2014-ben a 15 számú Kistói tanösvénytábla ("helyi faipar téma") anyaggyűjtése közben elhatároztam, hogy ideje továbblépni az unalomig mutogatott monori kocsi rajzon.
Az internetet böngészve rájöttem, hogy nem lesz egyszerű feladat, sőt, manapság, 10 esztendő elteltével sem ad túl sok értékelhető képtalálatot a monori kocsi keresőszó.
A monori kocsi
A monori kocsinak a bemutatásába rendre, egy számunkra apró kellemetlenség is kerül(t), ugyanis szinte mindenhol hozzáteszik, sőt általában így kezdik: kőrösi kocsi; szóval a neve kőrösi vagy monori kocsi, (a továbbiakban: monori kocsi). De, várjuk ki a végét. . .
A monori kocsi legfontosabb jellemzői:
- A monori kocsi fogatolt jármű, ez a néprajzi meghatározása, de korábban a KRESZ-ben is előfordult a kifejezés, bár manapság az állati erővel vont kifejezés a gyakoribb. Esetünkben az állati erő általában két lovat jelent (de, ez változhat).
"Itt eszembe jutott (közlekedés. . .) a "Nyolcvan nap alatt a Föld körül" című film (2003.) egyik jelenete, ajánlom figyelmükbe az egész filmet: https://videa.hu/videok/film-animacio/80-nap-alatt-a-fold-film-animacio-RMBNddD7y9eOhmsi
Az említett jelenet: 20:45-nél kezdődik."
- A monori kocsi átmenet a "parasztszekér" és a "hintó" között! Monoron parasztszekérből még ma is több van, mint monori kocsiból (bemutatható monori kocsiról nem tudunk), a parasztszekér nem monori kocsi, még "felextrázva" sem!
- A viszonylag rövid tengelytáv az átlagos parasztszekérhez képest.
- Lehet féderes (laprugós), de lőcsös is. (a fényképeken laprugós, a rajzon lőcsös látható)
- Az első-hátsó kerék közt a fel-, leszállást könnyítő fellépője van, az oldalrészen sokszor „ajtónyílással-suberral” (Ez hiányzik az eredeti rajzról, de az egyik fényképen és a kiegészített rajzon jól látszik majd!)
- A kerekek felett mindig van sárhányó (sárvédő/sármentő)
- A saroglyák elöl-hátul íveltek, a kőrősi kocsié talán díszesebb, sokszor kovácsolt acél mintákkal.
- A kocsikas általában a korai, fonott kasok mintázatát utánozza, de már deszkába faragva. (A kast ma karosszériának mondanánk, ami körbeveszi az utast, esetünk csak körbe, felül nem -- nincs tető.)
A fenti kép forrása (utólagosan feliratozva, színezve, szerkesztve):
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-neprajzi-lexikon-71DCC/k-72CDA/korosi-kocsi-monori-kocsi-7307A/
A fogatolt kifejezés meghatározása:
A bőrös kocsi is egészen hasonlatos:
Antalffy Gyula, A honi utazás históriája
"A hódolt városoknak és falvaknak állandóan kéznél kell tartani szekereket és kocsikat a török hatóságok részére is. Ha a basa vagy valamelyik alantas tisztviselője körlevelet intéz a kiszemelt helységek bíráihoz, lóhalálban útnak kell indítani a megfelelő számú járművet a kijelölt helyre, különben fejével játszik a bíró, meg az elöljáróság. Tihája Musztafa 1683-ban például ezzel a körlevéllel fordul a dunatiszaközi helységek bíróihoz: »Mi a hatalmas és méltóságos Budai Vezérnek, Ibrahim Passának minden dolgaiban főgondviselője, és Parancsoló Tihája Musztafa Bék In. Eng! Ócsa 1 szekér; Üllő 1 szekér, egy kocsi; Monor 1 szekér; Czegléd várossá 2 szekér; Kőrös várossá 5 szekér; Kecskemét várossá, Szkirály, Szlőrinc 9 szekér; Böld 1 szekér. Ti várassi és Falussi Bírák esküttek látván ezen méltóságos czimeres levelemet, erőssen parancsolom, az tábori szekerek Passa alá mingyárt jöjenek, három holnapi éléssel, jó erős szekerek kocsik légyenek, négy-négy ökör az szekér mellett, három jó lovak az kocsi előtt, jó kerekei, létrái, saraglyái, kassai légyenek mind szekérnek kocsinak; fúró, balta, kasza rajtok, jó szakállos szekeresek kocsisok, az jövő Csütörtökön az Olaj bék sátoránál légyenek, mert valaki ott nem lészen az napra, jaj annak az Várassi és Falussi Birónak. Szemeteket úgy nyissátok, fejeteket féltsétek erőssen parancsolom. Dat. Budae 14 Juny 1683. Idem qui supra.
« A szekér és kocsi között tehát a török is különbséget tesz,
a
szekér elé négy ökröt, a kocsi elé három jó lovat parancsol. (Azért ez később változott, kieg: T. G.) A kocsi alatt az a
könnyű fakószekér értendő, ami Mátyás kora óta szakadatlanul használatos a
magyar földön. A hódoltság korának is ez a kocsiszerű, vasalatlan szekérfajta a
legnépszerűbb közlekedési eszköze. Az Alföld úttalan útjain minden nehezebb
jármű a sárbaragadás vagy a homokbasüllyedés állandó veszélyének van kitéve,
egyedül a fakószekér tud megbirkózni ezekkel a nehézségekkel, mert igen könnyű
voltánál fogva kerekei nem mélyednek túlságosan a talajba. Rendszerint három ló
van előtte s a kocsis — akkori nevén szekérvezető — nyeregből hajtja őket.
Brown Edward így ír ezekről a szekerekről: »Minthogy Magyarországon szép és
nagy rónák vannak, igen kényelmesen lehet utazni bizonyos fedett kocsikkal,
melyek a kocsison kívül két embert visznek. Ezekbe két, három vagy négy lovat
is befognak és bennök igen kényelmesen lehet feküdni, így utaztam Budától
Belgrádig a nagy rónaságon és a szép zöld mezőkön keresztül.« A budai basa
kincstartója ugyancsak az ilyen háromlovas könnyű kocsit tartja a
legkényelmesebb járműnek. Szeretik is Buda várában a debreceni fakószekeret,
minden évben elvárnak néhányat ajándékként s arról is tudunk, hogy 1629-ben két
legényt fogad fel Debrecen városa abból a célból, hogy Budán a basa kocsijának
vezetőit betanítsák."
(Nem csodálkoznék, ha ez a "járművezető oktatás" első írásos említése lenne!)
73-74. szkennelt oldal
77-78. eredeti oldal
A fenti idézet forrása: Antalffy Gyula, A honi utazás históriája
https://mtda.hu/books/antalffy_gyula_a_honi_utazas_historiaja.pdf
Folytatása következik!
Minden észrevételt szívesen fogadok!
(Ugyanitt jó állapotú időgépet vásárolnék. . .)
Monor közlekedéstörténete sorozat korábbi részei egyesítve:
https://monoldal.blogspot.com/2024/05/monor-kozlekedestortenete-folyamatosan.html
(Jelenleg nem teljes a felsorolás)
Tóth Gábor
2025. október 19.
A Monoldal fő támogatója a 2025-ben 39 esztendős
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése