Mit kerestek Monoron a gladiátorok?

 Nyomtatott sajtóhibával jól állunk, nincs szükség rá, hogy visszamenjünk néhány évtizedet az időben, és néhány megyét távolodjunk az országban hibákat keresve, de a következő írást kár lenne kihagyni, ezt írta a Kisalföld folyóirat 1967 januárjában:

Idézet a fenti képről:

"Tavaly jelent meg (a Kisalföldben) 

"Ave Caesar, monorituri te salutant!" 

Az eredeti formulával -- amelyben még "morituri" szerepelt -- a gladiátorok köszöntötték a császárt az arénában: 

"Üdv Neked Caesar tisztelegnek Előtted a halálba indulók!" 

De, hogy miért mennek monori kirándulásra a gladiátorok, az máig megfejtetlen titka marad szépen fejlődő idegenforgalmunknak."

A fenti kép és idézet forrása:

https://adt.arcanum.com/hu/view/Kisalfold_1967_01/?query=monor%20galamb%C3%A1sz&pg=47&layout=s

Azt mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy a hiba és a hibajavítás is ugyanabban a folyóiratban jelent meg, ami a vicc ellenére komoly önkritikának is értékelhető.

Aki érti és szereti a viccet a következő, szintén rövid megjelenésünkben is talál majd okot a jókedvre.

Szükségünk van rá. . .

Minden észrevételt szívesen fogadok! 

(Ugyanitt jó állapotú időgépet vásárolnék. . .)

Tóth Gábor, 2021. június 15.

A Monoldal fő támogatója a 2021-ben 35 esztendős Tóth Karosszéria Monor

https://www.facebook.com/T%C3%B3th-Karossz%C3%A9ria-Monor-T%C3%B3th-J%C3%A1nos-karossz%C3%A9ria-lakatos-mester-299265606750411/?fref=ts

Adalékok Monor település néveredetéhez -- néhány gondolat a „Merzsa” szóról (2.)

Emlékeztető 

Az első részben egy monori népmeséből kiemelt földrajzi név 

-- a Merzsa-rét -- kutatásába kezdtünk. 

Megismertük a rét szó jelentését, amiből -- és a mesében leírt útvonalból -- arra következtettünk, hogy a Merzsa-rét, valószínűleg Budapest 17. kerületében lévő Merzse-mocsárral azonosítható. 

Felvetettük, hogy a "Merzsa" szó esetleg monori/monari tájszólás. 

Érintettünk vizes élőhelyekkel kapcsolatban megjelent téves információkat (Monori Strázsa), amik elemi, általános ismeretek hiányából fakadnak, és helyrehozhatatlan károkat okoznak a vizes élőhelyek megítélésében és védelmében (is).

Az első rész itt olvasható: 

http://monoldal.blogspot.com/2021/05/adalekok-monor-telepules-neveredetehez.html

A lenti térképen: Mercse Sumpf (Így!)

A fenti térkép forrása: https://mapire.eu/hu/map/secondsurvey-hungary/?layers=5&bbox=2142093.5432658717%2C6013930.874292577%2C2154218.366877608%2C6017752.725706836

A Merse/Merzse/Mersa/Merzsa/Mirsa/Mirza szavak eredetéről és jelentéséről eddig ezt tudtuk 

(A lehetséges párhuzamok kutatása)

A wikipédia ezt írja:

"A Merse szláv eredetű régi magyar férfi személynév, valószínűleg a 

Miroslav szláv rövidüléséből ered, a jelentése béke + dicsőség." 

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Merse

(A Merse napjainkban is anyakönyvezhető utónév.)

Egy ismeretterjesztő blog ezt írja:

"A Merse szó -- néha így is nevezték a mocsarat -- egy szláv eredetű férfi keresztnév, (Valószínűleg a Miroszlav változata.) 

A Merzse mocsár az 1810-es évektől a II. katonai felmérésig (1859) Mercse-Sumpf néven szerepel a térképen, lehetséges, hogy a német térképészek félrehallották a nevét" 

Fenti szöveg forrása: 

https://halesmas.blog.hu/2012/05/30/merzse_mocsar_lett_a_tobol

(Az utolsó mondatrészt az írásunk első részében mi is így gondoltuk; lásd a fenti térképet!)

Egy (rákoskerti) helytörténeti cikk ezt írja: 

"A Merse szó jelen formája nem elírás. Rákoskert, Rákoshegy határterületén elterülő mocsaras terület nevének eredet-vizsgálata szerint: a Karoling-kori (800-as évek eleje) mosa szóból több átmenettel származtatott merse szóváltozata esetünkben: vizes, lápos, ingoványos, állat- és növényfajban tájgazdag, szemet gyönyörködtető, mese-szerű tájadottságot jelöl. Hazai helységnévben legrégebbi előfordulása, a mai Zalavárnak a 840 -es évekből származó térképéről ránkmaradt neve Mosaburg. Ennek magyarított későbbi változata a Mocsárvár. Említhető még a Merseburg külhoni- ill. a hazai Mersevát helységnév, valamint a Szinyei Merse régi családnévben is előforduló verzió, ami mind csak tovább erősíti a szófejtés eredetvalóságát. A továbbiakban - írva és mondva helyesen - az alapszó származás-, származtatás- és jelentés szerinti eredeti alakjának megfelelően, (a korábbiakban téves, népiesen terjedő „Merzse” helyett) a Merse szóformát használjuk. Ahogyan azt elődeink is tették, ahogyan azt jó néhány korabeli térképen is jelölték."

 

Forrás: http://www.hatvanizoltan.hu/doc/kerti_level/KL20161.pdf

2. oldal

Ezt a néveredetet itt olvashattunk először, sajnos a szerző semmilyen forrást nem ad hozzá, lehetséges, hogy a saját elmélete. A "mosa" és a "merzse" szavak összekapcsolása nem is teljesen alaptalan, a következő -- harmadik -- részben visszatérünk rá. A korabeli térképeken szereplő helyesírást már sokszor megbeszéltük, sajnos azt teljesen hitelesnek nem vehetjük, de az anyanyelv átadása hiteles, emellett számolnunk kell a betelepítések okozta torzulásokkal is, ezt leszámítva a nép nyelvében megmaradt kiejtés véleményem szerint még hitelesebb, mint a (láthatóan) rossz helyesírással készült leírások, térképek. A Mocsárvár-Mosaburg sztorit itt most nem részletezném Bakay Kornél elmondta már párszor, jó lenne figyelni rá: https://hu.wikipedia.org/wiki/Mosaburg

Azért tettem a wikipédiás forrást, mert itt a szakemberek igen gyorsan átszerkesztik a nekik nem tetsző oldalakat, de Bakay Kornél és az őt megelőző kutatók túl sok bizonyítékkal szolgáltak. . . ami nagyjából ez: Mocsárvár nem Mosaburg.

A merse(váti) kúriához kapcsolódó családtörténet ezt írja:

"Az Árpád-korban a Merse még keresztnév volt – viselője, akárcsak a Káldyak őse, Kemenesaljáról származott. A Merse egyébként örmény eredetű régi magyar név, jelentése: nemes úr, herceg. (Bár akadnak, akik a szláv Miroslavból származtatják.)"

Forrás: https://www.vaol.hu/hetvege/nemes-merse-es-utodai-2733610/

A Turul (1883-1950) ezt írja:

"Merzsa utódai tehát: a Kendiek, (Pós) Váraljaiak, Dobszaiak és Kellemesiek és a többi Batk-utódokkal együtt valószínűleg az Ajton nemzetség tagjai." 

Forrás: https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Turul-turul-1883-1950-1/1897-962B/1897-2-989C/csaladtorteneti-adalekok-elso-kozlemeny-991D/ii-batk-utodai-9930/c-a-kendiek-es-a-kellemesiek-merzsa-utodai-995B/a-kellemesiek-9979/

Ebből az eredet- és a jelentés sem derül ki, de a magyar Ajton nemzetség a legrégebbiek közül való: https://hu.wikipedia.org/wiki/Ajtony_vez%C3%A9r

https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Turul-turul-1883-1950-1/1897-962B/1897-2-989C/csaladtorteneti-adalekok-elso-kozlemeny-991D/i-az-ajton-nemzetseg-991E/

(Az érdekes, hogy a Merzsa szót még nem hozták kapcsolatba a Merzsével, nem gyakori, de mai is létező családnév.)

A Turul (1883-1950) máshol ezt írja:

"A hevesmegyei Csehi birtokosának, Pósnak atyját másként Mersa-nak és Merse nek is irták. Mert Pós fiai 1310-ben megosztozván birtokaiban, azt mondják, hogy Csehin kivül a szintén hevesmegyei Bolya falu (most Pétervásárától keletre eső puszta) is az övék.* E Bolya (Buya falut atyjuk, Pós 1284-ben szerezte és ekkor Póst Mersa fiának irják.* 1359-ben, mikor a Varaszayak nagyanyjuknak leánynegyedét e Pós unokáitól megkapják, nagyanyjukat «filia Merse»-nek irják.* Mivel pedig e helyütt a név latinosan birtokos esetben áll, annak nevező esete Mersa vala." 

(Itt sem derül ki az eredet vagy jelentés, de az utolsó mondat a monori népmese Merzsa szava miatt fontos, illetve azért mert a kétféle írásmódra is felhívja a figyelmet, azt jegyezzük meg, hogy: "latinosan". Ami jelentheti azt, hogy nem magyar anyanyelvűek jegyezték le, vagy magyarok "próbálkoztak" a latinnal a kezdetleges, korabeli helyesírásnak megfelelően.)

Ugyanitt kicsit lentebb olvasható: "A Mersa név jelentését nem tudom megfejteni, de hogy szláv szó Mrsa-ból származik, biztos. Éppen azért írják egyszer Marsa-nak, máskor Mersá-nak, mert a magyar kisegitőhang nélkül nem tudta kimondani, hanem a bretva-ból vagy borotvát vagy beretvát csinált, épúgy Mrsa-t is hol Marsa, hol Mersa-nak próbálta kiejteni. A Mersaból aztán a hangilleszkedés törvénye szerint lett Merse. (V. ö. Gecsa = Gecse, Becsa = Becse stb.)"

Forrás: https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Turul-turul-1883-1950-1/1904-E3A4/1904-2-E71B/vegyes-E8A6/a-baksa-nemzetseg-eredete-E8A7/

A fentiekhez  annyit fűznék hozzá, hogy a google nem ismeri a szláv Mrsa szót (cirill betűkkel sem), ha egy közismert betegség nevének rövidítésétől eltekintünk, mert annak találatai "ágynak döntik" a google-t is. . . 

"Az MRSA létrejötte (sajnos) a több évtizedes felesleges antibiotikum-használatnak köszönhető." MRSA népies nevén: kórházi fertőzés!!!

Forrás: https://www.egeszsegkalauz.hu/betegsegkereso/fertozo-betegsegek/mrsa-fertozes/w6k5v1s

A wikiszótár a Mirza szóról:

"mirza (főnév)

fejedelem, nagyúr, név előtt: úr" 

Forrás: https://wikiszotar.hu/ertelmezo-szotar/Mirza

A Merza szóról ezt írja a magyar-örmény családneveket összegyűjtő kiadvány:

Merza. Mirza perzsa nyelven előkelő urat, herceget jelent, valamivel magasabb rang, mint a khán. Mirzából lett a Merza. Régi írásokban Mirza alakban fordul elő. A mirza szó mint cím az örményeknél is használatos volt. (Mirza, Mrza, Merza)

Forrás: https://eokk.hu/2020/12/14/magyar-ormeny-csaladok-copy-copy-copy/

Összefoglalás

Visszatérve a koronként/helyenként másképp leírt Merzse-mocsárhoz, sajnos a fent bemutatott néveredetek/névmagyarázatok nem sokat segítenek a Merzse-mocsár nevének megfejtésében; jelenleg nem ismerjük a terület egyik birtokosát/bérlőjét sem, amiből esetleg a nevet eredeztethetnénk.

Vége a második résznek, folytatása következik.

Mai írásomról fontos tudnivaló, hogy akkor is megírtam volna, ha semmi köze Monorhoz. . .

(Ugyanitt jó állapotú időgépet vásárolnék. . .)

Minden észrevételt szívesen fogadok!

Tóth Gábor, 2021. május

A Monoldal fő támogatója a 2021-ben 35 esztendős Tóth Karosszéria Monor

https://www.facebook.com/T%C3%B3th-Karossz%C3%A9ria-Monor-T%C3%B3th-J%C3%A1nos-karossz%C3%A9ria-lakatos-mester-299265606750411/?fref=ts

Adalékok Monor település néveredetéhez -- néhány gondolat a „Merzsa” szóról

Mai témánk egy monori népmesében szereplő "Merzsa" szó.

A Monor néveredetéről szóló sorozatom harmadik részében már szerepelt az a bizonyos monori népmese; mára rövid írást terveztem (nem sikerült), aki még nem olvasta, itt találja az írásom felújítás előtti változatát: https://www.facebook.com/notes/626320208064105/

(Sajnos ezt a facebook már nem engedi javítani, majd újraírom itt a blogon.)

A monori népmesében szereplő "Merzsa rét" a Monor "környéki" helyneveket és a mesében leírt útvonalat értelmezve nagy valószínűséggel a mai Merzsével, Merzse-mocsárral vagy az azt övező réttel azonosítható.

Fent: a Merzse-mocsár pallósora, őszi "kisvíznél" (2012). A kép készítése idején még nem volt meg a tanösvény.

(Természetesen az sincs kizárva, hogy egy másik, azóta feledésbe merült helyről van szó -- esetleg a mesének nincs kutatható mélységű valóságtartalma -- de mi csak a "meglévőt, általunk ismertet" kutathatjuk. . . ennek a mondatnak később még szerepe lesz.)

A lejegyzett népmesétől és Monor környékétől távolodva, később néhány hasonló földrajzi nevet és azokhoz kapcsolódó tanulmányokat is megvizsgálunk majd!

Most olvassuk Vitálisné dr. Zilahy Lídia által lejegyzett, 2001-ben halála után megjelent történetet: 

"A monori református családok körében élő szájhagyomány szerint a Monar nemzetségbeliek "Liliomos" (Nagy) Lajos király uralkodása alatt a Székelyföldről az Orgovány, Tunguz, Zsiger és Monar területén szállásoltak.

Végleg Zsigeren és Monaron telepedtek meg, és "Eleink nagy méneshajtásokat végeztek. Ekkor még. . . elbeszéléseik szerint sátrakban éltek.

A ménest Orgoványtól a Merzsa réten, Zsaróka hegyen, Tunguzon, Mádin, Zsigeren, a mai Monoron és Monorierdőn át a mai Baltás erdőig hajtották.

Csak később telepedtek meg Monoron"

A fenti szöveg forrása: Kiss Attila, Ködbe vesző múlt/Monor néveredetéről, (Monori Múzeumi Füzetek 1., MBK 2014), a monori könyvtárban elérhető.

Ebben elsőre egy "hibát" találtam -- amit egyébként én is elkövettem tíz éve, amikor a Mádi helynevet nem ellenőriztem -- a Mádi valószínűleg az újkorban élt tulajdonosról kapta a nevét -- ezért a Liliomos király idejében nem ismerhették. 

Talán egy gondolatot idéznék a fent belinkelt írásomból: a népmese első lejegyzője Borzsák Endre volt, az ő írásában még nem szerepeltek a később megismert konkrét helynevek, ezért azt sem zárhatjuk ki, hogy a népmese a két lejegyzés között eltelt időszakban vagy a lejegyzéskor is változott (bővült). . . De, ismerve a szerzőket, akkor nevezhetjük műmesének is. Én így látom. 

A "Merzsa" monori tájszólás lenne?

Egy dolog eszembe jutott, talán már tudják, hogy Monor első említése Monar volt, Vitálisné dr. Zilahy Lídia szerint még a közelmúltban is hallható volt a "monari, monariak" változat, lehetséges, hogy az egyébként Merse, Merzse, Mercse néven említett (írt) helyet csak a "monariak" hívták "Merzsának"? Tájszólás lenne?

(Természetesen itt megint csak akkor fűzhetjük tovább a szálakat, ha az eredeti történetben valóban szerepelt a Merzsa helynév. . .)

A Merzsa szóról bevezetésképpen ennyi, most nézzük meg a rét szó jelentését, fontos, mert megerősíti a budapesti, 17. kerületben lévő Merzse további kutatásának jogosultságát.

A rét szó jelentése

Rét

(Pl. a Merzse-mocsár szomszédságában: Gyolcs-rét, vagy a 

monori Város-rét, az ócsai Selyem-rét, hogy csak a közelieket említsük. 

Fenti kép: idős nyárfa a Gyolcs-réten, a kép készítése idején még nem volt meg a tanösvény.

Érdekes, hogy a rét legrövidebb és talán legpontosabb meghatározását a Katolikus Lexikonban olvashatjuk:

„rét (latinul pratum): jó vízellátású, zárt gyeptársulás. Természetes eredetű a mocsár-, láp(rét), mesterséges a kaszáló (lásd széna). A (rét) legeltetés következtében (lásd) legelővé alakul. A Szentírásban a mértéktelenség képe (Bölcs 2,8).”

