Bevallom kissé félve kezdek bele: de nem a téma, hanem a körülmények miatt. . .
Amikor a békási Kis közről írtam, utána lefalazták; amikor a Halasról írtam, utána feltöltötték (nem vízzel. . .); amikor egy másik érdekes vizes élőhelyről írtam, utána árokkal vezették el a vizet; amikor mások írtak a baglyok nappalozóhelyéről: kivágták a fenyőket, és sorolhatnám. . .
Monort Rideg Sándor "faluvárosként" emlegette, de az idenditászavar jól érzékelhető ma is, talán egyre jobban.
Hogy kapcsolódnak ehhez a zavarhoz a fecskék?
Legyen fecske, de ne legyen szúnyog!
Legyen fecske, de ne legyen sár!
Megjegyzem a szúnyogírtás előtt sem csípett meg talán két-három szúnyog se. . .
Pár éve a Belvárosban (régen csak Város) érdekes madárhangra lettem figyelmes, közelítve igencsak elképedtem, mert nem a megszokott, például a Kistónál is hallható fecskecsapat vijjogott, hanem a sokkal ritkább:
sarlósfecske
https://www.dunaipoly.hu/hu/tudasanyag/sarlosfecske
https://cicabarka.hu/cikkek/sarlofecske-a-10.html
A sarlósfecske hangja: https://www.europamadarai.hu/sarlosfecske-hangja/
Most egy pillanatra "átcsapunk "Monor közlekedéstörténete" című rovatunkba!
Hogy miért?
Mondanám, azt hogy azért, mert én vagyok a szerkesztő! :)
Monoron két Simca gyártmányú gépjárműről vannak adataim, az egyik a miénk volt. . . a másikat egy apróhirdetésben olvastam. (a nyolcvanas évek környéki Chrysler kapcsolat előttiek)
https://en.wikipedia.org/wiki/Simca_Aronde
Hogy kapcsolódik mai témánkhoz?
Hát így!
Akinek tetszik az embléma, akár meg is veheti (a fenti kép forrása):
https://www.amazon.de/-/en/US-Way-Enamel-Classic-Advertising-Fifties/dp/B01HV5EW2S
Az életmód
A fecskék (gólyák és egyéb "házkörüli" madarak) esete már régen foglalkoztat, mert nem minden részlet világos az életmódjukkal kapcsolatban.
A gólyák fészkelési szokásait még csak megértjük: alkalmazkodtak a változáshoz, a magas fák helyett később a kéményekre vagy villanyoszlopokra rakták a fészküket; a kémény kicsit régebbi találmány, de villanyoszlop nem annyira. (Talán rájöttek, hogy a magas fákat bármikor kivághatják, ahogy ki is vágták. . . bár a gólyát állítólag (a mondóka szerint) a magyar gyerek nem bántja. . .
Pár éve az utcánkban álló légvédelmi szirénát is nézegették a gólyák, de végül nem raktak rá fészket:
https://monoldal.blogspot.com/2022/03/legiriado_17.html
Zainkó Géza képei által sokan ismerik a Szélmalom utcai gólyafészket! De, dr. Zöldi Lajos is épített dúcot, amin többször költöttek a gólyák!
https://www.monorkonyvtar.hu/node/306
Érdemes megjegyezni, hogy Monor utolsó szabadkéményes (akkor már évtizedek óta lakatlan) házát alig több, mint 10 éve bontották le. (Sajnos a fényképek nagy része eltűnt. . .)
Monort 1913-ban villamosították, ami a belső területek közvilágítását is jelentette, természetesen villanyoszlopokkal-légvezetékekkel, amiből azóta több van, mint (élő)fából. . .
Miért választották a gólyák a természetes élőhelyek helyett a települések műtárgyait (kémény, oszlop)?
Miért választották a fecskék a természetes élőhelyek helyett a települések műtárgyait (jellemzően az ereszalját)?
A fecskék esetében a kérdés egyik fele könnyen megválaszolható!
Az ember által tenyésztett háziállatok körül a rovarok jelenléte állandó volt; az élelemforráshoz közel épített fészek teljesen gyakorlatias megoldás, így kerülhettek a fészkek a nyitott istállókba, ólakba, a gazdasági- és lakóépületek ereszei alá. Ráadásul az ember sose bántotta őket!
A kérdés másik fele továbbra is megválaszolatlan marad!
A fészkeiket korábban (ahol van, ma is) sziklafalra építő fecskék, hogy a "fészkes fenébe" kerültek az Alföldre? Ahol természetes szikla sose volt, az Alföld egyetlen "kemény "kőzete a Monoldalon már korábban bemutatott réti mészkő, de azt úgy kellett kiásni, nem állt ki a földből se. . .
A fecske együtt él az emberrel azóta, hogy az ember házat és istállót épít?
A gólya együtt él az emberrel azóta, hogy az ember kéményt épít a házra?
(Ugyanitt jó állapotú időgépet vásárolnék. . .)
Tóth Gábor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése