A monori erdő madarairól, Dr. Vasvári Miklós feljegyzései (1928.)

Ma egy facebookon 2019-ben megjelent írásunk újítjuk fel, nem véletlenül ez került sorra, kapcsolódik a már két részben tárgyalt itt a fácán, hol a fácán történethez. Lustáknak elárulom, hogy a mai felsorolásban sem szerepel a fácán. Egyre jobban nem értjük. . .

1. https://monoldal.blogspot.com/2021/09/dr-halasz-orban-monorierdoi-vadasz.html
2. https://monoldal.blogspot.com/2021/09/teriteken-hianyos-tudasunk-phasianus.html

A cím helyesírása és a dátum sem véletlen! A ma Monorierdőként ismert település, akkor még nem létezett, a “monori erdő” Monor “településrésze” volt. (Újfalu-Monorierdő települések történelméről a MOIN-Monorierdői Oláh István Népfőiskola már több DVD-t kiadott.) Nézzük, hogy változott a madárvilág az elmúlt száz esztendőben! Ahogy a címben-, a térképen és az írás többi részében is a helyesírás és a szóhasználat eltér a maitól (sőt egymáshoz képest is), ezt sok írásunkban megszokhatták már, ezt annyival egészíteném ki, hogy némelyik madár “új” latin nevet kapott, de erről később beszélünk majd!

A fenti térkép forrása: https://maps.arcanum.com/hu/map/hungary1941/?layers=29&bbox=2164750.5916836075%2C5991001.57624025%2C2176875.415295344%2C5995635.571080039

Sajnos nem sok fénykép maradt ezekből az időkből, de itt van egy kép 1939-ből, amiből megérezhetjük a monori erdő hangulatát, az 1941-ben készült (kiadott) térképen az épületek egy része valószínűleg hasonló “erdei lak” lehetett; a név is változott, “(M)monori erdőről” “Monori Erdőnyaralóra”

A kép forrása: www.fortepan.hu

Képszám: 12402

Adományozó: Lenkey Márton

Évszám: 1939

A monori erdő madarairól, az eredeti írás

A folytatás:

A fenti képek forrása (ADT előfizetés szükséges): https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Aquila_1927-1928/?query=monor%20bog%C3%A1rz%C3%B3&pg=404&layout=s

Az írás szerzője, Dr. Vasvári Miklós megérdemli, hogy jobban megismerjük: http://www.mme.hu/hatvan_eve_hunyt_el_dr_vasvari_miklos_ornitologus

http://epa.oszk.hu/01600/01609/00016/pdf/MFME_EPA01609_1972_1973_1_279-293.pdf

A felsoroltak közül a leghitelesebb, Dr. Vasvári Miklós jó barátja Dr. Keve András által írt visszaemlékezés: http://www.epa.hu/01600/01603/00050/pdf/Aquila_EPA-01603_1944-1947_045-051.pdf

Dr. Vasvári Miklós 25 madárfajt és egy békafajt jegyzett fel a monori erdői megfigyelésén. Mivel saját képekkel elég gyengén állunk, ha éppen lenne is, a minőségük nem mindig vállalható,

ezért az MME-Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület bőséges és hiteles tudást adó linkjeit szúrtuk be, ezek sok más tudnivaló mellett az adott faj jelenlegi helyzetét (pl. előfordulás, védettség) is bemutatja, amit összehasonlíthatunk a száz évvel ezelőtt feljegyzett madarak listájával.

A monori erdő madarairól, a felsorolás (1928.)

A szürke színű szövegekre kattintva olvashatók az MME bemutatói!

1. karvaly

http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-accnis

2. vörös vércse

https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-faltin

3. vadgerle

https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-strtur

4. örvös galamb

http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-colpal

5. búbos banka

https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-upuepo

6. szalakóta

https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-corgar

7. sárgarigó

https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-oriori

8. szajkó

http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-gargla

9. szarka

pica rustica-ról (1928.) pica pica-ra változott

https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-picpic

10. tövisszúró gébics

http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-lancol

11. kis őrgébics

https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-lanmin

12. zöld küllő

http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-picvir

13. nagy fakopáncs

http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-denmaj

14. erdei pinty

http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-fricoe

15. tengelic

http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-carcar

carduleis elegans-ról (1928.) carduelis carduelis-re változott

16. citromsármány

http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-embcit

17. rövidkarmú fakúsz

http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-cerbra

18. csilcsalpfűzike

http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-phycol

19. kerti poszáta

http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-sylbor

20. mezei poszáta

http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-sylcom

21. kis poszáta

https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-sylcur.

22. erdei pityer

https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-anttri

23. fülemüle

erithakus luscinia-ról (1928.) luscinia lucinaia-ra változott

https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-lusmeg

24. vörösnyakú vöcsök

“egyebeken kívül” ezt a Bogárzón látták, sajnos már tudjuk meg mik voltak az “egyebek”

https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-podena

25. kerti poszáta

http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-sylbor

És végül egy kétéltű:

26. erdei béka

http://www.mme.hu/keteltuek-es-hullok/erdei-beka

Összefoglalás:

A listát végigolvasva azt gondolom, hogy a felsorolt fajok nagy része száz esztendő elteltével is megtalálható az erősen megritkult monori erdő (Monor) környékén, a létező fajok darabszáma is egészen biztos csökkent, nem elég egy kirándulás a megfigyelésükhöz, de egy részét magam is megfigyeltem már.

Várjuk az önök megfigyeléseit, fényképeket annál inkább!

Észrevételeket szívesen fogadok!

A Monoldal fő támogatója a 2021-ben 35 esztendős Tóth Karosszéria Monor

https://www.facebook.com/T%C3%B3th-Karossz%C3%A9ria-Monor-T%C3%B3th-J%C3%A1nos-karossz%C3%A9ria-lakatos-mester-299265606750411/?fref=ts

2014-19., 2021. szeptember, Tóth Gábor

Terítéken a hiányos tudásunk -- phasianus, fáczán, fácán. . .

 Mai megjelenésünk dr. Halász Orbán monori vadászbeszámolóján alapul, azt olvasva érdekes megállapítást teszünk a második részben, aki olvasta az első részt görgessen!

A fenti kép forrása: 

https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-phacol

1.

Aki ismer tudja, hogy nem vagyok a vadászat híve, de a felmérés utáni vadgazdálkodásra -- ami jelenthet kilövést is -- szükség van (lehet). Mai írásom azért készült, mert a vadászzsákmányok alapján értesülhetünk a kor vadállományáról, ez elgondolkodtató, de így van. . . 

A vadterítéken szereplő állatok nagy része ma már védett!!! 

Mondhatnák, hogy milyen barbár vérengzések voltak a természetvédelmi törekvések előtt, de azért azon is gondolkodjunk el, hogy a vadász beszámoló óta az összes, városok közti utat leaszfaltozták, hozzá építettek még 6 autópályát, felépült ezernyi aszfaltos parkoló, mesterséges csatornarendszerekkel szárították ki a vizes élőhelyeket, sok erdőt kivágtak, sokszor "iparifát" ültettek oda ahol előzőleg nem volt és sorolhatnánk. . . ezek mind természetes élőhelyeket szüntettek meg, a védett állatok élőhelyeit is. 

Az állatot védi, az élőhelyét nem.

Ki a barbár?

A fenti kép forrása: ADT, Vadász-Lap 1883. május 5. (166.oldal)

Ki vett észre egy szokatlan dolgot a felsorolásban?

Segítek: hiányt!

Amíg gondolkodnak: a listán szereplő galamb, kacsa, gém, csér, varjú, bagoly, vércse, sólyom több féle lehet. (hazánkban is)

De, mi hiányzik a listáról?

Hamarosan megtudhatják!

A vadterítékről: http://hazaivadasz.hu/2014/11/02/teriteken-a-teritek/

2.

Kíváncsi lennék hányan jöttek rá, hogy a fácán hiányzik a vadterítékről!

-- Pont a fácán?

-- A vadászat egyik jelképállata?

Talán érthetőbb, ha megnézzük mit (nem) tudunk a fácánról:

Elsőként nézzük mit mond gyakori forrásunk a Czuczor-Fogarasi szótár

 "FÁCZÁN, (latinul phasianus, németül Fasan, lengyelül fazyan, csehül bazant stb., némelyek szerént Phasis folyamtól Kolchisban vette a nevét, honnan először az Argonauták hozták Európába); fn. tt. fáczán-t, tb. ~ok. A vadtyúkok egyik faja, meztelen lábakkal, hosszú farkkal, s fülei mellől kinőtt tollbokrétával, bóbitával. Híme v. kakasa kitünőleg szép tollakkal ékeskedik. Arany, ezüst fáczán. Kevély, örvös fáczán. Öszvetételekben: Fáczánhús, fáczántoll, fáczánmadár.

Állattudományi ujabb nyelven: bóbitár."

A fenti szöveg forrása: https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-szotara-czuczorfogarasi-55BEC/f-5D3CF/faczan-5D40A/

Megtudhattuk, hogy mi magyarok "és a környező országok" is a módosított latin nevet vették át.

Már a szótár is kiemeli, hogy nem őshonos Európában, persze az Argonauták is hozhatták, bár az útvonalukat ismerve, nem ez volt a legnagyobb "bajuk".

A fácán helyett a bóbitár nevet én még nem hallottam, úgy tűnik a közbeszéd nem vette át, nem terjedt el.

Nézzük mit mond a vadász szakma:

Származása

"A fácán eredeti hazája a Kaszpi-tenger környéke és Nyugat-Ázsia volt, de már emberemlékezet óta meghonosították Európában. A Kolchiszban lévő Phasis városból először Görögországba s innen fokozatosan egész Dél-Európába jutott el. Ma Németországban, Ausztriában, Csehországban, Magyarországon és Oroszország déli részén közönségesnek mondható, míg Olaszországban már ritkább. Spanyolországban igen ritka és Görögországban, ahol egykor olyan gyakori volt, most a kipusztulás fenyegeti."

"A fácán Magyarországon tudvalevően nem ősi, hanem betelepített madár, de meghonosodásának időpontja ismeretlen. Egyik legkorábbi madártani forrásunk, Bél Mátyás 1735-ből származó híradása szerint, akkoriban már teljesen meghonosodott nálunk, tehát már jóval korábban történt a betelepítés."

Életmódja:
"Az összefüggő nagy erdőségeket valamennyi nemes fácán kerüli, de annál jobban szeretik a sűrű, bozótos ligeteket, különösen ha azokat termékeny mezők, rétek veszik körül és ott vizet is bőven találnak. Csakis az erdős vagy legalább is bokros vidéken érzik magukat otthonosan, ahol elegendő búvóhelyet találhatnak. Fenyvesekbe nem szívesen mennek. A gabonaföldeket nem igénylik ugyan feltétlenül, de mégis igen szeretik őket. A fácánok állandó madarak; az egyszer kiválasztott területet nem hagyják el."

Vadászata:
"A hagyományos hajtóvadászatok – U hajtás, ráhajtás - mellett különös élményt jelentenek a kutyás keresővadászatok."

Vadászati idény:

"Fácánkereső vadászat: október 1. - február 28.
Fácánhajtás: november 1. - január 31."

A fenti szövegek forrása: https://www.vadaszmester.hu/index.php/egyeb/mire-vadaszunk/107-mire-vadunk-ceresztben-a-fn

A fentieket olvasva azt gondolhatjuk, hogy a fácán már dr. Halász Orbán vadászati beszámolója idejében (1881-1882.) is jelen volt Monoron, de valamiért nem lőtték.

A harmadik részből valószínűleg kiderül, hogy miért nem lőtték a fácánt.

Tóth Gábor 2021. szeptember-2025. április 13.

Észrevételeket szívesen fogadok!

    (Ugyanitt jó állapotú időgépet vásárolnék. . .)

A Monoldal fő támogatója a 2025-ben 39 esztendős 

Tóth Karosszéria Monor

Könyvbemutató (6.) Búcsúszó, hat gyászbeszéd /módszertani segédlet/ (Burján István, 1990)

 2021-ben a Monoldalhoz közel álló megrendítő esemény hatására vettem elő a korábban Burján Istvántól kapott kiadványt; 

2025-ben a doni katasztrófa emlékhetén újra előkerült, az ott elesettek milyen búcsúztatót kaphattak?

 

Burján István a Monori Családi Intézet vezetője volt, a Helytörténeti Kör egyik alapítója és egykori vezetője, a Monori Füzetek szerkesztője, civilben címfestő, most vázlatosan csak ennyit róla, később egy hosszabb írásban (sorozatban) mutatjuk be a Monoron végzett munkáját, de több esetben már fel is használtuk pl. a térképeit.

A kiadvány bevezetőjéből:

"Az emberi élet megváltoztathatatlan rendje, hogy egyszer lezárul, vége szakad. A szeretteinktől való elválás életünk legnehezebben elviselhető érzése. Ahogyan a halált, úgy ezt a fájdalmas érzést sem kerülheti el az ember. A környezet, az embertársaink, a társadalom azonban sokat tehet azért, hogy a hozzátartozók számára oldja a nehéz bánatot, megnyugtassa a sebzett szíveket, könnyebben elviselhetővé tegye számukra az életet ezekben a legnehezebb időkben is. Ehhez egyik eszközünk a szó, a beszéd. Szertartásainkon a vigasztalás a legfőbb feladatunk. Szólni a közülünk távozó életéről, tetteiről, értékes, egyedi, csak rá jellemző életéről, szólni a pótolhatatlan veszteségről, a beállt hiányról anélkül, hogy fokoznánk a hozzátartozók fájdalmát nem pusztán szónoki feladat. Embertársi, felebaráti felelőssége mindazoknak, akik ismerői és részesei lehettek a lezárult életnek, akik igazán átérzik az árván maradottak bánatát. A búcsúztatás szép és nagyon nehéz közösségi feladat. A nevükben megszólaló számára ezzel a segédlettel szeretnénk megkönnyíteni a munkát. A kiadványunkban közölt beszédek fiktív személyek búcsúztatására, ehhez a segédlethez készültek. Jó lenne, ha a használói mintának, pontosabban vezérfonallal tekintenék csak, saját beszédük elkészítéséhez, mert első számú szabály a búcsúztató beszédek elkészítéséhez az, hogy mint ahogyan nincs két egyforma emberi élet, nem lehet két egyforma búcsúbeszéd sem. 

A temetésen nyilvános szereplést vállaló személyek felkészülésük, a hozzátartozók körében végzett adatgyűjtés, kiegészítése során jól hasznosíthatják a kiadvány végén található tájékoztatót az Intézet temetési szolgáltatásairól. Meggyőződésem, hogy ezzel a szertartáson megszólalással igazán emberséges feladatát sikeresen teljesítheti a szónok."

Aki szeretné a fent bemutatott kiadványt elolvasni, keresse a monori könyvtár helytörténeti gyűjteményében!

Minden észrevételt szívesen fogadok! 

(Ugyanitt jó állapotú időgépet vásárolnék. . .)

Tóth Gábor

2021. szeptember 10.- 2025. január 16.

A Monoldal fő támogatója a 2025-ban 39 esztendős

 Tóth Karosszéria Monor