A fenti (kiegészített)szöveg forrása: 

http://lexikon.katolikus.hu/R/r%C3%A9t.html

Ezt írja a wikipédia a rétről: 

https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A9t

A kislexikon a rétről: http://www.kislexikon.hu/ret.html

A sulinet a rétről:

https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/termeszetismeret/ember-a-termeszetben-6-osztaly/hazank-tajainak-eletkozossegei/a-retek-vizek-es-vizpartok-egysziku-novenyei

A Merzse szó a földrajzi nevek és helyek közül a kedvenceim közé tartozik, emellett az sem hagynám ki, hogy a Merzse-mocsár Budapest szűk környékének egyik utolsó csodája, aki még nem látta mielőbb nézze meg!

A Merzse-mocsár vázlatos leírása a wikipédián: https://hu.wikipedia.org/wiki/Merzse-mocs%C3%A1r_Term%C3%A9szetv%C3%A9delmi_Ter%C3%BClet

Amint a lenti műholdas térképen látható, a Liszt Ferenc repülőtér-, Budapest- és Ecser szorongatja a haragoszöld színű Merzse-mocsarat, körben mezőgazdasági területeket láthatunk, ami "ütközőzónának" is felfogható, ha megfelelő a tájhasználati mód: legeltetés, megfelelő időben végzett kaszálás, korlátozott számú és szabálykövető kiránduló. . . követem a eseményeket és azt látom, hogy ezek sajnos nem minden esetben valósulnak meg. 

A fenti térkép forrása: Google

Külön felhívnám a figyelmüket a kép bal felső sarkában látható fényképre, ugyanis néhány évvel ezelőtt a helyi újságban (Monori Strázsa) egy teljesen megegyező fényképpel a káros belvizet illusztrálták, és kérésemre sem történt kiigazítás! 

Nem tudom, hogy rajtam kívül volt-e más, aki jelezte ezt a megbocsáthatatlan hibát, -- vagy ez is a kiigazítás nélkül maradt -- magányos szélmalomharcaim egyike volt.

 Magáról a jelenségről az "írástudók árulása" kifejezés jut eszembe, átgondolva, bizonyos döntések és ezekből eredő folyamatok érthetővé válnak (csak egy példa ami a környezetünkkel kapcsolatos: olyan helyekre ültetnek idegenhonos fákat, ahol talán sosem volt még fa se,  a jelenlegi növényzet már jól körülhatárolható évszázados "legelő";  ahol már vannak fák, ott találnak indokot arra, hogy kivágják).

Aki szeretné megnézi a lenti linken megtalálja a Monori Strázsában az 5. oldalon, de még egyszer mondom, a szöveg és a kép nem vág össze, amit látnak azt kizárólag elrettentésnek lehet használni!!!

Itt olvasható: https://monor.hu/uploads/files/strazsa/2019/2019_04.pdf

Lelkes Merzse-védők rendszeresen új hírekkel jelentkeznek az fb oldalakon:

www.facebook.com/merzsefan

www.facebook.com/pages/Merzse-mocs%C3%A1r/118801644890973/

Akit bővebben érdekel a Merzse-mocsár, itt egy alapos dolgozatot olvashat: https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/37696/Nemetberta_Meszaros.pdf?sequence=3&isAllowed=y 

Teljesen véletlen összefüggés, a két szerző talán nem is tudja (sokadik átvétel), hogy Vitálisné dr. Zilahy Lídia mondatait idézik, csak rossz helyen, ugyanis Lídia néni azokat a mondatokat a monori vizes élőhelyekre írta és nem a Merzsére. Ezt könnyen felismertem, mert a monori Kistóról írt mondókámba Lídia néni gondolatait is felhasználtam, itt olvasható a mondóka: 

https://www.facebook.com/monori.kisto/photos/2068562646517189

Vége az első résznek, folytatása következik! 

Mai írásomról fontos tudnivaló, hogy akkor is megírtam volna, ha semmi köze Monorhoz. . . 

Minden észrevételt szívesen fogadok! 

(Ugyanitt jó állapotú időgépet vásárolnék. . .)

Tóth Gábor, 2021. május

A Monoldal fő támogatója a 2021-ben 35 esztendős Tóth Karosszéria Monor

https://www.facebook.com/T%C3%B3th-Karossz%C3%A9ria-Monor-T%C3%B3th-J%C3%A1nos-karossz%C3%A9ria-lakatos-mester-299265606750411/?fref=ts

Dreher sörfőzde főraktára Schlesinger Ignác Monor -- egy sörösüveg bemutatása

 

A vírusvédekezés okozta "locsolási tilalom" szerintem nem akadályozza meg a sörkedvelőket, hogy -- vallástól függetlenül -- a húsvéti sonka és főtt tojás elfogyasztása után legurítsanak egy-két pohárral, a ma bemutatásra váró sörösüveg üres -- ettől senki sem lesz másnapos --, az olvasás közben megszerzett tudás remélhetőleg örök, esetleg idővel még bővülhet is. . .

 Dreher sörfőzde főraktára Schlesinger Ignác Monor

Így szól a képen látható sörösüveg felirata, ami a mai szemnek minden részletében igazi különlegesség: az alakja-, színe, és igen, jól látjátok a betűk kidomborodnak az üveg oldalából!

Van annak már tíz éve is, hogy egy internetes oldalon szerettem volna megvenni -- nem volt olcsó -- de valaki megelőzött. A vevőt megkerestem, aki elmondta, hogy sörösüvegeket gyűjt és ebből a fajtából még neki sincs, ez jól mutatja az üveg ritkaságát -- úgy érzem mégis jobb helye lett volna a Monori Helytörténeti Kiállításon: https://www.monorkonyvtar.hu/node/223

Az újdonsült tulajdonostól egy részletet sikerült megtudni: 0,45l az üveg űrtartalma, ebből következtethetünk a méretére.

Akkor sorban

Mi az a Dreher?

A mai nap is létező sörgyár oldalán olvashatunk a korábbi évszázadokról: https://www.dreherzrt.hu/rolunk/dreher-a-gyar/tortenelem/

Sörmúzeum: https://budapestkornyeke.hu/sorivok-nagy-pillanata-megujult-egy-latvanyos-reszleg-a-kobanyai-dreher-sorgyarban/

Dreher sör (fő)raktár Monoron?

Az üveg a tanú rá, egyébként nem sokat tudunk a raktárról.

Ki volt Schlesinger Ignác?

Monori kocsmáros, ahogy az a monori kocsmárosok listáján is olvasható, itt most éppen "é" -vel.

A fenti kép forrása: https://library.hungaricana.hu/hu/view/FszekCimNevTarak_27_024/?pg=1117&layout=s

Dr. Dobos György is írt Schlesinger Ignácról, lent olvasható 

(A kép kattintással nagyítható!)

A fenti kép forrása: Monori Strázsa

https://monor.hu/uploads/files/strazsa/2010/2010_10.pdf 

(18.oldal)

Lehet Monoron kívül is olvassák a Monoldalt . . .

Hol van Monor? Mi az a Monor?

Talán nem mindenki tudja, hogy a Monor településnév nem egyedülálló, sőt a korábbi évszázadokban gyakoribb volt, ezt Monor település nevének eredetéről című írásainkban már bemutattuk, itt olvasható a témába vágó rész: http://monoldal.blogspot.com/2016/11/monor-telepules-nevenek-eredeterol-5.html

A korábbi tapasztalataimat és a fentieket ismerve, azt gondolom, hogy egyes esetekben nem felesleges kiírni, hogy "Pest megyei" Monor -- ha a mi településünkről beszélünk!

(Az idősebbek emlegetik, hogy Monoron az Ady-Balassi sarkon és a régi gázcseretelep helyén is volt sörlerakat (Elképzelhető, hogy nem csak a térben, de időben is eltérve egymástól, ezekről a cégekről jelenleg semmit sem tudunk.) 

Péterffy István képei közt mintha lenne egy sörös. . .

És itt is van, a lenti képek felirata: Magyarország, Monor, Ady utca, sörlerakat (1969.)

A fenti kép forrása: https://fortepan.hu/hu/photos/?id=141718

Fortepan/adományozó Péterffy István

A fenti kép forrása: https://fortepan.hu/hu/photos/?id=141719

Fortepan/adományozó Péterffy István

De, ma nem a monori "sörtörténelem" megismerése volt a cél, hanem egy különleges sörösüveg bemutatása, ami mai írásunkkal Monor helytörténetének részévé vált.

Minden észrevételt szívesen fogadok!

Tóth Gábor, 2021. húsvét hétfő előtt két nappal

A Monoldal fő támogatója a 2021-ben 35 esztendős 

Tóth Karosszéria Monor

https://www.facebook.com/T%C3%B3th-Karossz%C3%A9ria-Monor-T%C3%B3th-J%C3%A1nos-karossz%C3%A9ria-lakatos-mester-299265606750411/?fref=ts

Monor település nevének eredetéről (1.) A nyelvkutatás útelágazásai (. . .-2016-2021)

 

Ne feledjék, a cél egy szó: Monor!

(korábbi facebook jegyzet felújítása)

Évek óta kerülgetem, vagy inkább kerülöm a most mégis sorra került témánkat -- mert sokan “lerágott csontként “ gondolnak rá -- a Monoldal ezzel szemben általában a nem közismert érdekességeket jeleníti meg.

Szóval most következzék a fényesre koptatott csontból a velő!

Azt hozzá kell tennem, hogy megpróbáltam a legegyszerűbb, legérthetőbb módon fogalmazni, idegen szavakat és szakkifejezéseket csak a legvégső esetben alkalmazva, de ez a sorozat így sem egyszerű olvasmány.

Nem a "kész ételt adom", hanem a hozzávalókat, mindenki maga döntse el, hogy mit főz belőle -- de néhány esetben “hangosan gondolkodva” elmondom a véleményem, remélve, hogy ezzel nem befolyásolom a döntésük, de tágítom a tudásuk.

Köszönettel tartozom Csóka Géza barátomnak a Monorierdői Oláh István Népfőiskola egyik alapítójának, hogy az általa írt, hamarosan elkészülő Monorierdő Monográfiához igényt tartott a kutatási anyagomra, ezzel is ösztönözve a munkám. Időközben a monográfia elkészült, a könyvbemutatóval egybekötött előadás 2016. december 3-án 14:00 órától lesz (volt) a monorierdői iskolában, további részletek itt:

A könyvbemutató felhívása:

https://www.facebook.com/events/581066855429757/

A Monoldal beszámolója a könyvbemutatóról: 

https://www.facebook.com/notes/monoldal/k%C3%BCl%C3%B6nsz%C3%A1m-cs%C3%B3ka-g%C3%A9za-r%C3%A9gi-%C3%BAjfalu-c%C3%ADm%C5%B1-k%C3%B6nyv%C3%A9nek-bemutat%C3%B3ja/1034586106668834/

Az útravaló

Nem vagyok nyelvész, tulajdonképpen még “tanult” ember sem, de nagyon érdekel a nyelvészet (is), ez számomra többet jelent egy “muszáj” bizonyítvány, diploma megszerzésétől. 

Nem köt az iskolában-, egyetemen korlátok közé szorított- és ritkán frissített tananyag, ezzel szemben több oldalról vizsgálom a témát, a megérzéseimre is hallgatok -- ami később sokszor beigazolódik.

A tapasztalataim elsősorban a hasonló szemléletű érdeklődőkkel szeretném megosztani, őket további gondolkodásra hívni.

Ezt az írásom sem akadémiai székfoglalónak szántam, de, nem zárkózom el a „szakemberekkel” való vitától sem, ha érvekkel és nem káromkodással fejtik ki támadásaikat az őket védő falak mögül, mint azt többször láthattuk. 

Az átlag monori érdeklődését és olvasottságát ismerve, az érdektelenség nagyobb lesz, mint a vitába szállók tömege, már régen nem itt tartanánk, ha a monori lakosok közt több gondolkodó-, találgató-, kísérletező élne.

Szinte már jelmondatommá vált: aki másol, az legfeljebb “csak” hibázik, de aki “csak” találgat, az már gondolkodik is! 

A célom kezdetektől az ügy előre mozdítása volt, kutatásaim során a korábbi kutatások anyagát is elemeztem, ezekből jellemezni lehet a nyelvészet akkori és jelenlegi helyzetét is. 

Ha valaki kicsit is foglalkozott nyelvészettel vagy írástörténettel, akkor tudja, hogy például egy szótár elkészítése szinte teljesíthetetlen feladatokat ad egy kutató számára, egy kivételesen hosszú élet munkája is kevés hozzá. 

Lásd pl. Rásonyi László turkulógus (1899-1984) egyik sokszor hivatkozott, de akkor még csak kéziratként létező, kun személynevekről készített munkáját, amit végül tanítványa -- Baski Imre -- fejezett be, és úgy tudom, hogy magyarul még mindig nem jelent meg. . .

· Onomasticon Turcium. Turkic Personal Names as collected by László Rásonyi. (Bloomington, Indiana, 2007)

A szótárt vagy annak részeit korábban már bemutatták Szegeden (1997): http://acta.bibl.u-szeged.hu/16588/

Nem véletlenül ezt a szótárt hoztam fel példaként, később még fontos szerepe lesz.

Egy már ismert, lejegyzett nyelv esetén is rengeteg buktató állja utunkat, ha további kutatásba kezdünk. 

A következő felsorolás nem csak a magyar nyelvre-írásra vonatkozik, néhány pontja általános érvényességű.

·         A középkorból kevés eredeti írásemlékünk maradt (háborúban, tűzben elpusztult vagy szándékosan megsemmisített iratok, oklevelek, de számomra a fára rótt emlékeink hiánya a legfájóbb). A "magyar" ókor tudósaink nagy része szerint nem is létezett. . .

·         Nem szándékos hibák (pl. egyszerű elírás).

·         A lejegyző szemlélete (milyen irányba vitte kutatást pl. megbízói kérésére, illetve általában a saját szakterületének, érdeklődésének megfelelő megoldást keres -- és véletlen -- általában meg is találja).

·         A megörökített személy esetleges tájszólása (gondoljunk csak az e-ö magánhangzók cseréjére vagy a Monoron is használt szóváltozatokra: o helyett u pl. Bokros-Bukros, de mondhatnánk az i-t is pl. kegyelmed-kigyelmed, és a teljesen más hangzású tájszavakról még nem is beszéltünk, de idővel szóba kerülnek majd).

·         A lejegyzéstől eltelt idő, azóta kihalt a nyelv, vagy nagymértékben keveredett, torzult emiatt már nincs módunk összehasonlításra.

·         Ha például a lejegyzett nyelvhez eredetileg saját írás tartozott megfelelő hangkészlettel, de azt elsorvasztották, és a lejegyzés az arra alkalmatlan -- általában -- latin ABC-vel történt (így jártunk, mi magyarok), a pusztai-sztyeppei rokonainknak a cirill írás jutott. (lásd a Szovjetunió egykori tagállamait).

·         A nyelvet lejegyző külföldi volt, a saját -- azon belül is kezdetleges -- helyesírását alkalmazta (szinte az összes korai nyelvemlékünkre érvényes).

·         A nyelvet vizsgáló kutató nem beszélte a nyelvet (a kutatás korai időszakára gondolok -- valahol el kellett kezdeni).

·         A lehetséges párhuzamok nem kellő mértékű vizsgálata (Monor eddigi névkutatásának egyik hiányossága).

·         Ezt tetézi a különféle irányzatok bezártsága, merev hozzáállása.

·         Szakmai féltékenység.

És sorolhatnánk még az apró, de bizonyos esetekben fontos részleteket.
Olvasóim hamarosan megláthatják, hogy még egy szó -- Monor -- eredetének-jelentésének vizsgálata is milyen mennyiségű újdonságot adhat, ezért oldalunk vállalásához híven több részletben közöljük.

A felhasznált és ajánlott irodalom a 7 részből álló sorozat végén, valószínűleg egy önálló részben következik majd. (Ezt már egyszer módosítottam, mert 3 részt terveztem, most, ha jól számolom 11! résznél tartok. . .

Az időközben közzétett további részek itt olvashatók:

2. rész:

https://monoldal.blogspot.com/2016/10/monor-telepules-nevenek-eredeterol-2.html

3. rész: 

http://monoldal.blogspot.com/2016/10/monor-telepules-nevenek-eredeterol-3.html

4. rész:

http://monoldal.blogspot.com/2016/11/monor-telepules-nevenek-eredeterol-4.html

5. rész: 

http://monoldal.blogspot.com/2016/11/monor-telepules-nevenek-eredeterol-5.html

6. rész:

http://monoldal.blogspot.com/2017/04/monor-telepules-nevenek-eredeterol-6.html

7. rész: 

https://monoldal.blogspot.com/2017/04/monor-telepules-nevenek-eredeterol-7-uj.html

8. rész: 

https://monoldal.blogspot.com/2017/05/monor-telepules-nevenek-eredeterol-8.html

Észrevételeket szívesen fogadok!

Ne feledjék: "A "tudomány" a pillanat tévedése! "

Tóth Gábor, 2021. március 29.

A Monoldal fő támogatója a 2021-ben 35 esztendős 

Tóth Karosszéria Monor

https://www.facebook.com/T%C3%B3th-Karossz%C3%A9ria-Monor-T%C3%B3th-J%C3%A1nos-karossz%C3%A9ria-lakatos-mester-299265606750411/?fref=ts