Vízkereszt után
A vízkeresztről: https://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%ADzkereszt
(2016) Több évre visszanyúló ígéretem igyekszem most valóra
váltani, ha nem tudnak róla, az azért van, mert magamnak ígértem. (A szövegtől eltérő színű szavak kattintással oda vonatkozó írásokat nyitnak meg!) A blogfelület önkényes betűméret változtatásának az okát továbbra sem ismerem, de már nagyon unom, aki tudja a megoldást, legyen szíves írjon!
Lássuk miről is van szó!
2014-ben a Kistói tanösvény fa alapanyagokkal és fás
mesterségekkel kapcsolatos tábla szerkesztése jutott rám, ami végül a 15 számot
kapta.
Sajnos a tábla nem esik egybe a „toronyiránt” közlekedők útvonalával, a
sétány kanyarjából hármat-négyet még ezen kívül is kiegyenesítenek.
Rövidre fogva, ez a tábla a szánkódomb mellett közvetlenül látható.
Hogy miért készít egy karosszérialakatos fával foglalkozó
tanösvény táblát? (Magáról a tanösvényről egyszer tényfeltáró írás készül majd!) Mert a tanösvény ötlete tőlem származik.
Talán az 5 nemzedékig bizonyítható ács és asztalos ősök, a
2005-ben rendezett „Az ácsmesterség a szakócától a szekercéig” címmel rendezett
kiállításom, a favázas Morgan sportkocsikkal való több, mint 30 éves foglalatosságaim és némi modellező előélet (már 40 év. . .) feljogosítanak erre.
15 tábla
A környék fa alapanyagai és a fával foglalkozó mesterségek
Csak vázlatosan néhány szóban szeretném bemutatni, ami
tulajdonképpen a címben is benne van. Nézzék meg élőben!
Felsorolásra kerül az „összes” környéken megtalálható fa
alapanyag és az ezeket felhasználó mesterségek. A fafajtákat megpróbáltam mindenki számára élvezetes-látványos módon a leveleik alapján bemutatni, de ez nem igazán sikerült, mert az anyag elrendezése során túlzottan kicsinyítették a fényképeket; ezért később egy falevél gyűjtőt/színezőt készítettem: https://monoldal.blogspot.com/2021/10/monoldal-falevelgyujto-1-fak-kisto-korul.html
Csak reménykedni tudok, hogy többen észrevettek a 15 táblán egy súlyos hibát, csak nem mertek szólni!
Nem véletlen, hogy a Monoldal írásokat ezzel zárom: „Észrevételeket szívesen
fogadok!”
Ha valaki hibát talál, az valószínűleg elolvasta, értelmezte, ezzel nem ment kárba a tábla anyagának szerkesztésére és elkészítésre szánt idő, pénz.
Több szem többet lát. Semmi sem végleges, újra lehet
gondolni, mert előbb-utóbb szükség lesz új táblák
készítésére, ami már a javított változat lehet. (2025, ezt elbuktuk: a táblákat felújították, kár finomkodni: a tartalmuk néhol szarabb lett, mint előtte)
Szóval, ha valaki nem vette észre elárulom, hogy az ácsmesterség szerepel rajta, de szegény ács alapanyag nélkül maradt. (fenyőfa)
Miért? (Annyi a "Miért", hogy azóta már egy Monoldal sorozat!)
Mert a tanösvény döntéshozói közt volt, aki azt sugallta, hogy
a fenyő az nem őshonos az Alföldön, ezért nem kerülhet a táblára!
De, a táblára került az akác, sőt az eperfa sem őshonos, de nem csak az Alföldön,
hanem még Európában sem!
Ekkor tudtam meg, mert "elmagyarázták" hogy az eperfa az egy „monori fa".
-- Értik?
-- Én nem.
Néprajzi kutatásaim közben már szembesültem azzal, hogy nem
mindig fenyőből készítették az ácsok a háztetőt, kerítést, kútházat stb. de ezt
leginkább az ínséges időkben és kényszerből tették. Ekkor a nyár, akác és
bármilyen gyümölcsfa is beépült, mert nem volt más. Néhány éve a Szentendrei
Skanzenben beszélhettem egy szakértővel, aki elmondta, hogy egy Szentendrére
áttelepített ház bontása során közel egy tucat fajta fát találtak a háztetőbe
építve. Ez hogy lehet? A házasodásra készülők a rokonságtól azt kapták, amire
szükségük volt a házépítéshez, de ők sem dúskáltak a földi javakban, azt vágták ki ami volt. . .
Röviden ez volt az előzménye annak, hogy miért pattantam kerékpárra, hogy megszámoljam, vajon hány fenyőfa van Monor belterületén.
Monor belterületének kb. negyedét bejárva már akkora számmal
szembesültem, ami előzetes feltételezésem szerint Monor összes fenyőfája lett
volna; sajnos elhúzódó "téli betegségek" miatt nem folytattam, de az arányok ebből is lemérhetők.
A felmérésbe kerülés feltételei:
-- belterületi elhelyezkedés
-- a villanyoszlop méretű vagy magasabb törzs (a fa villanyoszlop is
fenyőfából készült!)
-- megközelítőleg egyenes növés vagy ollós elágazás az ágasfa
készítéséhez!
Háztető-, galambdúc-, kerítésoszlop készítéséhez megfelelő átmérőjű törzs.
Idősebbek talán tudják, hogy régen nem minden esetben készítettek tökéletesen négyzet vagy téglalap keresztmetszetű gerendákat, mivel az előbb említett ínség-szükség nem adott olyan átmérőjű alapanyagot. Sokszor éppen csak „lelapolták” kicsit, de a teljesen kör keresztmetszet is előfordult.
És mennyivel többet tartott, mint a szálakat esetlegesen, keresztülvágva, négyzetesre fűrészelt gerenda!
A fa magas, a hely szűk, és amiből tudjuk, hogy Monoron készült a kép: "légvezetékerdő". Érdekességnek mondom, hogy ennek a fának korábban "megélhetési állatpolgárok" kilopták a közepét, ezen túltette magát és új csúcsot növesztett.
Az előbb leírtaknak megfelelő monori fenyőfák száma (fajtától függetlenül): kb. 140 db (ahogy mondtam, ez Monor belterületének kb. az 1/4 része volt 2016-ban)
Azt tudnunk kell, hogy az elmúlt években (2016 előtt) a fenyőfák kb. 10%
-át kivágták (ez az adat azóta legalább 30-40 százalék, 2025-ben), mert "túlnőtt", villanyvezetéket, épületeket veszélyeztetett, nagyot árnyékolt, vagy egyszerűen nem bírta az aszályt és kiszáradt, azt még hozzá kell tenni, hogy ezekből ritkán lesz
építőanyag, a fatüzelés újból elterjedése miatt leginkább tűzifaként végzik. (bár állítólag a fenyőgyanta égése során a kéményben nagyobb mértékű káros lerakódás keletkezik)
Ezek az okok sajnos további fákat is veszélyeztetnek, de a „villanyoszlop”
méretűnél kisebb fákból is elég sok van még, ezek remélhetőleg megmaradnak.
Az alföldi fenyőültetésnek több oka volt, az egyik az
alföldi homok megkötése, hatalmas területeket ültettek be, elsősorban erdei és feketefenyővel. (ezt megtehették volna őshonos gyorsan nővő fával pl. szilfával is)
A másik ok már a településekhez-, telkekhez-, családokhoz
kapcsolódik, ugyanis sok esetben az újszülött érkezésekor ültettek egy fenyőt,
de díszfaként is kedvelt volt, karácsonykor néhol feldíszítik.
A ma látható legnagyobb monori fenyők legalább 60- 70
évesek, de ezt pontosan csak a tulajdonosok szülei tudnák megmondani.
Nem szívesen hagynám ki (nem is lehet), hogy a trianoni békediktátum után
elcsatolt területek őshonos fenyőerdeit a csonkán maradt országban pótolták,
ezek a fák nagyjából most lesznek vágásérettek. . . mert már bőven kiadják a
négyzetes gerendát is.
Előrelátás. Azt viszont senki sem láthatta előre, hogy az EU-s csatlakozás után a nem őshonos erdők kivágása után nem lehet ugyanazzal visszaültetni. . .
Egy szakmai titok: olyan sűrűn ültetik a
fenyőket, hogy oldalágat ne nagyon növesszen, hanem minél egyenesebb és
magasabb törzset fejlesszen.
Erre jó példa (véletlenül) a lenti képen látható fenyő, amit a baloldalon lévő
lombos fa „elnyomott”, azon az oldalon nem nőtt oldalága.
A nagyobb méretű oldalágak a törzs felhasználás közbeni
szilárdságát csökkentik, mert minden oldalág egy csomó (Az odúlakó madarak otthona lesz), hasonló okok miatt pl.
a fazsindelyt a törzs alsó részéből hasították.
A fazsindely a fában gazdag vidékek tetőfedő anyaga, Monor
sosem volt ilyen szempontból jó helyzetben, de néhány fazsindelyes házról,
pincéről mégis tudunk (visszaemlékezésekből), a gyűjteményemben két házról származó fazsindely is megtalálható.
A eperfa
Ha emlékeznek még honnan indultunk, akkor elárulom, hogy
belterületen jelenleg kb. 10 eperfa található, de azt hozzá kell tenni, hogy régen sokkal több volt.
A levelét a selyemhernyó tenyésztés takarmánynövényeként használták, a fáról hulló epret a malacok, kacsák, libák, legyek ették, a legyeket meg a fecskék. . . aztán fájából hordó is készülhetett.
Az eperfa a parasztudvarok egyik legfontosabb fája volt, de
csak nagy túlzással nevezhető „monori fának”, az eset kicsit hasonló monori hírességeinkhez, akikről csak mi monoriak tudjuk, hogy Monoron is élt, mert még sok más helyen is.
Lásd a korábbi Monoldal jegyzetet:
Összefoglalás:
az eperfa nem monori fa, a fenyőfa meg hiányzik a 15 számú tanösvénytábláról, ezen az eltelt 10 év sem változtatott. A tények makacs dolgok!
Minden észrevételt szívesen fogadok!
(Ugyanitt jó állapotú időgépet vásárolnék. . .)
Tóth Gábor
2016-2016-2025. január 10.
A Monoldal fő támogatója a 2025-ben 39 esztendős
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése