A bordó szövegrészek idézetek a regényből, a fekete szöveg magyarázat, részletezés; a fényképek, rajzok, térképek nem a könyvből származnak, mert a könyvben nem voltak (Ha lettek volna, akkor nem lenne "szükség" a bejegyzésre. . .) ahová találtam megfelelő, a szöveghez kapcsolódó képet, ott beillesztettem, a többit el kell képzelni a leírás alapján. . .
Az első rész tartalmából
"Nem emlékszem, hogy sodródtunk tíz vármegyén át utunk végcéljához,
egy Pest megyei faluvárosba, amely jó tíz évig az otthonunk lett." (Tűzpróba, 2. fejezet, 13. oldal.)
Rideg Sándor helyneveihez talán ez a legjobb bevezető, kicsit homályos, de mi már tudjuk, hogy Törtelről került Monorra, ez nem tíz vármegye távolság, de Monor az biztos, Monor és Gomba közt élt a család, ami akkor Gomba tanyavilága volt: Harcvölgypuszta (Ma egy része Magfalva. . .)
(Nem emlékszem, hogy bárhol olvastam volna Rideg Sándorral kapcsolatban Harcvölgypusztát, de itt Monoron többször hallottam "személyes adatközlőktől" -- ők honnan tudják? Aki tudja, mondja!)
Pest megyei faluváros: Monor
Egy fehér lap, amiből lassacskán térkép lesz, nem biztos, hogy méretarányos (biztos, hogy nem), inkább "áttekintő" térkép; első bejegyzésünk a térkép megnevezése: Pest megyei faluváros: Monor
A térkép észak-déli tájolású, a regény(ek) idejében is meglévő utakat, utcákat mai nevén is megjelöltük a könnyebb tájékozódás érdekében, lehetséges, hogy később a közbenső utcanév-változásokat is közöljük majd. (A politikai rendszer- és egyéb változások miatt bőven van rá példa.)"
A teljes első rész itt olvasható: https://monoldal.blogspot.com/2022/03/monor-kornyeki-helynevek-rideg-sandor.html
2. rész
Zenei aláfestés ajánlott: https://www.youtube.com/watch?v=zDEb_W35_Vs
"nyáron cseresznyéből van a fülbevaló. . ."
A első helynév eseménye, mintha most történne, csak már senki nem tol át talicskát a faluvároson. . . cseresznyeérés idején sem, pedig mennyivel ártalmatlanabb és hasznosabb, mint bármelyik zöld rendszámú, új világot hirdető négykerekű "forradalmár".
"A falu mögött elhúzódó akácos útján egy tisztán öltözött cipellős leány talicskát tolt, amelyben egy jókora kosár állt. A fák alatt bandukoltam, amikor elhaladt mellettem, s bár egészen közel volt hozzám, szokásom szerint, de barátságosan utána kiáltottam:
-- Hová tetszik menni kisasszony?
Cseresznyéért megyek a rávágyba! (így, kis kezdőbetűvel!)
Ha akarsz, te is eljöhetsz velem!
Pillanatok alatt mellette termettem.
Szó nélkül megköptem a markom, és tolni kezdtem a talicskát, míg a leány a jószagú ruhájában mellettem lépegetett. Talán félóra hosszáig igyekeztem már, amikor elérkeztünk a szőlőskertekhez." (24. oldal)
Ebből azt gondolhatjuk, hogy Rávágyban volt a szőlőskert. (a szőlőre létezik adat)
Rávágy a kataszteri térképen (1881):
A fenti kép forrása:
(Ha abból indulunk ki, hogy hősünk otthonról (feltételezés, de majd pontosítunk. . .) Gomba felől érkezett Monorra, akkor neki a "falu mögött" az nagyjából a monori "Ürgeváros lehet", onnan "talán" fél óra a Rávágy gyalogosan, de inkább több. (A taliga hangja ekkor már: nyiknyiknyiknyik és nem nyik----nyik----nyik----nyik. .. :)
Az "Ürgeváros" helynév (nem szerepel a regényben) kezd kikopni a közbeszédből, a név eredete a terület mély -- egykor lefolyástalan -- fekvésével kapcsolódhat össze, ami rendszeres "kiöntéseket" okozott (ürgeöntés), a terület tulajdonképpen építkezésre alkalmatlan, csak az elmúlt években rendezték a vízelvezetést, ami a táj legmélyebb vízgyűjtői megszüntetése után végleges kiszáradáshoz vezet. . . Az Ürgeváros nagyjából a mai Jókai utca környéke és onnan kifelé.
Péterffy István fényképén -- ami a regény és napjaink közt nagyjából félidőben készült (1966) -- jól láthatjuk a méretes tócsát a házak előtt (mögött). Érdekesség, illetve a kép helyszínének azonosításhoz nagy segítség, hogy jobb oldalon középen, a távolban a "Monori Maggyár" egyik ma már nem létező épülete látható.
.jpg)
A fenti kép forrása: Fortepan/Péterffy István
https://fortepan.hu/hu/photos/?id=141966
"A távoli faluból délutáni harangszót hallottam" (25. oldal)
(Melyik falu?) (Talán Üllő?)
Már Monorra visszaértek Mária kisasszonnyal
"Még egyszer rápillantottam a talicskára, mert Máriára fölnézni se mertem, s komoly elszánással elindultam haza a szomszéd falu útján" "A falusi házak ott fehérlettek előttem"
Esetleg a mai négyesről beszél? (Gombai út? Valószínűleg, igen.)
Mintha megfordult volna. . . és Csév-Vasad felé haladna, hacsak nem kis kerülőt tett és a Bogárzó környékéről mesél, de régen a szomszédos belterülethez közelebb lévő Paplaposnak is voltak hasonló részei. Esetleg a Péteri úti berek? Nem tudjuk merről kerülte meg Monort.
"Amint a falu házai elmaradtak mögöttem, a közelben kígyózó vasúton átlépve, a csordajáráson folytattam utamat, amely két falu határáig terjedő legelő volt, szerte csillogó tavakkal, nádasokkal és alacsony erdőszigetekkel. A rét fölött alkonyati bíbiclárma és a nádi madarak sikongása úszott. Néha olyan hang hallatszott, mintha emberek kiáltottak volna. A napfény lilavörös áradással öntötte el a tavaszi ruhába öltözött mezőséget. Itt-ott fél lábon unatkozó gólya állt a kékes színű elöntésben, és elkésett felhőfodrok árnyéka vágtatott át a réten. A sárga színű vadvizek a pirosodó ég színében csillogtak, s mikor meztelen lábammal keresztültapostam rajtuk, mutatták meg valódiságukat.
A fövenypartok omladékain régen elhullott állatok csontja fehérlett, de fehérek voltak a nyulak szállásai, a sűrűbe sorakozott kökény- és galagonyabokrok is. Mióta első nagyobb csavorgásomra elindultam, tudtam, hogy itt a széles ég alatt élnek a titkok és a csodák. Több pásztorral beszéltem akik ugyanúgy gondolkoztak erről a dologról, mint én. S ha erre jártam reméltem, hogy valami mesébe illő esemény történik velem, ami megvált az iskolától és minden utálatos dologtól, amit nem szerettem." (27. oldal)
Az utolsó mondat akár (a második) magyarázat is lehet arra, hogy miért maradtak ki a monori helytörténetből/oktatásból Rideg Sándor életrajzi ihletésű regényei. Hogy a terminus technicus fétisizták is értsék: a regény hőse nem volt az edukáció híve. :)
Ezt már csak Gomba felől láthatta így:
"A napfény már minden színével széjjelfolyt a falu-város mögött, amikor a kerítés nélkül való házunk végéhez értem." (28. oldal)
"A falu-városban mindig tudtam hol van van keresztelő, lakodalom vagy temetés, noha engem ott soha senki nem hívott meg se örömére, se bánatára. Mindennek ellenére fényesebb alkalmakkor soha nem mulasztottam el, hogy jól lakjam valami ünnepségen" (30. oldal)
Ez a "hagyomány" még a szocializmusban, háznál tartott sátras lakodalmaknál is megvolt.
"A Lőrinc napi vásáron el is adhatod" (32. oldal)
A vásártér is emlék marad már. . . most építik be az utolsó darabkáit, kezdetben a mai Fillér utcáig tartott! A mai Dózsa György utca ezen szakasza Vásár (tér) utca volt.
A fenti kép forrása:
Már munkában:
"Végül a tó közelébe tereltem az állatokat, hogy igyanak" (33. oldal)
(A Közlegelőn-Páskomon található Kistóról beszélhet? Előlegezzük meg ezt a feltevést.)
A monori Kistó facebook oldala: https://www.facebook.com/monori.kisto
A Kistóról eddig közzétett írásaim felsorolása: https://monoldal.blogspot.com/2022/05/a-monori-kistoval-kapcsolatos.html
"Ott megy egy nagy falka Pokolegyháza felé" (33. oldal)
Csóka Gézától jött a megfejtés: a Pokolegyháza nem egy település csúfneve, hanem arra a településre mondták, ami messze volt (a pokolban)
"Hajtsd vissza rögtön, mert oda lesz a bérünk, ha meglátja az a halápi gazember" (34. oldal)
Haláp?
Én eddig nem tudtam kideríteni az eredetét/jelentését, a Kárpát-medencében több Haláp helynév ismert, ezek között összefüggést nem találtam; például az egyik Balaton melletti hegy: https://likebalaton.hu/telepules/balaton/hireink/a-balaton-eredete-avagy-az-utolso-orias-legendaja-168937/
A Haláp szót Mikszáth Kálmán is használta: https://olvasonaplopo.eu/mikszath-kalman-szent-peter-esernyoje-elso-resz-olvasonaplo/
Vége a 2. résznek, folytatása következik!
(Ugyanitt jó állapotú időgépet vásárolnék. . .)
Tóth Gábor
A Monoldal fő támogatója a 2024-ben 38 esztendős
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése