2024. június 22., szombat

Monor környéki kutatók előadásai a szentendrei Helytörténet és Helyi Közösségek Konferencián, 2023-tól folyamatosan


A szentendrei Hamvas Béla Megyei Könyvtár (HBPMK) kezdeményezése a megyében élő kutatók munkájának bemutatása; én most csak a Monor környékén tevékenykedőket mutatom be, de a könyvtár Youtube oldalán megtalálják a többi előadót is:

https://www.youtube.com/@hbpmkszentendre     (a HBPMK logó forrása is)




Helytörténet és Helyi Közösségek Konferencia


2023:


Csóka Géza (Monorierdő/Bp.)

 Monorierdő templomos helyei: https://www.youtube.com/watch?v=-yZyDn5r1U8






Tóth Gábor (Monor)

Monor település(ek) néveredete: https://www.youtube.com/watch?v=U0ZaGu0xttY





2024:



Csóka Géza (Monorierdő/Bp.)

 Monorierdő településelődjének, a Pest vármegyei Újfalunak középkori birtokosai I. (1324-1386)

https://www.youtube.com/watch?v=lazmsII6q_Q&t=1s




Galambosné Lovas Annamária (Monor)

https://www.youtube.com/watch?v=nbULrd1y7VQ






Kanczler Klára (Csévharaszt/Halesz)

Nagy emberek kis közökben:  https://www.youtube.com/watch?v=lV5dwksVfog





Zlinszki Zsolt (Monorierdő/Bp.)

 https://www.youtube.com/watch?v=x8FXMkpuY5Y










Minden észrevételt szívesen fogadok! 

(Ugyanitt jó állapotú időgépet vásárolnék. . .)


Tóth Gábor

2024. június 22.

A Monoldal fő támogatója a 2024-ben 38 esztendős 

Tóth Karosszéria Monor








2024. június 21., péntek

Monor környéki helynevek Rideg Sándor regényeiben -- színezzük ki a térkép fehér foltjait (2.) A Tűzpróba című regény helynevei


A bordó szövegrészek idézetek a regényből, a fekete szöveg magyarázat, részletezés; a fényképek, rajzok, térképek nem a könyvből származnak, mert a könyvben nem voltak (Ha lettek volna, akkor nem lenne "szükség" a bejegyzésre. . .) ahová találtam megfelelő, a szöveghez kapcsolódó képet, ott beillesztettem, a többit el kell képzelni a leírás alapján. . .


Az első rész tartalmából


"Nem emlékszem, hogy sodródtunk tíz vármegyén át utunk végcéljához, 

egy Pest megyei faluvárosba, amely jó tíz évig az otthonunk lett." (Tűzpróba, 2. fejezet, 13. oldal.)

Rideg Sándor helyneveihez talán ez a legjobb bevezető, kicsit homályos, de mi már tudjuk, hogy Törtelről került Monorra, ez nem tíz vármegye távolság, de Monor az biztos, Monor és Gomba közt élt a család, ami akkor Gomba tanyavilága volt: Harcvölgypuszta (Ma egy része Magfalva. . .)

(Nem emlékszem, hogy bárhol olvastam volna Rideg Sándorral kapcsolatban Harcvölgypusztát, de itt Monoron többször hallottam "személyes adatközlőktől" -- ők honnan tudják? Aki tudja, mondja!) 



Pest megyei faluváros: Monor


Egy fehér lap, amiből lassacskán térkép lesz, nem biztos, hogy méretarányos (biztos, hogy nem), inkább "áttekintő" térkép; első bejegyzésünk a térkép megnevezése: Pest megyei faluváros: Monor

A térkép észak-déli tájolású, a regény(ek) idejében is meglévő utakat, utcákat mai nevén is megjelöltük a könnyebb tájékozódás érdekében, lehetséges, hogy később a közbenső utcanév-változásokat is közöljük majd. (A politikai rendszer- és egyéb változások miatt bőven van rá példa.)"

A teljes első rész itt olvasható: https://monoldal.blogspot.com/2022/03/monor-kornyeki-helynevek-rideg-sandor.html



2. rész

Zenei aláfestés ajánlott: https://www.youtube.com/watch?v=zDEb_W35_Vs

"nyáron cseresznyéből van a fülbevaló. . ."


A első helynév eseménye, mintha most történne, csak már senki nem tol át talicskát a faluvároson. . . cseresznyeérés idején sem, pedig mennyivel ártalmatlanabb és hasznosabb, mint bármelyik zöld rendszámú, új világot hirdető négykerekű "forradalmár".

"A falu mögött elhúzódó akácos útján egy tisztán öltözött cipellős leány talicskát tolt, amelyben egy jókora kosár állt. A fák alatt bandukoltam, amikor elhaladt mellettem, s bár egészen közel volt hozzám, szokásom szerint, de barátságosan utána kiáltottam: 

-- Hová tetszik menni kisasszony? 

Cseresznyéért megyek a rávágyba! (így, kis kezdőbetűvel!)

Ha akarsz, te is eljöhetsz velem!

Pillanatok alatt mellette termettem.

Szó nélkül megköptem a markom, és tolni kezdtem a talicskát, míg a leány a jószagú ruhájában mellettem lépegetett. Talán félóra hosszáig igyekeztem már, amikor elérkeztünk a szőlőskertekhez." (24. oldal)

Ebből azt gondolhatjuk, hogy Rávágyban volt a szőlőskert.  (a szőlőre létezik adat)


Rávágy a kataszteri térképen (1881):  


A fenti kép forrása: 

https://maps.arcanum.com/hu/map/cadastral/?layers=3%2C4&bbox=2154059.552709355%2C5995719.105330199%2C2155065.1773627317%2C5996264.913485298


(Ha abból indulunk ki, hogy hősünk otthonról (feltételezés, de majd pontosítunk. . .) Gomba felől érkezett Monorra, akkor neki a "falu mögött" az nagyjából a monori  "Ürgeváros lehet", onnan "talán" fél óra a Rávágy gyalogosan, de inkább több. (A taliga hangja ekkor már: nyiknyiknyiknyik és nem nyik----nyik----nyik----nyik. .. :)

Az "Ürgeváros" helynév (nem szerepel a regényben) kezd kikopni a közbeszédből, a név eredete a terület mély -- egykor lefolyástalan -- fekvésével kapcsolódhat össze, ami rendszeres "kiöntéseket" okozott (ürgeöntés), a terület tulajdonképpen építkezésre alkalmatlan, csak az elmúlt években rendezték a vízelvezetést, ami a táj legmélyebb vízgyűjtői megszüntetése után végleges kiszáradáshoz vezet. . . Az Ürgeváros nagyjából a mai Jókai utca környéke és onnan kifelé.

Péterffy István fényképén -- ami a regény és napjaink közt nagyjából félidőben készült (1966) -- jól láthatjuk a méretes tócsát a házak előtt (mögött). Érdekesség, illetve a kép helyszínének azonosításhoz nagy segítség, hogy jobb oldalon középen, a távolban a "Monori Maggyár" egyik ma már nem létező épülete látható.


A fenti kép forrása: Fortepan/Péterffy István

https://fortepan.hu/hu/photos/?id=141966



"A távoli faluból délutáni harangszót hallottam" (25. oldal)

(Melyik falu?) (Talán Üllő?)


Már Monorra visszaértek Mária kisasszonnyal 

"Még egyszer rápillantottam a talicskára, mert Máriára fölnézni se mertem, s komoly elszánással elindultam haza a szomszéd falu útján" "A falusi házak ott fehérlettek előttem"

Esetleg a mai négyesről beszél? (Gombai út? Valószínűleg, igen.)


Mintha megfordult volna. . . és Csév-Vasad felé haladna, hacsak nem kis kerülőt tett és a Bogárzó környékéről mesél, de régen a szomszédos belterülethez közelebb lévő Paplaposnak is voltak hasonló részei. Esetleg a Péteri úti berek? Nem tudjuk merről kerülte meg Monort.

"Amint a falu házai elmaradtak mögöttem, a közelben kígyózó vasúton átlépve, a csordajáráson folytattam utamat, amely két falu határáig terjedő legelő volt, szerte csillogó tavakkal, nádasokkal és alacsony erdőszigetekkel. A rét fölött alkonyati bíbiclárma és a nádi madarak sikongása úszott. Néha olyan hang hallatszott, mintha emberek kiáltottak volna. A napfény lilavörös áradással öntötte el a tavaszi ruhába öltözött mezőséget. Itt-ott fél lábon unatkozó gólya állt a kékes színű elöntésben, és elkésett felhőfodrok árnyéka vágtatott át a réten. A sárga színű vadvizek a pirosodó ég színében csillogtak, s mikor meztelen lábammal keresztültapostam rajtuk, mutatták meg valódiságukat. 

A fövenypartok omladékain régen elhullott állatok csontja fehérlett, de fehérek voltak a nyulak szállásai, a sűrűbe sorakozott kökény- és galagonyabokrok is. Mióta első nagyobb csavorgásomra elindultam, tudtam, hogy itt a széles ég alatt élnek a titkok és a csodák. Több pásztorral beszéltem akik ugyanúgy gondolkoztak erről a dologról, mint én. S ha erre jártam reméltem, hogy valami mesébe illő esemény történik velem, ami megvált az iskolától és minden utálatos dologtól, amit nem szerettem." (27. oldal)

Az utolsó mondat akár (a második) magyarázat is lehet arra, hogy miért maradtak ki a monori helytörténetből/oktatásból Rideg Sándor életrajzi ihletésű regényei. Hogy a terminus technicus fétisizták is értsék: a regény hőse nem volt az edukáció híve. :)


Ezt már csak Gomba felől láthatta így:

"A napfény már minden színével széjjelfolyt a falu-város mögött, amikor a kerítés nélkül való házunk végéhez értem." (28. oldal)


"A falu-városban mindig tudtam hol van van keresztelő, lakodalom vagy temetés, noha engem ott soha senki nem hívott meg se örömére, se bánatára. Mindennek ellenére fényesebb alkalmakkor soha nem mulasztottam el, hogy jól lakjam valami ünnepségen" (30. oldal)

Ez a "hagyomány" még a szocializmusban, háznál tartott sátras lakodalmaknál is megvolt.


"A Lőrinc napi vásáron el is adhatod" (32. oldal)

A vásártér is emlék marad már. . . most építik be az utolsó darabkáit, kezdetben a mai Fillér utcáig tartott! A mai Dózsa György utca ezen szakasza Vásár (tér) utca volt.



A fenti kép forrása: 

https://maps.arcanum.com/hu/map/cadastral/?layers=3%2C4&bbox=2164511.763010423%2C5998925.046732998%2C2165079.964826152%2C5999129.276917948


Már munkában:

"Végül a tó közelébe tereltem az állatokat, hogy igyanak" (33. oldal)

(A Közlegelőn-Páskomon található Kistóról beszélhet? Előlegezzük meg ezt a feltevést.)

A monori Kistó facebook oldala: https://www.facebook.com/monori.kisto

A Kistóról eddig közzétett írásaim felsorolása: https://monoldal.blogspot.com/2022/05/a-monori-kistoval-kapcsolatos.html


"Ott megy egy nagy falka Pokolegyháza felé" (33. oldal)

Csóka Gézától jött a megfejtés: a Pokolegyháza nem egy település csúfneve, hanem arra a településre mondták, ami messze volt (a pokolban) 


"Hajtsd vissza rögtön, mert oda lesz a bérünk, ha meglátja az a halápi gazember" (34. oldal)

Haláp?

Én eddig nem tudtam kideríteni az eredetét/jelentését, a Kárpát-medencében több Haláp helynév ismert, ezek között összefüggést nem találtam; például az egyik Balaton melletti hegy: https://likebalaton.hu/telepules/balaton/hireink/a-balaton-eredete-avagy-az-utolso-orias-legendaja-168937/

A Haláp szót Mikszáth Kálmán is használta: https://olvasonaplopo.eu/mikszath-kalman-szent-peter-esernyoje-elso-resz-olvasonaplo/


Vége a 2. résznek, folytatása következik!




Minden észrevételt szívesen fogadok! 

(Ugyanitt jó állapotú időgépet vásárolnék. . .)


Tóth Gábor






2024. június 9., vasárnap

Kevéssé ismert híres monoriak (11.) Práczki István hírszerzőtiszt






Práczki István (1926-2016)

A portré forrása: 


A sorozat bevezető szövege: 

Már említettük azt az érdekes helyzetet, hogy több, egykor Monoron élő híresség életrajzából hiányzik a Monoron eltöltött idő, ezt csak mi monoriak tartjuk nyilván, 

csak számunkra „monoriak”. 

Most azonban fordított a felállás, olyan monoriakról indítottunk egy sorozatot, akiket a világban ismerhetnek (monoriként!) de, Monoron talán már senki sem emlékszik a nevükre. 


A Monoldal olvasóinak már ismerős lehet 

Práczki István,

több bejegyzésben szerepelt már, de úgy látom, hogy alig ismerik néhányan, ezért -- sajnos halála után -- bemutatom őt.

A sorozat korábbi részeiben szereplőkkel ellentétben Práczki István nem Monoron született (a Pestvm-i Pilisen), de ismét ellentétben a többiek nagy részével: ő viszont hosszabb ideig itt élt! Egészen pontosan Monorierdőn, ami 2007-ben levált Monorról.

A hivatalos életrajzát nem írom le, mert az bárhol olvasható, inkább néhány személyes emléket idézek fel az általa írt könyvek és a honlapja bemutatásával.

Práczki István honlapja: https://praczki-kadocsa.weebly.com/praacuteczki-istvaacuten.html

A wikipédia szerint:  https://hu.wikipedia.org/wiki/Pr%C3%A1czki_Istv%C3%A1n


A honlapja -- Kadocsa honlapja -- csak "véletlen" egyezés a Kadocsa személynévvel, Pista bácsi ezt visszafelé olvasva magyarázta:

 A csodák! 

Tanúsíthatom, hogy ő maga volt a csoda!


Az ismeretségünk a "híres" Isterázsahegy elméletem Strázsa folyóiratban való megjelenéséhez kapcsolódik, illetve nem közvetlenül. . . ugyanis a szerkesztőségben nem árulták el neki, hogy ki az a Tóth Gábor, aki a cikket írta, viszont a "tudományos világban" nem talált Tóth Gábort. (Volt ezzel így más is. . .)

Az Isterázsahegy elmélet rövid, nyílt "eszmecserét" eredményezett, az egyik hozzászóló a sajnos szintén elhunyt Kondás Imre volt, aki jó ismeretségben állt Práczki Istvánnal -- így találkoztunk végül.

A Kondás Imrére emlékező írásom itt olvasható: 

https://monoldal.blogspot.com/2021/03/kondas-imre-tortenelemtanar-emlekere.html


Práczki István könyvei (a borítóképek az idézett forrásokból származnak)


Minek nevezzelek? Keresztnevek magyarázata (1998.)

https://www.regikonyvek.hu/kiadas/minek-nevezzelek-keresztnevek-magyarazata-1998-a-szerzo-kiadasa





Magyar az Isten (1999.)

https://www.antikvarium.hu/konyv/praczki-istvan-magyar-az-isten-402124-0





Honfoglalás vagy bejövetel I-II (pdf) (2003.)

https://pdfslide.tips/documents/praczki-istvan-honfoglalas-vagy-bejoevetel.html?page=1





Ébredés 2004/28, Ősnyelv-e a magyar? (pdf) (2004.)

https://praczki-kadocsa.weebly.com/letoumllteacutes.html






Szittyák és a napvallás I. (pdf) (2004.)

https://www.scribd.com/doc/163681238/Praczki-Istvan-Szittyak-es-a-Napvallas-I-2004






Attila eposz (2005.)

https://bookline.hu/product/home.action?_v=Praczki_Istvan_Atilla_eposz&type=20&id=508393







Európa elrablása és a pénz uralma (Kadocsa könyve 12.) (pdf)(2008)






Szent grál és vérszerződés (2009.)

https://www.antikvarium.hu/konyv/praczki-istvan-szent-gral-es-verszerzodes-508051-0







Eltűnt évszázadok nyomában (pdf) (2009)

https://praczki-kadocsa.weebly.com/uploads/1/7/2/3/17239912/08_kadocsa_eltunt_evszazadok_.pdf







Kémjátszmák (önéletrajzi emlékirat) (2014.)

https://www.magyarmenedek.com/products/9604/Kemjatszmak_-_Praczki_Istvan.htm







Új testamentum (pdf) (2002.)

https://www.scribd.com/document/394612095/190689724-Praczki-Istvan-Uj-testamentum-2002-pdf




Itt néhány rövidebb, de határozottan elgondolkodtató írása olvasható:

https://praczki-kadocsa.weebly.com/letoumllteacutes.html


A Kevéssé ismert híres monoriak sorozat korábbi részei: 


               ·         Úgy tudjuk monori (sorozatindító, bevezető       írás): https://www.facebook.com/notes/monoldal/%C3%BAgy-tudjuk-monori-/821833501277430/

·         “Kevéssé” ismert híres monoriak (1.): Anker Rudolf, Monor kerületi vadász, lepkegyűjtő: https://www.facebook.com/notes/monoldal/kev%C3%A9ss%C3%A9-ismert-h%C3%ADres-monoriak-1/1519832604810846/

·         “Kevéssé” ismert híres monoriak (2.): Paczka Ferenc festőművész: https://www.facebook.com/notes/monoldal/kev%C3%A9ss%C3%A9-ismert-h%C3%ADres-monoriak-2/2084492595011508/

·         “Kevéssé” ismert híres monoriak (3.): Lengyel Árpád monori mozdonyvezető a TV-ben (1957!!!): https://www.facebook.com/notes/monoldal/lengyel-%C3%A1rp%C3%A1d-monori-mozdonyvezet%C5%91/2352076918253073/

·         “Kevéssé” ismert híres monoriak (4.): Molnár Róza festőművész, grafikus (egyre biztosabb, hogy nem a Pest megyei Monor. . .)

      https://www.facebook.com/notes/monoldal/kev%C3%A9ss%C3%A9-ismert-h%C3%ADres-monoriak-4/3303253406417784/?av=771503596310421&eav=AfYgmruWnJo7izDx8uPpuK8UWto9J4lC61p0xnw-nnhn22idQIEdWsUB9nhd7Plvxz4

·        "Kevéssé" ismert híres monoriak (5.): Molnár Róza (2.) melyik Monoron született? (Egyre biztosabb, hogy nem a Pest megyei Monor. . .) 

       http://monoldal.blogspot.com/2020/12/kevesse-ismert-hires-monoriak-molnar.html

              ·    "Kevéssé" ismert híres monoriak (6.) Dobozi István

        http://monoldal.blogspot.com/2023/05/kevesse-ismert-hires-monoriak-6-dobozi.html

              ·      "Kevéssé" ismert híres monoriak (7.) Borbély Tibor költő (1932-1993)

                https://monoldal.blogspot.com/2023/09/miert-5-miert-nem-ismerjuk-borbely.html

             ·     "Kevéssé" ismert híres monoriak (8.) Krikava Zoltán műbútorasztalos

       https://monoldal.blogspot.com/2024/04/kevesse-ismert-hires-monoriak-8-resz.html

     ·     "Kevéssé" ismert híres monoriak (9.) Németh Ágoston (az utca névadója)                        adakozása által indult a Polgári Iskola 

      https://monoldal.blogspot.com/2024/04/kevesse-ismert-hires-monoriak-9-nemeth.html

        ·        "Kevéssé" ismert híres monoriak (10.) Sztankó Sándor (titkosrendőr,                               harcművész, galambász) és felesége (virágkertész)

  https://monoldal.blogspot.com/2024/05/kevesse-ismert-hires-monoriak-10.html


Minden észrevételt szívesen fogadok! 

(Ugyanitt jó állapotú időgépet vásárolnék. . .)


2024. június 9.

Tóth Gábor




A Monoldal fő támogatója a 2024-ben 38 esztendős 

Tóth Karosszéria Monor



2024. június 1., szombat

A nyomorult



Egy korábbi bejegyzésben már szó volt a Monor környéki "dajkaságról" amit a Kőszívű ember fia című regényben "meghalató intézménynek" olvashattunk, ez persze túlzás volt. Annyi igazság volt benne, hogy a "szülőknek" úgy is jó lett volna. . . a dajkák meg úgy nevelték a kiadott gyerekeket ahogy tudták, nekik sem volt egyszerű életük, még jóval később se.

A témához kapcsolódó korábbi bejegyzés itt olvasható: https://monoldal.blogspot.com/2021/11/kalad-palne-monori-asszony.html















Folytatás




Folytatás




Folytatás




Vége


A fenti képek forrása: 

A szerző Z. A. monogram megfejtése valószínűleg Zigár Árpád, de ha valaki biztosat tud, kérem írjon!





Az írásban olvasható "spiesz" szót egy másik helyen is megtaláltam: 


A spiesz szóval hasonló jelentésű "bugris" szó magyarázata, meglepő, mert az itt használt jelentését talán senki sem ismerte, ráadásul van még néhány lehetőség: 
"Ahogy minden szónak, a bugrisnak is külön változatai léteznek egy adott tájnyelvbenBaranyában a bugris embertbuger embernek hívják. Szlovák nyelvterületeken a buger szó jelentése: kövér fiúSzeged környékén a bugris ostoba, nehéz felfogású embert jelent. A világtól elmaradt közpolgár Rimaszombat területén, Székesfehérváron neveletlen, műveletlent jelent. Rosszindulatút Zemplénben, nagyfejűt Nagykőrösön. Rendetlen, borzas, koszos embert Ugocsán. A Nagyszalontán használatos pugris szó jelentése gazdag paraszt. Az Alföldön faluban lakó paraszt, Hódmezővásárhelyen törpebirtokos.(SzegSz.), (SzlavSz.), (MTSZ.), (ÚMTsz.), (EtSz.), (TESz.)."

A fenti idézet forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Bugris


A dajkaságba kiadott fővárosi gyerekeket "pestikéknek" nevezték, itt ennek is megtudtunk egy új megnevezését: "Nincsen annak németje kérem." Ez utalás lehet arra, hogy akkoriban Budapesten az "előkelő" réteg még német származású volt.






Minden észrevételt szívesen fogadok! 

(Ugyanitt jó állapotú időgépet vásárolnék. . .)


2024. június 1.

Tóth Gábor




A Monoldal fő támogatója a 2024-ben 38 esztendős 

Tóth Karosszéria Monor




Könyvbemutató (22.) Kocsis Mihály: Monor község története (1928.)

    Az alapszövegtől eltérő színű szövegrészek linkek, kattintással megnyithatók! Kocsis Mihály sokszor említésre került a Monoldalon, a ma ...

Népszerű bejegyzések