása volna a cél, nem úgy mint a kezdetben a hajózás (árúszállítás), majd az öntözés
Ez a honlap a “mai
megvalósíthatóság” egyik szakmai lépése lehetne: http://www.dtcs.hu/index.html
Ezek már inkább
bulvár: https://www.origo.hu/itthon/20100902-ujra-elovettek-a-dunatisza-csatorna-tevet.html
https://hvg.hu/itthon/20111130_dunatiszacsatorna_homokhatsag
A Duna-Tisza
csatorna (Csati), mint horgászhely és fontos vizes élőhely: http://www.horgasz.hu/page/50/art/194/html/duna-tisza-csatorna.html
A Duna-Tisza
csatornában fürödni nem lehet, a sport jellegű hajózás (kajak, kenu)
megengedett, aminek a horgászok nem örülnek, de azt gondolom, hogy a csonkán
maradt “Csatiban” még jóval több lehetőség van, mint amit kihasználunk.
A fenti kép
forrása: wikipédia, Készítette: Szerkesztő: Joliet Jake - A feltöltő saját
munkája, Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=10870665
Mielőtt egy vicces képpel
befejezném mai írásom egy nagyon komoly személyes észrevétel:
A Duna-Tisza csatorna építésének
fő akadálya (a többi ebből következik) a két folyó közti homokhátság okozta magasságkülönbség.
Aki követte a 4-es autópálya építését az láthatta, hogy iszonyatos mértékű
földmunkával jár (ma már nem kubikusokkal, hanem géppel, és úgy is. . .), a
szükséges töltőanyagot a környékbeli domboldalakból termelték ki. Ha valakinek
eszébe jutott volna a kettőt összekapcsolni, akkor most akár Monor mellett
folyhatna (vagy bárhol a korábban tervezett helyszínek közül, mert hosszú az M4 nyomvonal) a Dunát a
Tiszával összekötő csatorna. Ennyit az évszázadokig tartó gondolkodásról és
tervezésről, sajnos nekem nem volt beleszólásom.
Végül következzék egy “régi”
fénykép a személyes élményeink közül, a fénykép készítője nevének elhallgatását kérte, a
jobb érthetőség érdekében a képet feliratoztuk, bár pontosan mi sem értjük mi
történik a képen. . . régen volt :)
.jpg)
Észrevételeket szívesen fogadok!
A Monoldal fő támogatója a 2023-ban 37 esztendős
2005-2019-2023. Tóth Gábor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése