Ma döbbentem rá, hogy a Monoldal fennállása óta az egyik legnagyobb vállalkozásomról nem készítettem bejegyzést, miközben néhány próbanyomat már készült. :O Vagy csak nem emlékszem rá? És nem is találom? Vagy csak annyira a nyomtatott változatra összpontosítottam, hogy tényleg kimaradt.
Inkább kétszer:
Mielőtt belekezdünk, érdemes megjegyezni, hogy Monor területén két Országzászló emlékmű épült, egy Monoron a Gera-kertben (Hősök-ligete) ez még áll, és egy az akkor Monorhoz tartozó Monori Erdőn, ez az emlékmű kb. 60 éve nem létezik! A monori volt a 200. elkészült emlékmű, Zlinszki Zsolt erről készült szakdolgozata a monori könyvtárban elérhető!
A Monorierdői Országzászló
bemutatása,
fénykép utáni méretezése, 1:10 méretarányú makett
készítése,
mint az újraépítés
első lépése
Tóth
Gábor/Monoldal
2019-2022.
próbanyomat,
003.
1. oldal
Tartalomjegyzék:
· Bevezető: előzmények és a dolgozat körülményeinek
ismertetése
· A Monorierdői Országzászló emlékmű részeinek bemutatása
· Az emlékmű jelképei, a jelképek párhuzamai
· A fénykép utáni méretezés lépései
· a makett bemutatása,
elkészítésének lépései
· Néhány gondolat a gyakorlati megvalósításhoz
Bevezető:
A
trianoni békediktátumra emlékeztető országzászlót
1942. június
14-én az iskola udvarán avatták fel,
sajnos
nagyjából 60 éve nem létezik.
Az
országzászló tervezőjét nem ismerjük, a tervrajzai sem maradtak fenn, ezért kényszerültem
az ismert fényképeket alapul venni az újra- rajzoláshoz; ez a tanulmány lehet az
újraépítés egyik gyakorlati alapja.
Fontosnak
tartom megjegyezni, hogy nem vagyok mérnök-, építész- és történész sem, ahogy a
Monoldal blog eddigi és a közeljövőben
várható anyagai, ez is a saját hiányérzetem kielégítésére szolgál, nagyon
szívesen fogtam volna kézbe az emlékmű tervrajzát -- a makettjéről nem is
beszélve -- ha ezeket más, korábban felkutatja vagy elkészíti.
A fényképek tanulmányozása-, a rajz- és a
makett elkészítése -- talán nem is váratlanul -- olyan élményt adott, amivel
újra élhettem Monorierdő (Monori Erdő, Erdőnyaraló), mint Monor településrésze kicsi,
de a népiskola által összefogott, közös célokra is áldozó, lelkes közösségének egy
máig ható pillanatát. Köszönet a fényképeket megőrző lakosoknak és a Monorierdői
Oláh István Népfőiskolának (MOIN), hogy népszerűsíti a monorierdői emlékeket!
2. oldal
Az
eddig előkerült fényképek nem túl részletesen ábrázolják a Monorierdői Országzászlót,
jellemzően az avatáson vagy későbbi megemlékezéseken készültek, a sok takarás,
a távolról készített képek nehéz feladatot adtak, a méretek megállapítása kizárólag
a fényképekről bizonytalan eredményt ad.
Egy biztos pont a
méretezéshez:
A
monori református temetőben megtaláltam az emlékmű négy sarkában álló (műkő)
virágvázák megfelelőit, ezek átmérőjéből (átlag 28.5 cm . . .) és a fényképen látható virágvázák méretéből
kiszámíthatóvá vált az emlékmű többi mérete.
(A
fellelhető vázák érdekessége, hogy az újabbakról elhagyták a díszítéseket,
kezdetben a felső peremről, majd a „hasas” oldalrészről is, a lenti képen is
egy ilyen, díszítés nélküli, de alakra egyező váza látható)
2. kép:
Tóth Gábor
De, mégsem ilyen
egyszerű, ugyanis közvetlenül a fényképről az emlékmű „mélysége” (a nézetből
eredő méretváltozás) nem derül ki, ezért további számításokra volt szükség. Az első és hátsó virágvázák közti méretkülönbségből kiszámítható az
eltérés, így az emlékmű egészen pontosan, elhanyagolható kb. 3-5 % eltéréssel elkészíthető.
A
történetünk nem volna hiteles, ha nem tenném hozzá, hogy körülbelül 25 éve nem
készítettem ilyen jellegű rajzot, a munkám és modellezés közben „csak
műhelyrajzokat” szoktam készíteni -- így kissé esetlenül és fájó szívvel fogtam
munkához az ács nagybátyámtól örökölt rajzeszközökkel. . . bízva abban, hogy a
végeredmény a település megelégedését és javát szolgálja.
3. oldal
A Monorierdői
Országzászló bemutatása
Az emlékmű alaprajza: négyzet alakú --
egyenlőszárú kereszt, nem kizárt, hogy a négy égtájhoz igazítva -- műkő, kör
keresztmetszetű virágvázák az emlékmű négy sarkán, külön a földre helyezett (Ásott?)
négyzetes oszlopokon (posztamenseken) elhelyezve, a hasonló korú síremlékeknél
még ma is látható ez az elrendezés. (lásd a címlapon bemutatott 1/001 számú
képet, Timkó József gyűjteményéből) (Az első
szám a dolgozat képszáma, második szám a MOIN DVD képszáma.)
Az emlékmű alapja: (szemből nézve) rövid
oldalával kifelé rakott „kisméretű téglákon” nyugszik, a 2 sor (ennyi látható)
kisméretű tégla, szemből nézve, meglepően nincs „kötésre” rakva, a téglasorok
tetején vízszintes (valószínűleg) műkő lap volt. Az emlékmű elbontása után a
képen látható állapot maradt meg legtovább. A könnyen, nyom nélkül elbontható tégla
alap megmagyarázza miért nem találtuk meg az emlékmű alapját 2016-ban, az
emlékmű keresésére szervezett eseményen. (lásd a következő, 3/15 számú
fényképet, Maigut József gyűjteményéből.) Mivel csak ezen az elbontás utáni
fényképen látható a téglasoros alap, ezért nehéz pontosan meghatározni, hogy az
átadáskor és később vajon látható volt-e, sejtésem szerint a téglaalap csak az
emlékmű megbontása után került elő. . .
Az emlékművet övező
kővázák és tartóik: ahogy azt már említettem, a pontos méretet adó kővázák az
újra rajzolás kulcsai, sőt sarokpontjai, ami „rímel” az emlékművön belüli elhelyezésükre
is. A kővázák tartóiként szolgáló négyzetes oszlopok az emlékmű talapzatának
sarkain találhatók, de attól függetlenek, ezt bizonyítja a 3/15 számú kép is.
Az oszlopok rögzítését nem ismerjük, lehetséges, hogy csak az elegyengetett
földre helyezték, de az is lehet, hogy bizonyos mélységig le voltak ásva. A vázák
és oszlopok anyaga nagy valószínűséggel az ismert sírkövekhez hasonlóan műkő
volt, az oszlopok szélein sima kerettel, a középső mező érdesítve, „mattítva”
volt. (Ez a díszítés megtalálható a korabeli és későbbi műkő sírköveken is)
4. oldal
Az emlékmű alsó része: négyzetes alaprajzú,
függőleges oldalú, az emlékmű középső részétől független (lásd a lenti, 3/15
számú képet Maigut József gyűjteményéből)
Az emlékmű középső része: négyzetes alaprajzú,
az oldala a függőlegestől kissé eltér, befelé dől: csonka gúla. (lásd a
túloldali, 4/14 számú képet, Gábor Lajosné gyűjteményéből.)
5. oldal
A sülyesztett homlokzat: hármashalmon álló
kettőskereszt, körülötte a trianon előtti Magyar Királyság határa, kiemelkedő körvonalként
jelezve. A kettőskereszt bal felső szárával egyvonalban a „Szebb” felirat
olvasható, a jobb száránál a „Jövőt” felirat olvasható, valószínűleg a műkő
alapanyagba vésték a feliratot, esetleg festették, de az is lehet, hogy a
feliratot a háttér „mattítása” tette láthatóvá.
(lásd
a lenti, 4/14 számú képet, Gábor Lajosné gyűjteményéből)
6. oldal
A homlokzat süllyesztett
részén, felül a két sarokban: kb. 45 fokos háromszögek láthatók, a lenti
fényképen a háromszögeken belül kör alakú mintát fedeztem fel, nem kizárt, hogy
az egyik oldalon a Nap, a másik oldalon a Hold látható, ezt újabb fénykép vagy
korabeli leírás előkerülésig csak valószínűsíteni lehet; mivel a magyar
hagyományban, ezen belül a címerábrázolásokban és a népművészetben is gyakori a
Nap-Hold ábrázolás, ezért ezt „megelőlegeztem” és rárajzoltam az emlékmű
tervrajzára, amihez a Szent Korona legfelső zománcképét vettem alapul. (lásd a
lenti 5/004 számú képet, Csetnekiné Oláh Lujza gyűjteményéből, a túloldalon a 7
számú képet, ami az 1/001 nagyítása)
6. kép
A Szent Korona legfelső
zománcképe, forrás:
https://hu.m.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:The_Latin_Pantokrator_on_the_top_of_the_Holy_Crown.jpg
7. oldal
7. kép,
nehezen olvasható, de látszik a „Szebb
Jövőt!” felirat, a kettőskereszt
felső vonalánál, a két felső kb. 45 fokos sarokban vélhetően Nap-Hold ábrázolás
látható.
A gúla teteje: az emlékmű
középpontjában négyzetes alaprajzú merőleges oldalú műkő tömbön -- a négy
sarokban lévő vázától nagyobb méretű kőedény áll, amiben egy nagyméretű
stilizált fenyőtoboz látható (egybe öntve az edénnyel) a zászlórúd ennek a stilizált
fenyőtoboznak a közepéből nyújtózik az ég felé.
(lásd
a túloldali 5/004 számú képet Csetnekiné Oláh Lujza gyűjteményéből, és a lenti,
8/003 számú lenti képet, Timkó József gyűjteményéből)
8. oldal
A zászlórúd: kúpos, valószínűleg
fából készült rúd tetején „lándzsaszerű” az alapanyagból faragott/esztergált
vagy külön ráhelyezett fém végződéssel -- de az előbbi esélyesebb -- a rúdon csavart
irányú ismétlődő nemzetiszínű sávok láthatók (szemből nézve balról jobbra
csavarodik), a mai zászlórudakon más festési módot használnak. (lásd a lenti, 9/001
számú képet, Timkó József gyűjteményéből)
Az országzászló (lobogó):
a
függőleges rúdon függő -- kettős fa vagy fém gömbben végződő -- keresztrúdon
található, a nemzetiszínű lobogó (balról jobbra: piros, fehér, zöld) középen az
angyalos középcímerrel, ez alatt és felett felirattal (valószínűleg a címer és a felirat is hímzett).
A
lobogó alja a nemzeti színek határán háromszögekben végződik, a háromszögek nemzetiszínű
zsinórral szegélyezettek, csúcsaikon a nemzetiszínű zsinórok „kibontva” bojtot
alkotnak.
A
lobogót a függőleges rúd mentén elvezetett „kötélzettel” lehet fel és levonni,
ennek alsó vége kicsivel a középen lévő fenyőtoboz felett látható. A néhány éve
közadakozásból elkészített monori országzászló gyakorlatilag teljesen élet- és
mérethű, megegyezik az egykori monorierdői országzászlóval, egy apró eltérés
van: a monori országzászlón alig láthatóan lentebb van az angyalos nagy címer,
mint az a monorierdőin volt. Az 1:10 méretarányú makett országzászlója a monori
országzászló fényképe alapján készült, köszönet Vladár István tiszteletes
úrnak.
9. oldal
A
lenti, 10/10 számú kép Timkó József gyűjteményéből származik, jól mutatja az
emlékmű „emberi léptékét”: egy iskolai osztály is eltakarja az emlékművet, a lobogó
kivételével.
Felmerült,
hogy esetleg nem mindenki tudja, hol állt az emlékmű: az iskolaépület (még)
áll, az Iskola utca vasúton túli „folytatásában”, az emlékmű is ott állt, a
lenti 11. képen jelöltem, Térkép: google
Kiegészítés 2025: már a régi iskola sem áll, csendben "elpucolták", pedig voltak ígéretek. . .
10. oldal
A bal
oldali, 12/13 számú kép Vargáné Pályi Sára gyűjteményéből származik; azt
láthatjuk, hogy nem egy iskolai osztály, de már egy nagyobb család is majdnem
eltakarja az emlékművet, igaz ez a fénykép távolabbról készült, a korábbi 1/001
számú képen látható ácsolt fakapun kívül.
Az emlékmű jelképei:
· egyenlő szárú kereszt
(alaprajz),
· a Magyar Királyság középcímere-,
és körvonalas határa
· a magyar címerről a
hármashalom és kettőskereszt,
· kissé stilizált
fenyőtoboz (valószínűleg vörös vagy feketefenyő-toboz)
· stilizált lándzsa, mint tartórúd
· valószínűsíthető Nap-Hold ábrázolás
· és ne feledkezzünk meg
a trianoni békediktátumhoz kapcsolódó, elmaradhatatlan jelszavakról sem: „Lehet
ez így?”, „Nem, nem, soha!”, „Szebb Jövőt”.
11. oldal
A felsorolt jelképek
közül a fenyőtobozt emelem ki, mert nem annyira közismert, mint a többi, illetve
a legnagyobb gondot az okozta, hogy mit is ábrázol az emlékmű központi alakja?
Ananász? Fenyőtoboz? Esetleg articsóka?
A fenyőtoboz nagyon régi jelkép, már az ókori Mezopotámiában is használták,
jelenleg a Vatikánban is megtalálható, az általam ismert más országzászlós
emlékműveken nem jelenik meg; talán a megsemmisített rákoscsabai emlékmű volt
hasonló, az esetek többségében a Szt. koronából-, tulipánból- vagy egy szívformából
„nő ki” az országzászló függőleges rúdja. Hasonló elrendezésű a makói-, gyomaendrődi-
és a marosvásárhelyi országzászló.
Az emlékmű jelképeinek párhuzamai,
a stilizált fenyőtoboz kiemelt figyelmet kapott: „A bőség, bőkezűség, termékenység, örökkévalóság szimbóluma,
az aranymetszés jellegzetes példája, Mária jelképe.” Forrás: http://lexikon.katolikus.hu/T/toboz.html
bal
oldali kép: kisméretű fenyőtoboz kapudísz, napjainkban is kapható.
Középen:
asszír gipszdombormű részlete. (Kb.: Kr. e. 883-859) Forrás: https://www.brooklynmuseum.org/opencollection/objects/70574
Jobbra:
a közel négy méter magas, bronzból készült vatikáni fenyőtoboz, ami egykor
szökőkút volt.
Forrás:
https://en.wikipedia.org/wiki/Fontana_della_Pigna
12. oldal
A Monorierdői
Országzászló- és jelképrendszere kiváló összeállítású, az emlékmű arányos
kidolgozású, a felhasznált anyagok- és a gyakorlati megvalósítás a közösség
anyagi lehetőségeihez mérten kiváló, összehasonlítva más országzászlókkal a
miénk bárhol megállná a helyét . . .
. . . de, mi azt
szeretnénk a legjobban, ha Monorierdőn állna.
Újra.
Ezért készült ez a
tanulmány, de még nincs vége.
A fénykép utáni
méretezés lépései
A
rajz méretaránya: 1:10, ami a rajzon 1mm, az a valóságban 1cm!
· Az eddig ismert fényképek
kinagyítása, méretezése.
· A temetői vázák
méreteinek lejegyzése (a valós legnagyobb átmérő átlag 28.5 cm-285 mm)
· A fénykép nézetéből
eredő méretváltozások a fényképen látható (első-hátsó) vázák magasságának
eltéréséből kiszámíthatók.
· Az ismert felezőtávolság
és a két váza nézeti méret eltéréséből kiszámítható az emlékmű középső
elemeinek pontos mérete. (max. 5 % eltéréssel)
Néhány gyakorlati
gondolat az M1:1 emlékmű megvalósításához:
Az
emlékmű lapos, „szemre” vízszintes részeit ésszerű kis lejtéssel elkészíteni a
csapadék minél gyorsabb elvezetése miatt, hasonló okból a négy sarkon álló
kővázákra- és a zászlórudat magába foglaló hüvelyre is ajánlatos vízkivezető
nyílást készíteni, a korrózió és a fagy okozta problémák kiküszöbölésére. Az
építési elv legyen hasonló, mint az eredetinél: ami készen kapható, azt meg
kell venni: pl. kővázák. Véleményem szerint a legnagyobb gondot -- ma is
-- a stilizált toboz elkészítése okozza.
13. oldal
Képek az 1:10
méretarányú makett készítés folyamatáról
Kép:
kezdetleges másolóeszterga, az emlékmű vázáinak elkészítéséhez „összeeszkábálva”,
alul: egy saválló lemezből kialakítottam a vázák profilját, felül: a nagy
fordulatú gépbe fogott lépésálló szigetelőanyag látható (zöld), jobb oldalon a
csiszolópapír (sárga), mint esztergakés.
Kép:
a két darabból esztergált vázák egyesítve, ragasztás közben lesúlyozva.
14. oldal
Kép:
az emlékmű központi része igazi fenyőtobozt mintáz, arról szilikon formát
készítettem, majd kiöntöttem gipszből.
Kép:
az országzászló fa rúdjának kúposra esztergálása egy nyílvesszőből. . . ne
próbálják ki otthon.
Sajnos
nem vagyok gyakorlott fotós, több munkafolyamatot nem örökítettem meg. . .
15. oldal
A 80. évfordulón
tartott MOIN előadás plakát részlet
16. oldal
2020. a
fejlesztés alatt álló makett bemutatása a monori trianon 100 megemlékezésen
2022,
a makett átadása Lénárt Tibor tiszteletes úrnak, a monorierdői református
közösség vezetőjének.
AZ IGE TESTTÉ LETT. . .
A
méretezéshez használt fotók a Monorierdői Oláh István Népfőiskola (MOIN) DVD 1.
és DVD 2. kiadványából származnak, köszönet a fényképeket megőrző lakosoknak --
Csetnekiné Oláh Lujza, Gábor Lajosné, Maigut József, Timkó József, Vargáné
Pályi Sára -- és a MOIN-nak, hogy népszerűsíti a monorierdői emlékeket!
A tervrajz és a
tanulmány Tóth Gábor tulajdonát képezi, minden további felhasználáshoz engedély
szükséges. (A folyamatban lévő kutatás miatt, ne a régit vegyék át, illetve a képanyag miatt, bízva a forrásmegjelölésekben: a képeket a MOIN gyűjtötte össze.)
(A tervrajz eddig nem került bemutatásra, sajnos egy félresikerült lakásfestés miatt jelenleg azt sem tudom melyik dobozban van. . . ha előkerül közzéteszem!)
Minden észrevételt
szívesen fogadok!
Tóth
Gábor
Monor,
2019. 03. 01.-2022. 06. 11.-2022. 11. 28.
2025. június 4.
(Monoldal,
Egy Falu-Egy Város Egyesület-Vitéz Kaszala Károly Modellező Kör)
Minden észrevételt szívesen fogadok!
(Ugyanitt jó állapotú időgépet vásárolnék. . .)
Tóth Gábor
2025. június 4.
A Monoldal fő támogatója a 2025-ben 39 esztendős
Tóth Karosszéria Monor
