A fenti kép Burján István videójából származik, sőt! a műhelyéből, mert ő készítette a Forrás-völgy helyi védettségre figyelmeztető tábláját, ezerkilencszáz valahányban. . .
A teljes videóban sok más ismerős és ismeretlen reklámtábla látható: https://www.youtube.com/watch?v=MXn8U3r9hHs
A hírekben hallhattuk, hogy a monori Forrás-völgy és a gyömrői tó között hamarosan egy kijelölt túraút létesül: https://www.facebook.com/events/828928578497309?ref=newsfeed
De, azt tudjuk hogy jutunk el a Forrás-völgyig?
Alig van olyan bejegyzésem amivel ne lenne több-kevesebb személyes kapcsolatom, esetünkben a vizes élőhelyet és a családi emlékezetben megőrzött Forrás-völgyi telket emelném ki.
(Ezért útjelzők (2.) a mai főcímünk: az én utam. . . ha gondolják tartsanak velem -- a Monoldallal!)
Sok éve nagybátyámmal megpróbáltuk megkeresni dédnagyapám egykori telkét, de csak megközelítőleg sikerült behatárolni; az viszont nem kis dolog, hogy az ott szedett vesszőből készített kosárból még van pár a padláson. . .
Fájdalmas kijelenteni, de az egykori vizes élőhelyből lassan ennyi emlékeztet a jellegzetes növényzetre.
A sok helyen olvasható Forrás-völgyi lápvidék leírása már az első nyomdába kerüléskor (80-as évek?) is csak nyomokban lehetett igaz (83 körüli, majd tartós aszály. . .), ugyanezt tapasztaltam a (tágabb) környék gyakori növényeként emlegetett törpemandula- és a tatárjuhar esetében is; ezekkel kapcsolatos írásaim itt olvashatók:
A törpemanduláról:
- http://monoldal.blogspot.com/2022/04/torpemandula-monoron
- http://monoldal.blogspot.com/2022/04/hangabarack-monoron.html
- http://monoldal.blogspot.com/2022/04/tortenetek-torpemandularol-torpemandula.html
A tatárjuharról:
- https://monoldal.blogspot.com/2021/10/mi-kozos-palacsintaban-es-tatarjuharban.html
- http://monoldal.blogspot.com/2021/10/varosi-leg
- https://monoldal.blogspot.com/2021/10/varosi-legendak-ketto-es-fel-tatarjuhar.html
Út a Forrás-völgybe régen és ma
Mi legyen a kiinduló pontunk?
A Főtér!
Első meglepetés, hogy a "Főtér", mint hivatalos helynév és postacím nem is létezik; egy régi szóbeli hagyomány továbbéléséről van szó (Főtéri gyógyszertár), ennek legalább van előzménye, nem úgy, mint az új utcanévtáblákon kiírt egyes településrészeknek. . . aminek nemhogy előzménye nincs, de rendszer sincs benne. (Erre még visszatérünk)
. . .Ne feledjük a Forrás-völgybe indultunk!
A lenti linkben is láthatjuk, hogy nem jelzik a "Főteret", de a Szent István tér (katolikus templom mellett) és a Kálvin tér (református templom mellett) is lemaradt:
https://www.google.com/maps/@47.3497123,19.4472203,18z
Senkitől sem várjuk el, hogy besétáljon a "Városba", majd újra ki, ha kintebb vagy közelebb lakik az úticélhoz, ezért szükséges egy másik találkozási pont is!
Mi legyen a másik találkozási pontunk?
Az Acsádi kereszt(út)!
Az Acsádi keresztről már korábban írtam, most csak néhány gondolat: ereklyés kereszt, ami azt jelenti, hogy a trianon előtti határon túlról származó földrögöket őrzi;
a monori trianon emlékműről Zlinszki Zsolt írt szakdolgozatot, a monori könyvtárban elérhető.
Korábbi írásom a témában:
https://www.facebook.com/notes/268043481165482/
Az Acsádi utcai kereszt 1940-ben
Aki a Főtérről tart velünk:
az Acsádi-Csokonai kereszteződést elhagyva mutatok egy érdekeset, illetve mutatnék, mert nincs meg. . . mesélek róla.
Valamikor, az övcsatorna áthelyezése előtt itt csordogált le a monori Forrás vize, itt haladt át az út alatt, és megint családi kapcsolat:
a dédnagyapám, Bartus Károly Csokonai utcai telke mögött folyt a víz a péteri Berek felé, érintve a ma már régen nem létező Páskomi tavat, ami a Főszögi Páskom! (A másik, ismertebb Páskom a Kistó körül volt!)
Kinagyítva:
A fenti képek forrása: https://maps.arcanum.com/hu/map/cadastral/?layers=3%2C4&bbox=2164844.145343534%2C6000746.328880721%2C2165601.9468192677%2C6001035.9535582075
Az Acsádi utcán az egykori Forrás-árok szinte teljesen feltöltődött, csak a kereszttől kifelé érzékelhető, nem véletlenül: itt kapcsolódik az övcsatorna újonnan kialakított szakaszához. (A újonnan szót, úgy kell érteni, hogy nem az eredeti, korábban említett árok, hanem egy új nyomvonal, de már ez is sok évtizeddel ezelőtt készült.) A fent említett övcsatorna az egészen nagy zivatarok utáni néhány órát leszámítva porszáraz. . . Most nem mennék bele a "Miért száradt ki a Forrás" témába, de hamarosan azt is olvashatják majd.
A keresztút:
A lenti térképen még nem lehet "keresztút", mert a trianoni keresztet jóval később állították. (A térkép: 1881, a keresztállítás: 1921 után.)
A fenti térkép érdekessége, hogy a "keresztút után" megszűnik az út!!! Azt a korábbi térképen is láthattuk, hogy szakaszonként új helyrajzi számon van nyilvántartva az út, ezt itt is láthatjuk, de még a derékszögű jobbos leágazást is. (narancs színű kérdőjelek)
Azt látjuk, hogy a sötétebb színű rész után is hasonló szélességben folytatódik valami, de mi?
Ha az eddigi tapasztalataim alapján gyors választ kellene adnom, akkor azt mondanám, hogy járhatatlan vízmosás, mert azon a szakaszon nem jelölnek árkot, szóval az egész (mély)út maga az árok!!! Az út ezért megy fel jobbra, a magasabb (száraz) terület felé.
Ma már egyszerűbb a dolgunk, mert "nyilegyenesen" egészen jó úton kimehetünk a Forrás-völgyig, talán a sok fontos, már elfeledett adalék mellett ez a mondat a mai írásom egy fő mondanivalója.
A Forrás-völgy a kataszteri térképen:
A fenti kép forrása: https://maps.arcanum.com/hu/map/cadastral/?layers=3%2C4&bbox=2165863.8044165433%2C6002845.048066524%2C2166621.605892277%2C6003134.672744011
Az 1915-ben kiadott monori képeslap szerint így nézett ki a Forráshoz vezető út egy szakasza. Ritkán fordul elő, de a lenti kép pontos forrását nem találom, ha jól emlékszem a www.darabanth.hu oldalon találtam, de nem csodálkoznék, ha Soltész Péter gyűjteményében is meglenne az eredeti . . .
Egy kicsit megpihenünk az árokparton:
érdekes, hogy a Forrás-dűlő helynevet az ADT-n (Arcanum Digitális Tudománytár) először 1970-es végétől-, a Forrás-völgy nevet még később, 1980 körül olvashatjuk,
a Forrás dűlő és a Forrásszőlő/Forrás szőlő elnevezések elvétve olvashatók az 1960-70-es években; azt érdemes megjegyezni, hogy ezek az említések szinte kizárólag telek-és földterület hirdetések, nem a tájhoz- vagy élővilághoz kapcsolódó leírások-felmérések.
A Forrás-völgy országos léptékkel méretét és az élővilágát tekintve sem jelentős, nem kiemelkedő(?), ezért jutott csak a helyi védettségig (?)
Ezért jutott csak a helyi védettségig?
-- Nem!
-- Egyértelműen a helyiek "gondatlansága" miatt!
Egy korábbi írásomban már megjegyeztem, hogy a monori Forrás áruház épp a Forrás kiszáradásakor kapta a nevét, így egy emlékműnek is felfogható, a Forrás-völgyért ettől többet is lehetett volna tenni, sőt még ma is. . .
Egy a Forrás-völgyön áthaladó túristaútvonal édeskevés, illetve tapasztalatból mondom, hogy a nagyobb forgalom sajnos több szeméttel jár! (A monori Tavaspark (Kistó) felújítás utáni (2014) szemétterhelése többszöröse annak, mint amikor elhanyagolt volt, csak most időben elszállítják, nem torlódik fel nagy halmokban.)
A sokszor felmerül a kérdés: miért visz magával "szemét alapanyagot" a látogató? Vagy miért nem viszi haza? Elmegy a városon belüli zöldterületre és ott hagyja a szemetet, ez még akkor is durva, ha a szemetesbe teszi.
A Forrás áruház megnyitása után mást jelentett a "megyek a Forrásba. . ." (ha jól számolom a dédnagyapám nem érte meg a nyitást)
Az elején sejtettem, hogy a Forrás-völgybe már eljutni is kalandos lesz, legközelebb körülnézünk a völgyben és onnan tudósítunk majd!
Csak reménykedem, hogy ilyen tábla fogad minket és nem a rozsdás 30 éves, bár mintha már azt is ellopták volna. . .
A Forrás-völgyről korábban már volt két rövid bejegyzésem:
https://monoldal.blogspot.com/2021/10/forras-volgy-az-egyetlen-helyi.html
https://www.facebook.com/notes/268043481165482/
Az útjelzők (1.), amit a facebook a jegyzet alkalmazás megszüntetésekor rendesen megtépázott, ha jól látom: https://www.facebook.com/notes/986425641878723/
A monori Forrás áruházról (1984): https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarEpitoipar_1984/?query=monor%20forr%C3%A1s%20%C3%A1ruh%C3%A1z&pg=69&layout=s
(Az ADT használatához előfizetés szükséges)
Folytatása következik!
2022. április
Tóth Gábor
A Monoldal fő támogatója a 2022-ben 36 esztendős
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése