Kondás Imre történelemtanár emlékére

Gondolatfoszlányaim

Kondás Imre történelemtanár emlékére

1.      kép (portré) forrása: https://www.facebook.com/ulloipolgarikor/photos/a.110934960281128/200545744653382/?type=3&theater

2019. Balogh Gyula festőművész barátunkat még el sem búcsúztattuk, amikor újabb, felfoghatatlan halálhír érkezett: Kondás Imre történelemtanár (ÖKU, későbbi Ady E.) barátunk távozott közülünk. A kettejük emlékére szervezett ’balassady’ Monori Népfőiskolai alkalmat (2020. tavasz) sajnos a vírushelyzet miatt el kellett halasztanunk.

(Az emlékezés erre az alkalomra készült, ha egyszer mégis megtarthatjuk, akkor javítva és nyomtatásban olvashatják majd)

Balogh Gyula festőművész barátunk emlékére készült írásunk itt olvasható: https://www.blogger.com/blog/post/edit/8798319506352330965/463405349724213409

Kondás Imre Monoron született, itt töltötte a gyermek és ifjúkorát, haláláig Üllőn élt, de Monort sohasem hagyta teljesen hátra; itt tanított. Üllőn önkormányzati képviselőként, és a helyi újság segítőjeként adta hozzá tudását a település működéséhez, emellett a ’balassady’ Monori Népfőiskola egyik alapítója és állandó előadója volt. Talán nem mindenki tudja Imre pontos végzettségét: magyar-történelem szak, történelmet egyetemi szinten oktathatott.

Nemzetpolitikai meggyőződéséhez mindig hű maradt, nem lehetett „jól hangzó újdonságokkal” megtéveszteni; hitt az „eredeti harmadik útban”, de én azt gondolom, hogy végül csalódnia kellett az „útitársakban”. . .

„Aki tudja, érti”, mondaná Kondás Imre.

Kondás Imre harcos volt, „ellenség nélkül”, mint mi is oly sokan.

2005. Tisztán emlékszem, -- vagy csak ő mesélte? -- amikor a ’balassady’ Monori Népfőiskola által szervezett „Ellenség neve” című előadásán még a csilláron is lógtak, alig fértek be az „ÖKU” sokak által ismert 6-os előadó termébe.

Mindenki kíváncsi volt az ellenség nevére. -- Azt hitték ez ilyen egyszerű.

Talán csalódott is a hallgatóság, amikor Imre elmondta: „tulajdonneveket” ne várjanak tőle.

Az ellenség neve: közöny, érdektelenség, tudatlanság -- ez utolsó nem tévesztendő össze a tanulatlansággal -- ezek a mi közös ellenségeink.

Ő ezek ellen harcolt, önmaga fejlesztésével -- olvasással -- és tanított, de nem csak az iskolában.

 

Emlékezzünk Imrére a kedvenc könyveivel!

Ha nem értettünk valamit, akkor ajánlott egy könyvet a megértéséhez, mondjuk ezt:

Nem véletlenül került az első helyre a Czuczor-Fogarasi szótár, amitől minden idegenszívűt kiráz a hideg, ugyanis a szótár által betekintést nyerhetünk a nyelvújítás előtti magyar nyelvbe. Imre saját elmondása szerint minden nap használta a szótárat, lassan, de haladva a korral már digitális formában is.

2005. Az első monori nyilvános „eszmefuttatásom” a monori Strázsa-hegy nevének eredetéről nem keltett túl nagy érdeklődést a helyi újságban, attól tartok, hogy akit akkor nem érdekelt valószínűleg most sem. . . (Az akkori olvasó-, lehetett szülő vagy tanár ezt a közönyösséget adta tovább -- most körül nézve ezt látom. (A frissen betelepülők sem javítottak az elkeserítő helyzeten?!)

Sőt, ha már korábban szóba került az „ellenség”, akkor nem túlzok, ha azt mondom, hogy ott ülnek az iskolában -- Imre ezt láthatta? -- padtársukkal a közönnyel, érdektelenséggel és tudatlansággal, amit megbeszéltük, hogy nem azonos a tanulatlansággal, „ezek” már nem lesznek tanulatlanok -- mert iskolázottak.)

A cikkre érkező egyetlen válasz -- ami erősen személyeskedésbe hajló volt „minden monori tanárát” dr. Halász Jánost is rossz színben tüntette fel  -- nem sokáig állt kihívó nélkül.

Nem mellékesen ez volt az a pillanat amikor Kondás Imre “tiszteletbeli vadhajtássá avatott” (2005.) „aki tudja, érti”, mondaná Kondás Imre, a többieknek itt egy kis segítség:

https://monor.hu/uploads/files/strazsa/2005/2005_07.pdf   (4. oldal)     https://monor.hu/uploads/files/strazsa/2005/2005_10.pdf   (10. oldal)   https://monor.hu/uploads/files/strazsa/2006/2006_01.pdf   (5. oldal)

 Imre volt, aki egyszerű, bárki által ismerhető történelmi tényekkel a személyeskedőt a helyére tette, a vitaindító cikk történelmi hitelességgel nem bizonyítható részét az olvasóra bízta, „akár így is történhetett”, hallottuk ezt már történészeinktől is; Imre se szerette a mások által „összeszögelt” kereteket, jobban bízott a saját gondolataiban, megérzéseiben. 

Lent: a sok kritikát kapott könyv (Baráth Tibor: Magyar népek őstörténete) -- Imrétől is -- ami a fent említett vita „alapja” volt. Röviden: dr. Halász János e könyv nyelvi eredményeit vetítette ki Monorra. 

Borovszky könyve, mint helytörténeti forrás. (Isterázsahegy említése)

 

 

  

 

    Amikor nem könyvet ajánlott, akkor filmet: https://port.hu/adatlap/film/tv/talpuk-alatt-futyul-a-szel-talpuk-alatt-futyul-a-szel/movie-2399

https://videa.hu/videok/film-animacio/talpunk-alatt-futyul-a-szel-western-TUKDYQidckZYEGOH

2007. Ez a film a monori Baranta csapat indulásakor került szóba, mint „pusztai eastern”, a beszélgetés közben nem maradtak el „a barantához intézett” kérdései-, kétségei sem -- ezekből mindig építő vita kerekedett -- Imre jószemű kritikus volt. (Aki még nem látta a filmet mielőbb nézze meg, mert történelmi pillanatban játszódik, akkor amikor nem biztos, hogy a jó az jó, és a rossz az rossz, de nem politizálunk, hanem a film egyik alapmotívumát vázoljuk fel: „felszántják a pusztát. . . Nem haszon lesz ebből, kár lesz ebből”, az eltelt több, mint egy évszázad- és a megrendült környezetvédelmünk utolsó erejével ezt már be is bizonyította: a betyároknak, kujtorgóknak, lápi-nádi embereknek volt igaza: a maguk módján. Ha jól belegondolunk a probléma társadalompolitikai (is) volt és ma (is) isszuk a levét. . .

2006. Emlékszem, amikor Imre nagy átéléssel mesélte, hogy azon a bizonyos csendes gyűlésen, ami a résztvevők tudta és akarata nélkül átcsapott utcai harcba, egymásra és a „másnak szánt” könnygázra tolva a felkészületlen tömeget, akik, mint tudjuk „nem voltak úgy öltözve” -- talán pont ide illik az elhíresült mondat; szóval ezen az estén történt, hogy két fiú tanítványa is ráköszönt a rémült,  ismeretlen tömegből, miközben mindenki menekült valamerre. -- Nem ezért mentek oda.

Ott és akkor érezhette igazán, hogy nem hiábavaló az iskolában-, a tanmeneten kívül elejtett egy-két szó, a tanári asztalon felejtett könyv, és a lányai mellett fiai is vannak. . .

„Aki tudja, érti” mondaná Kondás Imre.

Itt jut eszembe az a mondás, amit Imrétől sokszor hallhattunk: „A politikai pártok irányultsága a parlament(ek) büféjéhez igazodik, attól jobbra vagy balra. . .”

Nem hagyhatom ki Práczki István egyik könyvét -- Imre gyakran bírálta Pista bácsi elméleteit-könyveit is, miközben elismerte, hogy azért néhol van benne „valami”. . . Pista bácsinál tett látogatásunk után hetekig, talán hónapokig arról beszéltünk, hogy miket is mondott de, mondott valami olyat is, amit mindenki figyelmébe ajánlok, csak cserélje ki a nevet a sajátjára: „Imre, ne menj száz kiló fölé, nekem is akkor jöttek a betegségek. . .”

Imre két „fokozatban” tanított, az iskolában az alapoktól és a mindennapokban egy sokak számára már elérhetetlen szinten; sokszor első hallásra nem értettük, hogy amit mond az mit jelent, mert idő és további kutatás kellett a megértéséhez, pont így történt, amikor egy gondolatmenetét a következő mondattal zárta: „Az írástudók árulása”. Egyéb segítséget nem adott -- talán épp a jelenlévők érdeklődését mérte fel -- én utána néztem, ez is (legalább) egy könyv címe, azóta ezt a mondatot sokszor felhasználtam vélemény nyilvánításként. . . „Aki tudja érti”, mondaná Kondás Imre.

Az írástudók árulása című könyv(ek): 

 A fenti két könyvet még én sem olvastam, ezt úgy veszem, hogy Imre hagyott nekünk útmutatást a későbbiekre is, nagyon sajnálom, hogy kikérdezni már nem tudja. . .

(kiegészítés) 2021. Ha élne mit mondana, arra, hogy megszűnt a párt amiben oly sokan bíztak?

A felhasznált és ajánlott irodalom, a képek jegyzéke

(A könyveket, ahol tudtam a „beszerzési helyükön” mutattam, ismeretterjesztő szándékkal, utalva arra, hogy megvásárolhatók. . .)

 

Kovács Attila írása (2010.): 

http://miepit.gportal.hu/gindex.php?pg=23541575&nid=5760871

1.      kép (portré) forrása: https://www.facebook.com/ulloipolgarikor/photos/a.110934960281128/200545744653382/?type=3&theater

2.      kép (Czuczor-Fogarasi szótár) forrása: 

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-szotara-czuczorfogarasi-55BEC/

3.      kép: (Borovszky Samu (szerkesztő) Magyarország vármegyéi és városai) forrása: https://mek.oszk.hu/09500/09536/html/

4.      kép (Baráth Tibor: Magyar népek őstörténete) forrása:

https://www.antikvarium.hu/konyv/barath-tibor-a-magyar-nepek-ostortenete-i-iii-26774

5.      kép (Szomjas György filmje: Talpuk alatt fütyül a szél) forrása: https://port.hu/adatlap/film/tv/talpuk-alatt-futyul-a-szel-talpuk-alatt-futyul-a-szel/movie-2399

6.      kép (Julius Evola: Lázadás a modern világ ellen) forrása: https://www.antikvarium.hu/konyv/julius-evola-lazadas-a-modern-vilag-ellen-389195

7.      kép  (Julius Evola: Pogány imperializmus) forrása: 

https://moly.hu/konyvek/julius-evola-pogany-imperializmus

8.      kép (Práczki István: Magyar az Isten) forrása:

https://www.libri.hu/konyv/praczki_istvan.magyar-az-isten-1.html

9.  kép (Dr. Padányi Viktor: Dentu Magyaria) forrása:

https://www.regikonyvek.hu/kiadas/dentu-magyaria-1-1989-turul

10.  kép (László Gyula: Őstörténetünk) forrása: 

https://moly.hu/konyvek/laszlo-gyula-ostortenetunk

11.  kép (Bakay Kornél: Őstörténetünk régészeti forrásai I.) forrása: https://bookline.ro/product/home.action?_v=Bakay_Kornel_Ostortenetunk_regeszeti_fo&type=20&id=418183

12.  kép (Götz László: Keleten kél a nap (I-II.) forrása: https://www.libri.hu/konyv/gotz_laszlo.keleten-kel-a-nap-i-ii.html

13.  kép (Kalicz Nándor: Agyagistenek) forrása: 

https://www.regikonyvek.hu/kiadas/agyag-istenek-2-1974-corvina-kiado

14.  kép (László Gyula-Rácz István: A nagyszentmiklósi kincs) forrása: https://www.antikvarium.hu/konyv/laszlo-gyula-racz-istvan-a-nagyszentmiklosi-kincs-16602

15.   kép (Julien Benda: A írástudók árulása) forrása: 

https://www.antikvarium.hu/konyv/babits-mihaly-julien-benda-az-irastudok-arulasa-410432

16.   kép (Babits Mihály: Az írástudók árulása) forrása:

https://hernadi-antikvarium.hu/products/0559001347893P.jpg

 

Monoldal/Tóth Gábor 2020.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"Kevéssé" ismert híres monoriak (5.): Molnár Róza melyik Monoron született? (2.)

 Rendszeres olvasóink emlékezhetnek, hogy korábbi írásunkban Molnár Róza festőművész, grafikus születési helyének kérdése megválaszolatlanul maradt. 

Itt olvasható az első rész: https://www.facebook.com/notes/983051398871542/

                                                    

Látható, hogy nem felesleges szócséplés kiírni, hogy Pest megyei Monor vagy Beszterce Naszód megyei Monor, esetünkben úgy néz ki, hogy a második egyre esélyesebb, de egy ismert tény miatt még mindig nem mondanám biztosan: 

a képzőművészek listáján két kortárs Molnár Róza (Rózsi) szerepel, amiről nem lehet eldönteni, hogy esetleg elírás lehet-e? 

Itt olvasható az MKE hallgatóinak listája: http://www.mke.hu/about/hallgatoi_adatbazis.php/m?order=title&sort=asc

A lenti kép egy lépéssel közelebb visz a megoldáshoz

A fenti kép forrása: 

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarLapok_1939_1/?query=moln%C3%A1r%20r%C3%B3za%20%20fest%C5%91&pg=605&layout=s

A megjelenítéshez ADT előfizetés szükséges!

Ha elfogadjuk a két Molnár Rózsi létezését, akkor most az egyiket jobban megismerhettük: "kivételes tehetségű székely festőművésznő", "a művésznőt Erdély földje inspirálta", "Molnár Róza Budapesten tanult előbb, aztán Párizsban Fujita, a nagy japán festő és Delaunay tanítványa volt"

Ezeket összevetve az első részben megismert adatokkal láthatjuk, hogy részben fedik egymást. Az újságcikk 1939 március 15-én jelent meg, könnyen elképzelhető, hogy Molnár Róza előző évi bukaresti kiállításáról szól a híradás, ahogy azt a rövid életrajzi leírásában is olvashatjuk.

A fenti kép forrása: 

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarEletrajziLexikon_4/?pg=653&layout=s

A megjelenítéshez ADT előfizetés szükséges!

A fenti kép forrása: 

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/KeletiUjsag_1931_01/?query=Moln%C3%A1r%20r%C3%B3za%20fest%C5%91m%C5%B1v%C3%A9sz%20bukarest&pg=261&layout=s

A megjelenítéshez ADT előfizetés szükséges!

A fenti újságcikk nem könnyíti meg a helyzetünket, mert az "F." rövidítést eddig csak itt olvashattuk. . . ráadásul a korábban bemutatott MKE listán az egyik Molnár Róza (Rózsi) "Keöpené", ami ugye nem "F" betűvel kezdődik.

A fenti kép forrása: 

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarLapok_1938_1/?query=Moln%C3%A1r%20r%C3%B3za%20fest%C5%91m%C5%B1v%C3%A9sz%20bukarest&pg=263&layout=s

A megjelenítéshez ADT előfizetés szükséges!

A fenti újságcikket figyelmesen olvasók észrevehették, hogy a Dunakanyar és Zebegény külön hangsúlyt kap, ez nekünk nagy öröm, ugyanis az egyik általunk is megtalált festmény témáját adta.

A fenti kép forrása: 

https://axioart.com/tetel/molnar-roza-monor,-1900-budapest,-1977-dunakanyar_229766

A címben feltett kérdésre pontos válasz még nincsen, de a mai nap sem telt feleslegesen, mert összegyűjtöttük a magyar képzőművészet egyik (de, lehet, hogy másik. . .) jeles képviselőjének az interneten fellelhető adatait, ami összegezve csak a Monoldalon olvasható.

Folytatása várható. . .

Tóth Gábor, 2020. december 28.

                                                       Észrevételeket szívesen fogadok! 

                                           A Monoldal fő támogatója a 2016-ban 30 esztendős Tóth Karosszéria Monor

                   https://www.facebook.com/T%C3%B3th-Karossz%C3%A9ria-Monor-T%C3%B3th-J%C3%A1nos-    karossz%C3%A9ria-lakatos-mester-299265606750411/?fref=ts

 

Advent 2020, négykeréken az évkörökön'

 

 

 Kruchió László és segítői (Kruchió Design) 13.! alkalommal építik fel a monori adventi kiállítást, 

-- Köszönjük! :) 

idén, alkalmazkodva a járványhelyzethez: szabadtéren.

Új helyzet, új lehetőségek, új ötletek

Egy teret megtölteni, jelképekkel-, régi ünnepek tárgyaival-, látványelemekkel-, nagy kihívás; a szabadtér adta lehetőséget kihasználva kérte el László az adventi kiállítás idejére a Barkas kisteherautónk, ami a 40. munkaviszonnyal töltött esztendejéhez közelít és már ráfér két hét lazítás.

Ünnepi világítás-, fenyő-, koszorú-, virágok-, tobozok-, díszek-, kerültek Jancsi bácsi Barkasára, pedig nem mindennapi látvány díszek nélkül sem.

Kevesen tudhatják, hogy az öreg Barkas évtizedekkel ezelőtt nem kívül, hanem belül hordta a fenyőt, mohát, koszorút, -- a mindszenti-karácsonyi alapanyagokat -- még azt is, amiből László, Magdi nénivel az első adventi koszorúit elkészítette.

A Barkas a kiállítás fontos részévé vált: az évtizedes munka-, a tanulás-, a kitartás- jelképe.

-- Ki gondolta volna?

 Ezért meséltem el nektek: minden kiállított tárgy egy történet, ha egy tárgynak története van, akkor már nem csak egy tárgy!

Az adventi kiállítást november 29. és december 13. között láthatjátok Monoron a Szent István téren, a katolikus templom mellett.

 

Minden észrevételt szívesen fogadok!

 

Tóth Gábor 2020. november 29.

A Monoldal fő támogatója a 2016-ban 30 esztendős Tóth Karosszéria Monor

https://www.facebook.com/T%C3%B3th-Karossz%C3%A9ria-Monor-T%C3%B3th-J%C3%A1nos-karossz%C3%A9ria-lakatos-mester-299265606750411/?fref=ts

Régi monori buszjáratok (1.): Monor-Pánd, Monor-Vecsés-Pestszentlőrinc, a Petz féle autóbusz vállalat

 

Egy korábbi bejegyzés felújítása (2020.)

Mai bejegyzés címe lehetne KÜLÖNJÁRAT is, a blog MENETRENDHEZ képest előrébb vettem; már csak amiatt is, mert egy nemrégen közzétett írásomhoz is kapcsolódik: 

https://monoldal.blogspot.com/2020/11/vonattal-gombara-tervezoasztalon-rekedt.html

Évek óta tervezem, hogy a meglévő gyűjtéseimből összeállítok egy kis ismertetőt a környék régi buszjáratairól, de eddig nem találtam hozzá megfelelő fényképet, ma viszont a facebookon megláttam a régen várt képet, most persze nem találom az összegyűjtött anyagot. . . mindegy, hosszú a téli éjszaka.

A címlapkép forrása: 

https://www.facebook.com/photo?fbid=10218433504525883&set=a.2488557170237

Mohácsi Lászlónak köszönöm a különleges fényképet!

A kép mellé Mohácsi László ezt írta: Petz féle autóbusz. (ezt lentebb pontosítjuk)

A facebook bejegyzés hozzászólásaiból (Sinkovich Lídiától és Topor Istvántól) azt is megtudhattuk, hogy a sofőr Nagy István volt, a kalauz Veres László, a forgalmista nevét sajnos még nem tudjuk. A monori helytörténetből eddig nem volt ismerős a Petz név, a vecsésiek és pándiak ebben előttünk járnak. 

Mivel nagy jelentőségű képről van szó, azonnal elküldtem dr. Négyesi Pálnak, aki régi kedves ismerősöm -- azonnal segített. Megpróbálhatom Pál autós szakmában/irodalomban véghez vitt érdemeit/sikereit felsorolni, de attól tartok, hogy valami biztosan kimarad: a Közlekedési Múzeum volt munkatársa, a www.magyarjarmu. hu egyik alapítója/szerkesztője, a www.fortepan.hu szerkesztője, számtalan könyv szerzője, több autós szaklap szerkesztője és munkatársa.

Nem utolsósorban megemlítem, hogy amikor hu. . . hu. . . huszonkét esztendővel ezelőtt majdnem autós újságíró lett belőlem, akkor Pál volt a főszerkesztőm. . . Akit érdekel itt olvashatja a rövid, de máig érvényes írásom: https://tothkarosszeriamonor.gportal.hu/gindex.php?pg=29124746

A 2020-ban 10. születésnapját ünneplő www.magyarjarmu.hu oldalon olvashatunk a vecsési székhelyű, Petz féle autóbusz vállalat járatairól. https://magyarjarmu.hu/tortenet/autobusz-vallalkozok/petz-mihalyne/?fbclid=IwAR1oHvIj_Jz2ZrXtkkSEoESqa12ep8uPS0t6ENVXY6RwB8F3AjilYs6qnCk

A magyarjármű oldal képpel egészítette ki a vecsésiek emlékeit:   http://www.vecsesikonyvtar.hu/index.php/kikicsda/item/1776-petz_mihalyne

Azt jó tudni, hogy a fenti szövegben szereplő "BART" nem buszmárka (bocsánat a "korszerűtlen" kifejezés miatt, akkoriban még gyakoribb a "társas gépkocsi" kifejezés) hanem egy cégnév rövidítése:

ezt az http://old-ikarus.hu/bevezet.htm  oldalon olvashatják, a "Szent Domokos utcai forgalmi telep tervezése/Vállalkozók az autóbusz-közlekedésben, a BART (Budapesti Autóbusz-közlekedési RT) megalakulása" című fejezetben.

Id. Petz Mihály halála után özv. Petz Mihályné vette át az autóbusz üzemeltetést, fia ifj. Petz Mihály volt (Az egyik?) sofőr, a Monor-Pánd autóbuszjáraton, de már nem családi alkalmazottként, hanem egy másik busztársaság sofőrjeként. Dr. Négyesi Páltól megtudtuk, hogy a Monor-Pánd járatot a MÁVAUT üzemeltette.

Özv. PETZ MIHÁLYNÉ AUTÓBUSZ VÁLLALATA 

VECSÉS T.: 40

OLVASHATÓ A LENTI KÉPEN

A fenti kép forrása: Fortepan / Fortepan/Album002

https://fortepan.hu/hu/photos/?id=21302

https://fortepan.hu/hu/photos/?q=1932%2C%20Mester%20utca%209%20h%C3%A1ts%C3%B3%20homlokzata&fbclid=IwAR1NCASkldU7ZSd7A2CNKtlPNhM_VIfsY48CFYefYgDjAfV6CZqpRkQGMfY

A Petz féle autóbuszjárat(ok) általunk ismert története:

A lenti szöveg bevezetőjéből azt gondolhatjuk, hogy ez volt az első kiadott engedély

  1930.

A fenti kép forrása:

 https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/KozgazdasagiErtesito_1930_1/?query=petz%20mih%C3%A1ly%20vecs%C3%A9s&pg=702&layout=s

(A megnyitáshoz ADT előfizetés szükséges!)

                                                    1933.

A fenti kép forrása: 

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/KozgazdasagiErtesito_1933_2/?query=petz%20mih%C3%A1ly%20vecs%C3%A9s&pg=438&layout=s

(A megnyitáshoz ADT előfizetés szükséges!)

   1935.

A fenti kép forrása: 

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BudapestiKozlony_1935_07/?query=petz%20mih%C3%A1ly%20vecs%C3%A9s&pg=95&layout=s

(A megnyitáshoz ADT előfizetés szükséges!)

1936.

A fenti kép forrása: 

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/KozgazdasagiErtesito_1936_1/?query=petz%20mih%C3%A1ly%20vecs%C3%A9s&pg=236&layout=s

(A megnyitáshoz ADT előfizetés szükséges!)

1938.

A fenti kép forrása: 

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/KozgazdasagiErtesito_1938_2/?query=petz%20mih%C3%A1ly%20vecs%C3%A9s&pg=508&layout=s

(A megnyitáshoz ADT előfizetés szükséges!)

1943.

A fenti kép forrása:  

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PestPilisSoltKiskunVmHivatalosLapja_1943/?query=petz%20mih%C3%A1ly%20vecs%C3%A9s&pg=337&layout=s

(A megnyitáshoz ADT előfizetés szükséges!)

A fenti képek alapján talán kijelenthetjük, hogy a Monor-Pánd járatot nem a Petz féle autóbusz társaság üzemeltette, ifj. Petz Mihály sofőr (Az egyik?) lehetett a járaton, ezért tartják a helyiek "Petz féle" járatnak. Az ADT találatok (internet) a Petz névhez kizárólag a Monor-Vecsés járatot adják. Dr. Négyesi Páltól megtudtuk, hogy a Monor-Pánd járatot a MÁVAUT üzemeltette.

id. Petz Mihály katonai pályája

ami véleményem szerint egy bejegyzést  is megérdemelne

A fenti kép forrása: 

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MEVH_AlakulatTort_109/?query=petz%20mih%C3%A1ly%20vecs%C3%A9s&pg=651&layout=s

(A megnyitáshoz ADT előfizetés szükséges!)

Tóth Gábor, 2020. november-2025. augusztus 16.

Folytatása következik!

Minden észrevételt szívesen fogadok! 

(Ugyanitt jó állapotú időgépet vásárolnék. . .)

Tóth Gábor

  2025. augusztus 16.

A Monoldal fő támogatója a 2025-ben 39 esztendős 

Tóth Karosszéria Monor

Vasreszelék -- ma 5 esztendős a Monoldal blog

 

A fenti kép forrása: https://tudasbazis.sulinet.hu/HU/termeszettudomanyok/termeszetismeret/ember-a-termeszetben-6-osztaly/kolcsonhatas-valtozas/magnesesseg

Mielőtt többen felkiáltanak, hogy a szerkesztő úr végre a szakmájához közelítő témát választott, gyorsan elmondom, hogy nem, nem vasiparról lesz szó.

Mai, ünnepi kiadásunk az elmúlt 5 esztendő vasreszelék -- ha úgy tetszik: vaspor -- szórásáról szól. 

-- Megpróbálom elképzelni, hogy kinek mi jutott erről eszébe.

-- Azt hiszem, hogy az olvasóim többsége további magyarázatot vár.

Kezdésnek egy kis fizika: általános iskolai tanulmányaiból szerintem szinte mindenki emlékszik a mágnes kísérletekre, amihez túl sok eszköz nem szükséges: mágnes és vasreszelék, vagy vaspor.

-- Hogy kapcsolódik a Monoldal blog a mágneshez és a vasporhoz?

-- Nagyon egyszerűen, még ha elsőre nem is mindenki fedezte fel a kapcsolatot.

A Monoldal blog 5 esztendővel ezelőtt a jelmondatának megfelelő munkába kezdett

-- ami a saját hiányérzetem kielégítésén alapult, aztán arra gondoltam, hogy miért ne olvashassa az összegyűjtött anyagot más is -- „Helytörténeti érdekességek, egy oldalon, de nem egyoldalúan” így szólt kezdetben, amiből az első fájdalmas megemlékezés közzététele előtt kihagytam az „érdekességek” szót, azóta: 

„Helytörténet egy oldalon, de nem oldalúan”. 

Nem mellesleg a két helyen összesen: a facebook-on és blogspot-on, nagyjából elértük a 100. bejegyzést -- ha épp nem túl is haladtuk.

Azt gondolom, hogy a jelmondatunkhoz ezidáig hűek maradtunk és ez nem fog változni -- jah igen: maradtunk -- többen kérdezték, hogy miért használok többesszámot az írásaimban?  A válasz egyszerű: a Monoldal blog anyagainak felkutatásával és szerkesztésével több ember munkáját végzem. 

Visszatérve a mágneshez, 

a Monoldal blog egyfajta mágnes, van akit vonz, van akit nem, de közben nagyon jól kirajzolja az egyébként nem látható monori „erőteret”, ami a blog olvasói számával, a facebook-on a lájkokkal-, megosztásokkal- és azok hiányával mérhető. 

(Szívesen beszámolnék egyéb megjelenésről is, de az eltelt 5 esztendő alatt mindössze egyszer jelent meg a nevünk nyomtatásban, akkor is hibásan, de például a monori Kis-tó facebook oldal is hasonló eset, ki érti ezt? Talán a szerkesztővel van baj? Melyikkel?)

-- Mérhető? 

-- Igen! 

Sajnos azt kell mondjam, hogy nem minden esetben tetszik a mérés eredménye; minden újonnan közzétett írásom egyben társadalmi felmérés is. . . 

Így tudok például arról beszámolni, hogy a legutolsó írásom, ami már címében Monor és Gomba települést is megjeleníti, a gombaiakból elképzelhetetlen számú pozitív reakciót (de utálok, külföldi- és szakkifejezéseket használni) váltott ki, egyszerűen elsöpörte a monori érdeklődést, ami a lélekszám ismeretében szégyen a monoriakra nézve. 

-- Lélekszám vagy darabszám?

-- Ki a monori? 

-- Ezekre a kérdésekre, ne én válaszoljak, de úgy tűnik Monorra tényleg csak aludni jönnek az emberek.

 Mindegy, mi álompor helyett továbbra is vasport szórunk. . .

Az olvasóimnak köszönöm az eddig együtt töltött időt, tartsanak továbbra is a Monoldallal, jelenleg meghatározhatatlan idejű szünet után folytatjuk, 

jó egészséget kívánok mindenkinek!

(A facebook jegyzet alkalmazás megszűnése alaposan belerondított az ünneplésbe, komoly szerkesztési gondokat okozott és rengeteg időt elvett az új anyagok közzétételétől, ráadásul a meglévő írásokból kihagy képet, ezt-azt. . .)

Tóth Gábor, 2020. november 13.

Észrevételeket szívesen fogadok! 

A Monoldal fő támogatója a 2016-ban 30 esztendős Tóth Karosszéria Monor

https://www.facebook.com/T%C3%B3th-Karossz%C3%A9ria-Monor-T%C3%B3th-J%C3%A1nos-karossz%C3%A9ria-lakatos-mester-299265606750411/?fref=ts

 

 

Vonattal Gombára -- a tervezőasztalon rekedt vasúti pálya története (1909-)

Mai írásom a régmúltba visz bennünket, de a tervek szerint útba esett volna Gomba is. . . az új beköltözőknek: Gomba, Monorral szomszédos kistelepülés. A tervezett megjelenési sorrenden ismét változtattam, mert Gomba felől jókedvű gőzmozdony füttyöt hozott az őszi szél, ezért kerestük elő a korábbi vázlatainkat a témáról. A címlapképünkön Surman Zsolt gombai modellező barátom gőzzel működő kerti vasútja látható.

                                               1910