Monoldal, a Monori Ménúrfiak kiadványa, helytörténet egy oldalon, de nem egyoldalúan

2021. március 28., vasárnap

Monor vizes élőhelyekhez kapcsolódó helyneveiről 2. Ma is létező utcaneveink (2016-2021)

Kistói napfelkelte

Az első részben a ma már nem létező utcaneveinket vettük sorba, itt olvasható:

https://www.facebook.com/notes/monoldal/monor-vizes-%C3%A9l%C5%91helyekhez-kapcsol%C3%B3d%C3%B3-helyneveir%C5%91l-1/815398628587584

Némelyikről már elfeledkeztünk, de pl. a Csatorna utcza hiába változott Dózsa György és Balassi Bálint utcává, a "névadó" vízelvezető árok azóta is ellátja a feladatát. . .

Ma is létező utcaneveink

Forrás utca: az Acsádi úti kereszttől (ereklyés kereszt, lásd Zlinszky Zsolt szakdolgozatát a monori könyvtárban) jobbra a Forrás-dűlőn lehet a Forrás-völgybe jutni. Sajnos a Forrás az 1980-as években elapadt, a vizes élőhely jellege egyre jobban eltűnőben van. A kiszáradás nagyrészt az emberi beavatkozások következménye. Elgondolkodtató, hogy a kiszáradás időszakában egy újonnan épült áruházat és a rendszerváltoztatás után egy utcát is elneveztek róla. (az utcát átnevezték)

Ha valakinek van ötlete, hogy a Forrás-völgy melyik részéről készült a lenti fénykép, kérem ossza meg velünk!

Füzes utca (ma): a Bocskai utca végén található rövid utca, ha volt is itt fűzfa valamikor, sajnos most már egy nincs (2015), talán a régi Füzes utcza (ma Bocskai) emlékére kapta a nevét.

Garam utca: a Garam folyó a Duna mellékfolyója, a trianoni döntésig a forrástól a dunai torkolatáig a Magyar Királyság területén folyt, ma Szlovákiához tartozik a teljes szakasz.

289 km hosszú, vízgyűjtő területe 5465 km², átlag vízhozama 55,2 m³/mp

Az Alacsony-Tátrában ered, a Király-hegyen (Kráľova hoľa) (1948 m). Ezután hosszanti völgyben folyik Besztercebányáig nyugatnak, majd onnan délnek. Lévánál töri át a vulkanikus hegységet és eléri az alföldet. Végül Párkány mellett, Esztergommal szemben ömlik a Dunába. (forrás: wikipédia)

A (még magyar) folyóról itt olvashatsz bővebben: http://www.kislexikon.hu/garam.html

A Garam folyónak Monorral nincs közvetlen kapcsolata, valószínűleg a fájdalmas trianoni döntés okozta területelcsatolás miatt, megemlékezésként kapta nevét a Garam utca.

Gém utca: a törpegém rendszeres fészkelő a Kis-tó nádasában, néha a szürke gém is látható. A Gém utca a Nádas utcához igen közel van, amikor még kiterjed volt a nádas az állomásnál a vasút mellett (kb. 2000-ig), akkor a gémek ott is gyakran megfordulhattak, így témánkhoz közvetlenül kapcsolódik. Kép: szürke gém

Halas utca: Borzsák Ajtonytól hallottam, hogy a Halas (tó) egy pesti illetőségű kubikus (földmunkás) tulajdona (bérlete?) volt, aki a II. vh. előtt házépítéshez mérte ki az agyagot. Két téglalap alakú meder volt, ma már csak az egyik van meg, a másikat építési törmelékkel és szeméttel töltötték fel a kilencvenes évek végén. . . A monori kataszteri (telekkönyvi) térképen (1881) a Halas már fel volt tüntetve, egy amőba alakú mederként, az említett kubikus ezt újíthatta fel.

A Halas

Kistói út (korábban utca): a felújított Kis-tó és környéke ismert és kedvelt városrésszé vált (lásd fejléc képünk), így talán nem kell magyarázni, honnan kapta a nevét a Kistói utca. Hogy honnan kapta a nevét a Kis-tó az itt olvasható:

http://monoldal.blogspot.com/2021/03/miert-kis-to-miert-kistoi-csarda.html )

A vasúton túl (Páskom) még egy ház sem volt még, amikor a kataszteri térképen (1881) már Kistói utcának nevezték a város felőli végét, a vasúton túli utcarész csak helyrajzi számmal szerepel. A Kistó(i) csárda és a szélmalom ekkor még állt! A monori Helytörténeti Kiállításon faliképként őrzött másik monori térképtöredéken néhány esetben a helyrajzi számok mellett az egykori tulajdonosok nevei is olvashatók, köztük üknagyapám -- Nánai Sándor -- Kistói úti telke is szerepel.

Nádas utca: Monor belterületén (is), több helyen volt nádas, például a Nádas utca vasút felőli oldalán is, de a terület feltöltése és a rendszeres kaszálás miatt gyakorlatilag eltűnt. Ma már csak a Kis-tó-, Halas-, Kenderes-, Maggyárkerti tó, Szúnyog-tó környékén látható kisebb-nagyobb nádas.

Pozsonyi utca: a vizes élőhelyekkel való kapcsolata a földrajzi elhelyezkedéséből és névmagyarázatából ered. Pozsony a Duna partján fekszik, érdekessége, hogy az egyik -- már elpusztult -- Monor nevű település a környéken volt. (Lásd másik sorozatunk, Monor település nevének eredetéről) Magyar királyi koronázó város is volt, a trianoni békediktátumig magyar város. nevű település a környéken volt. Régen Posonyként említették. “Pos: a víz jelentésű ősi PIS szavunk egyik magánhangzós változata. (A szót pisi” formában ma is használjuk) Az UN: ősi HON, HUN szavunknak “h” nélküli alakja, POS UN valódi jelentése tehát: Víz-hon” -- szóval már maga a Pozsony szó is vizes élőhely!

Rét utca: ma már teljesen másként gondolunk a rét szavunkra, mint mondjuk száz esztendővel ezelőtt. A rét valójában egy évente rendszeresen víz alá kerülő vagy egész évben „tocsogós” legelő, zsombékos. A legeltetés miatt ritkán tudott beerdősödni, de a "fáslegelő" ismert természeti maradvány, de ez nem azonos a meggondolatlan fásítással, ami pl. a Kistó körül zajlott 2020-ban. A rétek megszűnése miatt visszaszoruló halfajunk a réti csík. Külterületen található, de Monorhoz tartozik a Város-rét, a 24 csatorna (Monori-víz) kiásása után az évenkénti elárasztás elmaradt, mert az addig nagy területen szétfolyó víz már mélyített mederben halad a Duna felé. Manapság csak a tél végi, kora tavaszi időszakban áll rajta “gumicsizmányi” víz, ahogy a lenti kép is mutatja.

Város-réti látkép Monortól Nyáregyháza felé

A Kis-tó kotrásánál megmentett, kifejlett, ivarérett réti csíkok (csíkhalak) egyike (Ménúrfiak, Tóth Gábor):

Tó utca: érdekes névadás, mert ez a tóként talán sohasem említett Halas előtti utca, elszomorító, hogy ma már csak az egyik meder létezik. (Bővebben a Halas utca címszónál!) Az egykori “biojátszóterek” horgász-, fürdő- és lóúsztató helyek nem csak nálunk jártak így pl. Vecsésen is feltöltötték a szintén Tó utcában lévő Lanyi- tónak nevezett hatalmas medret, miközben a térképen még évekig hatalmas tórendszert jelöltek. . . de mesélhetnénk a Pilisi vasútállomáshoz közel lévő, utca hosszúságú, tiszta vizű gödörről, ahol most házak állnak.

Nem földtörténeti korokban mérhető időről, hanem a minket megelőző egy-két nemzedék emlékezetében élesen élő emlékekről van szó!

A felhasznált adatok-, térképek-, képek forrásai-, ajánlott irodalom:

-Borzsák Ajtony személyes adatközlése

-Borzsák Endre: Juhászok, betyárok, garabonciások (a monori könyvtárból kölcsönözhető)

-Halász János Monor és vidékében megjelent írása: “A földrajzi nevek eredete és jelentése IX. rész, a Kárpát-medence település-nevei” 1998. augusztus 5. VI. évf. 31. szám. (Halász János helyi folyóiratokban megjelent írásainak gyűjteménye tőlem kölcsönözhető!)

-SRY-Surman Zsolt fényképtára

-Térkép: http://mapire.eu/hu/map/cadastral/?...

-A másik térképtöredék a monori Helytörténeti Kiállítóterem állandó kiállításán látható

-A monori Ménúrfiak gyűjteménye: www.menurfiak.gportal.hu

-A monori Kis-tó facebook oldal: https://www.facebook.com/monori.kis...

-A Vecsési Kisokosban megjelent térkép a Lanyi-tóról

-http://www.a-vecses.hu/index.php/az-agyaggodortol-a-lanyi-toig-%E2%80%93-i-resz.html

A monori utcaneveket más szempontból vizsgálva többen is foglalkoztak ezzel a kimeríthetetlen témával: Bernula Béla Péter, Burján István, Németh László, Oberst Marietta, Varga Jenő, Vitálisné dr. Zilahy Lídia, (bocsánat, ha valakit kihagytam, a könyvtárban kutatható írásaik vannak)

Észrevételeket szívesen fogadok!

Fő támogatónk a 2021-ben 35 esztendős Tóth Karosszéria Monor

https://www.facebook.com/T%C3%B3th-Karossz%C3%A9ria-Monor-T%C3%B3th-J%C3%A1nos-karossz%C3%A9ria-lakatos-mester-299265606750411/?fref=ts

Tóth Gábor, Monor 2015-2016-2021 március 27.

A

2021. március 27., szombat

Monori pótkávé

Önként vállalt feladataink közé tartozik a Monor szó bármilyen formában való megjelenésének gyűjtése, sokan nem tudják, de a településünkhöz közvetlenül kapcsolódó elnevezésekből is összegyűjtöttük szép számmal.

A Monori pótkávé reklámplakátja

A fenti kép forrása: https://hu.pinterest.com/pin/4996249566199661/

Mi az a pótkávé?

Röviden összefoglalva a hiány szülte, mert az igazi kávét a kereskedelem drágává tette (a kávé gyarmatárú volt. . .), a pótkávé a hazai gazdaságnak jelentős bevételt hozott, mert az alapanyagként szolgáló növénytől a kész termékig hazai előállítású volt.

Az igazi- és a pótkávé élettani hatásairól nem nyitnék vitát, valószínűleg mindkettőnek van előnye, azt talán hozzátehetjük, hogy a pótkávénak viszont hátránya nem nagyon van. . .

Milyen növényekből készülhet pótkávé?

cikóriából: https://hu.wikipedia.org/wiki/Cik%C3%B3ria

cukorrépából: https://hu.wikipedia.org/wiki/Cukorr%C3%A9pa

állítólag szőlőmagból is.

A cikória vadváltozata a -- mezei katáng -- egyik kedvenc virágom, nem elhanyagolható gyógynövényként sem:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Mezei_kat%C3%A1ng

(Ide majd teszek egy Kistónál készült képet. . . ha megtalálom)

Néhány hosszabb írás a pótkávéról:

http://barexpert.hu/blog/79-mi-az-a-potkave

https://kertesz.blog.hu/2019/05/26/potkave_egyenesen_a_kertbol

https://www.hazipatika.com/eletmod/termeszetes_gyogymodok/cikkek/mibol_fozzunk_egeszseges_potkavet/20150413165613

A gyártó cég reklámja (1922-23)

A fenti kép forrása:

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_28_1922-1923/?query=vilmos%20cs%C3%A1sz%C3%A1r%20%C3%BAt%2056.&pg=1036&layout=s

A reklámban szereplő "farmgazdaság" szóért jár a seggberúgás, akárcsak a mai ingatlanközvetítők "farmházas" elnevezésért (is)!

Egy karácsonyi árlista (1920)

rajta a márkajegyként megjelenő

Monori pótkávéval

A fenti kép forrása:

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/NemzetiUjsag_1920_12/?query=monori%20p%C3%B3tk%C3%A1v%C3%A9&pg=106&layout=s

A Monori pótkávégyár felszámolása (1924)

A fenti kép forrása:

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/UjNemzedek_1924_03/?query=monori%20p%C3%B3tk%C3%A1v%C3%A9&pg=230&layout=s

A katángról Zákányi Zsuzsa Forró tinták című verseskötetében is olvashatunk.

Katángok lázadása

Nedvzöld kóró kék virága,

hosszú száron négy irányba;

kaméleon világ alatt

megfér e két színárnyalat.

A képzetlen rajztanárok

sulykolták csak, hogy virágot

sárgát, pirosat fessetek;

égszínt sose kövessetek.

Furcsa ember hírében állt.

ki e szabályt félrerúgta.

kinek ruházatát

e két szín tarkította.

Katángokra nem érvényes

ilyen íratlan jogszabály,

másságára mindig kényes,

rosszallását rá ossza bár

a megkövült normák közé

ékelődött sok-sok „tanár”.

Nem mások kénye kedvére

festi szirmát az efféle

magamfajta konok svihák

-- akár vesse ki a világ --

Nyílásának fénykorában

- -- bimbaját mikor ha bontja --,

- eső mosta egek képét

- a világra ontja, ontja.

- A katángok mellett szólni

- még a nefelejcs is kiállt,

- búzavirág bátrabb kékje

- mind egyenlőségért kiállt.

Van sok ember, van növény is,

kékmagányban végzi mégis.

Mennybe olvadt lég: a semmi,

az tud még ily kék lenni.

Zákányi Zsuzsa, Monor, 2005. július 17.

Tóth Gábor

2021. március 26.

A Monoldal fő támogatója a 2021-ben 35 esztendős

Tóth Karosszéria Monor

2021. március 26., péntek

Dr. Halász János vadkörtefája (2016-2021)

A kitartás zöldellő bizonyítéka

Dr. Halász Jánost sokan ismerték, én személyesen sajnos csak egyszer beszéltem vele -- talán nem véletlenül a Gombai-tó partján -- akinek a Halász János név elsőre nem jut eszébe a beceneve egészen biztos: Peca bácsi. Azon ritka gondolkodók közé tartozott, aki nyíltan vállalta a véleményét és kitartott még akkor is, ha a pillanatnyi “tudomány” ezt nem mindig támogatta. Sajnos a halála óta eltelt idő majdnem nyomtalanul múlt el, nem igazán sikerült a rendszerváltoztatás előtti merev, sokszor ránk erőltetett elméletek megújítása. Helyi viszonylatban még az általa átadott tudás is kopni látszik, mint ahogy a vadkörtefa ágai is egyre fogynak. . .

2020-ban jó irányú változás történt: Marunák Ferenc általános iskolai történelem tanárom példás alapossággal rendszerezte dr. Halász János hagyatékát, ami a monori könyvtárban elérhető! Köszönjük!!!

A vadkörtefát már korábban ismertem, de a róla szóló újságcikk csak később jutott el hozzám, akkor, amikor Kondás Imre “tiszteletbeli vadhajtássá avatott” (2005)

Az eredeti írás megjelenése óta Kondás Imre újra dr. Halász János tanítványa lett. . . itt olvasható a róla szóló megemlékezésem: http://monoldal.blogspot.com/2021/03/kondas-imre-tortenelemtanar-emlekere.html

Megéltem vagy kétszáz nyarat

Így kezdődik a körtefa kérése a monoriakhoz, amit Peca bácsi tolmácsolt a megyei és helyi illetékesek felé. . . Talán meg is hallgatták, de az őszi avarégetés tüze csak belekapott és a viharok is újra és újra megtépázták -- mintha próbára akarnák tenni. A mai állapota nagyon elkeserítő, de a fa erről nem vesz tudomást, mert idén (2016.) is hozott néhány virágot. A kéréséből csak annyi valósult meg, hogy nem készítettek belőle logarlécet, bár ezt inkább a technikai fejlődésnek “köszönhetjük”. -- Manapság tudja még valaki mi az a logarléc? Pedig néhány évtizeddel ezelőtt még Monoron és gyártottak logarlécet! Az egyszerű monoriak jobban odafigyeltek, és tucatnyi vadkörtecsemetét nevelnek, aminek egy része már be is van oltva.

“Egy fa meditációja

Megéltem vagy kétszáz nyarat"

(forrás: Monori Hírlap, XXXI. évfolyam 99. szám, 1989. április 26. szerda)

A mellékelt fényképen én pompázom teljes virágdíszben. Vadkörtefa a nevem, a vadkörték Pyrus pyraster var. ováta fajához tartozom. Monoron a Kisfaludi utca 79. számú házzal csaknem szemben terebélyesedem.

A törzsem kerülete -- a földtől 120 centiméter magasságban, ott ahol elágazni kezdek -- 265 centiméter. Magasságom körülbelül 15 méter. Koronám köríve nem most a legnagyobb, mivel tavaly vihar tépázott meg, előző évben erőgépóriás akaszkodott belém. Mindkettőnek nyomai csonkok formájában -- talán még a rólam készült fényképen is -- láthatók. (Mit tegyen egy magamfajta vadkörtefa, ha a korral együtt törékennyé vált a csontom, illetve az ágam). A születésem korát nem tudom. Vad vagyok, nem jártam faiskolába. Csemetekoromban azt suttogta felém a szellő: Mária Terézia kihirdette a Ratio Educationist. Virítottam tehát, vagy 200-250 nyarat és átaludtam megannyi telet. Nem dicsekvésnek szánom -- csak tényként említem -- , én vagyok a legidősebb élő szervezet széles e határon.

2006.

A hosszú idő alatt sok mindent megéltem. Voltam s vagyok nagy titkok őrzője, panaszok meghallgatója, események átélője. Pihentek, sőt terveket is szőttek alattam urak és parasztok, pandúrok és betyárok, politikusok és összeesküvők. Árnyékot adtam állatnak, embernek, főleg a szántóvetőknek, Nyílt és titkolt találkozó helye voltam és vagyok a szerelmeseknek. Tájékozódási pontként használt madár és ember. Gyakran voltam dörzsfája kondának, gulyának, ménesnek. Lombsátram mentsvára volt a menekülő és fészkelő madárnak. Minden ősszel hónapokig nyújtottam terített asztalt a termésemre éhezőnek. Most új, de nagyon fontos szerepkört kaphatok. Ha ti is úgy akarjátok, “génbank” lehetek. Ugyanis azt mondják, hogy Monoron azok a nemes rokonaim, melyeket birsalanyba oltva nevelnek, nem töltik be igazán a körtefai szerepüket. Fájuk csenevész, lombozatuk sárga, termésük íztelen. Nehezen tudják felvenni a talaj vas- és cinsóit. Ellenben azok a nemes rokonaim, melyeket utódaimra (vadkörtére) oltanak, hosszú életűek, erős egészséges fává nevelődnek, haragoszöld lombozatot fejlesztenek és tetszetős küllemű, zamatos gyümölcsöket érlelnek. Ha jól számolom, évente kettő mázsa gyümölcsöt adhatok. Ebből 5-10 kilogramm körtemag nyerhető. Ez egy létesített faiskola szaporítóanyagának szükségletét biztosan fedezheti. Ember! Az isten szerelmére, ments meg! Vezesd a villanyoszlopodat az utca másik oldalán tovább. Nem szeretnék logarléc alapanyaga lenni. Az öreg is ragaszkodik az élethez, különösen akkor, ha van még célja. Nekem pedig van. Küldjetek hozzám “fadoktort”. Hozza rendbe a megtépázott lombozatomat. Nyesse le a száraz ágcsonkjaimat, és kenje be be balzsammal a sebeimet. Vegyetek védelmetekbe. Hirdessétek ki, hogy védett vagyok. Ágaim rongálása, lombozatom tépázása tilos. Akasszatok reám védelmet biztosító és tájékoztatást nyújtó táblát.

Kérem az illetékes megyei és városi szervezeteket, hogy a körtefa kérését vegyék figyelembe, nyilvánítsák védetté.

Dr. Halász János nyugdíjas tanár, Monor”

(forrás: Monori Hírlap, XXXI évfolyam 99. szám, 1989. április 26. szerda)

Az újságcikkhez tartozó fényképet a mérete és minősége miatt itt nem lehet felhasználni, ezért egy 17 évvel később készült fényképemen láthatják a virágzó vadkörtefát. A koronája itt még kisebb, pedig ahogy olvashatjuk már akkor is hiányzott belőle (1989), az alsó terebélyesen álló ágai már hiányoznak. (2006) A bal sarokban keresztülhaladó villanyvezeték segít megtalálni a fényképezés helyét -- ha valakit érdekel, hogy ugyanebből a pontból milyen képet lát ma. . . vagy később.

2016.

Egy újabb vihar, de egy ág még zöldell. . .