Kevéssé ismert híres monoriak (12.): Zöldi István filmrendező, operatőr

A fenti kép illusztráció, a monori Kistónál készült 2014 körül, a három bodza bokor már nincs meg. . .

Zöldi István (Monor, 1938. március 10. –) magyar filmrendező, operatőr. (Néhol sajnos az olvasható, hogy 2017-ben elhunyt. . . a wikipédia erről nem ír)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Z%C3%B6ldi_Istv%C3%A1n

A filmjeiből néhány az interneten is megnézhető, a címekből arra lehet következtetni, hogy a többi film témája is érdekes lehet az élővilágot/néprajzot/szociográfiát szeretők számára. 

Ahogy a monori kapcsolattal szintén rendelkező Homoki Nagy István esetében is felmerült bennem: mi lett volna, ha Monoron is forgatnak? Mondjuk a Kistó, Halas, Bogárzó, Forrás-völgy, Kenderes eredeti állapotát. . . de beszélhetnénk az épített (és már nem létező) örökségeinkről is. . .vagy egyszerűen csak utcán menő/jövő lakosokról.

Két szakmai oldal, felsorolásokkal:

https://port.hu/adatlap/szemely/zoldi-istvan/person-8517

https://www.mafab.hu/people/zoldi-istvan-455862.html

Ablak a természetre sorozat

Interneten nézhető film a foltos szalamandráról:

https://mecenatura.mediatanacs.hu/adatlap/787/Ablak_a_termeszetre__A_foltos_szalamandra

Interneten nézhető film a Börzsönyről:

https://mecenatura.mediatanacs.hu/adatlap/696/Ablak_a_termeszetre__A_Borzsony_osszel

Az elmúlt hétvégén a Börzsönyben jártam, ahol a "szalamandára figyelmeztető" KRESZ táblát is lefényképeztem, a fényképezőgép viszont azóta sem került elő. . . (Mondjuk a blogfelület hibája miatt feltölteni se tudnám. .  csak a meglévő írásokból tudok átmenteni képet, ahogy ezt a borítóképpel is tettem.)

A Bulgárok, kertészek című filmjéről később még egy külön bejegyzés készül:

https://port.hu/adatlap/film/tv/bulgarok-kerteszek-bulgarok-kerteszek/movie-4767

A "Kevéssé ismert híres monoriak" sorozat korábbi részei:

·         Úgy tudjuk monori (sorozatindító, bevezető írás): 

          https://www.facebook.com/notes/monoldal/%C3%BAgy-tudjuk-monori-/821833501277430/

·         “Kevéssé” ismert híres monoriak (1.): Anker Rudolf, Monor kerületi vadász, lepkegyűjtő:

      https://www.facebook.com/notes/monoldal/kev%C3%A9ss%C3%A9-ismert-h%C3%ADres-monoriak- 1/1519832604810846/

·         “Kevéssé” ismert híres monoriak (2.): Paczka Ferenc festőművész:

      https://www.facebook.com/notes/monoldal/kev%C3%A9ss%C3%A9-ismert-h%C3%ADres-monoriak-2/2084492595011508/

·         “Kevéssé” ismert híres monoriak (3.): Lengyel Árpád monori mozdonyvezető a TV-ben (1957!!!):

        https://www.facebook.com/notes/monoldal/lengyel-%C3%A1rp%C3%A1d-monori-mozdonyvezet%C5%91/2352076918253073/  (facebook belépés után nyitható)

·         “Kevéssé” ismert híres monoriak (4.): Molnár Róza festőművész, grafikus (egyre biztosabb, hogy nem a Pest megyei Monor. . .)

      https://www.facebook.com/notes/monoldal/kev%C3%A9ss%C3%A9-ismert-h%C3%ADres-monoriak-4/3303253406417784/?av=771503596310421&eav=AfYgmruWnJo7izDx8uPpuK8UWto9J4lC61p0xnw-nnhn22idQIEdWsUB9nhd7Plvxz4 (facebook belépés után nyitható)

·        "Kevéssé" ismert híres monoriak (5.): Molnár Róza (2.) melyik Monoron született? (Egyre biztosabb, hogy nem a Pest megyei Monor. . .) 

       http://monoldal.blogspot.com/2020/12/kevesse-ismert-hires-monoriak-molnar.html

              ·   "Kevéssé" ismert híres monoriak (6.) Dobozi István községi jegyző,                                           lapszerkesztő, kiadó-tulajdonos, a magyar régészet egyik megalapítója

        http://monoldal.blogspot.com/2023/05/kevesse-ismert-hires-monoriak-6-dobozi.html

              ·      "Kevéssé" ismert híres monoriak (7.) Borbély Tibor költő (1932-1993)

                https://monoldal.blogspot.com/2023/09/miert-5-miert-nem-ismerjuk-borbely.html

             ·     "Kevéssé" ismert híres monoriak (8.) Krikava Zoltán műbútorasztalos

       https://monoldal.blogspot.com/2024/04/kevesse-ismert-hires-monoriak-8-resz.html

             ·     "Kevéssé" ismert híres monoriak (9.)  Németh Ágoston, nagylelkű adakozó (utca)

                      https://monoldal.blogspot.com/2024/04/kevesse-ismert-hires-monoriak-9-nemeth.html

              ·     "Kevéssé" ismert híres monoriak (10.) Sztankó Sándor és felesége

                https://monoldal.blogspot.com/2024/05/kevesse-ismert-hires-monoriak-10.html

               ·     "Kevéssé" ismert híres monoriak (11.) Práczki István hírszerzőtiszt

                      https://monoldal.blogspot.com/2024/06/kevesse-ismert-hires-monoriak-8-praczki.html

Tóth Gábor  2024. július 30.

Észrevételeket szívesen fogadok!

A Monoldal fő támogatója a 2024-ben 38 esztendős 

Tóth Karosszéria Monor

Monor, a versenyló (1.) HAJRÁ MONOR!

Mielőtt bárki félreértené, címünk azt mondja, amiről majd az írás szól, szó sincs a település megszemélyesítéséről.

Egy korábbi (2018. december 24.) facebook jegyzet felújítása

Bizonyára ismerik azt a viccet, ami valahogy így szól: “ Úgy döntöttem, hogy idén karácsonyra veszek neked egy lovat, de mivel szegény vagyok, ezért csak részletekben adom, itt van először a . . . :) 

Komolyra fordítva a szót, szeretettel küldjük minden monorinak a Monor nevű versenylóról szóló írás első részét.

Talán csak a tapasztalt lóversenyre járók tudnák megmondani, hogy mennyi az esélye annak, hogy a ma már hihetetlenül hangzó, de egykor valóban létező monori agárversenyek kutatása közben még egy Monor nevű versenylóra is bukkanjunk.

Félre a számokkal: 

HAJRÁ MONOR!

Sajnos ezidáig Monorról a versenylóról nem találtunk képet!

Monor, a versenyló a híres burjaspusztai ménesből származik, mint több híres, díjnyertes társa (például: Pattantyus, Öcskös) a ménes alapítója és tulajdonosa Pekáry István volt.

A Nógrád Megyei Hírlapban olvasható egy jellemzés Pekáry Istvánról:

“Egy régi törzsörökös helybeli, sok társadalmi megbízatása után ítélve köztiszteletű Sándor János véleménye is érdekes ebből a szempontból.

Itt mindenütt körös-körül Pekáry földbirtokos volt az úr. Igaz különbözött a hasonszőrűektől abban, hogy maga gazdálkodott. És, hát a lovakhoz nagyon értett. Híres tenyészete volt.”

Forrás: Nógrád Megyei Hírlap 1980. 08. 31., 204. szám, T. Pataki László írása

https://library.hungaricana.hu/en/view/NogradMegyeiHirlap_1980_08/?query=burjas&pg=222&layout=s&fbclid=IwAR3LzdJjtNSxpp8ya8gvHVyeTx5WHylTFBqBEYmpBroYRg9MkIhiWMNVNLI

Pekáry István 1936-ban tenyésztői aranyérmet nyert.

