A Monoldal első kiadása a nyomtatott ismeretterjesztés egyik
fontos eszközére emlékezett; egy könyvsajtóról szólt, ezzel is hangsúlyozva,
hogy a “sajtótermékeket” nem helyettesíti a virtuális világ. . . de jóra és jól
is használhatjuk. Itt olvasható:
http://monoldal.blogspot.com/2021/03/egy-konyvsajto-tortenete-elso.html
Második kiadásunk egy felhívás volt, ami egy sorozat kezdete is egyben, itt olvasható:
http://monoldal.blogspot.com/2021/03/ugy-tudjuk-monori-kevesse-ismert-hires.html
Harmadik kiadásunk a Balassa-Balassi utcanév problémájával foglalkozott, itt olvasható:
http://monoldal.blogspot.com/2021/03/utcarol-utcara-balassa-vagy-balassi.html
és ahogy ígértem most a Balassi utcán folytatjuk.
Az elolvadt hó és a sok eső kiválóan szemléltette,
hogy miről is feledkezünk el néha: a beszélő helyneveinkről, amik az egykori
tájhasználatot is jól leírták.
A korai időszakban utcaneveinket a táj-, és épített
környezet adottságai ihlették. Pl. Fő
utca, Vaspálya utca -- a vasút után, Kistói utca, Vásár
utca -- a vásártér után, Iskola utca, később valószínűleg a trianoni
békediktátum után elszakított területek tiszteletére: Pozsonyi-, Hernád-,
Maros-, Garam (ezek témánkhoz is illeszkednek) A kommunizmus
időszakában a rendszer kegyeltjeinek neveit adták, bár Monor lakossága
rendszerváltozásig dacolt a hivatalos nevekkel -- néhány esetben a háború
előtti utcanév élt a nép ajkán, pl. Kistói-Ságvári, Virág-Vöröshadsereg,
Őr-Munkásőr -- nyelvünk rugalmasságát bizonyítja, hogy ma (2015.) Nemzetőr
utca.
A vízhez-, vizes élőhelyekhez közvetlenül kapcsolódó
ma már nem létező utcaneveink
Csatorna utcza (a mai Dózsa György utca, Ady Endre utca felé eső vége, a Balassi
Bálint utca felé): a Gombai (ma József Attila) utczával
párhuzamosan a kertek alatt futó árok az Ivókút (ma Árpád) utczán
áthaladva ismét a kertek közé szorul. A Füzes-Füves (ma Bocskai) utczától
ma már zárt vízelvezetőben folyik a Fő (ma Kossuth Lajos)
utczán át az Iskola (ma Mátyás király) utczáig, a Csatorna
(ma Dózsa György) utcza sarkán -- de a telkeken belül -- jobbra fordulva
nyílt árokban a Kenderes felé folyik. Ez a vízfolyás Monortól
távolodva a Gyáli-patak (csatorna) nevet kapta. (véleményem szerint ez
érdemelné a Monori-víz nevet, mivel Monor belterületén “ered”) nevet kapta. A Csatorna névből kiderül, hogy mesterséges, ásott mederben
folyt/folyik a kertek alatt összegyűlő, kertművelést akadályozó, épületeket
veszélyeztető csapadékvíz. A megfigyeléseim szerint a nem lefedett
meder/árok/csatorna feneke szinte egész évben nedves, ezért ha nem kaszálják le
a nem lefedett meder/árok/csatorna feneke szinte egész évben nedves, ezért ha
nem kaszálják le egészen különleges növényvilágnak ad életteret a betonrengeteg
kellős közepén. Pl. a réti boglárka -- amit sokan a mocsári
gólyahírrel kevernek -- még két kaszálás közt is képes virágba borulni.
Kataszteri -- telekkönyvi -- térkép 1881- ből (a képre kattintva nagyítható):
A térkép közepén háromszor sarkosan irányt változtató szürke
vonal a belvízelvezető csatorna, a bal oldali, utolsó egyenes szakasz a Csatorna
utcza (ma Dózsa Gy.- Balassi B.)
A képen látható térkép elérhető itt:
A Harmadik Katonai Felmérés (1869-1887) is jelzi a
belvízlevezető csatornát.
Az Ivókút-Árpád utca áteresze, 2016 február
20.:
Füzes utcza (régen): a mai Bocskai utcát régen Füzes utczának
nevezték, a környéken valóban létező vizes élőhelyek miatt
(pl. a mai Bocskai-Liliom sarok, lásd az 1881-es kataszteri térképet)
nem is kételkedtem a találó elnevezés hitelességében. A térképimádatom azonban
érdekes fordulatot hozott: a Füzes helyett helyett helyett Füves
utczát jelöl a monori kataszteri (telekkönyvi) térkép! Vitálisné dr. Zilahy
Lídia egyik írásában említi a Füzes-Füves utcanevek talányát, de döntést ő sem
hoz. Ha valaki a Bocskai-Füzes-Füves utcanév eredetéről bővebbet tud, kérem
jelentkezzen! Most hallottam, hogy az említett Bocskai-Liliom sarkához
közel a Horváthék telkén, még az 1970 évek végén is előfordult, hogy a nyár
végéig tartó pangó víz keletkezett a téli csapadékból. Ez a még meglévő enyhe
mélyedést és a talajban lévő vízzáró réteg jelenlétét bizonyítja.
Völgykúti utcza (most Eötvös): a Főszögön található, egy szakaszon a Liliom
utcával párhuzamosan halad, majd a hegy felé fordul. utcával párhuzamosan
halad, majd a hegy felé fordul. Ahogy a neve is elárulja, a ma is létező Völgykút
nevű utca és hely felé vezet, nevét egy Zilahy Lídia által is említett kútról
kapta, ágasos itatókút volt. (A Füzes-Völgykúti utcák sorsa nagyon hasonló,
mert ma is léteznek ilyen nevű utcák, de nem azt az utcát nevezik Füzesnek-Völgykútinak,
mint régen.) További érdekesség, hogy az Eötvös utca Monor
egyetlen olyan utcája, ami megközelítőleg észak-déli tájolású.
Ivókút utcza (Ma Árpád utca): egy utcai ivókútról kapta a nevét, sajnos a kutat a
meglévő térképeim nem jelölik. Véleményem szerint a falu akkori első és
egyetlen iskolájának köze lehet az ivókútként használatos utcai közkút
megnyitásához. Ugyanis az Ivókút utcza-Árpád utca a mai Kossuth
Lajos Általános Iskola már akkor is létező épületrészétől indul. Zilahy
Lídia tanulmányában azt írja, hogy a földesúr készíttette az utcai közkutat,
hogy a falubeliek ne járjanak az ő uradalmi kútjához. ( Vitálisné dr. Zilahy Lídia: Vízszerzési módok
Monoron, a fúrt kutak megjelenéséig)
Zsilip utca (valószínűleg a mai Kiss Ernő utca környékén volt): Éppen csak a nevét
említik egy helyen, sajnos nincs olyan térképem amin látható lenne a pontos
helye, az elnevezés oka kutatás alatt áll.
Az említett utcanevek mind a Főszögön, a
városközpontban vannak, vagy nagyon közel hozzá, de ha belegondolunk, hogy
pl. vannak, vagy nagyon közel hozzá, de ha belegondolunk, hogy pl. az Újtelep
(Páskom) elsőként felépülő házára még évtizedeket kell várni (1907.
06. 30.) kis túlzással ez volt a “régi” Monor, amit az idősebbek még ma
is “város” néven emlegetnek. Az Alszeg leginkább, (vízjárta) legelő és kis telkekből álló
kiskertként művelt terület volt -- ami tulajdonképpen a "kétbeltelkes
gazdálkodás", de sajnos az arra jellemző istálló és egyéb tárolóhely a térképen
nincs jelölve.
A felhasznált adatok-, térképek-, képek forrásai,
ajánlott irodalom:
Borzsák Ajtony személyes adatközlése
Borzsák Endre: Juhászok, betyárok, garabonciások (a
monori könyvtárból kölcsönözhető)
Halász Alexandra fényképtára, természetfotós- és
túrablogja: http://terep-jaro.blogspot.hu/
Horváth Péter személyes adatközlése
Vitálisné dr. Zilahy Lídia és Németh László helyi folyóiratokban megjelent írásai (a monori
könyvtárban kutatható)
Az 1881-es telekkönyvi térkép már a “modernizált,
utcás” települést mutatja, ami a központját tekintve a maival megegyezik, itt
elérhető:
A másik térképtöredék a monori Helytörténeti
Kiállítóterem állandó kiállításán látható
A monori Ménúrfiak gyűjteménye: www.menurfiak.gportal.hu
A monori Kis-tó facebook oldal: https://www.facebook.com/monori.kisto/
A további kutatáshoz:
A monori utcaneveket más szempontból vizsgálva többen
is foglalkoztak ezzel a kimeríthetetlen témával: Bernula Béla Péter, Burján István, Németh László,
Varga Jenő, Vitálisné dr. Zilahy Lídia, 2020-ban tudtam meg, hogy Oberst Marietta is helynevekből írta a szakdolgozatát. (Bocsánat, ha valakit kihagytam, a
könyvtárban kutatható írásaik vannak)
Észrevételeket szívesen fogadok!
A Monoldal fő támogatója a 2021-ben 35 esztendős Tóth KarosszériaMonor https://www.facebook.com/T%C3%B3th-Karossz%C3%A9ria-Monor-T%C3%B3th-J%C3%A1nos-karossz%C3%A9ria-lakatos-mester-299265606750411/?fref=ts
Tóth Gábor, Monor (2014-2021)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése