2021. június 25., péntek

Adalékok Monor település néveredetéhez -- néhány gondolat a „Merzsa” szóról (3-4.)

 Emlékeztető:

Az első részben egy monori népmeséből kiemeltük a "Merzsa-rét" helynevet, amit az elérhető adatokból a budapesti Merzse-mocsárral azonosítottunk, kutattuk a jelentését/eredetét, a második részben az "összes" párhuzamot megvizsgáltuk, a "hivatalos" szláv eredetet nem sikerült igazolni, de új, meggyőző névmagyarázatot sem találtunk, ettől függetlenül sok hasznos tudást szereztünk -- főleg a vizes élőhelyekkel kapcsolatban -- a harmadik-negyedik rész megértéséhez. Ma továbblépünk. . .

Itt olvasható az első két rész:

1.: http://monoldal.blogspot.com/2021/05/adalekok-monor-telepules-neveredetehez.html

2.: http://monoldal.blogspot.com/2021/05/adalekok-monor-telepules-neveredetehez_9.html


Aki ismeri a vizes élőhelyek iránti szenvedélyem az nem csodálkozik azon, hogy egy jelentéktelennek tűnő szó eredetén és jelentésén is képes vagyok hosszasan rugózni. 

Évekig nem jutottam túl a korábban ismertetett részleteken, amíg egyszer egy angliai vonatozás során (2014.), a Moreton in Marsh nevű városban az ablakból kinézve elém került a névtábla -- elgondolkodtatott, be is írtam a jegyzeteim közé. Magyarországtól több, mint 2000 km-re, a mesebeli Cotswolds vidéken járva, van valaki, akinek a Pest széli Merzse-mocsár jut eszébe. . .   
Valami ilyesmit láttam a vonatablakból:

Moreton in Marsh



(Az angol Morgan sportkocsik iránt érzett több, mint három évtizedes rajongásom egy a maitól sokkal komolyabb témát is előhozott, bár ez is "korszakalkotó" csak várják ki a végét. . . 

Marsh

Ha gondolják írják be a keresőbe a marsh szót, olyan képeket látnak majd, mintha a Merzse-mocsárnál készültek volna!
De tudják mit? Nézzék!
A fenti képek forrása: Google (link)
A kép nagyítható!


A csekélyke angoltudásommal nem szeretnék kérkedni, és nem is ezért mentem Angliába. . . de ennek a városnévnek utána néztem: a "marsh" szó angolul mocsarat jelent! 
Mondhatják, hogy ehhez nem kellett volna Angliába menni, elég lett volna fellapozni egy angol-magyar szótárat, sőt az is lehet, hogy sokan ismerik a szót -- de ők nem gondolkodnak földrajzi nevek eredetén/jelentésén/összehasonlításán. . . a Merzsével kapcsolatban egészen biztos nem, mert akkor nem nekem kellene megírnom.

Idézet egy földrajzi tanulmányból, 
ami a vizsgált helyet tekintve témánkba vág, ugyanis Pest megye a helyszín, azon belül a Gödöllői-dombság, Monori-Irsai dombság (is): 

 "Sok eutróf (tápanyagban gazdag) tó fejlődését meghatározza az emergens

(vízből kiemelkedő) vegetáció (nád, gyékény) növekvő produkciója. 

A szabad vízfelület még megtalálható a tófejlődés ezen állapotában. (Az angolszász irodalom az ilyen tavakat vagy mocsarakat „swamp"-nak nevezi.) A szukcesszió következő fázisában az emergens növények jelentős mérvű párologtatása következtében eltűnik a nyílt vízterület, az üledék azonban még vízzel átitatott, ahol fokozatosan tért hódítanak a szárazföldi növények, elsőként a különböző fűfélék, (Az angol elnevezése ennek a tó vagy mocsártípusnak „marsh")." 

A fenti szöveg forrása: 

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/HidrologiaiKozlony_2011/?query=pet%C5%91fi%20OR%20kossuth%20OR%20j%C3%B3kai%20OR%20arany&pg=64&layout=s

A fenti fogalmazás utolsó mondatában egy kis ellentmondást érzek, mert ugye a tó meghatározás alapja a növényzethez képest nagyobb, nyílt vízfelület, de azt gondolom, hogy az angolszász (szak)irodalom segítségével sem tudták teljesen egyértelműen meghatározni a különféle, de egymáshoz nagyon hasonló vizes élőhelyeket. Aminek egyik oka pont a fent említett folyamatos változás lehet, amit a szerző "tófejlődés-nek" nevez, ami igazából a tó elmúlásáról szól. . . másik oka (lehet) a népies- és tájjellegű elnevezések sokszor zavaros mennyisége. De, az utolsó mondatnak van egy számunkra fontos üzenete: 

"eltűnik a nyílt vízterület, az üledék azonban még vízzel átitatott, ahol fokozatosan tért hódítanak a szárazföldi növények, elsőként a különböző fűfélék" 

Az angol nyelvben van még egy szó, amire aztán az összes vizes élőhelyet (mocsár, láp, ingovány. . .) átfordítja a google, ez pedig a: morass, én úgy látom, hogy ugyanarról a szóról beszélünk (marsh), ez inkább csak tájnyelvi eltérés lehet.

Mi a Merzsa-rétről indultunk. . . és a marsh-ba érkeztünk. . . ami még nem a végállomás. 

Ha valaki szeretné folytatni a swamp-marsh kifejezések közti különbségek kutatását, itt megteheti: https://www.reconnectwithnature.org/news-events/the-buzz/what-the-difference-marsh-vs-swamp-vs-wetland

http://cas.umt.edu/watershedclinic/links/pattee_creek/wetland%20webpage/4freswl.htm

https://lakes.grace.edu/bog-marsh-swamp-wetland/

https://www.quora.com/Whats-the-difference-between-a-marsh-and-a-swamp

A fenti linkekből -- ha nem olvasták -- kiemelnék két megállapítást: a marsh a magyar mocsár szó, és a régi értelemben használt (vízállásos) rét megfelelője. A swamp, "erdős mocsár" ezáltal a magyar láp kifejezéshez áll a legközelebb. (kőrisláp, égerláp pl. az ócsai)

Természetesen tudomásul kell venni, a korábban felvázolt "tóelmúlási" lépéseket is, amiket a szerves anyag felhalmozódása, az erdősödés okoz, ha a körülmények megengedik, mert pl. a legeltetés megakadályozza az erdősödést és szikesedés is igen kevés növénynek kedvez, ezek a feltételek lassíthatják vagy meg is állíthatják a hagyományos értelemben vett tófeltöltődést. (A "helyben termett" elsősorban növényi eredetű szerves anyaggal feltöltődést; mert a szél által hordott por és az esetleges patak-, folyó kapcsolat is feltöltheti a tavat.)



 -- Hol voltak eddig az angolul beszélő földrajzos és/vagy nyelvész tudósaink? 
-- Vagy a szláv eredet jó volt? (A Merzse néveredetről folyik a vita. . . de biztos találnák más eseteket is)
-- Csak az volt jó?

Fordulat

A marsh-mocsár fordítás ismeretében tovább kutattam és találtam egy nagyon jó tanulmányt, amiben a magyar szerző egy másik Merse (Nem a budapesti!) néveredetét kutatja. 


 Annyit elárulhatok, hogy a szerző a szláv eredetet elveti, említi a Merse-marsh hasonlóságot (Végre valaki!), de mélyebben nem foglalkozik vele; és ami számomra meglepő, hogy több hasonló magyarországi és külföldi földrajzi nevet is bevon a vizsgálatba, de a budapesti Merzse-mocsarat nem! 
Csak találgatni tudok: a tanulmány az internet általános elterjedése előtt készült, és az elérhető térképek hiányossága/részletessége miatt maradt ki a Merzse-mocsár? (A budapesti Merzse nem túl nagy terület, ma már. . .)

-- Vagy?

Mégis használt internetet a szerző, de ebből a lentebb olvasható nem magyar nyelvű felsorolásból felsorolásból vette az ötleteket, amiből kimaradt a budapesti Merzse-mocsár? (Ő Merse-t keresett. . .)

Merse may refer to:

  • The Merse (river), in the Italian region of Tuscany
  • The Val di Merse, an area including the valley of the river Merse
  • the Merse (Scotland), a territory located on the boundaries of Scotland and England on the east side; today part of Berwickshire
  • A Scottish name for Salt marsh, an environment periodically flooded by sea water
  • Merse (politician), an Inner Mongolian revolutionary of the 1920s and 1930s


A fenti szöveg forrása: https://en.wikipedia.org/wiki/Merse
Fontos megjegyezni, hogy a fenti listán szerepel a marsh-mocsár szó, mint főnév, és a Merse, mint tulajdonnév is, ráadásul két egymástól távoli térségben: Skócia és Olaszország.
Az olaszországi Merse folyó: https://en.wikipedia.org/wiki/Merse_(river)


Idézet a fenti wikipédiás oldalról: 

"Val di Merse Siena tartomány egyik régiója, Toszkánában, a Felső-Maremma határán. A terület a Farma és a Merse folyók közötti területet foglalja magában." (Merse-völgynek fordíthatnánk)

Feltűnt a hasonlóság, Vál község:  https://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A1l

De, egyéb nyelveken is egész hasonló a völgy szó. . .

A  "Scotland"(skóciai) Merse is több, mint elgondolkodtató: 

"Berwickshire, including both the Lammermuir and Lauderdale districts; in proper topographical nomenclature, based on strict reference to geographical feature, it is all the low country between the Lammermuirs and the river Tweed, and includes all the Merse district of Berwickshire, with all the parts" 

A fenti, (eredeti, angol) szöveg forrása: https://www.visionofbritain.org.uk/place/26111
(Ez egy skót folyóiratban jelent meg 1882-ben!)

Google fordítás: Berwickshire, beleértve mind a Lammermuir, mind a Lauderdale körzetet; megfelelő földrajzi jellemzőkre való hivatkozás alapján, ez az egész alacsony ország a Lammermuirs és a Tweed folyó között, és magában foglalja Berwickshire egész Merse körzetét, annak minden részével. 
Ezt tovább fordítva magyarra: a Lammermuirs és a Tweed folyó közötti mély fekvésű terület magába foglalja Berwickshire teljes körzetét a Merse területével együtt.

A skócia Merse egy régi térképen:


A kép kattintással nagyítható!

Érdekesség: Hadriánus és Antonius fala közt nagyjából félúton található Merse, Antonius fala korábbi, azt a területet nem tudták tartani a rómaiak, ezért épült később délebbre, a jóval erősebb Hadriánus fala, mindkettő az északi kelták ellen.  (a földrész legkeskenyebb részén találhatók, könnyen megkereshetők a térképen)

Hadriánus fala: 

Az egyik fal főszereplője ennek a filmnek, (hiteles, nem hiteles?), de jó film: 

Ezt írja a wikipédia:
Merse, Skócia (Scotland) https://wikishire.co.uk/wiki/The_Merse

(Lentebb magyar fordítással is olvasható!)

"The Merse is the major agricultural district of Berwickshire, comprising the pastoral lands between the River Tweed to the south and the hill country of Lammermuir to the north and west. The name of the Merse is also used on occasion as a byname for Berwickshire as a whole.[1]

This is the largest and most southerly of the natural districts of the county, the other important districts being Lammermuir and Lauderdale, and it is in the Merse that the main towns of Berwickshire are found. It is a richly fertile land, of crops and well-fed livestock, the land level by the rivers and elsewhere undulating and wooded.

The origin of the name is not settled. A "merse" is a marsh, and it could refer to the marshy land beside the Tweed and its tributaries. It is indeed a word attributed to such landscape elsewhere. 

Blau's 'Atlas of Scotland' of 1654 however names the district Marcia (a Latinised name for his Latin text) and identified the word as derived from "March"; a borderland, which is from the Old English mearc, and this may then be the origin. Blau notes that the Earldom of March had its lands here."

Blau "skócia atlasza": https://maps.nls.uk/atlas/blaeu/atlas_index.html


Google fordítás: "A Merse Berwickshire legnagyobb mezőgazdasági körzete, amely magában foglalja a legelő területeket délen a Tweed (Tweed gyapjúzakó!) folyó, északon és nyugaton a Lammermuir hegyvidék között. A Merse nevét alkalmanként Berwickshire egészének vezetékneveként is használják

Ez a megye természetes körzetei közül a legnagyobb és a legdélibb, a többi fontos körzet Lammermiur és Lauderdale, és a Merse-ben találhatóak Berwickshire fő városai, gazdag termékeny föld, növények és jól táplált állatok, a folyók és másutt hullámzó és erdős talajszint." (Az utolsó mondatrészt mi úgy mondanánk, hogy dombvidéki erdőség: T.G.)

"A név eredete nincs rendezve. A "merse" egy mocsár, utalhat a Tweed és mellékfolyói melletti mocsaras földre. Valóban olyan szó, amelyet másutt ilyen tájnak (mocsár, mocsaras) tulajdonítanak. 

Blau 1654-es "Skóciai atlasza" azonban megnevezi a körzetet Marcia (ez a latin nyelvű neve, latin szövegből kiemelve) és a szó, a "márciusból" származik; határvidék, amely az óangol mearc-ból származik és ez lehet az eredete. Blau megjegyzi, hogy a marciusi korházának itt voltak a földjei." 

Az utolsó mondat a google poénja. . . általában vázlatosan jól fordít, de bizonyos szavak félrefordítása hasonló eseteket okozhat.

A közbenső mondat is elég bonyolult, de megnéztem, a szövegben így van, határvidék: "az óangol "mearc" szóból származik, és ez lehet az eredete, ami azért érdekes, mert skóciában miért lenne óangol eredetű a terület neve?

Megkerestem a "mearc" szót a wikipédián: azt írja, hogy óangol, de (proto) nyugat germán nyelvből ered (Talán eddig ez a legtávolabbi pont az időben és térben is. . .):


Én maradnék a mocsár, mély fekvésű terület jelentésnél, véleményem szerint időrendben így történt: (angliai) Merse (mocsár), de mivel valóban határvidék, ezért abban az értelemben/jelentésben is elkezdték használni. (Hétköznapi, de nem földrajzi példával élve: ma már minden láncfűrészt stihl fűrésznek neveznek, és minden elektromos köszörű flex a köznapi használatban, pedig ezek márkanevek: Stihl, Flex.

https://en.wiktionary.org/wiki/mearc


És itt is van,

 de van benne még egy csavarás, ez a Mercia nem a Merse vidék: "Mercia vagy a Merciai Királyság (óangol nyelven Miercna rīce) egyike volt a hét angolszász királyságnak. Neve az angolszász mierce vagy myrce kifejezésből ered, ami határvidéki népet jelent." 

A fenti szöveg forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Mercia


"ami határvidéki népet jelent."

Tudják, hogy hívták Merse lakóit?

-- "Merse" férfiaknak" (Néhány sorral lentebb olvasható az eredeti szövegkörnyezetében.) 


Itt azt írják, hogy a közép franciából ered a szó: https://www.wordsense.eu/marc/


Hogy mindenki biztosan értse: Blau (Blaeu) atlasza latinul íródott, amit aztán angolra fordítottak.

A latin eredetű "Marcia" szó, megtalálható az olaszban is, kiejtve valami ilyesmi: Maárcsa, ami azért érdekes, mert a budapesti Merzsét is írták Mercsének, ahogy arról már a második részben írtunk.

Később kiderül, hogy az olaszba nem a latinból kerülhetett a "Merse" szó!

Az idézett angol szöveg utolsó mondata még egyszer:

"Blau notes that the Earldom of March had its lands here."

Magyarul valami ilyesmi: "Blau feljegyezte, hogy March hercegének itt voltak földjei."

És elérkeztünk ahhoz a ponthoz, 

mint minden korábbi névmagyarázatot/néveredetet kutató esetünkben, csak most Skóciában járunk. . .

A terület kapta a nevét a tulajdonosról vagy a tulajdonos vette fel a terület nevét?

A Merzse-mocsár néveredet megoldása miatt kutatunk Skóciában, nem azért, hogy egyre bonyolultabb legyen. . . de, ott sem egyértelmű tényeket találunk.


Egy másik forrás, másként tudja


A Tweed és a Lammermuirs közötti alacsonyan fekvő kerületet "Merse" néven ismerik, egy régi skót szóból, az ártérről, és ez a név néha kiterjed a megye egészére. A lakókat "merse" férfiaknak nevezik. Eredetiben így szól: "Inhabitants are called "Merse-men".[2]"

A fenti szöveg forrása: https://hu.other.wiki/wiki/Berwickshire

A "Merse-men-hez" tartozó lábjegyzet: https://dsl.ac.uk/entry/snd/merse

Itt azért esetleg számolni kell azzal, hogy a "men" szó a mi "ember" szavunkkal megegyezik, ami ugye jelenthet férfit is, de nem az a fő jelentése.

"A re-Scotticised variant of Eng. marsh. The historical form is Merseq.v." Forrás: https://dsl.ac.uk/entry/snd/mersk

A google-val lefordítva, és némi magyarítás után: Az english "marsh" szó skót változata: mocsár. A történelmi forma Merse, q.v.


Nem szédülnek még? Azért az elgondolkodtató, hogy a budapesti Merzse-mocsár néveredetét latin-, óangol-, skót és (proto) nyugat germán szavakból próbáljuk megfejteni. . .

(Ha még valaki tudja követni: ártér-réti öntéstalaj, most nem is mondanék többet. . .) (Merzsa-rét)

(Itt küldeném üdvözletem Miroszlav bá'nak, akit megkérdezése nélkül belekevertek a Merzse-mocsár néveredetébe. . .)


Visszatérve a fordulatot hozó dolgozathoz, abból néhány fontos idézet: 

"Én nem ismerek magyar etimológiai magyarázatot a Merse névvel kapcsolatban. (A szláv Miroslav-ból való származtatásnak[6] semmi alapja sincs!)"

A szövegben az eredeti lábjegyzetszámot is benne hagytam, mert fontos!
Nézzük!

 [6] Mirsa, szerb-horvát eredetű személynév a Miros(l)avból. (Csánki 2: 775, 3:259; Kniezsa: MNny. 4: 224; Stanislav: SlovJuh. 2: 341, 560)

Úgy néz ki, hogy a Merzse, Merse néveredetben megtaláltuk csúsztatást, mert a Mirsa szó jelentését vették alapul, ezért nem jön ki a matek. . . A (m)Mirsa szót előző részünkben már kibeszéltük nem igazán szláv. . . 


További idézetek a dolgozatból:
 "Viszont a folyóvölgy nedves, mocsaras részéről történő elnevezés logikusnak tűnik. Merseburgnál még a FNESz. (124. old) is alátámasztja ezt az elméletet. Azt írja, hogy: Merseburg előtagja egy feledésbe merült középkori víznévvel lehet azonos, amely talán a Saale valamelyik morotváját, holtágát jelölte; vö. ófn. mari, meri „tenger”, sekély állóvíz, kfn. „mer”. Eredeti névalak Mersburg lehetett. (Engli 599; NDtSt. 114)”

Merseburg előtagja egy feledésbe merült középkori víznévvel lehet azonos,"
Itt egy picit kijavítanám a szerzőt, mert az eddigi kutatásaim alapján azt gondolom, hogy nem tulajdonnevet, hanem jelzőt, melléknevet (meghatározást) kell keresnünk, amiből aztán végül tulajdonnév vált (és úgy néz ki, hogy más esetekben is).

(A "mer" szónál kicsit "elkalandoztam", de nem Merseburgban, hanem a Kárpát-medencében. . .
Ha a fenti tanulmányt nem találom meg, akkor a most következő részt kihagyom, pedig az eredeti szövegemben már benne volt!

Nyelvészeink elképesztő csavarásokra képesek a várt eredmény elérése érdekében!
Példaként a Szent Korona egyik zománcképét hoznám, amit igen érdekes módon azonosítottak I. Gézaként, de ezt már a wikipédia is elítéli, ott pedig nehéz eltérni a hivatalostól -- rögtön "javítják". 
Vagy meg is történt? Sajnos nem rögzítettem a korábbi állapotot: https://hu.wikipedia.org/wiki/I._G%C3%A9za_magyar_kir%C3%A1ly Itt nem térnék ki rá, de vállalhatatlan csavarással lesz a zománckép feliratából I. Géza, aki nem hiszi járjon utána. . .)

Nézzük meg, hogy más nyelveken a mocsár szó "külalakja" esetleg hasonlít-e a Merzséhez?

De, előtte nézzük meg, hogy az angol nyelv nagy "kölcsönzője" a latin, hogy nevezi a mocsarat, esetleg a tavat.

A mocsár latinul: palus
"mocsaras" latinul: Paluster/paludester
pl. a mocsári gólyahír: Caltha palustris

Balaton (tó) római kori neve -- a Seuso kincs ügye óta megtanulhattuk -- Pelso. . . lacus, amiből a lacus tavat jelent, a Pelso meg közel áll a mocsárhoz.
Nem gondolnám, hogy a Balaton korábban inkább mocsár lett volna, mint tó, bár azt tudjuk, hogy a tó környezetét alaposan átrendezte az "ember". (A Kis-Balaton éppen csak megmenekült, a déli part természetes fövenyét kővel rakták ki, ez megakadályozza tó természetes öntisztulását, volt olyan politikai időszak, amikor a Balaton teljes lecsapolása is szóba került, hogy aztán mezőgazdasági művelésbe fogják a medret. . .)
De, elképzelhető, hogy "Pelso lacus-nak, mocsaras tó-nak" hívták a rómaiak.
A latin fordítás nem hasonlít a Merzséhez, kiejtve a lehetőségek közül. . . ami véleményem szerint a római eredetet is kiejti. . .


A google további 109 fordítási lehetőséget ad, ebből kb. 25 esetben megegyező- vagy nagyon hasonló eredményt kapunk, a nyelvek földrajzi helyzete miatt elgondolkodtató már a hasonlóság is.
A google helyett a "tévedés jogát fenntartom", és egyéb kétségeim is vannak, de olvassák el a lenti listát, alatta leírom mire gondolok. . .

Magyar- Afrikaans: mocsár- moeras 

Magyar- Angol: mocsár- marsh

Magyar- Bangla: mocsár- মার্শ Mārśa


Magyar- Dán: mocsár- marsk


Magyar- Eszperantó: mocsár- marĉo

Magyar- Filippínó: mocsár- marsh

Magyar- Francia: mocsár- le marais

Magyar- Gudzsaráti: mocsár- માર્શ Mārśa

Magyar- Holland: mocsár- moeras

Magyar- Nyugati fríz: mocsár- moeras

Magyar- Norvég: mocsár- myr

Magyar- Nepáli: mocsár- मार्स Mārsa

Magyar- Maráthi: mocsár- मार्श Mārśa

Magyar- Khmer: mocsár- ម៉ាស meas

Magyar- Japán: mocsár- マーシュ Māshu

Magyar- Izlandi: mocsár- mýri

Magyar- Pandzsábi: mocsár- ਮਾਰਸ਼ Māraśa

Magyar- Sona: mocsár- marsh

Magyar- Szomáli: mocsár- marsh

Magyar- Szuahéli: mocsár- marsh

Magyar- Tadzsik: mocsár- марш marş

Magyar- Telugu: mocsár- మార్ష్ Mārṣ

A fenti lista forrása a Google.