Forrás: 1936. október 3., 8 Órai Újság

Burjaspuszta Borovszky Samu írásában:

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Borovszky-borovszky-samu-magyarorszag-varmegyei-es-varosai-1/nograd-varmegye-E6DB/nograd-varmegye-kozsegei-irta-reiszig-ede-dr-tortenetiro-kiegeszitette-vende-aladar-szerkeszto-E779/hugyag-E853/

Lehetséges, hogy véletlen egyezés, de találtam egy festőművészt, akit szintén Pekáry Istvánnak hívtak, mesés, álomszerű képet készített egy majorról, ami talán épp Burjaspuszta. . . (?)

Ha valaki tudja a megoldást, kérem, jelentkezzen!

(Az írásom első megjelenése óta egyre több a bizonyíték, hogy két Pekáry István élt szinte kortársként, és nyugodtan mondhatjuk, hogy saját “szakmájában” mindkettőjük nagy alkotó volt, itt olvasható Pekáry István festőművész, grafikus életrajza: http://www.kieselbach.hu/muvesz/pekary-istvan_882

https://hu.wikipedia.org/wiki/Pek%C3%A1ry_Istv%C3%A1n

A ménes alapító, gazdálkodó Pekáry István -- még kiegészítésre váró -- életrajza egybefonódik a versenylovai sikereivel, ami majd lentebb olvasható)

 

A fenti kép forrása: http://www.kieselbach.hu/alkotas/urasagi-major-nagy-mesetaj-3366

A Nógrád megyei Burjaspuszta „igazából” Burospuszta (Buros-psz.) a térképeken csak így találjuk, illetve sok térképen nem is jelzik, az 1941-es katonai térképen szerencsére igen:

https://mapire.eu/hu/map/hungary1941/?layers=osm%2C29&bbox=2157852.7833876023%2C6116416.636564349%2C2169920.279228125%2C6122149.413685736

Burjaspuszta 1956-ban, akkor még 17 család otthona volt:

https://library.hungaricana.hu/en/view/NogradMegyeiHirlap_1956_09/?query=burjas&pg=20&layout=s

Burjaspuszta 1986-ban, “a házak lassan elnéptelenednek”:

https://library.hungaricana.hu/en/view/NogradMegyeiHirlap_1986_07/?query=burjas&pg=56&layout=s

Burjaspuszta 1988-ban eladás alá került (gazdasági épületek, kis kastély):

https://library.hungaricana.hu/en/view/NogradMegyeiHirlap_1988_01/?query=burjas&pg=141&layout=s

Burjaspuszta 1993-ban már lakatlan, pusztuló épületek fogadják a látogatót:

https://library.hungaricana.hu/en/view/NogradMegyeiHirlap_1993_08/?query=burjas&pg=120&layout=s

Burjaspuszta “napjainkban”, jó irányú változásokról hallani, ha nem is úgy, mint régen, de újra működik Burjaspuszta; a méhészek és kecsketenyésztők itt tartják éves találkozójukat egy újjáépített pajtában: http://www.omme.hu/megyei-mehesz-csaladi-nap-hugyag-burjas-puszta/

 

              A fenti kép forrása: http://palocmehesz.hu/gallery/album/12

A kutatás közbeni “szokásos” bonyodalmak következő pontja: a mai Nógrád (vár)megye szomszédságában, az egykori Hont vármegyében is volt egy nagyon hasonló nevű hely, a következő felsorolás szerint a különbség csupán egy ékezet az u-betűn: Burospuszta-Nógrád megye, Búrospuszta-Hont vármegye. 

forrás: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Helysegnevtar_1913/?query=b%C3%BArospuszta&pg=473&layout=s

A Burjas szót én a borjas szóval azonosítottam (A Bokros-Bukros családnév betűcseréje felénk is használatban volt), ami a hírnevét megalapozó lónevelésre utalhatna, de a borjú mindig a tehén kicsinyét jelenti. A Búros szót nem tudom értelmezni; jó lenne tudni, hogy a közszájon forgó, kiejtés szerinti névnek hihetünk, vagy a térképen szereplőnek, amit akár rosszul is írhattak. (A korábbi katonai térképek rengeteg elírást tartalmaznak, ez elsősorban a nem magyar anyanyelvű térképkészítők miatt lehetett, illetve a tájszavak más kiejtése is kiütközhet a térképen.) A Burjas-Buros szavak jelentésének-eredetének további vizsgálatához segítségül szolgálhatnak a közelben folydogáló Burós-patakról szóló feljegyzések, de ha Hont vármegyében is létezett egy hasonló nevű puszta, akkor az valószínűleg nem a patakról kapta a nevét.

(A névvel kapcsolatban minden ötletet szívesen fogadok!)

A Czuczor-Fogarasi szótár szerint: BORJAS, népes puszta Torontál megyében; helyragokkal: Borjas-on, ~ra, ~ról.

forrás: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-szotara-czuczorfogarasi-55BEC/b-57DFC/borjas-593BF/

Ennyit a szülőhelyről, 

most lássuk Monor, a versenyló  pályafutását!

Monor, a versenyló az ügető versenyeken szerepelt, ahol kétkerekű kocsin (sulky) ül a hajtó. (Amikor a zsoké a ló hátán ül az a galopp.)

 

A fenti képen akár Monor is lehetne, 

a kép forrása: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:%C3%9Cget%C5%91p%C3%A1lya_memento_I_az_Ar%C3%A9na_Pl%C3%A1z%C3%A1n%C3%A1l.jpg

Bővebben a lósportról: https://kincsempark.hu/losport/

Monor, a versenyló eddigi ismereteink szerinti első versenye:

1924. 09. 07.

forrás: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PestiNaplo_1924_09/?query=monor%20l%C3%B3sport&pg=61&layout=s (Csak belépés után látható.)

Monor kettes fogatban is indult, itt Nadragulya-Monor együtt, de az Opika-Monor párosról is szólnak a híradások:

forrás: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PestiNaplo_1926_03/?query=monor%20l%C3%B3sport&pg=551&layout=s (Csak belépés után látható.)

Monort tulajdonosa Pekáry István is hajtotta:

forrás: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PestiNaplo_1926_03/?query=monor%20l%C3%B3sport&pg=472&layout=s (Csak belépés után látható.)

Monor már futam győzelmeket arat (Tomann nevű hajtóval?):

forrás: Magyarság, 1926. október 13.

Monor ismét a pályán:

forrás: Magyarország, 1926. december 26.

Monor ismét győzött:

forrás: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PestiNaplo_1926_12/?query=monor%20l%C3%B3sport&pg=509&layout=s (Csak belépés után látható) 

Lent, a fenti oldalról származó korabeli kép, de nem Monor!

Monor bécsi eredménye:

“A Burjaspusztai ménes, amely rövid fennállása óta már oly sok szép sikerre tekinthet vissza, most Bécsben aratott nagy sikert. A Babám (Csécsei-ménes tenyésztése) által megnyert versenyben ugyanis a Burjas- pusztai ménes által Ossory—Nympha után nevelt Monor 1.26.8 kilométeridőben lett második. A Burjaspusztai ménes megalapítója és tulajdonosa, Pekáry István a B. Ü. E. választmányi tagja és jeles úrkocsis.”

forrás: 8 Órai Újság, 1927. április 17.

Monort eladták, végleg Bécsbe került:

“A tegnapi bécsi nap egyik kisebb versenyében ismét starthoz állt a tavasszal Budapesten 28 millióért vásárolt Monor, mely Kreipl kezében egy 50 méternyi térveszteséggel járó hiba ellenére 1.24.4-ben igen könnyen győzött 2030 méteres távolságon.”

(28 millió: 1927. január 1-jétől Magyarországon a Pengő került használatba a korábbi Korona helyett, jóval a Forint előtt.)

forrás: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PestiNaplo_1927_05/?query=monor%20l%C3%B3sport&pg=619&layout=s (Csak belépés után látható.)

Monor újra Bécsben bizonyít:

“Bécsben holnap, kedden új ügető- míting kezdődik, melyhez tőlünk G. Jóska, Fatum és Cecília már felmentek, Első, Mädy, Allegro és Isar pedig holnap mennek fel. A keddi első nap nemzetközi versenyében starthoz áll Monor, a »magyar csoda«, mely most már az osztrákok legjobb lovával, Coriolanus-szal lép sorompóba. A Colberl- díjban Fátum, a Római díjban Dani fut; mind a kettőt Cassolini fogja hajtani, aki holnap Bécsbe utazik.”

forrás: Az Est, 1927. június 14.

Monor bécsi verseny-eredményei alapján már példaképe a fiatalabbaknak:

“A nap legnevezetesebb eseménye a burjaspusztai ménes kettős győzelme volt, amelyben a ménes tulajdonosának Pekáry Istvánnak annál inkább is öröme telhetett, mert mind a két nyertes lova: Pattantyus a Lillafüredi Díjban és Öcskös a Tedd Meg Díjban rekordot javított, mindkét ló még erősen fejlődésképes, hogy a fejlődés meddig terjedhet arra nézve emlékeztetnünk kell Monorra, amelyet szintén a burjaspusztai ménes tenyésztett ki, s amely Bécsben 1:25-öket szaladgál.”

(De, volt négyszeres magyar győzelemmel záruló versenynap is!)

forrás: 8 Órai Újság, 1928. május 25.

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/8OraiUjsag_1928_06/?query=monor%20%C3%BCget%C5%91%201928&pg=140&layout=s (Csak belépés után látható.)

Monorról, a versenylóról eddig ennyit tudtam összegyűjteni, rengeteg kérdés merült fel, ezek csak a fontosabbak:

-- Ki hajtotta? (Erre már részben megvan a válasz: Pekáry István és Thoman-, Tomann-, Toman nevű hajtó, Bécsbe kerülése után a hajtói nem ismertek.)

-- Miért volt ilyen rövid a verseny- pályafutása? (Rövid volt?)

-- Hová került a versenyzés után?

-- Nem utolsósorban, miért lett a neve Monor?

Monor, a versenyló jelenlegi ismereteink szerint csak nevével kapcsolódik Monorhoz, de nem kizárható, hogy a híres “Monori Díj” után kapta a nevét, annak viszont gróf Teleki Sándor által van közvetlen monori kapcsolata.

Itt olvashatnak bővebben a Monori Díjról: https://www.facebook.com/notes/monoldal/a-monori-agar%C3%A1szatr%C3%B3l/1503879646406142/

Monoron is volt országosan jegyzett ménes, “pót” és igáslovakat tenyésztettek, elsősorban katonai célokra. (Monor, Puszta Újmajor) A monori ménesről szóló korábbi írásunk itt olvasható: https://www.facebook.com/notes/monoldal/a-monori-m%C3%A9nes/1640480542746051/

És, hogy ma minden lehetőséget kicsavarjunk a Monor névből, azt tudnunk kell, hogy “nem vagyunk egyedül” itt olvashatunk más “Monorokról”: http://monoldal.blogspot.com/2016/11/monor-telepules-nevenek-eredeterol-5.html

Ha valakit érdekel az ügető, 2018-ban akár a pályán is szilveszterezhet!

 

A fenti kép forrása, és részletek itt: 

https://kincsempark.hu/ugetoszilveszter-2018/

Egy írás az ügetőn hajtott lovakról: http://www.ugeto.com/node/1013630317

 

Tóth Gábor 2018. december 24. 2024. július 28.

Észrevételeket szívesen fogadok!

A Monoldal fő támogatója a 2024-ben 38 esztendős 

Tóth Karosszéria Monor

 

Könyvbemutató (18.) A chinai hős, Kántor Géza története

Kántor Géza nyugalmazott haditengerész, egykori monori postamester 

Kántor Géza életrajza már a wikipédián is elérhető:

 https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1ntor_G%C3%A9za

A monori helytörténet elég felszínesen emlékezik a posta történetéről; ennek egyik oka lehet, hogy a postaépület (ha jól számolom) háromszor költözött, ez sosem kedvez az iratok megőrzésének, amit tetéz a Rendőrség padlásán tárolt községi iratok elégetése is. . .

(kb. 1903)

Eltüzelt relikviák címmel írt róla Németh László a Monori Krónikában (1998.), gyakorlatilag a könyv bevezetőjének is tekinthető. . .

Néhány évvel ezelőtt az egyik Monoldal (könyvbemutató!) bejegyzésre így reagált Kántor Ákos: 

"a bemutatott könyv, dédnagyapám tulajdona volt!" 

Ezt a könyv ex librise bizonyítja: Heil Kálmán m. kir. kormánytanácsos, miniszteri irodafőigazgató.

Egy blogszerkesztőnek ettől jobb visszajelzésre nincs szüksége: a palackposta célba ért! (Azóta már többször is!) 

Így indult a helytörténész barátság, sajnos a fentebb már említett okok miatt én keveset tudtam segíteni.

Kántor Ákos, újhartyáni helytörténész családtörténeti-kutatásba kezdett, aminek eredményét ma már könyv formában láthatjuk!

Ismerve a könyvírás/kiadás buktatóit, Ákos külön dicséretet érdemel, ugyanis alig három esztendő alatt -- közben nem kevés izgalommal -- elkészült a könyv, egy már folyamatban lévő sorozat -- Császári és Királyi Haditengerészet -- negyedik köteteként! 

Fontos megemlíteni a Vasi k.u.k. Matrózok Alapítvány nevű lelkes csapatot, akik a "fedélzetükre" vették a kutatást és a könyvkiadást!

https://www.facebook.com/vasikukmatrozok

https://vasikukmatrozok.com/bemutatkozas

A fenti kép forrása:

 https://www.facebook.com/photo/?fbid=880009940837931&set=a.556189869886608

Valószínűleg nem csak a család, hanem Monor egyik legkalandosabb életű polgárának -- Kántor Géza monori postamesternek -- történeteiről szól a könyv, ami már megvásárolható a lenti link segítségével:

https://vasikukmatrozok.com/kiadvanyok

Néhány hete a monori könyvtárban Bálint Ferenc (a könyv egyik társszerzője) és Bánsági Andor tartott előzetes könyvbemutató előadást:

https://www.youtube.com/watch?v=8oj-yT6veJk

A könyvbemutató

Egy frissen megjelent könyvet mindig hátborzongató érzés kézbe venni, de amikor a szerzőtől tiszteletpéldányt kap az érdeklődő, arra nincsenek szavak. . . ráadásul a könyv sorsát szinte az elhatározástól követhettem!

Már az első kézbevételkor megállapíthatjuk, hogy rendkívül figyelmesen és igényesen elkészített könyvről beszélhetünk!

Az első adandó alkalommal izgatott olvasásba kezdtem!

A kemény borítón elöl és hátul is látványos grafikai megoldások sugallják, hogy érdemes belelapozni; ropogósan új de, mégis régies hatású "napszítta" lapok fogadják az olvasót. 

A tartalomjegyzék jól értelmezhető, a könyvben említett helységnevek hátul külön táblázatba foglalva magyarázószöveggel olvashatók.

Az Előszót és az Epilógust is a szerző dr. Kántor Ákos írta, az Előszóból idézek:

"Ez a könyv elfeledett emlékeket tár fel, nagyrészt Kántor Géza somogyi legényt kísérhetjük el első világkörüli hajóútján az SMS Saida korvett fedélzetén, melyet a közel száz éven át a fiókzugban tárolt, kézzel írott napló leporolásával és feldolgozásával mutatunk be a Tisztelt olvasónak. Másrészt megismerhetjük Kántor Géza kormányos altiszt a kínai boxerlázadás során végez vitt hőstettének történetét, sebesülését, felgyógyulását és hogyan vitte tovább a Monarchia katonai erényeit már civilben postamesterként, mégis az állam szolgálatában maradva."

A bemutatott tengerjáró hajók adatai is példás rendben, részletesen leírva olvashatók, több olyan meglepő gépről olvashatunk ami a műszaki érdeklődésű olvasót további kutatásra ösztönözheti: pl. a hajón található víz desztilláló és jégkészítő berendezés!

A napló olvasása a korabeli szóhasználat és helyesírás miatt különösen élvezetes! 

Számtalan érdekes részletet tudhatunk meg az útleírásokból: időjárás/éghajlat, földrajz/népesség, biológia stb.

Néhányat kiemeltem:

• A füstölgő Etna látványa,
•  Bálnával való találkozás, 
• Különleges tengeri madarak raja, 
• Halász/horgászélmények,
•  Egzotikus növények/gyümölcsök, 
• A kikötők hangulata/a helyiek szokásai,
• A "boxerlázadás". . .
• A tengerjáró hajók veszélyei, 
• A vízi "közlekedőtársak" egymáshoz való viszonya, 
• A hajós szokások: köztük pl. a végtisztesség megadása útközben. . .

Bevallom évekig rosszul értelmeztem két történelmi fogalmat, az egyik a kínai kulturális forradalom, amiről én pont az ellenkezőjét gondoltam, ami valójában volt. . . a másik a boxerlázadás, amit szintén félreértelmeztem. . .

Ugyanis akkoriban sem volt a világon mindenhol boldog békeidő!

Érdemes mindhárom fogalomnak utána olvasni! 

(katt a színes szövegre)

Ajánlom figyelmükbe dr. Sári László előadásait/könyveit, azokból egy orientalista (keletkutató) szemén- és élményein keresztül megtudhatják mi történt Kínában. Mi történt Kínával!

(Dr. Sári László édesapja is a világtengereket járó hajós volt. . .)

Néhány az előadások közül:

https://videa.hu/videok/film-animacio/kelet-es-nyugat-logikaja-sari-beavatas-Ar1Z4dZ0bUvhq46A

https://www.youtube.com/watch?v=qTXNfWfeGoE

https://www.youtube.com/watch?v=OO_atpJy-2g

https://www.youtube.com/watch?v=-wjoRZEMRqc

Néhány a könyvek közül: https://www.lira.hu/hu/szerzo/sari-laszlo

Ez itt a reklám helye!

A Vasi K.u.k. matrózok korábban kiadott és itt megvásárolható könyvei:

https://vasikukmatrozok.com/kiadvanyok

• Matróznaplók 

• Vas vármegye 

• A világ tengerein 

• A chinai hős, Kántor Géza története

A Monoldal korábbi fő témáját felidézve: sajnos nem sikerült bizonyítani, hogy Sztankó Sándor és Kántor Géza ismerte volna egymást; ez azért lett volna fontos, mert Sztankó a könyvében azt írta, hogy egy hajós barátjától hallott a Távol-keleti küzdősportokról!

Ez csak egy vázlat/tablókép: 

https://monoldal.blogspot.com/2023/02/a-monori-galambaszat-kiemelkedo.html

 Ugyanis több részen keresztül írtam már Sztankó Sándor életművéről, hamarosan összegezve is olvasható lesz! 

A Monoldal könyvbemutató sorozat első 10 része itt olvasható: 

https://monoldal.blogspot.com/2023/08/konyvbemutatok-az-elso-10.html

Minden észrevételt szívesen fogadok! 

(Ugyanitt jó állapotú időgépet vásárolnék. . .)

Tóth Gábor

2024. július 26.

A Monoldal fő támogatója a 2024-ben 38 esztendős 

Tóth Karosszéria Monor