2016. november 10., csütörtök

Monor település nevének eredetéről 4. (Molnár falu)

Molnár falu

(korábbi facebook jegyzet felújítása)

Szolgálati közlemény: az írásban elhelyezett linkek kattintásra működnek, csak óvatosan, olvasás közben ne akadjanak a világhálóba!

Az előző részben idézett részletesebb népmese szerint kun eredetű a Monor-Monar szó és a környező helynevek egy része szintén.

Most térjünk vissza a forrásként jól használható Monori Krónikához, vajon ki lehet-e deríteni, hogyan ejthették a sokféleképpen leírt -- Monar, Monaar, Monor, Molnár -- szót?

-- Igen, Monort írták Molnárnak is. . .

Idézetek a Monori Krónikából:

A török összeírások szerint Molnár (Monor) falu a pesti nahijéhez tartozik.” (1546) (M. K. 69.oldal)

Amint találok egy jobb minőségű térképet, ezt kicserélem. . .

Káldy- Nagy Gyula: A Budai Szandzsák 1546-1590 évi összeírása
https://library.hungaricana.hu/hu/view/PESM_Pmm_06/?pg=437&layout=s

Nahije: az Oszmán Birodalom kisebb közigazgatási területe, a szandzsák része, adózási és gazdasági (a magyar járásoknak megfelelő) egysége. A hódoltságban számuk a katonai helyzettel együtt gyakran változott. (forrás: wikipédia)

"Az 1550. évi dica jegyzékben az alábbiakat jegyezték fel a monoriakról: "Monar capituli Agriensis" (M. K. 71. oldal)

„1576-ban a következőket olvashatjuk egy hasonló céllal készült összeírásban: „ Monar capituli Agriensis. . .” (M. K. 71. oldal)

Monar capituli Agriensis=Monar az egri káptalan tulajdona

„Az 1582-ben kivetett kamarai rovó jegyzékében a dica kivetésekor az alábbiakat jegyezte fel az összeíró tisztviselő a faluról: „Monar capituli Agriensis. . .” (M. K. 71. oldal)

dica: 1. a késő latinban adósok és tartozásuk listáját tartalmazó tábla v. irat. – 2. Mo-on a 15. sz-tól az országgyűlés által megszavazott adó, rovás. (forrás: Magyar Katolikus Lexikon)

1582: „Monar: porta 16. . . „ Ennek érdekessége, hogy mindössze 16 portából-házhelyből állt a Monar- Monor (M. K. 71. oldal)

Aztán következik egy Monorként említés.

1661. „Possessio Monor hactenus habouit portas No 2” Itt már csak két portáról-házhelyről szól a leírás, a tulajdonosokat érdemes név szerint is megemlíteni: Varga András és Szabó Balázs. (M. K. 72. oldal)

Possessio Monor hactenus=Monor jelenlegi lakói

1661. után Monort „Desertum ad loca remotiora” lakatlan puszta néven említik (M. K. 72. oldal)

-- Ezekkel az egyébként tartalmilag is fontos idézetekkel azt szerettem volna bemutatni, hogy Monor első említése Monar (1398) a második, részben Monor (1401), ugyanis néhány sorral lentebb én a Monar szót véltem felfedezni. Az ezt következő források a Monar szót gyakrabban használják.

A teljes latin szöveg Vitálisné dr. Zilahy Lídia 1986-ban megjelent írásában olvasható:
https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/FoldrajziKozlemenyek_1986/?pg=368&layout=s

-- A fenti idézetek latinul szólnak, ez azért érdekes, mert a (hallott) Monar-Monaar szót nem fordították le latinra (molendinátor vagy molitor) hanem mindig meghagyták a helyiek által használt szót, ez a jelentheti, hogy valószínűleg nem is tudhatták a jelentését (de, az sem kizárt, hogy már a helyiek sem!), a nekik hiányzó L betű miatt még véletlenül sem kapcsolták össze a saját molnár jelentésű szavukkal. Talán ez is azt erősíti, hogy a monar-monaar szó volt előbb és a molnár később terjedt el. (Monor település említései közt.)

-- A latin feljegyzések és a török összeírások arról tanúskodnak, hogy a török mellett a földesúrnak és a királynak is adóztak, nem csoda ha lassan kiürült a falu. . .

-- A lakatlan pusztáról szóló tudósítást olvasva felmerül egy kérdés, ha lakosai elhagyták Monart-Molnárt-Monort, akkor ki örökítette tovább az előző részben bemutatott mesét? A Monori Krónikában van egy említés a lakosok visszatérésére, de azért az nem teljesen biztos, hogy ugyanazok vagy -- figyelembe véve az eltelt időt -- a leszármazottaik jöttek vissza.
Csak gondoljunk bele: innen elmentek, mert már élhetetlen körülmények voltak, egy évtized után már kezdtek "megmelegedni" az új helyen, ekkor visszamentek a török alól éppen felszabadult, de bizonytalan régi helyre.
Szerintem, ha jöttek is új lakók valószínűleg még rosszabb körülmények közül érkeztek, de ez nem zárja ki azt, hogy egyeseket a honvágy hazahozott.
"Ekkor esett az a dúlás, amely úgy szétszórta ennek a községnek tiszta református lakosságát, hogy csak 13 év múltán kezdenek hazaszállingózni." (1683.+13) (M. K. 109. oldal)

-- Érdekes, hogy a török uralom alatt Monoron készült adóösszeírások Monort, Monaarnak vagy Molnárnak nevezik. (A török adóösszeírások az akcsék nagyon pontos és részletes képet adnak a mezőgazdaság, állattenyésztés és emellett az általános társadalmi helyzetről.)

Ha Monor-Monar valóban török-kun szó és ködöt jelent, ami még napjainkban is gyakori errefelé -- bár Monorikumnak azért nem nevezném -- akkor a török időkben még gyakoribb lehetett. (A "tisztán" török nyelvben a köd-tuman vagy duman, aminek második szótagjában egyébként felfedezhetjük a számunkra fontos mon-man szótagot is.)

Ők viszont nem az „eredeti” Monor-Monar-köd nevet adták neki az adóösszeírásban, hanem -- figyeljék, mert hirtelen fordulat következik -- átnevezték Molnárnak, amit mi jelenleg elírásnak-, helyesírási hibának-, félreértésnek tartunk.

-- Miközben valószínűleg csak azt írták le, amit hallottak, nem Monor, hanem Monar, Monaar, Mónár!

-- Szerintem külföldi hatásra -- bár abban sem vagyok biztos, hogy esetleg a török nyelvű adóösszeírást lefordító személy fordította a monart-mónárt-molnárnak, mert "parasztosnak" tartotta az L betű elhagyását -- kiegészítették egy L betűvel a monar szót, amit a mai napig sokan és sok helyen mónárnak mondanak. (A botorok, akarom mondani botörök :) (Találtam egy forrást, ahol azt írják, hogy az összeírók nem törökök voltak, kérdés kire merték bízni, illetve milyen anyanyelvűek lehetek? Mert ugye a latin az egyházi, hivatali nyelv volt, esetünkben közvetítő, a feltehetően döntő többségben magyart beszélő kizsákmányolt és a kizsákmányoló török között.)

-- Több ok miatt tanulmányoztam a molnár szó eredetét is -- talán emlékeznek az első részben említettem, hogy eddig mindenki a saját érdeklődésének megfelelően kutatott, sok oldalról vizsgálom a szót, de ez egyike kedvenc témáimnak -- a malom-molnár szó.
Jelenleg szláv eredetűnek tartják, sok nyelvben nagyon hasonló hangzású a molnár szó, ez valamilyen közös eredetet feltételez. Viszont a szláv mlynár-melnyik hasonlít a legkevésbé a magyar molnár szóra.
A katolikus lexikon szerint a malom szó francia (vallon) eredetű: http://lexikon.katolikus.hu/M/malom.html

Varga Csaba könyve a magyar és szlovák nyelv kapcsolatáról: http://www.kincseslada.hu/magyarsag/content.php?article.554

A legközelebb álló szavakat pirossal kiemeltem, ahol két szó olvasható, ott a második a kiejtés.

Angol: miller

Bolgár: melnichar-melnicsár

Cseh: mlynar

Észt: myllári

Francia: meunier-mönnyié, itt a kiejtés nem, de a leírás nagyon hasonlít

Holland: molenaar-molinár, a szélmalmokról híres hollandoktól át is vehettük volna, de a molnár szó korábbi, mint a szélmalmok hazai elterjedése, a száraz és vízimalmok mesterei is molnárok voltak

Ír: muilneoir

Japán: mínáá (ez a kiejtése, a leírást inkább hagyjuk)

Katalán: moliner

Latin: molitor

Lengyel: mlynarz- mólnás, ez azért érdekes, mert Erdélyben a Malom sokáig Molna volt (Molnos-(Malmos) családnév)

Litván: malüninikas

Német: müller

Norvég: miller

Orosz: melnyik

Román: morar

Szerb: mlinar

Szlovák: mlynár

Szlovén: miller

Walesi: melnyodd

A mill, moll, mell kezdetű "nemzetközinek" tűnő szavak jelentésének kicsit utánanéztem, a szófejtők szerint az "angol" mallett-fakalapács szóval rokon vagy abból ered. Hogy mi lehet a kapcsolat azt nem tudjuk, mivel a malmokban is őrlőkő vagy őrlőkövek vannak, a kalapácsos vízimalmokat zúzásra, kovácsolásra használhatták. Talán még régebbi a szó, amikor nem őrölték, hanem valami mozsárszerűségben "fakalapáccsal" törték a gabonaszemeket? Esetleg a magyar faragómolnár-faragóács nyugat-európai megfelelőjét a faragás egyik szerszámáról (mallet-fakalapács) nevezték el? (De, nem hagyhatom ki a málik, málaszt igék említését, jelentésében mindkettő nagyon hasonló! Később lehet ennek is megpróbálok utánajárni.)

Egy nemzetközi statisztika a Monar családnév gyakoriságáról, esetünkben túl sok jelentősége nincs, de érdemes rákattintani:
http://www.namespedia.com/details/Monar

-- Nem egyszerűsíti a helyzetünket, hogy néhány forrás szerint a malom korábbi neve örmény volt, ebben viszont felismerhetjük az őröl és őrlemény szavainkat.
-- A monár-molnár szó pontos eredetének egyik megoldása lehetne, ha tudnánk, hogy mikor nevezték el a gabonaszemek őrlésével, törésével foglalatoskodó személyeket. Az eddig ismert akadályok mellett még az is felmerül, hogy az őskorban ez állítólag női munka volt (Hogy bizonyítható? A néprajzi korszakig megtalálható, molnárként nem nevesített, házi feldolgozás által?), de később nem tudunk monár-molnár foglalkozású asszonyokról.

Középkori mezővárosi foglalkozásneveink forrásértékéről (Gulyás László Szabolcs munkájából)

http://www.academia.edu/2643291/K%C3%B6z%C3%A9pkori_mez%C5%91v%C3%A1rosi_foglalkoz%C3%A1sneveink_forr%C3%A1s%C3%A9rt%C3%A9k%C3%A9r%C5%91l_On_the_Source_Value_of_Name_of_Crafts_in_Medieval_Hungarian_Market-towns_

Részlet

„Bár a forrásokban sorra bukkannak fel a vízimalmok, főként az Újhely melletti Ronyva folyón, csak két molnár mesterséget folytató személyre van adat okleveleikben, mégpedig Újhelyről és Tolcsváról.

Őket molendinator (latin? T. G.), valamint a magyar monaar szóval jelölték. "

(A monaar szó két a-ja más források segítségével á-nak olvasható/olvasandó! Tehát Monár!

Epistolae Pauli lingua Hungarica donatae, Az Zent Paal leueley magyar nyeluen, ford. Komjáti Benedek.

(Szent Pál levelei magyar nyelven)

Forrás: http://real.mtak.hu/21847/)

"Közülük az egyik esküdt is volt” 555 számú lábjegyzet

555 DL. 8797., DF 229539, -- A monaar-ra vonatkozólag ld. Szamota 665.

Szamota István munkásságát mindenképpen meg kell említenünk, mert sajnálatosan rövid élete során összeállított egy „oklevélfordító”szótárat.

Középkori okleveleink nagy része latinul íródott, ezekből kigyűjtött szavakat fordította le magyarra.

Szamota István életrajza:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szamota_Istv%C3%A1n

Egy jó forrás a molnárokról-molendinátorokról: http://mek.niif.hu/02100/02152/html/03/31.html

-- Csak megérzés, amit részletezni később fogok, de valami oka lehet, hogy a népnyelv nem is ejti az L betűt, ami a többi nyelvben megvan, hanem szinte mindig mónárnak nevezi a molnárt. (lásd a 6. rész utolsó sorait) Szerintem a Mónár magyar szó és a későbbi betelepítések során hozott idegen nyelvek hatására került bele az l betű, így vált molnárrá.

-- Az szinte érthetetlen, hogy az Á, Ty stb. betűk hiánya miatt a magyar nyelv leírására egyébként alkalmatlan korai latin ABC rendelkezett L betűvel, de a molnár szóban mégsem használták!

Érdemes megjegyezni, hogy Monor-Monar első (ismert) okleveles említésekor (1398) valószínűleg nem magyar anyanyelvű volt a készítő, vagy ha az is volt, éppen csak kezdtek átszokni a rovásról, a ránk erőltetett latin betűkre, amivel csak jóval később a kiegészítések után lehetett pontosan leírni a magyar nyelvet. (pl. a-á, t-ty, stb.)

A másik, hogy egy tájszólást elég nehéz leírni, ha a lejegyző nincs tisztában a nyelvvel. Mi monoriak egyébként még kedvező helyzetben vagyunk, mert „csak” egy tájhang az eltérés Monor-Monar, de a kedvenc példám pl. a dunántúlon található Kajászó település, aminek eredeti neve Keveaszó volt, a lejegyzés közben (és évszázadok alatt) felismerhetetlenné vált a szó.

A monori molnárokról:

http://www.regiolapok.hu/a_monoriak_viselt_dolgai__xxxixmalmok_molnarok
Egy latin nyelvű internetes találat Molnár faluról:

Leges Ecclesiasticae Regni Hungariae Et Provinciarum Adiacentium, 3. kötet

szerző: BatthyányIgnác

https://books.google.hu/books?id=WjhGAAAAcAAJ&pg=PA541&lpg=PA541&dq=moln%C3%A1r+monor+monar&source=bl&ots=L37B5GLJ-6&sig=azK34_Tn8Ndb4OM5bU-FfBUDCqc&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwjp6JKKla_QAhUJ2SwKHY4bDQo4ChDoAQhIMAk#v=onepage&q=moln%C3%A1r%20monor%20monar&f=false

Ha most úgy tűnne, hogy nem léptünk előre, legyünk türelmesek, a molnár szóval eltöltött idő nem volt felesleges kitérő.

Vége a negyedik résznek, folytatása következik!

Észrevételeket szívesen fogadok!

Az eddig közzétett további részek:

1. rész:

http://monoldal.blogspot.com/2021/03/monor-telepules-nevenek-eredeterol-1.html

2. rész:

https://monoldal.blogspot.com/2016/10/monor-telepules-nevenek-eredeterol-2.html

3. rész:

http://monoldal.blogspot.com/2016/10/monor-telepules-nevenek-eredeterol-3.html

4. rész:

http://monoldal.blogspot.com/2016/11/monor-telepules-nevenek-eredeterol-4.html

5. rész:

http://monoldal.blogspot.com/2016/11/monor-telepules-nevenek-eredeterol-5.html

6. rész:

http://monoldal.blogspot.com/2017/04/monor-telepules-nevenek-eredeterol-6.html

7. rész:

https://monoldal.blogspot.com/2017/04/monor-telepules-nevenek-eredeterol-7-uj.html

8. rész:

https://monoldal.blogspot.com/2017/05/monor-telepules-nevenek-eredeterol-8.html

9-10. rész:

https://monoldal.blogspot.com/2018/03/9-javitott.html

Fő támogatónk a 2016-ban 30 esztendős

Tóth Karosszéria Monor

https://www.facebook.com/T%C3%B3th-Karossz%C3%A9ria-Monor-T%C3%B3th-J%C3%A1nos-karossz%C3%A9ria-lakatos-mester-299265606750411/?fref=ts

Már nem is emlékszem mikortól-2016. Tóth Gábor

2016. október 29., szombat

Monor település nevének eredetéről (3.) Mesélve a meséről. Igaz mese? Hazug mese?

Mesélve a meséről. Igaz mese? Hazug mese?

(korábbi facebook jegyzet felújítása)

Szolgálati közlemény: az írásban elhelyezett linkek kattintásra működnek, csak óvatosan, olvasás közben ne akadjanak a "világhálóba"!

/A tudomány a pillanat tévedése/ T. G.

A Monori Krónikába nem került bele, -- nagy kár, valószínűleg helyhiány miatt -- hogy miért fordult a kutatás a török nyelvek felé, ez Kiss Attila 2014-ben megjelent írásából derül ki.

· Kiss Attila: Ködbe vesző múlt/A Monor név eredetéről (Monori Múzeumi Füzetek I.) a monori könyvtárban jelenleg még kapható (2015. január), de kölcsönözni is egészen biztosan lehet.

Sajnos Kiss Attila kiadványa -- véleményem szerint -- nem megfelelő címet kapott, ugyanis behatóbban csak -- egyébként Máthé Bertalan által már 1976-ban elvetett -- az Aynard-Enár-Monor névmagyarázat kiszorításával, ezen felül a Smaragdus család történetével és a Monor-Monar-köd elmélet megerősítésével foglalkozik.

(Csak röviden: egyes kutatók, Monor egykori tulajdonosa "Aynard lovag" nevéből eredeztették Monor nevét, Máthé Bertalan a Kárpát-medencében szétszórtan található más Monar-Monor települések (helynevek) miatt rámutatott, hogy ezek nem voltak Aynard birtokok; ezért ezt az elméletet évtizedekkel később elővenni és elemezni teljesen felesleges.)

De, vannak benne jó részletek, korábbi szerzőktől, egy idézet a kiadványból:

„Számunkra a legfontosabbak a Monar „megtelepedéséről” szóló történetek, amelyekre mint monori szájhagyományra elsőként Borzsák Endre utalt. (1962)"

„Egyszer, nagyon régen, amikor a magyarok Árpáddal idejöttek, nem itt feküdt Monor, hanem valahol Gyömrő vagy Maglód tájékán. A mai Monor helyének nagyobbik részén hatalmas turján nevelte a nádat. A partján jó mező volt. Este, ahogy a falu ménese elindult legelni, mindig ebbe az irányba húzódott. Reggel úgy kellett visszahajtani. Egy darabig csinálták ükapáink naponta a hosszú méneshajtást; végre azonban elunták, és a mai Főszögön verték le örökre a sátrat a mocsár egyik nagy szárazulatán, amelynek szélén a lovaik annyira szerettek füvelni. . . Monor letűnt népvilágában kukoricafosztáskor, télen a szérűskerti istállók esti tűzénél így mesélték ezt -- még nem is olyan régen -- a hagyományőrző öregek”

Így hangzik Borzsák Endre leírása, amit én, mint a turjánok szerelmese fájó szívvel olvasok, mert már a nádasból is csak mutatóba maradt itt-ott egy kis folt.

Szóval Borzsák Endre egy legeltető nagyállattartó életmódot írt le, ami mint tudjuk itt nem ért véget (térben és időben sem), mert a monoriak -- még jóval később is -- a Kecskemét melletti Matkópusztán (jelenleg modell- és sportrepülőtér) és a közeli Zsigerpusztán is béreltek legelőt.

Olvassuk Vitálisné dr. Zilahy Lídia által lejegyzett -- halála után -- 2001-ben megjelent történetet:

„A monori református családok körében élő szájhagyomány szerint a Monar nemzetségbeliek „Liliomos” (Nagy) Lajos király uralkodása alatt a Székelyföldről az Orgovány, Tunguz, Zsiger és Monar területén szállásoltak. Végleg Zsigeren és Monaron telepedtek meg. és „Eleink nagy méneshajtásokat végeztek. Ekkor még. . . elbeszéléseik szerint sátrakban éltek. A ménest Orgoványtól a Merzsa réten, Zsaróka hegyen, Tunguzon, Mádin, Zsigeren, a mai Monoron és Monorierdőn át a mai Baltás erdőig hajtották. Csak később telepedtek meg Monoron”

Ebben egy hibát találtam -- amit egyébként én is elkövettem tíz éve, amikor a Mádi helynevet nem ellenőriztem -- a Mádi valószínűleg (később) a tulajdonosról kapta a nevét, ezért a “Liliomos király” idejében nem így ismerhették.

Lehetséges, hogy ennek a családnak a neve jelenik meg a helynévben, de ez további kutatást igényel: (https://www.geni.com/people/M%C3%A1dy-Lajos/6000000017873149233)

A többi helynév is csak a II-III. katonai felméréseken jelenik meg, vagy még később, vagy sehol pl. a Tunguz.
A Tunguz szó Monor környéki kapcsolatáról semmilyen más forrást nem ismerünk. De, ha valakinek van róla tudomása, kérem, jelentkezzen!

Már a Monar nemzetség elnevezés is elég kétséges, ezt a történetet leszámítva máshol ez sem jelenik meg.

Ha valakinek mégis tudomása van ilyen forrásról, kérem, jelentkezzen!

-- A kérdésem, úgy általában: a már letelepült nemzetségek-tulajdonosok után kapták a települések a nevüket vagy a később beköltöző nemzetség-tulajdonos vette- e fel a meglévő település nevét?

Köd előttem vagy köd utánam? Ha viccelhetek kicsit. . . Nem mindegy.

-- További kérdéseim: ha a Monar nemzetségbeliek Székelyföld felől jöttek, akkor ők lehettek az erdélyi Monor-Monar őslakosai?
-- Ha Monar nemzetségként érkeztek, akkor ők hozták a Monar szót, ők nevezték el a települést?
-- A mese gyanús részletessége feltűnő, ugyanis Monor-Monar jelenleg ismert legelső említése 1398-ból származik, ahol Maróthi János székely ispán többek között Monar-t is megkapja, mintha ez is az erdélyi kapcsolatot sugallná.

Érdekes, hogy a történetet elsőként lejegyző Borzsák Endre, aki több török (türk) nyelven beszélt, nem ismerte fel a fent említett településnevek török-kun eredetét! Bár, ahogy látjuk az ő történetében még nem is szerepelnek azok a bizonyos kun eredetű helynevek. . .

Talán azért, mert a történetet később színezték ki, és nem is voltak benne az említett települések?

A Vitálisné dr. Zilahy Lídia által lejegyzett történet annyira részletes, már szinte „szájbarágós”, hogy emiatt válik gyanússá. Véleményem szerint, a népmese a lejegyzés pillanatában is élt, így kerültek bele a korábban nem is hallott részletek.
Borzsák Endre 1962-ben mesélte el saját lejegyzését, Vitálisné dr. Zilahy Lídia 2001-ben -- Kiss Attila szerint.

Azt tudjuk, hogy az idő elteltével egyre jobban kopik az emlékezetünk, kivéve, ha nem is törekszünk az eredeti cselekmény-történet pontos felidézésére, lásd pl. a horgásztörténetek igazságtartalmát.

Tudjuk, hogy a halak milyen közegben nőnek legjobban? Az emlékezetben!

Következzék egy idézet a Juhászok, betyárok, garabonciások című könyvből, ami a helytörténet-, néprajz- és általános történelem szempontjából is nagyon fontos, ráadásul Borzsák Endre török nyelvtudását is bizonyítja.

„1945 tavaszán két kipusztuló félben lévő őshonos magyar fürtös juhot bízott rá a Néprajzi Múzeum. Úgy sikerült megmentenie az állatokat, hogy a családi ékszereket feláldozva visszavásárolta a juhokat, az azokat hadi zsákmányként eltulajdonító szovjet katonáktól. Ebben nagy segítség volt a török nyelvtudása.” „Szovjetunióba való kényszermunkára hurcolástól -- több száz szerencsétlen monori közül -- talán csak ő menekült meg. Az itt állomásozó szovjetparancsnokság, azért nem vagoníroztatta be, mert tolmácsként használta: közvetített az egymás szavát nem értő orosz és türk nyelvű katonái között"

Úgy látom, hogy az eltelt 15 esztendő alatt senkinek sem tűnt fel, hogy a Monoriak az előbb említett mesében az állítólagos kun települések útvonalán MÉNest hajtottak. Mivel népmeséről van szó, aminek a forrása és keletkezése ismeretlen, lehetséges, hogy a dr. Zilahy Lídia által lejegyzett népmese a MÉNurak vagy éppen a MÉNőrők történetét dolgozta fel a számukra ismert uralkodó és települések behelyettesítésével? A Ménurak-Ménőrök megegyeznek a mesében említett Monar nemzetséggel? Halász János a Ménur-Ménőr névmagyarázat megalkotója nagyrészt nem Magyarországon megjelent könyvekből dolgozott, ezt vetítette ki Monorra. A képen látható könyv, a Püski könyvesboltokban talán még kapható, de nagyobb eséllyel kereshetjük az antikváriumokban.

A magyar nyelvet „szigetnyelvként” elkönyvelők sajnos már több évszázada nem akarják, hogy csak egy lépéssel is továbbjussunk az igazság felé, az Osztrák-Magyar Monarchia elnyomása, majd a német nacionalizmus (Az árja német faj keresése közben jelentős leletek kerültek elő a ragozó nyelvet beszélő őslakosoktól, de ők is rájöttek, hogy sem genetikai sem nyelvrokonság nem áll fenn: ~~sumer-német.~~ A további kutatásokat is megpecsételte a nacionalizmus vádja, miközben a múlt kutatása, megismerésének igénye természetes emberi tulajdonság) majd a szovjet megszállás sem engedte, hogy ilyen kutatások kezdődjenek, de az un. rendszerváltozás sem hozta meg a kívánt fordulatot. A világban jelenleg zajló folyamatok sem kedveznek az egykor ragozó nyelvet beszélő, valamilyen szinten rokon nemzetségek kutatásához. (lásd a nemrég történt, élőben közvetített, közel-keleti műemlék rombolásokat) Halász János kutatásairól most csak röviden írtunk, a téma kimeríthetetlensége miatt erre egy másik írásban később visszatérünk majd.

A mesében szereplő állítólag kun eredetű Orgovány névről azt írja Kiss Lajos, hogy valószínűleg orgonával benőtt területet jelent, ezzel csak az a baj, hogy Bálint gazda szerint viszont, jóval később került Magyarországra, mivel nem őshonos. A kunok idején még nem volt nálunk orgona, ez kicsit más illatfelhőbe öltözteti a történetet. Ráadásul kezdetben nem is orgonának hívták.

Csak hangosan gondolkodom; miközben az orgonát tudósaink szó nélkül elfogadják, a bizonyítottan még a Kárpát-medencén kívülről ismert és jelképvilágunkban használt tulipánt nem (Kazán-szoros), a rózsával is hasonló a helyzet.

Forrás: http://www.balintgazda.hu/minden-heten-szuret/majus/orgona.html

Növénykedvelőknek az orgonáról: „A név elég lassan nyert polgárjogot, mert Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály az 1807-ben megjelent Magyar Fűvészkönyvben még lilának nevezte a mai orgonát - a francia elnevezése (lilas) után -, de ez a névhonosítás nem bizonyult eredményesnek. Bármilyen furcsa, az orgona hazánkban nem őshonos növény. Valószínűleg a Balkán-félszigetről származik, és onnan került Törökországba. Csak a 16. században figyeltek fel rá az ott járó kutatók; a szultán udvarából hozott orgona először 1589-ben virágzott Busbecq követ bécsi kertjében. Erősen őrizhették a szép virágú cserjét, mert csak sokára vált ismertté. Igazi "virágkorát" a biedermeier korban élte, amikor számos faja, fajtája és kultúrváltozata egy kertből se hiányozhatott.”
Ettől függetlenül az orgovány szó még lehet kun eredetű, de nem az általunk orgonának hívott növényt jelenti. A Merzsa (Merzse-mocsár) rét ma is létezik Bp.17. kerületében, a Zsarókahegy Üllőn található, a Tunguzt csak ebből a meséből ismerjük, az útvonalból következtetve Péteri környékére eshetett, Mádi valószínűleg később a tulajdonosáról kapta a nevét, a Zsiger valóban török szó, a Baltás-erdő nevet ma is hallani, későbbi térképen olvasható, kialakulásáról pontos adatunk nincs.

Érdemes megjegyezni, ha napjainkban egy elhagyatott helyen orgonabokrot látunk, akkor ott régi tanyahely vagy temető lehetett, mert a vidéken élők kedvelt növényévé vált ez a kellemes illatú, szép növény.

Váratlan fordulat: létezik őshonos orgona, egészen pontosan a jósika orgona, szereti a hűvös, nedves élőhelyeket, és jóval később virágzik, mint a megszokott "kerti orgona", mivel Erdélyben és a keleti-Kárpátokban őshonos, így figyelmen kívül hagyása, különösen sértő volna.
Itt azt is megtudhatjuk miért lett Jósika orgona (Már csak azt kellene tudnunk, hogy miért orgona. . .?)

http://erdely.ma/kornyezetunk.php?autoid=58138&cim=viragok_vilaga_a_bihari_hegyekben_video&day=18&id=53753&month=02&what=archivum&year=2010