Emlékeztető: a bordó szöveg idézet a könyvből, a fekete szöveg kiegészítés/magyarázat.
(Rendszerhiba miatt nem csatolható a kép. . .)
"Egyik este azzal a meghökkentő hírrel jött el hozzám, hogy a tetei halmok között felfedezett egy barlangot," (39. oldal)
A hagyományos értelemben használt barlang szó talán túlzás, de a löszbe vájt pince/gádor elképzelhető, sőt. . .
"Magam szintén elmentem a város közepe felé, hogy a nyakára hágjak Péter két koronájának." (40. oldal)
"A piactér közelében volt egy bolt, ahol fagylaltot, törökmézet és más édességet árultak" (41. oldal)
A jól ismert Acsádi utcai kereszt(út), mindkét úton el lehet érni Tetére, de a regény idején a jobb oldali út inkább csak vízmosás volt! (A kereszt nagy valószínűséggel "ereklyés kereszt")
"Tete igen távol esett a településünktől, s amikorra odaértünk éppen ránk esteledett" (42. oldal)
"Leültünk hát egy óriás fa alá, és ami zsemlét jöttünkben nem tudtunk megenni, most hamarosan fölfaltuk." (42. oldal)
Az óriás fát végképp nem tudjuk pontosan behatárolni, de jó ilyet olvasni. . .
"Péter azt állította és nem is tévedett, hogy legjobb ital a forrásvíz."
Mi monoriak a leírás alapján a Forrás-völgyre gondolnánk elsőre, de fentebb azt írta, hogy már Tetén vannak, ami onnan 1-2 kilométer légvonalban is.
"Lehajoltunk a patak árkába, jóízűt ittunk," (42. oldal)
(Rendszerhiba miatt nem csatolható a kép. . .)
A monori Forrás-völgyből kiinduló, már kiszáradt erecske is lehetne, de ahogy említettük, már Tetén járnak. A Tetei vagy Gombai patak, nyár derekára rendszerint kiszárad,
az ihatósága ma már megkérdőjelezhető, de akkoriban még nem használtak vegyszereket a mezőgazdaságban. . . (sem)
Mintha visszafelé haladnának Monor felé. . . (az előző részben is tapasztaltunk hasonló "csavart")
"A régi téglagyár agyaghegyeinek oldalából barlangok és lyukak tucatja sötétlett felénk" (43. oldal)
Borzsák Endre és Vitálisné dr. Zilahy Lídia megemlékezik az agyagba (löszbe) vájt gabonatároló gödrökről: Juhászok, betyárok, garabonciások. . . (Gabonaraktározás Monor környékén, 100. oldal)
Újra távolodva Monortól "A tetei lankákon vidáman hajlongot a búzavetések özöne, a nagy rét pázsitján tejszínű köd kavargott játékosan." (44. oldal)
Hohoho, köd. . . ebből tudjuk, hogy közeledik Monor :), ezt most nem részletezem, olvassátok a Monor néveredetével foglalkozó írásaim, az utolsó épp a fent említett nyáriködről szól: http://monoldal.blogspot.com/2018/03/9-javitott.html
A dűlőúton vadnyúl sétált keresztül, az óriás fákon mókusok cikáztak, harkályok kopácsoltak, kakukk kiáltozott, rigó rikkantott, a szomorúfüzek földig hajolva imádkoztak a patak szélén, és ezernyi színes madár zengte a szabadság dalát" (44. oldal)
A Tetei patak környezete és a közeli, monori Forrás-völgy az átalakulás/romlás közepette ma is az állat és növényvilág egyik menedéke a lakott-, ipari- és mezőgazdasági területek szorongatásában.
A Forrás-völgyre annyira vigyázunk, hogy már a harminc éves rozsdás tábla sincs meg. . . pedig új korában szép volt -- Burján István készítette!
Itt megnézhető a tábla új korában, mert sajnos a képfeltöltés megint nem működik: https://monoldal.blogspot.com/2022/04/utjelzok-2-ut-forras-volgybe-regen-es-ma.html
"a szomorúfüzek földig hajolva imádkoztak a patak szélén, és ezernyi színes madár zengte a szabadság dalát"
Az első két rész-, Rideg Sándor életrajza és- némi "adalék" itt olvasható:
- https://monoldal.blogspot.com/2023/06/120-eve-szuletett-rideg-sandor.html
- https://monoldal.blogspot.com/2024/01/figyelem-kizarolag-18-even-felulieknek.html
- https://monoldal.blogspot.com/2022/03/monor-kornyeki-helynevek-rideg-sandor.html
(Ugyanitt jó állapotú időgépet vásárolnék. . .)
Tóth Gábor
