15 éve
2010. március 30-án délelőtt sírva hívott fel a Vitézúr' Gyömrőről . . .
-- Mit tudsz a Takó Balázsról, mi történt vele?
-- Mert állítólag vasúti balesetben elhunyt. . .
-- Később sajnos bebizonyosodott, hogy a hír igaz. . .
-- Ha egy ilyen hír lehet igaz. . .
-- Ez egy nagyon gaz hír volt!
Ma reggel a rádióban ezt mondták, ha nem is pontosan idézem: mindenki próbáljon meg örülni az öregségnek, fogadja el, mert nem mindenkinek adatik meg. Ezt látjuk, és egyre többször. . .
Takó Balázs
2005-ben a helytörténeti kiállítóteremben találkoztunk az ácskiállításomon, Balázs éppen azon gondolkodott, hogy valami gyakorlati hagyományőrzésbe kezd, szóba került a baranta is (Monoron akkor még nem volt), de ő középkori hagyományőrző szeretett volna lenni.
Ott abban a pillanatban eldőlt, hogy egy új tagot találtam a Gyömrői Szent László Haditorna Egyesületnek! És milyen tagot! A csapat azonnal befogadta és szerette!
Második sor, balról a harmadik, kék ingben
Hátsó sor, jobbról a harmadik, láncingben, sisakban, csepp alakú pajzzsal
Én úgy éreztem, hogy család a temetés napján tudta meg, hogy a Szent László Haditorna Egyesület volt Balázs választott útja. Vigyáztak egymásra, ha velük lett volna a baleset napján, akkor az nem következik be.
Sokszor elmentem már a pilisi temetőbe, de sose találtam meg Balázs sírját, néha már arra gondoltam, hogy csak egy rossz álom volt az egész, és azért nem találom, mert nincs is ott. . .
Balu vitéz, nyugodj békében!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése