Talán furcsa a blogszerkesztés leállása előtt néhány nappal sorozatot indítani. . . :) de hát egyszer élünk :O
Egyébként nem a mai témával akartam kezdeni -- mert ugye pár piszkozat elkészült már a sorozatból -- viszont az egészen kerek dátum miatt előre vettem.
A fenti kép forrása:
https://itthonrolhaza.hu/valoban-a-mi-autonk-volt/
1995. 12. 21.
Az első forgalomba helyezés
2000.
Monorra került a Swift
Tisztán emlékszem az eladó arcára, amikor 2000-ben megkérdeztem tőle, hogy szerinte kibír-e annyit, mint a 100-as Skodánk, mert az akkor épp 25 volt.
A Suzuki Swift túlteljesített!
Kicsit előre ugorva: 1991, arra is emlékszem milyen dühös voltam, hogy a japánok "levetett" kocsiját fogjuk gyártani; ráadásul a nevében w-betű és mássalhangzó torlódások vannak. Hogy lesz ebből magyar autó? Ez nem sokáig tartott, mert a következő évben megszereztem a "vezetői engedélyt" és néhány, a Swifttel megtett kilométer után be kellett látnom, hogy tévedtem. Amire tervezték, azt teljesíti.
Gulyás tiszteletes úrnak a miénkhez hasonló Suzuki Swiftje volt, ő is arról számolt be, hogy az autókereskedés után pár kilométerrel félreállt és azon csodálkozott, hogy: "ilyen is lehet egy autó?
Pedig a tiszteletes úrnak jóval korábban Volkswagen Bogara, majd Zastavái voltak, ez utóbbi modernnek számított és szinte "nyugati minőség" volt akkoriban. (Az olaszok "levetett" Fiatja. . .)
Tudom most sokan azt mondják, hogy milyen gyenge és hányan meghaltak a magyar Swiftben. Az elhunytak nyugodjanak békében, a családjuknak őszinte részvétem, de a többség túlélte.
Sőt a Swift is nagyon sok autót túlélt.
És azért lássuk be a Swift a hazai utakon többségben volt egy időszakban, ami a balesetek esélyét/számát is növelte.
Emlékezetes pillanatok
Pár éve erőltetett mosollyal meséltem a Skoda bontó eladójának, hogy az Oktaviát azért vettem, mert "öregecske" már a Swift, majd ketten betettük a Swift csomagtartójába a Skoda Oktavia váltót. . .
Hasonló sztori volt, amikor komolyan elgondolkodtam, hogy az ecseri íjászatra a papától megörökölt (másik) 100-as Skodával megyek, de aztán lebeszéltem magam, mégis mit csinálok, ha lesz vele valami útközben: az Oktavia viszont nem csak gondolatban romlott el, hazafelé a nullás felüljárón alig tudtam felkínlódni.
Érdemes volna utána nézni, hogy mennyi Suzuki/Opel készült hazánkban és azokból most mennyi van forgalomban, mert azért ott volt még a magyar Astra is, bár én a II. Swiftet teszem a hazai autógyártás csúcsára. Sokan nem tudják, de ez valóban a II. Swift, mert volt előtte egy kisebb, szögletesebb, amiből már GTi változat is készült.
Már nem emlékszem melyik Monoldal bejegyzésben meséltem a Pilistől Dánszentmiklósra induló lóvasút történetét, abban is szerepelt a Swift: a régi nyomvonalat követve mentünk Marton Zsolt kisvasúti mániás barátommal, amikor több kikerülhetetlen tócsa állta az utunkat, a nagyjából 10 méter hosszú "gázlókon" simán átmentünk, de az utolsón nem, mondjuk ott már a küszöb fölé ért a víz. . . szerencsénk volt, mert közvetlenül mögöttünk, egy traktor jött.
Egyszer a Swifttel lementem a gombai homokbányába is, Szelei féle Triál motor edzés nézőbe -- eső után -- éreztem, hogy nem kellene sokáig időzni. . . ezért úgy ahogy voltam, visszatolattam; kicsit később egy terepjárót traktorral húztak ki.
Komoly sztori: a Swift a nálunk töltött ideje alatt egyszer felforralta a hűtővizet, július végén még a téli hűtőtakaró rajta volt -- nem egy karbantartás igényes szerkezet.
A mai bejegyzés összeállításakor alig találtam képet a Swiftünkről, mert megszokott volt, hogy ott van, minek fényképezni. De! Számtalanszor a Swiftet használtam fényképező állványnak, szóval, mint a jó fényképész a képen mégis ott van!
A lenti képen nem a gombai homokbánya jelenet látható, csak egy "elszabott" Kistói úti kapubejáró, a jól használható betonhidat elbontották a kerékpárút építésnél, a járdaépítésnél meg azt mondták, hogy jóvanazúgy'. (Kevés autó nem ér itt le, mai "ellenpéldánk" az Oktavia már súrolta volna az aszfaltot, vagy fordítva. . .)
A Swift párszor megjárta Ausztriát is, a Morgan évzárók "legszerényebb" járműve volt. . .
Ha Angliában nem lenne "fordított világ" egészen biztos lenne róla fényképem a Morgan gyár előtt: ez a sofőr hiányossága. . .
Hiányosságok: sajnos el kell mondani, hogy ahogy nőtt a Swiftben hazai alkatrészek aránya úgy csökkent a minőség, ebből a legnagyobb gondot a "Berva" gyártmányú első "gólyaláb" okozta, ugyanis az eredeti japán kibírt 30 évet úgy, hogy nem rohadt le a tartófül és még csillapított is. (Nem úgy, mint némelyik utángyártott új. . .)
A "Berva" gólyaláb esetéhez azért azt jó ha mindenki tudja, hogy 10 éves koruk után jött elő a probléma.
Ehhez tartozik még a Suzuki márkaszervízek reakciója, ami valószínűleg a világ első és egyetlen esete, hogy a garanciaidő lejárta után sok évvel garanciába cseréljenek egy alkatrészt, akár a sokadik tulajdonosnak is!
Ebben persze az is benne lehetett, hogy beijesszék a tulajdonosokat, behívják őket a képviseletekhez, végre vegyenek már egy új Suzukit. . .
A Swift tartósságáról
Ott van a sosem elromló generátor/önindító, vagy a 27 évig működő üzemanyag szivattyú is (Ja, persze Japán tervezés. . .)
Beszélhetnénk az egyébként rozsdamentes hátsó kipufogódobról is, ami nálunk három csövet túlélt eddig, a dobot nem kellett cserélni.
Végezetül, hogy valami rosszat is mondjak, a felnyitott (5. ajtó) csomagtérajtó sarkába számtalanszor bevertem a fejem.
A Monoldal blog napokon belül eléri az 500 bejegyzést,
a Suzuki Swift -- ha nem is napokon belül -- de 500 ezer kilométerhez közelít!
Már alkonyul.
A monori Vásártérnek is.
Autó-Motor teszt 1992-ből, Gajdán Miklóstól:
https://www.automotor.hu/extra/erenye-a-szerenysege-418951/
Ne feledjük, ma december 21-én eljött az esztendő legrövidebb nappala és leghosszabb éjszakája: ez a téli napforduló.
Írhattam volna arról is, mert 2003 óta megtartjuk, de ez most fontosabbnak tűnt.
Minden észrevételt szívesen fogadok!
(Ugyanitt jó állapotú időgépet vásárolnék. . .)
Tóth Gábor,
2025. december 21.
A Monoldal fő támogatója a 2025-ben 39 esztendős
Tóth Karosszéria Monor