Szép lista, néhány dologra felhívnám a figyelmet: az eszperantó nyelv hasonlóságára, amiről tudjuk, hogy európai, hasonló "külalakú" és jelentésű szavakból rakták össze, a másik az egykori  gyarmatok szóegyezései és végül az észak/nyugat európai egyezések. 
De, ezek mellett megjegyezném azt, hogy a "természeti népek" valószínűleg a saját szavukat használták a mocsár szóra (is), ha ilyen mértékű egyezést látunk, akkor a nyelvet erőszakosan megváltoztató és/vagy idegen szótár készítőkkel is számolnunk kell.
Majdnem azt mondtam, hogy leszámolnunk. . .




4. rész



A fenti térkép forrása:  

https://mapire.eu/hu/map/secondsurvey-hungary/?layers=5&bbox=2142093.5432658717%2C6013930.874292577%2C2154218.366877608%2C6017752.725706836

Az Osztrák-Magyar monarchia idején készült térképen ezt olvashatjuk: sumpf (Mercse Sumpf, így írva) de a sumpf németül inkább ingoványt jelent!!!! Emlékeznek az angol swamp szóra? Sumpf-swamp, ezek sem állnak távol egymástól, a pontos jelentésüket hagyjuk, egyszerűen vizes élőhelyek.


A német nyelv még tartogat számunkra meglepetéseket:

"Marsch" ist eine schon alte Bezeichnung für die ebene Landschaft der Nordseeküste mit überwiegend schweren Böden aus Schlick und mit hohem Grundwasserstand, dessen Schwankungen mit der Tide konform gehen, wenn nicht der Mensch durch Deich- und Wehrbau den Grundwassergang anders gestaltet hat (Mückenhausen, 1993)."

A fenti szöveg forrása: http://www.hydrologie.uni-oldenburg.de/ein-bit/11681.html

A korábban megismert angol marsh szó a németben kapott egy c-betűt: marsch (vagy az angolban hagyták el. . .), de úgy tűnik a jelentésük nagyon hasonló.

A fenti német szöveg google fordítása: 

"A "Marsch" régi neve az Északi-tenger parti sík tájának, ahol túlnyomórészt nehéz iszaptalajok találhatók, magas talajvízszinttel, amelynek ingadozásai összhangban vannak az árral, kivéve, ha az emberek másképp tervezték meg a talajvízfolyást azáltal, hogy megépítették gátakat (Mückenhausen, 1993)."

A fenti leírás azért érdekes, mert korábbi, "Ősdunás" kutatásommal párhuzam vonható; 


az Ősduna medre és/vagy az árterületének legtávolabbi pontja egybe esik a mai Merzse-mocsár területével, ugyanis attól távolabb már sokat emelkedik a térszint, például a közelben van egy másik Strázsahegy, a 17. kerületi, ami a Duna (Ister) természetes gátjaként is felfogható (a monorival együtt); ebből 2005-ben levezettem az "Isterázsahegy elméletem", itt olvasható: https://monor.hu/uploads/files/strazsa/2005/2005_07.pdf 
(4.oldal)


További hasonló földrajzi nevek:

Szóba került már Merseváti, itt olvashatunk róla bővebben:

https://szavakjelentese.blog.hu/2018/05/04/merse_kronika?fbclid=IwAR260mzE1aG9tfSHKi5AEpNmduphBqy5Q-Ht9Uc9Ak2hRvjmP3h9xUHhAtk

Mersevátiról egy jó tanulmány, ami szinte végig mocsarakról, vizekről szól. . .: http://cellbibl-digit.cellkabel.hu/mersevat_tortenete.2019.pdf

 Idézet a fenti írásból:
"A történelmi Nagy-Magyarországon három Merse település volt: Alsómerse és Felsőmerse Sáros megyében, Merse község pedig vas megyében. /17/" (14. oldal)

"A legmagasabb vízállások általában a hóolvadás idejére -március vége, április eleje- esnek. A vízállás második legnagyobb értéke a tavasz végi, kora nyári csapadék maximummal esik egybe. Ez az úgynevezett tavaszi zöldár ideje. Merseváton ez az áradás szokott károkat okozni szénakaszálás idején. Több ízben előfordult, hogy a lekaszált és száradó félben lévő füvet vízből kellett kimenteni." (9. oldal)

Az előző részből:

"Mersa név jelentését nem tudom megfejteni, de hogy szláv szó Mrsa-ból származik, biztos. Éppen azért írják egyszer Marsa-nak, máskor Mersá-nak, mert a magyar kisegitőhang nélkül nem tudta kimondani,"

Mielőtt valaki észrevenné a hasonlóságot: Merseváti nem azonos a korábban keresett állítólagos Mrsa szláv szóval, amit Mrsa alakban a google nem ismer, de végül Mrsav alakban megtaláltunk.

Merseváti=Merse+Váti, két település egyesüléséből keletkezett.


A Merzse név eredetéről, ami kizárja a szláv eredetet, de nem a mocsár jelentést erősíti: 

https://szavakjelentese.blog.hu/2018/05/04/merse_kronika?fbclid=IwAR260mzE1aG9tfSHKi5AEpNmduphBqy5Q-Ht9Uc9Ak2hRvjmP3h9xUHhAtk

Majs határában is van egy Mersa, sőt elárulhatom, hogy egy része ennek is mélyfekvésű terület, gyakorlatilag egy kis vízfolyás völgye. A mohácsi csatatér kutatása folyamán még lehet hallunk róla bővebben is!

Korábban felvetettük, hogy a Merzsa szó esetleg monori tájszólás, úgy néz ki nem, Majs elég messze van Monortól. . .


A fenti térkép forrása: 

http://www.mohacsvita.hu/eredmenyek/torokdomb


Hogy mennyire közel van Mersa a mohácsi csatatérhez az a lenti térképen látható!




A fenti kép forrása: 

https://mohacsicsata.blog.hu/2019/12/29/a_mohacsi_csata_regeszeti_vonatkozasai?layout=5&fbclid=IwAR2u6FzeJOySUfgFdWdmv3bButmVCRN9B2k6o9KUqjGxn4L5ukm2htUvl0I



Merszefalva: (csángó, sz betűs kiejtés:
Merszefalva is két folyó közti völgyben terül el.

Merseburg

Nekünk magyaroknak Merseburg Augsburggal együtt elég fájdalmas téma, annyit már tudunk, hogy Merseburg közel sem volt akkora veszteség, mint később Augsburg, ugyanis a magyar csapat inkább "megfutott", de nem veszett oda, a német adóbevétel bánta; igen, előtte a németek adóztak nekünk.
A német nyelvű wikipédia 

Merseburggal kapcsolatban a wikipédia említi a vizes élőhelyet, mint a névmagyarázat egyik lehetőségét, inkább a sumpf változatot, amit angolra a google swampnak fordít, de Mars Isten is szóba kerül, lásd viccesre sikerült korábbi írásaink:  




Ehhez annyit tennék hozzá, hogy a  magyar átlagember sem igazán tudja, hogy a láp, mocsár, ingovány, fertő között mi a különbség, vagy van- e egyáltalán alapvető különbség, egyébként van, de ezt idehaza nem mindenki tudja, és lehet a német nyelvterületen sem, visszautalnék itt a Merzse Sumpf (ingovány) elnevezésre, ami egyértelműen német anyanyelvű térképkészítőt feltételez (II. katonai felmérés térképe)

Ez sok minden megmagyaráz:

"Mind az ószász, mind az óalnémet kifejezés elterjedt a szakirodalomban és általában ugyanazt jelentik. Az óalnémet ugyanakkor az utóbbi évtizedekben a nyelvtudományban egyre elterjedtebbé vált. Ezen elnevezésnek ugyanakkor sok nyelvész szerint az a hátránya, hogy a német(ség)hez való tartozást szuggerálja, holott ebben a korai korszakban még sem német, sem angol nyelv a mai értelemben nem létezett, hisz a korai német és a korai angol egészen az első ezredfordulóig kölcsönösen érthető volt, sőt még a Hanza idején sem jelentett különösen nagy problémát az alapvető kommunikáció."



Remélem többen észrevették, hogy a Morethon in Marsh nevű várost nem elemeztem! Idézet a wikipédiáról: "Moreton-in-Marsh is a small market town in the Evenlode Valley," Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Moreton-in-Marsh
Google fordítás: "Moreton-in-Marsh egy kis mezőváros az Evenlode-völgyben," Moreton in Marsh is folyóvölgyben található, a wikipédiás névmagyarázatban a mocsár és a határ szó is szerepel, mint lehetséges jelentés.



Kiegészítés, 2023. dec. 1.: https://en.wikipedia.org/wiki/Marsa,_Malta


A négy rész összefoglalása: 


Egy monori népmeséből kiemeltem a "Merzsa-rét" helynevet, amit az elérhető adatokból a budapesti Merzse-mocsárral azonosítottam -- felvetettem, hogy a "Merzsa" szó esetleg monori/monari tájszólás -- kutattam a jelentését/eredetét, az "összes" párhuzamot megvizsgáltam, a "hivatalos" szláv eredetet nem sikerült igazolni, de eközben sok hasznos tudást osztottam meg a vizes élőhelyekkel kapcsolatban. 
A kutatásaim közben egy "nemzetközinek is nevezhető", de valószínűleg közös gyökerű, "folyóvölgy, mély fekvésű terület, ártér, mocsár" jelentésű szót találtam, ami nagyon közel áll a Merzse-mocsár írásmódjához és kiejtéséhez, ez természetesen lehet véletlen egyezés is, de az eddig megismert részletek alapján úgy látszik, hogy a jelenleg elfogadott névmagyarázat -- a szláv eredetű Miroszlav személynév -- rövidüléséhez és "Merzsüléséhez" ettől nagyobb véletlen szükséges. A négy rész tartalmának ismeretében azt javaslom, hogy a Merzse-mocsár néveredetéhez, a jelenlegi eredmények pontosításáig használjuk a következő meghatározást:  "több -- valószínűleg közös gyökerű -- nyelven: folyóvölgy, mély fekvésű terület, ártér, mocsár". 
Tóth Gábor 2014-2021

Práczki István, Koricsánszky Atilla, dr. Halász János, Kondás Imre, Varga Csaba, Kiss Dénes mosolyog. . .  :) 

Mai írásomról fontos tudnivaló, hogy akkor is megírtam volna, ha semmi köze Monorhoz, minden adat nem került bele, és még bőven van rajta javítanivaló, szerintem folytatása következik. . .


Minden észrevételt szívesen fogadok!
(Ugyanitt jó állapotú időgépet vásárolnék. . .)










2021. június 15., kedd

Gladiátorok, zsoldosok mars hazafelé!

 Az előző számunk olvasóinak a cím ismerős lehet, ami talán félrevezető -- többszörös jelentéssel bír -- nem küldök senkit sehová, pedig lenne pár ötletem. . .  :) 

Aki nem olvasta az "első részt" itt megteheti: http://monoldal.blogspot.com/2021/06/mit-kerestek-monoron-gladiatorok.html

A Merzsa/Merzse helynév kutatása közben sok lehetőség megfordult a fejemben, még a címben szereplő, gyerekkorunkban sokszor hallott kifejezés is.

(Az alkalmazására az egyik legjobb példa, amikor az általános iskolai évnyitó a Kistó partján ért bennünket. . .) :)

De, honnan ered a "mars" szó és használata?

Elég rendesen beleástam magam a Merzse témába és mondhatom, hogy már vártam mikor jön elő a "mars" szó megfejtése, csak úgy oldalszálon -- semmi meglepetés.

(A Merse földrajzi név eredetének/jelentésének kutatása közben felmerült Mars isten neve is. . . erről bővebben a következő részekben olvashatnak.) https://hu.wikipedia.org/wiki/Mars_(isten)


march

https://www.wordsense.eu/march/

Translations
march - formal, rhythmic way of walking




  • Afrikaans: mars‎, marsjering‎
  • Arabic: مَسِيرَة‎ (fem.)
  • Armenian: քայլերթ
  • Belarusian: марш‎ (masc.)
  • Bulgarian: марш‎ (masc.)
  • Catalan: marxa‎ (fem.)
  • Chinese:
       Mandarin: 行進‎, 行进‎ (xíngjìn)
  • Czech: pochod‎ (masc.)
  • Danish: march‎ (common)
  • Dutch: mars
  • Estonian: marss
  • Finnish: marssi
  • French: marche‎ (fem.)
  • German: Marsch‎ (masc.)
  • Hebrew: צעידה‎
  • Hungarian: menetelés‎, menet
  • Icelandic: marsering‎ (fem.)
  • Italian: marcia‎ (fem.)
  • Japanese: 行進‎ (こうしん, kōshin)
  • Korean: 행진
  • Latvian: maršs‎ (masc.)
  • Norwegian: marsj‎ (masc.)
  • Persian: مارش‎ (mârš), راه پیمایی‎ (râh-peymâyi)
  • Polish: marsz‎ (m-in)
  • Portuguese: marcha‎ (fem.)
  • Russian: марш‎ (masc.)
  • Scots: mairch
  • Scottish Gaelic: màrsail‎ (fem.)
  • Slovak: pochod‎ (masc.)
  • Slovene: marš‎ (masc.)
  • Spanish: marcha‎ (fem.)
  • Swahili: machi
  • Swedish: marsch‎ (common)
  • Tagalog: martsa
  • Turkish: yürüyüş‎, geçit‎, alay‎, marş‎, yortuş‎
  • Ukrainian: марш‎ (masc.)
  • Walloon: måtche
  • Yiddish: מאַרש‎ (masc.)


A fenti felsorolás forrása: https://www.wordsense.eu/march/

Ha jól számolom, a "mars és társai" nagyjából 25 nyelven jelenti ugyanazt; hogy ki használta elsőként és ki adta át kinek. . . ebbe most nem mennék bele, de a felsorolás végigolvasását ajánlom mindenkinek!




Minden észrevételt szívesen fogadok, aki hallotta a "mars" szót -- a ma bemutatott jelentéssel, kérem jelezze valamilyen formában!

(Ugyanitt jó állapotú időgépet vásárolnék. . .)





















Mit kerestek Monoron a gladiátorok?

 Nyomtatott sajtóhibával jól állunk, nincs szükség rá, hogy visszamenjünk néhány évtizedet az időben, és néhány megyét távolodjunk az országban hibákat keresve, de a következő írást kár lenne kihagyni, ezt írta a Kisalföld folyóirat 1967 januárjában:




Idézet a fenti képről:

"Tavaly jelent meg (a Kisalföldben) 

"Ave Caesar, monorituri te salutant!" 

Az eredeti formulával -- amelyben még "morituri" szerepelt -- a gladiátorok köszöntötték a császárt az arénában: 
"Üdv Neked Caesar tisztelegnek Előtted a halálba indulók!" 

De, hogy miért mennek monori kirándulásra a gladiátorok, az máig megfejtetlen titka marad szépen fejlődő idegenforgalmunknak."


A fenti kép és idézet forrása:

https://adt.arcanum.com/hu/view/Kisalfold_1967_01/?query=monor%20galamb%C3%A1sz&pg=47&layout=s

Azt mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy a hiba és a hibajavítás is ugyanabban a folyóiratban jelent meg, ami a vicc ellenére komoly önkritikának is értékelhető.

Aki érti és szereti a viccet a következő, szintén rövid megjelenésünkben is talál majd okot a jókedvre.

Szükségünk van rá. . .


Minden észrevételt szívesen fogadok! 

(Ugyanitt jó állapotú időgépet vásárolnék. . .)


Tóth Gábor, 2021. június 15.

A Monoldal fő támogatója a 2021-ben 35 esztendős Tóth Karosszéria Monor

https://www.facebook.com/T%C3%B3th-Karossz%C3%A9ria-Monor-T%C3%B3th-J%C3%A1nos-karossz%C3%A9ria-lakatos-mester-299265606750411/?fref=ts





2021. május 9., vasárnap

Adalékok Monor település néveredetéhez -- néhány gondolat a „Merzsa” szóról (2.)

Emlékeztető 


Az első részben egy monori népmeséből kiemelt földrajzi név 
-- a Merzsa-rét -- kutatásába kezdtünk. 
Megismertük a rét szó jelentését, amiből -- és a mesében leírt útvonalból -- arra következtettünk, hogy a Merzsa-rét, valószínűleg Budapest 17. kerületében lévő Merzse-mocsárral azonosítható. 
Felvetettük, hogy a "Merzsa" szó esetleg monori/monari tájszólás. 
Érintettünk vizes élőhelyekkel kapcsolatban megjelent téves információkat (Monori Strázsa), amik elemi, általános ismeretek hiányából fakadnak, és helyrehozhatatlan károkat okoznak a vizes élőhelyek megítélésében és védelmében (is).
Az első rész itt olvasható: 

A lenti térképen: Mercse Sumpf (Így!)





A Merse/Merzse/Mersa/Merzsa/Mirsa/Mirza szavak eredetéről és jelentéséről eddig ezt tudtuk 

(A lehetséges párhuzamok kutatása)

A wikipédia ezt írja:

"Merse szláv eredetű régi magyar férfi személynév, valószínűleg a 


Miroslav szláv rövidüléséből ered, a jelentése béke + dicsőség.

(A Merse napjainkban is anyakönyvezhető utónév.)

Egy ismeretterjesztő blog ezt írja:

"A Merse szó -- néha így is nevezték a mocsarat -- egy szláv eredetű férfi keresztnév, (Valószínűleg a Miroszlav változata.) 
A Merzse mocsár az 1810-es évektől a II. katonai felmérésig (1859) Mercse-Sumpf néven szerepel a térképen, lehetséges, hogy a német térképészek félrehallották a nevét" 
Fenti szöveg forrása: 

(Az utolsó mondatrészt az írásunk első részében mi is így gondoltuk; lásd a fenti térképet!)

Egy (rákoskerti) helytörténeti cikk ezt írja: 
"A Merse szó jelen formája nem elírás. Rákoskert, Rákoshegy határterületén elterülő mocsaras terület nevének eredet-vizsgálata szerint: a Karoling-kori (800-as évek eleje) mosa szóból több átmenettel származtatott merse szóváltozata esetünkben: vizes, lápos, ingoványos, állat- és növényfajban tájgazdag, szemet gyönyörködtető, mese-szerű tájadottságot jelöl. Hazai helységnévben legrégebbi előfordulása, a mai Zalavárnak a 840 -es évekből származó térképéről ránkmaradt neve Mosaburg. Ennek magyarított későbbi változata a Mocsárvár. Említhető még a Merseburg külhoni- ill. a hazai Mersevát helységnév, valamint a Szinyei Merse régi családnévben is előforduló verzió, ami mind csak tovább erősíti a szófejtés eredetvalóságát. A továbbiakban - írva és mondva helyesen - az alapszó származás-, származtatás- és jelentés szerinti eredeti alakjának megfelelően, (a korábbiakban téves, népiesen terjedő „Merzse” helyett) a Merse szóformát használjuk. Ahogyan azt elődeink is tették, ahogyan azt jó néhány korabeli térképen is jelölték."
 
2. oldal

Ezt a néveredetet itt olvashattunk először, sajnos a szerző semmilyen forrást nem ad hozzá, lehetséges, hogy a saját elmélete. A "mosa" és a "merzse" szavak összekapcsolása nem is teljesen alaptalan, a következő -- harmadik -- részben visszatérünk rá. A korabeli térképeken szereplő helyesírást már sokszor megbeszéltük, sajnos azt teljesen hitelesnek nem vehetjük, de az anyanyelv átadása hiteles, emellett számolnunk kell a betelepítések okozta torzulásokkal is, ezt leszámítva a nép nyelvében megmaradt kiejtés véleményem szerint még hitelesebb, mint a (láthatóan) rossz helyesírással készült leírások, térképek. A Mocsárvár-Mosaburg sztorit itt most nem részletezném Bakay Kornél elmondta már párszor, jó lenne figyelni rá: https://hu.wikipedia.org/wiki/Mosaburg
Azért tettem a wikipédiás forrást, mert itt a szakemberek igen gyorsan átszerkesztik a nekik nem tetsző oldalakat, de Bakay Kornél és az őt megelőző kutatók túl sok bizonyítékkal szolgáltak. . . ami nagyjából ez: Mocsárvár nem Mosaburg.


A merse(váti) kúriához kapcsolódó családtörténet ezt írja:

"Az Árpád-korban a Merse még keresztnév volt – viselője, akárcsak a Káldyak őse, Kemenesaljáról származott. A Merse egyébként örmény eredetű régi magyar név, jelentése: nemes úr, herceg. (Bár akadnak, akik a szláv Miroslavból származtatják.)"


A Turul (1883-1950) ezt írja:

"Merzsa utódai tehát: a Kendiek, (Pós) Váraljaiak, Dobszaiak és Kellemesiek és a többi Batk-utódokkal együtt valószínűleg az Ajton nemzetség tagjai." 

Ebből az eredet- és a jelentés sem derül ki, de a magyar Ajton nemzetség a legrégebbiek közül való: https://hu.wikipedia.org/wiki/Ajtony_vez%C3%A9r


(Az érdekes, hogy a Merzsa szót még nem hozták kapcsolatba a Merzsével, nem gyakori, de mai is létező családnév.)


A Turul (1883-1950) máshol ezt írja:

"A hevesmegyei Csehi birtokosának, Pósnak atyját másként Mersa-nak és Merse nek is irták. Mert Pós fiai 1310-ben megosztozván birtokaiban, azt mondják, hogy Csehin kivül a szintén hevesmegyei Bolya falu (most Pétervásárától keletre eső puszta) is az övék.* E Bolya (Buya falut atyjuk, Pós 1284-ben szerezte és ekkor Póst Mersa fiának irják.* 1359-ben, mikor a Varaszayak nagyanyjuknak leánynegyedét e Pós unokáitól megkapják, nagyanyjukat «filia Merse»-nek irják.* Mivel pedig e helyütt a név latinosan birtokos esetben áll, annak nevező esete Mersa vala." 
(Itt sem derül ki az eredet vagy jelentés, de az utolsó mondat a monori népmese Merzsa szava miatt fontos, illetve azért mert a kétféle írásmódra is felhívja a figyelmet, azt jegyezzük meg, hogy: "latinosan". Ami jelentheti azt, hogy nem magyar anyanyelvűek jegyezték le, vagy magyarok "próbálkoztak" a latinnal a kezdetleges, korabeli helyesírásnak megfelelően.)
Ugyanitt kicsit lentebb olvasható: "A Mersa név jelentését nem tudom megfejteni, de hogy szláv szó Mrsa-ból származik, biztos. Éppen azért írják egyszer Marsa-nak, máskor Mersá-nak, mert a magyar kisegitőhang nélkül nem tudta kimondani, hanem a bretva-ból vagy borotvát vagy beretvát csinált, épúgy Mrsa-t is hol Marsa, hol Mersa-nak próbálta kiejteni. A Mersaból aztán a hangilleszkedés törvénye szerint lett Merse. (V. ö. Gecsa = Gecse, Becsa = Becse stb.)"


A fentiekhez  annyit fűznék hozzá, hogy a google nem ismeri a szláv Mrsa szót (cirill betűkkel sem), ha egy közismert betegség nevének rövidítésétől eltekintünk, mert annak találatai "ágynak döntik" a google-t is. . . 
"Az MRSA létrejötte (sajnos) a több évtizedes felesleges antibiotikum-használatnak köszönhető." MRSA népies nevén: kórházi fertőzés!!!


A wikiszótár a Mirza szóról:

"mirza (főnév)

fejedelem, nagyúr, név előtt: úr" 

Forrás: https://wikiszotar.hu/ertelmezo-szotar/Mirza


A Merza szóról ezt írja a magyar-örmény családneveket összegyűjtő kiadvány:

Merza. Mirza perzsa nyelven előkelő urat, herceget jelent, valamivel magasabb rang, mint a khán. Mirzából lett a Merza. Régi írásokban Mirza alakban fordul elő. A mirza szó mint cím az örményeknél is használatos volt. (Mirza, Mrza, Merza)

Összefoglalás
Visszatérve a koronként/helyenként másképp leírt Merzse-mocsárhoz, sajnos a fent bemutatott néveredetek/névmagyarázatok nem sokat segítenek a Merzse-mocsár nevének megfejtésében; jelenleg nem ismerjük a terület egyik birtokosát/bérlőjét sem, amiből esetleg a nevet eredeztethetnénk.

Vége a második résznek, folytatása következik.

Mai írásomról fontos tudnivaló, hogy akkor is megírtam volna, ha semmi köze Monorhoz. . .

(Ugyanitt jó állapotú időgépet vásárolnék. . .)


Minden észrevételt szívesen fogadok!


















































2021. május 3., hétfő

Adalékok Monor település néveredetéhez -- néhány gondolat a „Merzsa” szóról

Mai témánk egy monori népmesében szereplő "Merzsa" szó.


A Monor néveredetéről szóló sorozatom harmadik részében már szerepelt az a bizonyos monori népmese; mára rövid írást terveztem (nem sikerült), aki még nem olvasta, itt találja az írásom felújítás előtti változatát: https://www.facebook.com/notes/626320208064105/

(Sajnos ezt a facebook már nem engedi javítani, majd újraírom itt a blogon.)


A monori népmesében szereplő "Merzsa rét" a Monor "környéki" helyneveket és a mesében leírt útvonalat értelmezve nagy valószínűséggel a mai Merzsével, Merzse-mocsárral vagy az azt övező réttel azonosítható.


Fent: a Merzse-mocsár pallósora, őszi "kisvíznél" (2012). A kép készítése idején még nem volt meg a tanösvény.

(Természetesen az sincs kizárva, hogy egy másik, azóta feledésbe merült helyről van szó -- esetleg a mesének nincs kutatható mélységű valóságtartalma -- de mi csak a "meglévőt, általunk ismertet" kutathatjuk. . . ennek a mondatnak később még szerepe lesz.)
A lejegyzett népmesétől és Monor környékétől távolodva, később néhány hasonló földrajzi nevet és azokhoz kapcsolódó tanulmányokat is megvizsgálunk majd!


Most olvassuk Vitálisné dr. Zilahy Lídia által lejegyzett, 2001-ben halála után megjelent történetet: 
"A monori református családok körében élő szájhagyomány szerint a Monar nemzetségbeliek "Liliomos" (Nagy) Lajos király uralkodása alatt a Székelyföldről az Orgovány, Tunguz, Zsiger és Monar területén szállásoltak.
Végleg Zsigeren és Monaron telepedtek meg, és "Eleink nagy méneshajtásokat végeztek. Ekkor még. . . elbeszéléseik szerint sátrakban éltek.
A ménest Orgoványtól a Merzsa réten, Zsaróka hegyen, Tunguzon, Mádin, Zsigeren, a mai Monoron és Monorierdőn át a mai Baltás erdőig hajtották.
Csak később telepedtek meg Monoron"
A fenti szöveg forrása: Kiss Attila, Ködbe vesző múlt/Monor néveredetéről, (Monori Múzeumi Füzetek 1., MBK 2014), a monori könyvtárban elérhető.

Ebben elsőre egy "hibát" találtam -- amit egyébként én is elkövettem tíz éve, amikor a Mádi helynevet nem ellenőriztem -- a Mádi valószínűleg az újkorban élt tulajdonosról kapta a nevét -- ezért a Liliomos király idejében nem ismerhették. 

Talán egy gondolatot idéznék a fent belinkelt írásomból: a népmese első lejegyzője Borzsák Endre volt, az ő írásában még nem szerepeltek a később megismert konkrét helynevek, ezért azt sem zárhatjuk ki, hogy a népmese a két lejegyzés között eltelt időszakban vagy a lejegyzéskor is változott (bővült). . . De, ismerve a szerzőket, akkor nevezhetjük műmesének is. Én így látom. 

A "Merzsa" monori tájszólás lenne?

Egy dolog eszembe jutott, talán már tudják, hogy Monor első említése Monar volt, Vitálisné dr. Zilahy Lídia szerint még a közelmúltban is hallható volt a "monari, monariak" változat, lehetséges, hogy az egyébként Merse, Merzse, Mercse néven említett (írt) helyet csak a "monariak" hívták "Merzsának"? Tájszólás lenne?
(Természetesen itt megint csak akkor fűzhetjük tovább a szálakat, ha az eredeti történetben valóban szerepelt a Merzsa helynév. . .)


A Merzsa szóról bevezetésképpen ennyi, most nézzük meg a rét szó jelentését, fontos, mert megerősíti a budapesti, 17. kerületben lévő Merzse további kutatásának jogosultságát.


A rét szó jelentése

Rét

(Pl. a Merzse-mocsár szomszédságában: Gyolcs-rét, vagy a 
monori Város-rét, az ócsai Selyem-rét, hogy csak a közelieket említsük. 


Fenti kép: idős nyárfa a Gyolcs-réten, a kép készítése idején még nem volt meg a tanösvény.



Érdekes, hogy a rét legrövidebb és talán legpontosabb meghatározását a Katolikus Lexikonban olvashatjuk:
„rét (latinul pratum): jó vízellátású, zárt gyeptársulás. Természetes eredetű a mocsár-, láp(rét), mesterséges a kaszáló (lásd széna). A (rét) legeltetés következtében (lásd) legelővé alakul. A Szentírásban a mértéktelenség képe (Bölcs 2,8).”
A fenti (kiegészített)szöveg forrása: 
A Merzse szó a földrajzi nevek és helyek közül a kedvenceim közé tartozik, emellett az sem hagynám ki, hogy a Merzse-mocsár Budapest szűk környékének egyik utolsó csodája, aki még nem látta mielőbb nézze meg!


Amint a lenti műholdas térképen látható, a Liszt Ferenc repülőtér-, Budapest- és Ecser szorongatja a haragoszöld színű Merzse-mocsarat, körben mezőgazdasági területeket láthatunk, ami "ütközőzónának" is felfogható, ha megfelelő a tájhasználati mód: legeltetés, megfelelő időben végzett kaszálás, korlátozott számú és szabálykövető kiránduló. . . követem a eseményeket és azt látom, hogy ezek sajnos nem minden esetben valósulnak meg. 


A fenti térkép forrása: Google

Külön felhívnám a figyelmüket a kép bal felső sarkában látható fényképre, ugyanis néhány évvel ezelőtt a helyi újságban (Monori Strázsa) egy teljesen megegyező fényképpel a káros belvizet illusztrálták, és kérésemre sem történt kiigazítás! 
Nem tudom, hogy rajtam kívül volt-e más, aki jelezte ezt a megbocsáthatatlan hibát, -- vagy ez is a kiigazítás nélkül maradt -- magányos szélmalomharcaim egyike volt.
 Magáról a jelenségről az "írástudók árulása" kifejezés jut eszembe, átgondolva, bizonyos döntések és ezekből eredő folyamatok érthetővé válnak (csak egy példa ami a környezetünkkel kapcsolatos: olyan helyekre ültetnek idegenhonos fákat, ahol talán sosem volt még fa se,  a jelenlegi növényzet már jól körülhatárolható évszázados "legelő";  ahol már vannak fák, ott találnak indokot arra, hogy kivágják).
Aki szeretné megnézi a lenti linken megtalálja a Monori Strázsában az 5. oldalon, de még egyszer mondom, a szöveg és a kép nem vág össze, amit látnak azt kizárólag elrettentésnek lehet használni!!!

Lelkes Merzse-védők rendszeresen új hírekkel jelentkeznek az fb oldalakon:


Akit bővebben érdekel a Merzse-mocsár, itt egy alapos dolgozatot olvashat: https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/37696/Nemetberta_Meszaros.pdf?sequence=3&isAllowed=y 

Teljesen véletlen összefüggés, a két szerző talán nem is tudja (sokadik átvétel), hogy Vitálisné dr. Zilahy Lídia mondatait idézik, csak rossz helyen, ugyanis Lídia néni azokat a mondatokat a monori vizes élőhelyekre írta és nem a Merzsére. Ezt könnyen felismertem, mert a monori Kistóról írt mondókámba Lídia néni gondolatait is felhasználtam, itt olvasható a mondóka: 



Vége az első résznek, folytatása következik! 

Mai írásomról fontos tudnivaló, hogy akkor is megírtam volna, ha semmi köze Monorhoz. . . 


Minden észrevételt szívesen fogadok! 

(Ugyanitt jó állapotú időgépet vásárolnék. . .)


Tóth Gábor, 2021. május

A Monoldal fő támogatója a 2021-ben 35 esztendős Tóth Karosszéria Monor

https://www.facebook.com/T%C3%B3th-Karossz%C3%A9ria-Monor-T%C3%B3th-J%C3%A1nos-karossz%C3%A9ria-lakatos-mester-299265606750411/?fref=ts






























2021. április 3., szombat

Dreher sörfőzde főraktára Schlesinger Ignác Monor -- egy sörösüveg bemutatása

 

A vírusvédekezés okozta "locsolási tilalom" szerintem nem akadályozza meg a sörkedvelőket, hogy -- vallástól függetlenül -- a húsvéti sonka és főtt tojás elfogyasztása után legurítsanak egy-két pohárral, a ma bemutatásra váró sörösüveg üres -- ettől senki sem lesz másnapos --, az olvasás közben megszerzett tudás remélhetőleg örök, esetleg idővel még bővülhet is. . .



 Dreher sörfőzde főraktára Schlesinger Ignác Monor

Így szól a képen látható sörösüveg felirata, ami a mai szemnek minden részletében igazi különlegesség: az alakja-, színe, és igen, jól látjátok a betűk kidomborodnak az üveg oldalából!

Van annak már tíz éve is, hogy egy internetes oldalon szerettem volna megvenni -- nem volt olcsó -- de valaki megelőzött. A vevőt megkerestem, aki elmondta, hogy sörösüvegeket gyűjt és ebből a fajtából még neki sincs, ez jól mutatja az üveg ritkaságát -- úgy érzem mégis jobb helye lett volna a Monori Helytörténeti Kiállításon: https://www.monorkonyvtar.hu/node/223

Az újdonsült tulajdonostól egy részletet sikerült megtudni: 0,45l az üveg űrtartalma, ebből következtethetünk a méretére.

Akkor sorban

Mi az a Dreher?

A mai nap is létező sörgyár oldalán olvashatunk a korábbi évszázadokról: https://www.dreherzrt.hu/rolunk/dreher-a-gyar/tortenelem/

Sörmúzeum: https://budapestkornyeke.hu/sorivok-nagy-pillanata-megujult-egy-latvanyos-reszleg-a-kobanyai-dreher-sorgyarban/


Dreher sör (fő)raktár Monoron?

Az üveg a tanú rá, egyébként nem sokat tudunk a raktárról.


Ki volt Schlesinger Ignác?

Monori kocsmáros, ahogy az a monori kocsmárosok listáján is olvasható, itt most éppen "é" -vel.


A fenti kép forrása: https://library.hungaricana.hu/hu/view/FszekCimNevTarak_27_024/?pg=1117&layout=s



Dr. Dobos György is írt Schlesinger Ignácról, lent olvasható 
(A kép kattintással nagyítható!)

A fenti kép forrása: Monori Strázsa
(18.oldal)


Lehet Monoron kívül is olvassák a Monoldalt . . .

Hol van Monor? Mi az a Monor?

Talán nem mindenki tudja, hogy a Monor településnév nem egyedülálló, sőt a korábbi évszázadokban gyakoribb volt, ezt Monor település nevének eredetéről című írásainkban már bemutattuk, itt olvasható a témába vágó rész: http://monoldal.blogspot.com/2016/11/monor-telepules-nevenek-eredeterol-5.html

A korábbi tapasztalataimat és a fentieket ismerve, azt gondolom, hogy egyes esetekben nem felesleges kiírni, hogy "Pest megyei" Monor -- ha a mi településünkről beszélünk!

(Az idősebbek emlegetik, hogy Monoron az Ady-Balassi sarkon és a régi gázcseretelep helyén is volt sörlerakat (Elképzelhető, hogy nem csak a térben, de időben is eltérve egymástól, ezekről a cégekről jelenleg semmit sem tudunk.) 

Péterffy István képei közt mintha lenne egy sörös. . .

És itt is van, a lenti képek felirata: Magyarország, Monor, Ady utca, sörlerakat (1969.)



A fenti kép forrása: https://fortepan.hu/hu/photos/?id=141718

Fortepan/adományozó Péterffy István



A fenti kép forrása: https://fortepan.hu/hu/photos/?id=141719

Fortepan/adományozó Péterffy István

De, ma nem a monori "sörtörténelem" megismerése volt a cél, hanem egy különleges sörösüveg bemutatása, ami mai írásunkkal Monor helytörténetének részévé vált.


Minden észrevételt szívesen fogadok!


Tóth Gábor, 2021. húsvét hétfő előtt két nappal




A Monoldal fő támogatója a 2021-ben 35 esztendős 






https://www.facebook.com/T%C3%B3th-Karossz%C3%A9ria-Monor-T%C3%B3th-J%C3%A1nos-karossz%C3%A9ria-lakatos-mester-299265606750411/?fref=ts










Névegyezések a magyar modellezés történetében: Manó repülőmodellek

  1953. Manó Papír siklómodell Terv: Cserjési János, aki a kezdetektől részt vett a későbbi antik szakág hazai megalapításában: https://bpms...

Népszerű bejegyzések